Népszabadság, 2013. december (71. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-12 / 289. szám
10 Népszabadság 2013. december 12., csütörtök Gazdaság ÁRAK ÉS ÁRFOLYAMOK - 2013. DECEMBER 11. Egis A tőzsde az igazi vesztese a gyógyszercég felvásárlásának Eltűnik az ötödik elem Ábrahám Ambrus Csütörtökön törlik az Egis-részvényeket a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) terméklistájáról. A gyógyszergyártó papírjaival december 6-án lehetett utoljára kereskedni, igaz, az utóbbi napokban - érthetően - nagy érdeklődés már nem volt a részvények iránt. Múlt pénteken például mindössze kilencmillió forint értékben cseréltek gazdát a papírok. Mint arról korábban beszámoltunk, szeptember végén a francia Servier-csoport leányvállalata, az Egisrészvények többségét 1995 óta tulajdonló Arts et Techniques du Progres bejelentette: vételi ajánlatot tesz a gyógyszergyártó fennmaradó 49 százalékára. A franciák 28 ezer forintot ajánlottak egy részvényért. Ez a bejelentést megelőző kereskedési napon kialakult záróárhoz képest 33 százalékos, a 2013. szeptember 24-ét megelőző hat hónap tőzsdei átlagárához viszonyítva pedig 38 százalékos felárat jelent. Pascal Touchon, a Servier kereskedelmi fejlesztési igazgatója azzal indokolta a lépést, hogy az Egis működéséhez már nincs szükség a tőzsdei jelenléthez, ezért a felvásárlás után kivezetik a vállalat részvényeit a BÉT-ről. A francia társaság végül 3,54 millió részvényt szerzett meg, összesen 99 milliárd forintot kifizetve a többi részvényesnek, s ezzel 96,43 százalékra növelte részesedését az Egisben. A gyógyszergyár december elején azt is közölte ennek kapcsán, hogy a december 11-i hatállyal érvénytelennek nyilvánítja azokat a részvényeket, amelyeket nem adtak át a befektetők. Ezek helyett újakat bocsátanak ki. Ugyan a Servier szép felárat fizetett az Egis részvényeiért, panaszra a francia csoportnak sem lehet oka. A gyógyszercég ugyanis 54 milliárd forintos készpénzállománnyal rendelkezik, vagyis a Servier egyáltalán nem vette drágán a vállalat másik felét. Az Egis távozása a legnagyobb csapást a BÉT számára jelenti, melynek vezetői folyamatosan azon dolgoznak, hogy új cégeket csábítsanak a parkettre. Akadt is pár új szereplő az utóbbi években, így például az építőipari szigetelőanyagokat gyártó Masterplast, a pénzügyi befektetésekkel foglalkozó Plotinus, vagy az ásványvízkincs felkutatásával és menedzselésével foglalkozó FuturAqua. Ezen cégek tőzsdei forgalma azonban meg sem közelíti a nagyvállalatokét. Az Egis például az ötödik leglikvidebb részvény volt a magyar tőzsdén, ráadásul a gyógyszergyár esetében szinte történelmi papírról lehet beszélni, hiszen 1994. júliusi bevezetésével az újkori hazai tőzsde egyik legrégebbi társasága volt. Hasonlóan emblematikus vállalatként legutóbb a Fotex távozott a BÉT-ről, tavaly márciusban. Ebben az esetben azonban nem kivásárlásról volt szó, hanem átvezetésről. A Várszegi Gáborhoz köthető vállalat ugyanis nem tűnt el végleg a tőkepiacról, részvényeit a luxemburgi tőzsdére irányították át, azóta ott kereskednek a papírokkal. A hazai börzéről az Egishez hasonló kaliberű társaságként a BorsodChem távozott 2007 március végén. A vegyipari cég tőzsdei pályája nagyon hasonlított a Egiséhez, hiszen 1996-os megjelenése után a kivezetés oka egy felvásárlást követő úgynevezett kiszorítási eljárás volt. Az akció a BorsodChem előző tulajdonosához, a Permira-csoporthoz köthető. Az utóbbihoz tartozó First Chemical Holding nyilvános vételi ajánlattal közel 90 százalékos tulajdonrészt szerzett a vegyipari cégben. Ezt követően bevonták a dolgozói részvényeket és leszállították a vállalat jegyzett tőkéjét, amellyel közel 94 százalékra gyarapodott a First Chemical Holding részesedése, így a kisrészvényeseket már ki lehetett szorítani, s ezzel együtt ki is vezették a társaságot a magyar börzéről. Nem sokkal a BorsodChem távozása után egy másik nagy forgalmú részvény, a Graphisoft is távozott a parkettről. Ennél a cégnél is egy adásvétel indította el a folyamatot. Az építőipari tervezőszoftvert megalkotó magyar vállalat többségét - valamivel több mint 54 százalékot - a német Nemetschek AG vásárolta meg. Ezt követően a németek nyilvános vételi ajánlatot tettek a kisrészvényeseknek. Ennek segítségével a Nemetschek csaknem 94 százalékra növelte befolyását a Graphisoftban, s ezzel együtt szinte automatikusan májusban ki is vezették a magyar szoftveripari cég papírjait a BÉT-ről. Hasonlóan fájdalmas veszteség volt a Pick elvesztése. A nagy múltú húsipari vállalat papírjainak tőzsdei forgalma ugyan nem volt számottevő, ám a hazai élelmiszeripart reprezentálta a tőzsdén, s így jelenléte szimbolikus volt. A szalámiüzem egyébként még az előző évtized elején, 2000- ben távozott, amikor még nem Csányi Sándor, hanem Leisztinger Tamás érdekkörébe tartozott. A kivezetéshez vezető utat viszonylag gyorsan megtette a Pick. Miután nagyvállalkozó befektető cége, az Arago megjelent, a részvények tartós esésbe kezdtek. (Akkori piaci kommentárok szerint az Arago 2000 nyarára tett szert befolyásra a húsipari vállalat fölött.) A jegyzés csökkenését az Arago arra használta fel, hogy vételi ajánlatot tett a kisrészvényeseknek közel 4300 forinton, amely révén befolyását mintegy 85 százalékra tornászta fel. Az akciót követően az Arago a Pick részvényeit kivezette a tőzsdéről, majd később a magától nem távozó kisrészvényeseket is kivásárolta. Varga Mihály a Xetra rendszer bevezetésén érkezéskor szebben szól a csengőhang FOTÓ: M. SCHMIDT JÁNOS Aegon Az alacsony betétkamatok mellett felértékelődtek az állami támogatással ösztönzött megtakarítások a lakáspénztáros trió Kvartetté Munkatársunktól Az Aegon beszállásával négytagúra bővült a hazai lakástakarékpénztári szektor, amelyet eddig az Erste, a Fundamenta és az OTP alkotott. A csoport a megváltozott piaci körülmények miatt döntött az új üzletág elindítása mellett. Egyrészt a devizahitelek kiesésével ma már az új jelzálogkölcsönök 60 százaléka kapcsolódik valamilyen lakás-takarékpénztári termékhez, másrészt a kamatkörnyezet csökkenésével elolvadtak a betéti kamatok is, és így felértékelődött a lakástakarékhoz kapcsolódó állami támogatás, ráadásul jelenleg a biztosítási piacon sincs érdemi növekedés. Az ötlet egyébként nem teljesen új: már 1995-ben is felmerült, hogy az Aegon lakástakarékot alapít Magyarországon, de akkor inkább a nyugdíjpénztár elindítása mellett döntött. A most létrehozott lakástakarékkal azonban legalább meg tud egészült ki ja tartani azokat a jó szakembereket, akik a nyugdíjrendszer átalakítása miatt megszűnt magán-nyugdíjpénztári ágnál dolgoztak - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Zatykó Péter, az Aegon Magyarország vezérigazgatója. Úgy kalkulálnak, hogy az új szerződések 15-20 százalékát szerezhetik meg, ami három év alatt százezer ügyfelet jelent, a várakozások szerint átlagosan havi 15 ezer forintos megtakarítással és hárommillió forintos szerződéses összeggel. (Utóbbi a megtakarítás és az állami támogatás mellett a hitelt is tartalmazza.) A magyar piacban még jelentős növekedési potenciál van: míg itthon a teljes lakosság alig 11 százalékának van lakás-takarékpénztári megtakarítása, addig ez az arány Szlovákiában 26, Csehországban 48, míg Ausztriában 54 százalék. Az Aegon Lakástakarék egytermékes struktúrával indul: a minimum négyéves megtakarítási időszak végén dönthet az ügyfél arról, hogy az addig összegyűlt pénze mellé igényt tart-e a kedvezményes hitelre is, vagy sem. Egyelőre nem tervezik áthidaló kölcsön nyújtását (ennél a konstrukciónál az ügyfél előre, a megtakarítási időszak előtt hozzájut a hitelhez), de később, az igényektől függően elképzelhető, hogy ezzel bővül a kínálat. Miként az ügyfélkör esetében a társasházakkal, jelenleg csak magánszemélyeket várnak, ám ha lesz rá kereslet, elképzelhető, hogy lakóközösségek is nyithatnak majd lakás-takarékpénztári számlát. (Különösen, hogy a tervek szerint februárban indul az új panelprogram, amelyben a kabinet - a társasházak önrészének előteremtésében - fontos szerepet szán a lakás-takarékpénztáraknak is.) A betétekre évi félszázalékos kamatot fizet az Aegon (ezt nem terheli sem kamatadó, sem egészségügyi hozzájárulás), ezt egészíti ki az állami támogatás, amely az évente befizetett összeg 30 százaléka, de legfeljebb 72 ezer forint, vagyis a támogatás maximális kihasználásához havi 20 ezer, évi 240 ezer forintot kell befizetni. A négyéves futamidő mellett így évi tízszázalékos hozamot lehet elérni, szemben a bankbetétek átlag három százalék körüli kamatával. Négy év alatt tehát maximum 288 ezer forint állami támogatással lehet növelni a lakáspénztári megtakarítást - ezt azonban csökkenti a lakástakarék költsége, amely a legdrágább konstrukcióban, csekkes havi díjfizetés mellett a négy év alatt összesen 44,8 ezer forint. A hitel kamata jelenleg évi 5,5 százalék. A teher mértéke előre kalkulálható, a szerződés futamideje alatt a kamat nem változik. Hogy az Aegonnak van mit keresnie ezen a piacon, azt az egyik konkurens, a Fundamenta tegnap publikált felmérése is jól mutatja. Az eredmények szerint a lakosság 59 százalékának van valamilyen lakásterve, legnagyobb részük, 29 százalék felújítást tervez, míg például tíz-tíz százalék energiacsökkentő beruházásban vagy az első lakás megvásárlásában gondolkodik. A válaszadók 48 százaléka lenne képes a jelenlegi megtakarításain felül további összegeket félretenni lakáscélra vagy befektetésre. A legtöbben - 32 százalék - havi 1-10 ezer forint közötti összeget tudnának félretenni, míg 12 százaléknyian 11- 20 ezer forintot tudnának megspórolni erre a célra. A MAXIMÁLIS állami támogatáshoz, vagyis az évi 72 ezer forint eléréséhez havi 20 ezret, tehát évi 240 ezer forintot kell befizetni a lakás-takarékpénztári számlára. EZER elindult a napigazdasagohu www.facebook.com/napigazdasag