Népszabadság, 2014. május (72. évfolyam, 102-127. szám)
2014-05-07 / 106. szám
2014. május 7, szerda | Népszabadság 9 Jóslat Az OECD szerint a magyar gazdaság nem zárkózik fel Európához 2060-ig Elparázsló növekedés Blahó Miklós A mélyreható átrendeződés felé bizton haladó világgazdaság lassan és bizonytalanul lábal ki a nagy recesszióból. Az amerikai gazdaság meglódulhat, a jegybank normalizálhatja politikáját, míg a döcögő Japánban és az eurózónában erről szó sem lehet. Az Európai Központi Bank még csökkenthetné is a kamatot, mert félő, tovább lassul az infláció, amelynek izama idén csupán 0,7 százalék lehet, jóval kisebb, mint ahogy csak fél éve is gondolták. Ez a tömör előrejelzése a fejlett ipari államokat elemző Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD), amely kedden tette közzé 300 oldalas tavaszi prognózisát. Ebben az is olvasható, hogy a magyar gazdaság fellángolása átmeneti jelenségnek ígérkezik, az idei állami élénkítés után jövőre érdemben lassul az ütem, a tűzből parázs lesz. A tanulmánynak a trendeket 2060- ig felvázoló fejezete is józan realizmust tükröz: Magyarország nagyjából őrzi a harmincadik hely körüli pozícióját az egy főre jutó nemzeti jövedelem várható alakulásában a legfejlettebb negyvenegy vizsgált gazdaság között. A párizsi székhelyű intézmény borúsabb képet fest a várható idei és jövő évi fejleményekről, mint az Európai Bizottság, amely hétfőn 2,3 és 2,1 százalékos növekedést vetített előre a magyar gazdaság számára. Az OECD szerint 2014-ben két százalékkal, 2015-ben 1,6 százalékkal bővülhet a nemzeti össztermék (GDP). Az őszi előrejelzéshez és a januári országjelentéshez képest 0,1 százalékkal még apadt is a 2015-ös becslés. Véleményét azzal támasztja alá a szervezet, hogy miközben az export lendületet vehet, a magánberuházások élénkülését akadályozza az ellentmondásos gazdaságpolitika nyomán kialakult üzleti környezet és az összezsugorodott hitelezés. Ez utóbbi helyzeten csak részben segített a jegybank növekedési hitelprogramja, amely tavaly nyáron felívelt, aztán visszaesett, hiszen a hitelezés tartós felfuttatásához a bankok működési környezetén kellene változtatni. A jegybanknak egyébként az OECD szerint tekintettel kellene lennie a pénzpiaci széllökések hatásaira, s egyensúlyba hoznia a döntések során a kamatcsökkentések előnyeit és a forint hirtelen meggyengülésének hátrányait. Arról nem is beszélve, hogy az infláció átmenetileg alacsony csupán, s bukott ütemével a maginflációé alá. Utóbbinak az irama felel meg most nagyjából a jegybanki célnak. A szervezet úgy véli, hogy a kormány érdemi, a GDP egy százalékára rúgó fiskális lazítást hajt végre 2014-ben, miután tavaly a tervezettnél kisebb deficitet produkált, de vissza kell térnie középtávú célja teljesítéséhez. Az államadósság GDP-hez mért aránya 2013-hoz képest ebben az évben még emelkedik is, 78,8-ról 79,7 százalékra (az EU hasonló mértékű növekedést várt, kiindulópontja magasabb volt azonban). Az idei kétszázalékos növekedést a béremelésekből és a rezsicsökkentésből táplálkozó fogyasztás és az állami beruházás serkenti. Ezek átmeneti tényezők, amelyek kifulladása után növekedési forrásnak marad az export, amely kiegészülhetne az üzleti beruházások meglódulásával, ha az akadályok elhárulnának. De még a folyó mérleg többlete ellenére is sérülékeny a magyar gazdaság. Ha a forint tovább gyengül, sokkal nehezebb lesz a magán- és államadósságot finanszírozni, s ki tudja, milyen mértékben foghatják vissza a növekedés iramát az ukrajnai események. A sérülékenységeket elemző részben az OECD kitér arra is, hogy a magán- és állami adósságok mértéke mellett Magyarországon a fajlagos munkaerőköltségek 34 százalékkal emelkedtek 2000 januárja és 2013 decembere között, miközben például az Egyesült Államokban 26, Nagy- Britanniában 18, Németországban 11, Ausztriában 0,4, Lengyelországban hat százalékkal csökkentek. Igaz, Csehországban és Szlovákiában is több mint harminc százalékkal kapaszkodtak felfelé. Csehország is beletartozik egyébként abba az országcsoportba Magyarországgal együtt, ahol a válság kezdete óta a gazdaság egy főre jutó kibocsátási képessége súlyosan károsodott, legalább a GDP tíz százalékának mértékéig, miközben az OECD átlagában ez a hatás csak 3,2 százalék. Ám Csehország növekedési képessége így is jobb: 2000 és 2007 között 3,5, a 2008-2013-as időszakban 1,9, 2014-től 2030-ig 2,9, 2031- től 2060-ig 1,7 százalék. E négy periódusra a magyar adat mindvégig rosszabb: az ezredfordulótól a válságig sem volt 2,8 százalék, azt követően a 2013-ig terjedő időszakban 0,4 százalékra esett vissza. Az elkövetkező 15 évben 1,7 százalék lesz, és azt követően 2030 és 2060 között várhatóan 1,9 százalék. Előretekintve ez nagyjából az eurózóna várható teljesítményével egyenlő, de elmarad a brit, az amerikai, de még az osztrák mögött is. A vásárlóerő-paritáson számított, egy főre jutó nemzeti jövedelem összehasonlításából sem jön ki előnyösen a magyar gazdaság, bár 2060-ra visszaelőzheti Lengyelországot. Az amerikai adat százalékában megállapított sorrendben hazánk az 1995-ös huszonnyolcadik helyről a harmincegyedikre esik vissza az OECD negyvenegy országot tartalmazó listáján. Csehország, Szlovénia, Észtország és Szlovákia mögött reked. A tényleg jól teljesítő északeurópaiak az élbolyban szerepelnek 2060-ig, s a sikeres felzárkózók közé Ausztria, Ausztrália, Hollandia tartozik, míg Spanyolország, Olaszország, Portugália és Görögország a nagy visszaesők táborába került. Ez a jövőre nézve is meghatározó trend lehet, hiszen 2060-ra Kína és India együttes nemzeti összterméke a harmincnégy OECD-tagország GDP-jének 73 százalékát teszi majd ki (vásárlóerőn nézve), miközben ez az arány 2010-ben csupán 33 százalék volt, vagyis az erőviszonyok a feltörekvő országok, de legfőképpen Ázsia felé tolódnak el. Tanuló a Mercedes-gyárban fotó: műújvári Sándor Szerencsejáték Dugába dőlt az állami cég nagy ívű terve Vajna tarolt a kaszinótenderen Ábrahám Ambrus Andy Vajna, a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztos érdekkörébe tartozozó Las Vegas Casino (LVC) Kft. lett a kaszinótender nagy nyertese. Az LVC-vel összesen öt budapesti, illetve Pest megyei kaszinó üzemeltetésére köt szerződést a nemzetgazdasági tárca - tették közzé. (Miután a cég már most is működtet egy budapesti kaszinót, a Las Vegas Casinót, így valójában négy új termet nyithat.) A tenderen ezen kívül egy debreceni és egy nyíregyházi kaszinó üzemeltetésére nyert jogot az Aranybonusz 2000 Kft. A cég tulajdonosa az MSZ Kaszinó Kft., amely az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint 2012 decembere óta a debreceni labdarúgó klubot, a DVSC-t működtető, DVSC Futball Szervező Zrt. többségi tulajdonosa. Azon csapaté, amely mögött sokáig a nyerőgéppiacon is érdekelt Szíma Gábort tudták. (A cégadatok szerint az MSZ Kaszinó Kft. mögött ifj. Szima Gábor lelhető fel.) Szima Gábort rendre az ország leggazdagabb üzletemberei között emlegetik. A Népszabadság legutóbbi TOP 150-es összeállításban 2013-ban 8,9 milliárd forint vagyonnal szerepelt a 64. helyen. (Az ilyen kiadványok kapcsán rendre megjegyzi, hogy szerinte valótlan adatokat ismertetnek róla.) Korábban játékgép-üzemeltetőként is ismert volt, ám a kormánypárt 2012 őszén szinte egyik pillanatról a A KONCESSZIÓ díjából befolyó összeg évi 4 milliárd forint lehet, és a kaszinók további egymilliárdot fizethetnek be áfaként. Igaz, a játékokra kivetett adóból a megbízható kaszinók levonhatják majd a koncesszió árát, másikra legyalulta a piacot. Megszüntette ezen automaták működtetésének lehetőségét az élőkaszinókon kívül. Ez pedig a vállalkozóknak komoly érvágás volt. Ebben a „felállásban” az MSZ Kaszinó Kft. győzelme aligha nevezhető meglepetésnek. A vállalkozás ugyanis így ismét játékgép üzemeltetési lehetőséghez jut. A tender nagy vesztese mindezek alapján a Szerencsejáték Zrt. Az állami vállalat december közepén tizenegy kaszinó működtetésére kért engedést (vagyis az összes hazaira). Mint az eredmények igazolják, ez szóba sem jöhetett. A mostani eredmény azt jelenti, hogy az országban működő 3 kaszinó figyelembevételével (ebből még a Tropicana tartozik Andy Vajna érdekeltségébe) két további terem működtetésére szóló lehetőség szabad. Ezek akár húsos falatok is lehetnek, mert a mostani leosztásból éppen az ország nyaigati része maradt ki. Másik érdekesség, hogy a nemzetgazdasági tárca közleményéből nem derül ki egyértelműen, hogy a mostani szerződők milyen minősítésben kapják meg a lehetőséget. Egyetlen félmondatból lehet arra következtetni, hogy a megbízható játékszervező „kategóriában” lettek befutók. A közlemény úgy fogalmaz: „kaszinókat kizárólag megbízható minősítéssel rendelkező, erős törzstőkéjű cégek üzemeltethetnek”. A minősítés milliárdokat ér. A tárca szerint az „új játékkaszinók évente közel 4 milliárd forint koncessziós díjbevételt” hoznak a költségvetésnek. Más kérdés, hogy ezt a díjat a jogszabályok értelmében a megbízható szerencsejáték-szervezők leírhatják a játékadóból. 4 MILLIÁRD HIRDETÉS ■J« ■ ■ EGYÜTT. VELED KÖZLEMÉNY A MAGYAR TELEKOM NYRT. ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEINEK MÓDOSULÁSÁRÓL A Magyar Telekom Nyrt. módosítja az egyéni és üzleti előfizetőkre vonatkozó, helyhez kötött műsorterjesztési szolgáltatásra vonatkozó Általános szerződési feltételeit (továbbiakban ÁSZF) az egyedi előfizetői szerződésre is kiterjedő hatállyal, a következők szerint: 2014. május 7-től bevezetjük a TV GO szolgáltatást (7. sz. Melléklet). Az ÁSZF-módosítást új szolgáltatás bevezetése indokolja. A módosításra hivatkozással nem mondhatja fel az előfizető a határozott időtartamú előfizetői szerződést kötbérfizetési kötelezettség nélkül, mert a módosítás a kapott kedvezményeket nem érinti. A módosítás következtében az ÁSZF, a hivatkozott fejezettel kerül kiegészítésre, amelynek szövege 2014. május 7-étől megtalálható a Magyar Telekom weboldalán és valamennyi ügyfélszolgálatán. Ügyfeleink a változásról a Magyar Telekom hálózatából díjmentesen hívható 1412-es lakossági/1435-ös üzleti ügyfélkapcsolati számon is tájékozódhatnak.