Népszabadság, 2014. május (72. évfolyam, 102-127. szám)
2014-05-02 / 102. szám
2 Népszabadság 2014. május 2., péntek 24 ÓRA ZR1.HU MSZP Mesterházyt újraválasztották Mesterházi Attilát választotta frakcióvezetővé az MSZP szerda este megalakult parlamenti képviselőcsoportja. A pártelnök egyedüli jelölt volt. Eddigi négy helyettese közül három, Tóbiás József, Lukács Zoltán és Harangozó Tamás is a helyén maradt, a frakcióvezetésből csak Józsa István került ki. Tóbiás általános frakcióvezető-helyettesként a gazdasági, Lukács a társadalompolitikai, Harangozó a jogi ügyekért felel. Frakcióvezető-helyettessé választották még Tóth Bertalant, aki kül- és nemzetpolitikai kérdésekkel foglalkozik majd. A képviselőcsoport szervezési igazgatója Legény Zsolt lett. Mesterházy Attila a frakcióülés után azt mondta: minden szavazás egyhangú volt. Egyetlen posztért sem volt verseny, az övétől eltérő személyi javaslat. Egy kérdésre hozzátette, nem vetődött fel a pártelnöki és a frakcióvezetői tisztség szétválasztása. (B. D.) ORSZÁGGYŰLÉS Kilakoltatás elnapolva A kormány szerdán benyújtotta a parlamentnek a kilakoltatási moratórium fenntartására vonatkozó javaslatát. Az elképzelés szerint az április végén lejáró moratóriumot a devizahitelesek esetében hosszabbítanák meg, amíg a kabinet be nem terjeszti az Országgyűlésnek a devizahitelesek helyzetét rendező, a devizakölcsönöket kivezető törvénytervezetet. A javaslat egyébként következetesen devizakölcsönt említ és nem devizaalapú jelzáloghitelt, amiből az következik, hogy azokat is védi a moratórium, akik autóhitelük vagy személyi kölcsön miatt kerültek nehéz helyzetbe. Azt egyelőre nem tudni, hogy ez csak slendrián fogalmazás vagy a kormány az eddigi álláspontjával szemben nem csak a lakáshiteleseken segítene. (H. B.) MOMA Pár percig úgy tűnt, indulhatnak Több mint húszezer érvényes ajánlása van a Modern Magyarország Mozgalomnak (MoMa) az EP-választásra - tudatta szerda este kiadott közleményében a szervezet. A MoMa a Nemzeti Választási Irodától kapott tételes kimutatást, és döbbenten állapították meg, hogy az érvényesnek minősített ajánlások száma nem a határozatban foglalt 18 633, hanem 20 024. A Modern Magyarország Mozgalom ezért azt követelte, hogy a Nemzeti Választási Iroda az elutasító határozatot vizsgálja felül. Valószínűleg valamilyen adminisztrációs hiba történhetett, mert a MoMa az aláírások ellenőrzésének egy köztes állapotát tükröző adatsort kapott - közölte kérdésünkre Pálffy Ilona (képünkön), a Nemzeti Választási Iroda elnöke. Az ellenőrzés során valóban valamivel több mint húszezer olyan személyt találtak, akinek az adatai rendben voltak, de ebben a listában szerepeltek azok is, akik a MoMa több ívét is aláírták. Egy párt listáját viszont mindenki csak egyszer támogathatta, azért nagyjából 1500 aláírás kiesett, így a végeredmény valóban csak 18 633 érvényes ajánló volt - közölte. (L. K.) FOTÓ: KURUCZ ÁRPÁD ERŐS MONDAT A Fidesz részéről tudatos lépés volt, hogy letörte a munkavállalói jogokat a narancsos munka törvénykönyvében. Szél Bernadett, LMP MENHELY Egyre mélyebb a nyomor A hajléktalanok háromnegyede vidéken él - számoltak be a Menhely Alapítvány munkatársai szerdán Budapesten. Győri Péter, az alapítvány elnöke ismertette: a mintegy 11 ezer, hajléktalanok számára fenntartott helyből hatezer a fővárosban, ötezer vidéken található. Az elmúlt évek tendenciáját összegezve elmondta: Budapesten évről évre csökken, vidéken évről évre nő a hajléktalan válaszadók száma. Hangsúlyozta azonban, hogy a kutatás nem alkalmas arra, hogy megállapítsák a hajléktalanok számát, csak arra, hogy a minimális számot határozzák meg, tehát azt, hogy 2014. február 3-án ez a 10 459 ember biztosan hajléktalan volt. A válaszokból kiderült: tizenkét hajléktalan közül egynek volt rendszeres munkája, ez a válaszadóknak mindössze nyolc százaléka. Tíz hajléktalan közül kettőnek volt alkalmi munkája, tíz hajléktalanból három él gyűjtögetésből, kukázásból, minden ötödik kap önkormányzati támogatást, és minden tizediknek nincsen semennyi pénze. Tízből két-három hajléktalant tart a környezete romának, vagy mondta már ezt róla. Az adatsorból kiderült az is, hogy tíz fedél nélküli közül négyen még nem voltak hajléktalanok egy évvel korábban. Gurály Zoltán, az alapítvány munkatársa arról beszélt, hogy a felmérés során mindig megkérdezik a válaszadóktól, hogy januárban mennyi jövedelmük volt, és ezt összevetik a Központi Statisztikai Hivatal szerinti élelmiszernorma összegével. Ebből az látszik, hogy míg 2006-ban átlagosan kétszer annyi jövedelme volt egy hajléktalannak, mint amennyibe az élelmiszernorma került, 2012- ben 28 736 ezer forint jövedelemmel szemben a norma 23 050 forintot tett ki, 2014-ben pedig az átlagos 31491 forint jövedelemnél a norma az előző évi indexált adata szerint 25 363 forint volt. A jövedelmekről szólva elmondta: 2006-ban a hajléktalanok 40 százaléka jutott munkajövedelemhez, az idén 32 százalékuk. Győri Péter ehhez hozzátette: a közfoglalkoztatás megjelenésével azt tapasztalták, hogy nyolc százalékkal nőtt a múlt évihez képest a jövedelemhez jutók száma, és ezzel arányosan csökkent a segélyben részesülőké. (Hírösszefoglalónk) FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON Légi és földi parádé Tegnap rendezték meg Budapesten a Nagy Futam elnevezésű légi és autós parádét. Képünkön Besenyei Péter műrepülő világbajnok száll föl a gépével az Erzsébet hídról. fotó: mu-szkgetváry zsolt EGÉSZSÉGÜGY Sikeres volt a szűrés éjszakája Sikeresnek értékelte a Szűrés éjszakája elnevezésű programot az egészségügyért felelős államtitkár, hozzátéve, hogy a szervezett szűrések tovább folytatódnak. Szócska Miklós budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a térítésmentes mammográfiai vizsgálatra 45-65 év közötti nőket hívtak meg, és a 6250 kiértesített közül 1837 jelent meg április 25-én, a szűrés éjszakáján. A mammográfiai szűrés mellett kínált egyéb vizsgálatokon is több mint kilencezren vettek részt. Az államtitkár hozzátette: az a cél, hogy az emlőrákvizsgálatokon megjelentek számát tíz százalékkal emeljék, ehhez még 35 ilyen nap kell. A szervezett emlőszűrési programok tovább folytatódnak, a teljes program a www.egeszseg.hu oldalon olvasható. (MTI) IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS Tizenkét évet kapott a Páva lány támadója Helybenhagyta a Kaposvári Törvényszék a járásbíróság korábbi döntését, a jogerős ítélet szerint tizenkét évet kell börtönben töltenie Páva Zsolt lánya támadójának. A huszonnégy esztendős férfit erőszakos nemi közösülésben, súlyos testi sértésben, kifosztásban és személyi szabadság korlátozásában mondta ki bűnösnek a grémium. A korábban hasonló bűncselekményért elítélt pécsi férfi védője enyhítésért fellebbezett. Az ügyészség egyebek között arra hivatkozott, hogy a vádlott különös visszaeső, emellett az esemény nagymértékben felzaklatta a közvéleményt. (Bama.hu) EU-VÁLASZTÁS Jóváhagyták a szavazólapok mintáit Jóváhagyta az EP-választás szavazólapjainak mintáit a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), az együk a magyarországi, a másik a külképviseleti szavazásra készült. A jogszabály szerint az EP-választás szavazólapja a listák nevét az NVB által kisorsolt sorrendben tartalmazza: Magyar Szocialista Párt, Seres Mária Szövetségesei, Fidesz-KDNP, A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Lehet Más a Politika, Együtt-PM, Demokratikus Koalíció. Az NVB által elfogadott szavazólapon egy sorban szerepel a nyolc lista. (MTI) KÖZMÉDIA 37,5 percig lehet kampányolni Döntött a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) az EP-választáson induló pártok politikai reklámjainak közzétételére rendelkezésre álló közszolgálati műsoridő felosztásáról. A rendelkezésre álló időtartam 300 perc. Az NVB nyolc listát vett nyilvántartásba, így listánként 37,5 percben teheti közzé politikai reklámját a Magyar Televízióban, a Duna Tv-ben és a Magyar Rádióban. A jelölő szervezetek rendelkezésére álló időtartamot közszolgálati médiaszolgáltatóként egyenlő arányban kell felosztani. Ez alapján a három lineáris médiaszolgáltatást nyújtó közszolgálati médiaszolgáltató egyenként és pártlistánként 12,5 perc időtartamban köteles közzétenni az országos pártlistát állító jelölő szervezetek reklámjait. (MTI) KÖNYVBEMUTATÓ El a kezekkel a közszolgálattól! A médiaháború 1989-ben a köztévé birtoklásáért folytatott csatározással kezdődött, és 25 év után még most sincs vége - mondta Morvát János televíziós újságíró szerdán a Pilvax étteremben, amikor bemutatták Gyuricza Péternek, az Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT) egykori tagjának Média-csatatér II. (2010-2013) című könyvét. Horvát szerint a médiaháború hadviselő felei az elmúlt évtizedekben megváltoztak. Úgy kezdődött, hogy a politika indított harcot a sajtó, a rádió és a tévé megszerzéséért, az egyik oldalon a politikusok, a másikon az újságírói szabadcsapatok álltak. Ez az idilli állapot - Horvát János megfogalmazása szerint - gyorsan átalakult, a sajtóoldal elkezdett osztódni, megjelentek az új tulajdonosok, és a harc áttevődött az újságíró társadalom térfelére. A politika örömére a sajtó egymás ellen fordult, s 2014-re olyan helyzet alakult ki, hogy a korábban szövetséges harcosok sikeresen kiontották egymás vérét, a politikusok és hadvezéreik pedig már peckesen lépkedhetnek a csatamezőn, ahol itt-ott pislákol csak némi ellenállás. A tévés újságíró szerint ezt a szomorú folyamatot nagyon jól tükrözi Gyuricza Péter kötete. A könyv részletesen taglalja az alkotmányozás részeként a médiaalkotmány és az új médiatörvény megszületését, az új médiairányító testület és az új hatóságok létrejöttének történetét, külön fejezet szól a Klubrádióról, hogy „a médiahatóság, a hatalom és a nyilvánosság viszonyrendszerében hogyan vált ez a helyi adó egy világhírű rádióvá”. A könyv nagy hangsúlyt helyez a közszolgálat változásának leírására. Gyuricza szerint lehetnek pártrádiók és pártújságok, ahogy a két világháború között is voltak ilyenek, de ahogy fogalmazott „el a kezekkel a közszolgálattól”, mert azt nem lehet pártpropagandára, kormányzati PR-ra és a politikai ellenfél mocskolására használni. A közszolgálati média ugyanis közpénzből működik, s a társadalomnak tagjai azok is, akik nem a kormányra szavaztak. Nekik is alkotmányos joguk az információhoz való hozzájutás lehetősége, amit a közmédia nem ad meg - fogalmazott. (Bednárik Imre) Horvát János és Gyuricza Péter FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS