Népszabadság, 2013. december (71. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-05 / 283. szám

18 Népszabadság­­ 2013. december 5., csütörtök Tudomány - Technika Régészet A lelet lezárhatja a Buddha születése körüli vitát A legkorábbinak vélt buddhista szentély Ötvös Zoltán A vallás világon számon tartott fél­­milliárd híve közül évente több száz­ezer buddhista zarándokol el a ne­páli Lumbinibe amelyet régóta a vallásalapító Gautama Sziddhártha, azaz Buddha születési helyének tar­tanak. Máig bizonytalan azonban, hogy Buddha pontosan mikor jött a világra. A születési helyeként tisz­telt ősi település, Lumbini központ­jában kutató brit régészek néhány napja mindenesetre azt jelentették be, hogy a legkorábbinak vélt budd­hista szentély maradványait fedezték fel. A szakemberek egy i. e. VI. szá­zadból származó faszerkezetet tár­tak fel a Maya Devi nevű templom­ban. Az Antiquity című folyóiratban közölt felfedezés lezárhatja a Buddha születési időpontjára vonatkozó vitát. (Az 1997-től az UNESCO világörök­­ségi helyszínként is elismert Lumbi­ni Katmandutól 300 km-re délnyu­gatra fekszik, az indiai határ közelé­ben. A zarándokhelyet hosszú évszá­zadokra elfelejtették, újrafelfedezését 1896-ra teszik.­ Buddha születési idejére vonatkozó becslések egészen az i. e. 623-ig men­nek vissza - ez szerepel a Lumbinit be­mutató UNESCO-honlapon is -, de sok tudós úgy véli, hogy i. e. 563-483 között élt, mások az i. e. 390-340 kö­zötti időszakot tartják valószínűnek. A Lumbiniben eddig feltárt legkoráb­bi buddhista épületek az i. e. III. száza­dig, Asóka császár uralkodásának ide­jéig nyúlnak vissza - egy kőoszlopra vé­sett felirat szerint a császár járt a hely­színen. A Maya Devi-templomban ásó régészek - meditáló szerzetesek és za­rándokok mellett - egy faszerkezetre bukkantak, amelynek közepén fedet­len, üreges rész tátongott. A szerkezet fölé épített későbbi téglatemplomokat is ezen központi hely köré emelték. A kormeghatározó eljárások szerint az ősi építményt valamikor az időszámí­tásunk előtti hatodik században emel­ték. A Durhami Egyetem régészeként dolgozó Robin Coningham, a nemzet­közi kutatócsoport vezetője szerint „ez a legkorábbi buddhistaszentély-lelet az egész világon”. A hagyomány szerint Maya Devi királynő a lumbini kert egyik fájá­nak ágába kapaszkodva hozta világ­ra Sziddhártha Gautamát, aki később a Buddha („felébresztett” vagy „meg­világosodott”) nevet vette fel. Budd­ha életéről annyit lehet tudni, hogy huszonkilenc éves korában elhagy­ta házát, nejét és kisfiát. Aszkétává lett, hogy lelke nyugalmát megtalál­ja. Elhatározását négy, egymást kö­vető élmény - egy életunt aggastyán, egy gyógyíthatatlan beteg, egy holt­test és egy aszkéta látványa­­ váltotta ki; mindez az élet szenvedésekkel teli, egyúttal múlandó voltára figyelmez­tette. Bolyongásának hetedik évében egy fügefa alatt, éjszakai elmélkedé­se során érte a „megvilágosulás”: fel­ismerte a dolgok végső összefüggését. Ezen az éjszakán vált „megvilágoso­dott” emberré, azaz Buddhává. Ha­marosan hirdetni kezdte a megvál­tás tanát. Prédikátorként 43 éven ke­resztül tanított, egészen 80. életévé­ben bekövetkezett haláláig. Hamvait ereklyeként síremlékekben (sztúpa) helyezték el. Megannyi feljegyzés el­lenére (vagy éppen az ellentmondá­sos közlések miatt) eddig nem lehe­tett pontosan tudni, hogy mikor élt. „Most került elő először egy olyan érintetlen síremlék, amely azt bizo­nyítja, hogy ezen a helyen már az idő­számításunk előtti hatodik század­ban éltek emberek” - idézte a BBC Robin Coningham régészprofesszort. Ebből a felfedezésből pedig az követ­kezik, hogy Buddha a hatodik század­ban már bizonyosan élt. A felfedezés a világörökségi helyszínek közé tarto­zó zarándokhely megőrzésére irányu­ló munkákat is segítheti. Lumbini, a buddhizmus ősforrása fotó: reuters- navesh chitrakar HIRDETÉS VI. BUDAPESTI ÚJÉVI KONCERT ÍMÁGA ZOLTÁN ÉS SZTÁRVENDÉGEI BUDAPEST SPORTARÉNA 2014. JANUÁR 1.19:00 J* ÜNNEPELJÜK EGYÜTT T­E AZ ÚJ ESZTENDŐT A KÁRPÁT-MEDENCE GNAGYOBB ÚJÉVI KONCERTJÉN! . V­­­raceboot www.magazoltan.com JEGYINFORMÁCIÓ ÉS ÉRTÉKESÍTÉS: 1054 Budapest, Szemere u. 10., Tel./fax: +361 267 3282 KIEMELT TÁMOGATÓK: Leier BSÜMM Jt —*■ yMiso TÁMOGATÓK: £ 9 H il S RA OTT) [iigiiigiimS gjjgg BUNTÍ24} '+■» MÉDIATÁMOGATÓK: HUZSZSQ Magyar Hírlap NÉPSZABADSÁG 22 VELVET mm£%ÍL zene.hu ffßCh fidelto rx&tnont ^/p/V ".T— ftvT Hw cl MHfc Földrajz Jég alatti tavak Grönlandon is Németh Géza Két új tavat fedeztek fel nagyjából 800 méter mélyen a grönlandi jégta­karó alatt. Eddig ilyen képződmények itt nem voltak ismertek. A Scott Sark­kutató Intézet (Cambridge Egyetem) kutatói levegőből végzett radarméré­sekkel találták meg a két, egyenként kb. 8-10 négyzetkilométer területű tavat, amint erről a Geophysical Re­search Lettersben beszámoltak. A tavak fontos részei lehetnek a bi­zonytalan jövőjű és jelenleg vészesen olvadó grönlandi jégtakaró lecsapo­­lódásának. Már évek óta ismert, hogy nyaranta a jég felszínén helyenként ki­­sebb-nagyobb olvadékvíztavak alakul­nak ki, vagy az olvadék a víznyelőkön keresztül lejut egészen a jég és az alap­kőzet érintkezéséig. Feltevések szerint ez a víz síkosítóként működik, elősegít­ve és gyorsítva a gleccserek mozgását. A jég alatti tavak léte jól ismert az Antarktiszon, ahol eddig kereken négyszáz jelenlétét mutatták ki. Míg azonban a j­eges kontinens szubglaciá­­lis tavai több tízezer vagy millió év­vel ezelőtt teljesen elzáródtak a külvi­lágtól és a felszíni hőmérséklet állan­dóan nulla fok alatt van, a grönlan­di tavak nyílt rendszerek részei, vagy­is felülről kapják a vízutánpótlást, és alul meg is csapolódnak. A grönlan­di tavak léte önmagában meglepő, hi­szen eleve nem feltételezték a meglé­tüket. Ennek oka, hogy Grönlandon a jégtakaró vékonyabb, mint az An­tarktiszon. Itt - vélték eddig - nem is maradhatott meg tó, mert a mélybe jutó víz, ha nem szivárog el nyáron, akkor megfagy. Az új felfedezés rácá­fol erre, sőt a mérések szerint a tavak kiterjedése korábban a mai kétszere­­se-háromszorosa is lehetett. Az alábbi linken néhány kattintással előfizethet, a­­ jJD-kóddal akár a mobiljáról is http:/AvmvbilfTlTffTm/elofizetes/ alkupor­ ió alku-sok kupon

Next