Népszabadság, 2013. december (71. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-12 / 289. szám

10 Népszabadság­­ 2013. december 12., csütörtök Gazdaság ÁRAK ÉS ÁRFOLYAMOK - 2013. DECEMBER 11. Egis A tőzsde az igazi vesztese a gyógyszercég felvásárlásának Eltűnik az ötödik elem Ábrahám Ambrus Csütörtökön törlik az Egis-részvénye­ket a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) terméklistájáról. A gyógyszergyártó papírjaival december 6-án lehetett utoljára kereskedni, igaz, az utób­bi napokban - érthetően - nagy ér­deklődés már nem volt a részvények iránt. Múlt pénteken például mind­össze kilencmillió forint értékben cseréltek gazdát a papírok. Mint arról korábban beszámol­tunk, szeptember végén a francia Ser­­vier-csoport leányvállalata, az Egis­­részvények többségét 1995 óta tulaj­donló Arts et Techniques du Progres bejelentette: vételi ajánlatot tesz a gyógyszergyártó fennmaradó 49 szá­zalékára. A franciák 28 ezer forintot ajánlottak egy részvényért. Ez a beje­lentést megelőző kereskedési napon kialakult záróárhoz képest 33 száza­lékos, a 2013. szeptember 24-ét meg­előző hat hónap tőzsdei átlagárához viszonyítva pedig 38 százalékos fel­árat jelent. Pascal Touchon, a Servier keres­kedelmi fejlesztési igazgatója az­zal indokolta a lépést, hogy az Egis működéséhez már nincs szükség a tőzsdei jelenléthez, ezért a felvá­sárlás után kivezetik a vállalat rész­vényeit a BÉT-ről. A francia társa­ság végül 3,54 millió részvényt szer­zett meg, összesen 99 milliárd forin­tot kifizetve a többi részvényesnek, s ezzel 96,43 százalékra növelte ré­szesedését az Egisben. A gyógyszer­­gyár december elején azt is közöl­te ennek kapcsán, hogy a december 11-i hatállyal érvénytelennek nyilvá­nítja azokat a részvényeket, amelye­ket nem adtak át a befektetők. Ezek helyett újakat bocsátanak ki. Ugyan a Servier szép felárat fize­tett az Egis részvényeiért, panaszra a francia csoportnak sem lehet oka. A gyógyszercég ugyanis 54 milliárd forintos készpénzállománnyal ren­delkezik, vagyis a Servier egyálta­lán nem vette drágán a vállalat má­sik felét. Az Egis távozása a legnagyobb csapást a BÉT számára jelenti, mely­nek vezetői folyamatosan azon dol­goznak, hogy új cégeket csábítsanak a parkettre. Akadt is pár új szerep­lő az utóbbi években, így például az építőipari szigetelőanyagokat gyár­tó Masterplast, a pénzügyi befekte­tésekkel foglalkozó Plotinus, vagy az ásványvízkincs felkutatásával és me­nedzselésével foglalkozó FuturAqua. Ezen cégek tőzsdei forgalma azonban meg sem közelíti a nagyvállalatokét. Az Egis például az ötödik leglikvi­­debb részvény volt a magyar tőzsdén, ráadásul a gyógyszergyár esetében szinte történelmi papírról lehet be­szélni, hiszen 1994. júliusi bevezeté­sével az újkori hazai tőzsde egyik leg­régebbi társasága volt. Hasonlóan emblematikus válla­latként legutóbb a Fotex távozott a BÉT-ről, tavaly márciusban. Ebben az esetben azonban nem kivásárlás­ról volt szó, hanem átvezetésről. A Várszegi Gáborhoz köthető vállalat ugyanis nem tűnt el végleg a tőke­piacról, részvényeit a luxemburgi tőzsdére irányították át, azóta ott ke­reskednek a papírokkal. A hazai börzéről az Egishez ha­sonló kaliberű társaságként a Bor­­sodChem távozott 2007­ március végén. A vegyipari cég tőzsdei pályá­ja nagyon hasonlított a Egiséhez, hi­szen 1996-os megjelenése után a ki­vezetés oka egy felvásárlást követő úgynevezett kiszorítási eljárás volt. Az akció a BorsodChem előző tulaj­donosához, a Permira-csoporthoz köthető. Az utóbbihoz tartozó First Chemical Holding nyilvános véte­li ajánlattal közel 90 százalékos tu­lajdonrészt szerzett a vegyipari cég­ben. Ezt követően bevonták a dolgo­zói részvényeket és leszállították a vállalat jegyzett tőkéjét, amellyel kö­zel 94 százalékra gyarapodott a First Chemical Holding részesedése, így a kisrészvényeseket már ki lehetett szorítani, s ezzel együtt ki is vezették a társaságot a magyar börzéről. Nem sokkal a BorsodChem távo­zása után egy másik nagy forgalmú részvény, a Graphisoft is távozott a parkettről. Ennél a cégnél is egy adás­vétel indította el a folyamatot. Az épí­tőipari tervezőszoftvert megalkotó magyar vállalat többségét - valami­vel több mint 54 százalékot - a né­met Nemetschek AG vásárolta meg. Ezt követően a németek nyilvános vételi ajánlatot tettek a kisrészvénye­seknek. Ennek segítségével a Nemet­schek csaknem 94 százalékra növel­te befolyását a Graphisoftban, s ezzel együtt szinte automatikusan május­ban ki is vezették a magyar szoftver­­ipari cég papírjait a BÉT-ről. Hasonlóan fájdalmas veszteség volt a Pick elvesztése. A nagy múltú húsipari vállalat papírjainak tőzsdei forgalma ugyan nem volt számottevő, ám a hazai élelmiszeripart reprezen­tálta a tőzsdén, s így jelenléte szimbo­likus volt. A szalámiüzem egyébként még az előző évtized elején, 2000- ben távozott, amikor még nem Csá­­nyi Sándor, hanem Leisztinger Ta­más érdekkörébe tartozott. A kiveze­téshez vezető utat viszonylag gyorsan megtette a Pick. Miután nagyvállal­kozó befektető cége, az Arago megje­lent, a részvények tartós esésbe kezd­tek. (Akkori piaci kommentárok sze­rint az Arago 2000 nyarára tett szert befolyásra a húsipari vállalat fölött.) A jegyzés csökkenését az Arago arra használta fel, hogy vételi aj­ánlatot tett a kisrészvényeseknek közel 4300 fo­rinton, amely révén befolyását mint­egy 85 százalékra tornászta fel. Az ak­ciót követően az Arago a Pick részvé­nyeit kivezette a tőzsdéről, majd ké­sőbb a magától nem távozó kisrész­vényeseket is kivásárolta. Varga Mihály a Xetra rendszer bevezetésén­­ érkezéskor szebben szól a csen­gőhang FOTÓ: M. SCHMIDT JÁNOS Aegon Az alacsony betétkamatok mellett felértékelődtek az állami támogatással ösztönzött megtakarítások a lakáspénztáros trió Kvartetté Munkatársunktól Az Aegon beszállásával négytagú­ra bővült a hazai lakástakarékpénz­tári szektor, amelyet eddig az Erste, a Fundamenta és az OTP alkotott. A csoport a megváltozott piaci körül­mények miatt döntött az új üzletág elindítása mellett. Egyrészt a deviza­hitelek kiesésével ma már az új jelzá­logkölcsönök 60 százaléka kapcsoló­dik valamilyen lakás-takarékpénztári termékhez, másrészt a kamatkörnye­zet csökkenésével elolvadtak a betéti kamatok is, és így felértékelődött a la­kástakarékhoz kapcsolódó állami tá­mogatás, ráadásul jelenleg a biztosí­tási piacon sincs érdemi növekedés. Az ötlet egyébként nem teljesen új: már 1995-ben is felmerült, hogy az Aegon lakástakarékot alapít Ma­gyarországon, de akkor inkább a nyugdíjpénztár elindítása mellett döntött. A most létrehozott lakásta­karékkal azonban legalább meg tud­ egészült ki ja tartani azokat a jó szakembere­ket, akik a nyugdíjrendszer átalakí­tása miatt megszűnt magán-nyug­díjpénztári ágnál dolgoztak - mond­ta tegnapi sajtótájékoztatóján Zatykó Péter, az Aegon Magyarország vezér­­igazgatója. Úgy kalkulálnak, hogy az új szer­ződések 15-20 százalékát szerezhe­tik meg, ami három év alatt százezer ügyfelet jelent, a várakozások szerint átlagosan havi 15 ezer forintos meg­takarítással és hárommillió forin­tos szerződéses összeggel. (Utóbbi a megtakarítás és az állami támogatás mellett a hitelt is tartalmazza.) A ma­gyar piacban még jelentős növekedé­si potenciál van: míg itthon a teljes lakosság alig 11 százalékának van la­kás-takarékpénztári megtakarítása, addig ez az arány Szlovákiában 26, Csehországban 48, míg Ausztriában 54 százalék. Az Aegon Lakástakarék egytermé­kes struktúrával indul: a minimum négyéves megtakarítási időszak vé­gén dönthet az ügyfél arról, hogy az addig összegyűlt pénze mellé igényt tart-e a kedvezményes hitelre is, vagy sem. Egyelőre nem tervezik áthida­ló kölcsön nyújtását (ennél a konst­rukciónál az ügyfél előre, a megtaka­rítási időszak előtt hozzájut a hitel­hez), de később, az igényektől füg­gően elképzelhető, hogy ezzel bővül a kínálat. Miként az ügyfélkör eseté­ben a társasházakkal, jelenleg csak magánszemélyeket várnak, ám ha lesz rá kereslet, elképzelhető, hogy lakóközösségek is nyithatnak majd lakás-takarékpénztári számlát. (Kü­lönösen, hogy a tervek szerint feb­ruárban indul az új panelprogram, amelyben a kabinet - a társasházak önrészének előteremtésében - fontos szerepet szán a lakás-takarékpénztá­raknak is.) A betétekre évi félszázalékos ka­matot fizet az Aegon (ezt nem terhe­li sem kamatadó, sem egészségügyi hozzájárulás), ezt egészíti ki az álla­mi támogatás, amely az évente befi­zetett összeg 30 százaléka, de legfel­jebb 72 ezer forint, vagyis a támoga­tás maximális kihasználásához ha­vi 20 ezer, évi 240 ezer forintot kell befizetni. A négyéves futamidő mel­lett így évi tízszázalékos hozamot le­het elérni, szemben a bankbetétek át­lag három százalék körüli kamatával. Négy év alatt tehát maximum 288 ezer forint állami támogatással lehet növelni a lakáspénztári megtakarí­tást - ezt azonban csökkenti a lakás­takarék költsége, amely a legdrágább konstrukcióban, csekkes havi díjfize­tés mellett a négy év alatt összesen 44,8 ezer forint. A hitel kamata jelen­leg évi 5,5 százalék. A teher mértéke előre kalkulálható, a szerződés futam­ideje alatt a kamat nem változik. Hogy az Aegonnak van mit keres­nie ezen a piacon, azt az egyik konku­rens, a Fundamenta tegnap publikált felmérése is jól mutatja. Az eredmé­nyek szerint a lakosság 59 százaléká­nak van valamilyen lakásterve, leg­nagyobb részük, 29 százalék felújí­tást tervez, míg például tíz-tíz száza­lék energiacsökkentő beruházásban vagy az első lakás megvásárlásában gondolkodik. A válaszadók 48 száza­léka lenne képes a jelenlegi megtaka­rításain felül további összegeket fél­retenni lakáscélra vagy befektetésre. A legtöbben - 32 százalék - havi 1-10 ezer forint közötti összeget tudnának félretenni, míg 12 százaléknyian 11- 20 ezer forintot tudnának megspó­rolni erre a célra. A MAXIMÁLIS állami támogatáshoz, vagyis az évi 72 ezer forint eléréséhez havi 20 ezret, tehát évi 240 ezer forin­tot kell befizetni a lakás-takarékpénz­tári számlára. EZER elindult a napigazdasagohu www.facebook.com/napigazdasag

Next