Népszabadság, 2014. június (72. évfolyam, 128-151. szám)

2014-06-02 / 128. szám

Mérleg A németek és a franciák sem vonnak ki osztalékot az energiacégeikből Profiteső Simicskánál, óriási veszteség az E.ON-nál Marnitz István A mérlegbeadási határidő csak most járt le, de a­ Népszabadság máris meg­találta 2013 nagy nyertesét és veszte­sét a cégvilágban. A szinte összecsen­gő számok jól mutatják, mi történt négy év alatt a magyar gazdaságban. A Simicska Lajos érdekeltségi köré­be tartozó társaságok minden koráb­binál nagyobb, több mint 22 milliárd forint osztalékot fizettek ki 2014-ben az előző évi nyereségük után a tu­lajdonosoknak. Tették ezt úgy, hogy már 2012 sem volt éppen gyenge a maga csaknem 17 milliárdos együt­tes osztalékával. Az egyetlen negatív hír, hogy a Közgép árbevétele 1,1 mil­liárd forinttal 60,4 milliárdra csök­kent, de a legnagyobb érdekeltség még így is lendületesen tudta növel­ni a profitját. A nagy vesztest nem meglepő mó­don az energiaszektorban találjuk. Tavalyelőtti, közel négymilliárd fo­rintos vesztesége után a múlt évben már több mint 21 milliárdot bukott az erőműveket, valamint áram- és gázszolgáltatókat üzemeltető E.ON Hungária - derül ki a német hátte­rű energetikai csoport cégbírósághoz leadott kimutatásából. Osztalékot - korábbi saját, illetve más külföldi energiatársaságok szokásától eltérő­en - most nem fizet. Lakossági gáz- és áramértékesítő cége - a csoporton belül - viszonylagosan javított, mi­közben árbevétele, nem függetlenül a rezsicsökkentéstől, 522 milliárdról 485 milliárdra esett, vesztesége 15,5 milliárdról 1,6 milliárdra mérsék­lődött. Áramszolgáltató cégei ismét hoztak a konyhára: a magyar holding az észak-dunántúlitól 4,1, a közép­dunántúlitól 3,5, a tiszántúlitól 2,9 milliárd osztalékot kapott. Mint arról korábban beszámol­tunk, az E.ON Hungária 2012-ben a négymilliárdos veszteség ellenére 33 milliárdos osztalékot fizetett tartalé­kaiból tulajdonosának, a német E.ON Energie AG-nak. Ezt csak az energia­ipar nagy, 2007-es készlet átértékelé­se tette lehetővé, aminek következté­ben a cégeknél százmilliárdos, volta­képp látszólagos tartalékok alakultak ki. Mivel az E.ON Hungáriánál ebből még mindig van 70 milliárd, az E.ON jogilag akár idén is kivonhatott volna hasonló summát. A németek tavaly eladták hazai gáztárolóikat és gáznagykereskedő­jüket az állami MVM-nek, gazdaság­talanság miatt bezárták az újonnan épített nyíregyházi és debreceni erő­művet, és hírek szerint a gönyűi egy­ségük is szinte áll. Jelenleg tárgya­lásokat folytatnak az MVM-mel la­kossági szolgáltatójuk, valamint a fo­gyasztókat ellátó gázhálózat eladásá­ról. Igaz, az egyeztetések ismereteink szerint holtpontra jutottak. Más-más években, de az utób­bi idők során szinte az összes külföl­di energiacsoport élt azzal az üzleti­leg nem túl elegáns, kormánykörök­ben is nagy felzúdulást keltő lépéssel, hogy veszteséges cégeikből a látszó­lagos tartalékok terhére pénzt von­tak ki. 2011-ben az Egáz-Dégázt mű­ködtető francia GDF Suez vett fel a hatmilliárdos veszteség dacára 11,7 milliárdot. A cég hét végén leadott 2013-as mérlege szerint árbevétele tavaly ötödével, 232 milliárdról 184 milliárdra esett. A tavalyelőtti 1,2 mil­liárdos veszteséghez képest viszont tavaly csak azért nem zárt pluszban, mert 118 milliós adózás előtti ered­ménye után 183 millió adót fizetett. Igaz, ebbe nem értendő bele épp ér­tékesítés alatt álló Dunamenti Erő­műve tízmilliárdos óriási vesztesége. Osztalékról egyik könyvben sem esik szó. A 2012-ben 75,7, tavaly 35,9 mil­liárd veszteséggel záró Tigáz olasz tu­lajdonosa, az ENI korábbi bejelenté­se alapján szokás szerint eltekint az osztaléktól. A német RWE-EnBW irányítása alatt álló Elmű a nyolcmilliárdra rúgó 2012-es eredmény után tízmilliárdos osztalékot fizetett (vagyis a tartalék is apadt kétmilliárddal), a szintén hozzá tartozó ÉMÁSZ-ból pedig a négymil­liárdos tavalyelőtti eredményt teljes egészében felvette. A tőzsdén is forgó két cég korábbi bejelentése alapján az Elmű tavaly harmincmilliárdos vesz­teséget szenvedett el, mégis 16 milli­árdos osztalékot fizetett. Az ÉMÁSZ négymilliárdos plusz mellett kilenc­milliárdos osztalékot adott, vagyis a cégtartalékokat is megcsapolta öt­­milliárddal. A tavalyi adataival továbbra is adós energiacégek közül a köztulajdonú Fővárosi Gázművek információink szerint a korábbiaknál kevesebb, de még így is többmilliárdos nyereséget ért el, amit a két tulajdonos, a főváros és az állami MVM szokás szerint teljes egészében hazavihet. Az EDF Démász szintén csökkenő, négymilliárd körüli profitot érhetett el; a francia tulajdo­nos rendszerint a nyereség egy részét vonja ki. Az ügy­­ 4 Eladott E.ON-gáztároló. Negatív mutatók fotó: Reviczky zsolt A Szerencsejáték Zrt. adományával csúcszongorát kap Vásárhely Kérjetek és megadatik: Lázár János városa adományt kért az állami vállalattól, s azt meg is kapta, így aztán a koncertter­mek remekét használhatják ezentúl az itt fellépők. ^6 Offshore cégek, végrehajtások a leendő miniszter körül Sokkal izgalmasabb Seszták Miklós üzleti múltja, mint a hi­vatalos életrajza. A leendő fej­lesztési miniszter olyan cégek­kel került kapcsolatba, amelye­ket a kormány is elmeszelt. ^10 NÉGYES DÖNTŐ, NEGYEDIK HELY A negyedik helyen vég­zett a Veszprém férfi kézilabdacsapata a BL- ben, miután az elődön­tőben a német Kieltől, a bronzéremért játszott mérkőzésen pedig a spanyol Barcelonától szenvedett vereséget a sportág kölni szentély­ében rendezett esemé­­nyen.^20 FOTÓ: MTI/AP - MARTIN MEISSNE ÖTÖDIK HASÁB Jó tündér A magyar kultúra állami támoga­tása kezd egy olyan vetélkedőre hasonlítani, amelyben a Maradj talpont! ötvözik Dévényi Tibi bácsi Három kívánságával. Csak éppen nincs közöttük átjárás. Eljátszunk a gondolattal, hogy vajon Lázár János Hódmezővá­sárhelyéhez hasonlóan a Botka László vezette „vörös” Szeged is kapott volna-e egy Steinway hangversenyzongorát a Szeren­csejáték Zrt.-től a város zenei életének fellendítéséhez. Le­gyünk optimisták: azért nem kapott, mert nem kért. Ahogyan sokan mások sem, ugyanis mo­mentán kisebb bajuk is nagyobb annál, mint hogy van-e világszín­vonalú hangversenyzongorájuk. Ha pedig mégis szeretnének ilyet, akkor is inkább másra költené­­nek 30 millió forintot. Nagyvonalúan tekintsünk el attól, hogy Hódmezővásárhely­nek éppen egy Steinwayre van-e a legnagyobb szüksége. A város úgy gondolta, igen, és akkor mi­ért ne kísérletezne az állami pén­zeket osztó Szerencsejáték Zrt.­­nél? Mertek nagyot álmodni, az állami cég pedig úgy ítélte meg, hogy a támogatásért kilincselők közül e mértéktartó kívánságnak mindenképp eleget kell tennie. A kishitűek meg néznek bambán, de most már hiába csapnak a homlokukra, ők már lemarad­tak a zongorák Lamborghinijéről. Aki nem indul, az nem is nyer. Egy sokszoros közbeszerzésiten­­der-nyertes cég képviselője, ami­kor arról kérdezték, hogy vajon miért nem indulnak most már vele szemben a versenytársak egy-egy milliárdos állami megbí­zásért, annyit mondott, hogy ez őt is meglepi, de aki nem tölti ki a lottószelvényt, az ne lepődjön meg, ha nem lesz ötöse. Úgy viszont senki sem szeret lottózni, ha mások előre tudják a számokat, ráadásul még a tárgy­­nyeremény-sorsoláson is elviszik a főnyereményt. (A szerk.) Az utolsó lépés N. Kósa Judit szerint nem az érdekli a Fideszt, mi jó Buda­pestnek, csak az, hogyan le­het megtartani. ^^11 Az utolsó dobás Ugyanazzal a fejjel is lehet újat gondolni - ajánlja Lak­­ner Zoltán a baloldalnak. ^12 9 770237 377015 14128

Next