Népszabadság, 2014. május (72. évfolyam, 102-127. szám)

2014-05-02 / 102. szám

2 Népszabadság­­ 2014. május 2., péntek 24 ÓRA ZR1.HU MSZP Mesterházyt újraválasztották Mesterházi­ Attilát választotta frak­cióvezetővé az MSZP szerda es­te megalakult parlamenti képviselő­­csoportja. A pártelnök egyedüli jelölt volt. Eddigi négy helyettese közül há­rom, Tóbiás József, Lukács Zoltán és Harangozó Tamás is a helyén maradt, a frakcióvezetésből csak Józsa István került ki. Tóbiás általános frakcióve­zető-helyettesként a gazdasági, Lu­kács a társadalompolitikai, Harango­zó a jogi ügyekért felel. Frakcióveze­tő-helyettessé választották még Tóth Bertalant, aki kül- és nemzetpoliti­­kai kérdésekkel foglalkozik majd. A képviselőcsoport szervezési igazgató­­j­a Legény Zsolt lett. Mesterházy Attila a frakcióülés után azt mondta: min­den szavazás egyhangú volt. Egyet­len posztért sem volt verseny, az övé­től eltérő személyi javaslat. Egy kér­désre hozzátette, nem vetődött fel a pártelnöki és a frakcióvezetői tisztség szétválasztása. (B. D.) ORSZÁGGYŰLÉS Kilakoltatás elnapolva A kormány szerdán benyújtotta a par­lamentnek a kilakoltatási moratórium fenntartására vonatkozó javaslatát. Az elképzelés szerint az április végén le­járó moratóriumot a devizahitelesek esetében hosszabbítanák meg, amíg a kabinet be nem terjeszti az Ország­gyűlésnek a devizahitelesek helyzetét rendező, a devizakölcsönöket kiveze­tő törvénytervezetet. A javaslat egyéb­ként következetesen devizakölcsönt említ és nem devizaalapú jelzáloghi­telt, amiből az következik, hogy azo­kat is védi a moratórium, akik autóhi­telük vagy személyi kölcsön miatt ke­rültek nehéz helyzetbe. Azt egyelőre nem tudni, hogy ez csak slendrián fo­galmazás vagy a kormány az eddigi ál­láspontjával szemben nem csak a la­káshiteleseken segítene. (H. B.) MOMA Pár percig úgy tűnt, indulhatnak Több mint húszezer érvényes ajánlá­sa van a Modern Magyarország Moz­galomnak (MoMa) az EP-választás­­ra - tudatta szerda este kiadott köz­leményében a szervezet. A MoMa a Nemzeti Választási Irodától kapott tételes kimutatást, és döbbenten álla­pították meg, hogy az érvényesnek mi­nősített aj­ánlások száma nem a határo­zatban foglalt 18 633, hanem 20 024. A Modern Magyarország Mozgalom ezért azt követelte, hogy a Nemzeti Választási Iroda az elutasító határo­zatot vizsgálja felül. Valószínűleg vala­milyen adminisztrációs hiba történhe­tett, mert a MoMa az aláírások ellen­őrzésének egy köztes állapotát tükröző adatsort kapott - közölte kérdésünk­re Pálffy Ilona (képünkön), a Nemze­ti Választási Iroda elnöke. Az ellenőr­zés során valóban valamivel több mint húszezer olyan személyt találtak, aki­nek az adatai rendben voltak, de eb­ben a listában szerepeltek azok is, akik a MoMa több ívét is aláírták. Egy párt listáját viszont mindenki csak egyszer támogathatta, azért nagyjából 1500 aláírás kiesett, így a végeredmény va­lóban csak 18 633 érvényes ajánló volt - közölte. (L. K.) FOTÓ: KURUCZ ÁRPÁD ERŐS MONDAT A Fidesz részéről tudatos lépés volt, hogy letörte a munkavállalói jogokat a narancsos munka törvénykönyvében. Szél Bernadett, LMP MENHELY Egyre mélyebb a nyomor A hajléktalanok háromnegyede vidé­ken él - számoltak be a Menhely Ala­pítvány munkatársai szerdán Buda­pesten. Győri Péter, az alapítvány el­nöke ismertette: a mintegy 11 ezer, hajléktalanok számára fenntartott helyből hatezer a fővárosban, ötezer vidéken található. Az elmúlt évek tendenciáját összegezve elmondta: Budapesten évről évre csökken, vi­déken évről évre nő a hajléktalan vá­laszadók száma. Hangsúlyozta azon­ban, hogy a kutatás nem alkalmas arra, hogy megállapítsák a hajlékta­lanok számát, csak arra, hogy a mi­nimális számot határozzák meg, te­hát azt, hogy 2014. február 3-án ez a 10 459 ember biztosan hajlékta­lan volt. A válaszokból kiderült: tizenkét hajléktalan közül egynek volt rend­szeres munkája, ez a válaszadóknak mindössze nyolc százaléka. Tíz haj­léktalan közül kettőnek volt alkalmi munkája, tíz hajléktalanból három él gyűjtögetésből, kukázásból, minden ötödik kap önkormányzati támoga­tást, és minden tizediknek nincsen semennyi pénze. Tízből két-három hajléktalant tart a környezete romá­nak, vagy mondta már ezt róla. Az adatsorból kiderült az is, hogy tíz fedél nélküli közül négyen még nem voltak hajléktalanok egy évvel korábban. Gurály Zoltán, az alapítvány mun­katársa arról beszélt, hogy a felmérés során mindig megkérdezik a válasz­adóktól, hogy januárban mennyi jö­vedelmük volt, és ezt összevetik a Központi Statisztikai Hivatal szerin­ti élelmiszernorma összegével. Ebből az látszik, hogy míg 2006-ban átla­gosan kétszer annyi jövedelme volt egy hajléktalannak, mint amennyi­be az élelmiszernorma került, 2012- ben 28 736 ezer forint jövedelemmel szemben a norma 23 050 forintot tett ki, 2014-ben pedig az átlagos 31491 forint jövedelemnél a norma az előző évi indexált adata szerint 25 363 fo­rint volt. A jövedelmekről szólva elmond­ta: 2006-ban a hajléktalanok 40 szá­zaléka jutott munkajövedelemhez, az idén 32 százalékuk. Győri Péter eh­hez hozzátette: a közfoglalkoztatás megjelenésével azt tapasztalták, hogy nyolc százalékkal nőtt a múlt évihez képest a jövedelemhez jutók száma, és ezzel arányosan csökkent a segély­ben részesülőké. (Hírösszefoglalónk) FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON Légi és földi parádé Tegnap rendezték meg Budapesten a Nagy Futam elnevezésű légi és autós parádét. Képünkön Besenyei Péter műrepülő világbajnok száll föl a gépével az Erzsébet hídról. fotó: mu­-szkgetváry zsolt EGÉSZSÉGÜGY Sikeres volt a szűrés éjszakája Sikeresnek értékelte a Szűrés éjszaká­ja elnevezésű programot az egészség­ügyért felelős államtitkár, hozzátéve, hogy a szervezett szűrések tovább foly­tatódnak. Szócska Miklós budapes­ti sajtótájékoztatóján elmondta: a té­rítésmentes mammográfiai vizsgálat­ra 45-65 év közötti nőket hívtak meg, és a 6250 kiértesített közül 1837 jelent meg április 25-én, a szűrés éjszakáján. A mammográfiai szűrés mellett kí­nált egyéb vizsgálatokon is több mint kilencezren vettek részt. Az államtit­kár hozzátette: az a cél, hogy az emlő­rákvizsgálatokon megjelentek számát tíz százalékkal emeljék, ehhez még 35 ilyen nap kell. A szervezett emlőszű­rési programok tovább folytatódnak, a teljes program a www.egeszseg.hu ol­dalon olvasható. (MTI) IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS Tizenkét évet kapott a Páva lány támadója Helybenhagyta a Kaposvári Törvény­szék a j­árásbíróság korábbi döntését, a jogerős ítélet szerint tizenkét évet kell börtönben töltenie Páva Zsolt lánya támadójának. A huszonnégy eszten­dős férfit erőszakos nemi közösülés­ben, súlyos testi sértésben, kifosztás­ban és személyi szabadság korlátozá­sában mondta ki bűnösnek a grémi­um. A korábban hasonló bűncselek­ményért elítélt pécsi férfi védője eny­hítésért fellebbezett. Az ügyészség egyebek között arra hivatkozott, hogy a vádlott különös visszaeső, emellett az esemény nagymértékben felzaklat­ta a közvéleményt. (Bama.hu) EU-VÁLASZTÁS Jóváhagyták a szavazólapok mintáit Jóváhagyta az EP-választás szavazó­lapjainak mintáit a Nemzeti Válasz­tási Bizottság (NVB), az együk a ma­gyarországi, a másik a külképvisele­ti szavazásra készült. A jogszabály szerint az EP-választás szavazólap­ja a listák nevét az NVB által kisor­solt sorrendben tartalmazza: Magyar Szocialista Párt, Seres Mária Szövet­ségesei, Fidesz-KDNP, A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt, Jobbik Ma­gyarországért Mozgalom, Lehet Más a Politika, Együtt-PM, Demokrati­kus Koalíció. Az NVB által elfogadott szavazólapon egy sorban szerepel a nyolc lista. (MTI) KÖZMÉDIA 37,5 percig lehet kampányolni Döntött a Nemzeti Választási Bizott­ság (NVB) az EP-választáson induló pártok politikai reklámjainak közzé­tételére rendelkezésre álló közszolgá­lati műsoridő felosztásáról. A rendel­kezésre álló időtartam 300 perc. Az NVB nyolc listát vett nyilvántartásba, így listánként 37,5 percben teheti köz­zé politikai reklámját a Magyar Tele­vízióban, a Duna Tv-ben és a Magyar Rádióban. A jelölő szervezetek ren­delkezésére álló időtartamot közszol­gálati médiaszolgáltatóként egyenlő arányban kell felosztani. Ez alapján a három lineáris médiaszolgáltatást nyújtó közszolgálati médiaszolgáltató egyenként és pártlistánként 12,5 perc időtartamban köteles közzétenni az országos pártlistát állító jelölő szerve­zetek reklámjait. (MTI) KÖNYVBEMUTATÓ El a kezekkel a közszolgálattól! A médiaháború 1989-ben a közté­vé birtoklásáért folytatott csatáro­zással kezdődött, és 25 év után még most sincs vége - mondta Morvát­­ Já­nos televíziós újságíró szerdán a Pil­vax étteremben, amikor bemutat­ták Gyuricza Péternek, az Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT) egykori tagjának Média-csata­tér II. (2010-2013) című könyvét. Horvát szerint a médiaháború hadviselő fe­lei az elmúlt évtizedekben megvál­toztak. Úgy kezdődött, hogy a politi­ka indított harcot a sajtó, a rádió és a tévé megszerzéséért, az egyik oldalon a politikusok, a másikon az újságírói szabadcsapatok álltak. Ez az idilli ál­lapot - Horvát János megfogalmazá­sa szerint - gyorsan átalakult, a sajtó­oldal elkezdett osztódni, megjelentek az új tulajdonosok, és a harc áttevő­dött az újságíró társadalom térfelé­re. A politika örömére a sajtó egymás ellen fordult, s 2014-re olyan helyzet alakult ki, hogy a korábban szövet­séges harcosok sikeresen kiontották egymás vérét, a politikusok és had­vezéreik pedig már peckesen lépked­hetnek a csatamezőn, ahol itt-ott pis­lákol csak némi ellenállás. A tévés új­ságíró szerint ezt a szomorú folyama­tot nagyon jól tükrözi Gyuricza Péter kötete. A könyv részletesen taglalja az al­kotmányozás részeként a médiaal­kotmány és az új médiatörvény meg­születését, az új médiairányító testü­let és az új hatóságok létrejöttének történetét, külön fejezet szól a Klub­rádióról, hogy „a médiahatóság, a ha­talom és a nyilvánosság viszonyrend­szerében hogyan vált ez a helyi adó egy világhírű rádióvá”. A könyv nagy hangsúlyt helyez a közszolgálat vál­tozásának leírására. Gyuricza szerint lehetnek pártrádiók és pártújságok, ahogy a két világháború között is vol­tak ilyenek, de ahogy fogalmazott „el a kezekkel a közszolgálattól”, mert azt nem lehet pártpropagandára, kor­mányzati PR-ra és a politikai ellenfél mocskolására használni. A közszol­gálati média ugyanis közpénzből mű­ködik, s a társadalomnak tagjai azok is, akik nem a kormányra szavaztak. Nekik is alkotmányos joguk az infor­mációhoz való hozzájutás lehetősége, amit a közmédia nem ad meg - fogal­mazott. (Bednárik Imre) Horvát János és Gyuricza Péter FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS

Next