Népszabadság, 2014. június (72. évfolyam, 128-151. szám)
2014-06-02 / 128. szám
FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON 2 Népszabadság | 2014. június 2., hétfő 24 ÓRA ERŐS MONDAT Hazugság, hogy a kormány az igazságosabb közteherviselés jegyében akarja kivetni az új terhet a médiaszektorra. A cél a nem fideszes vélemények elhallgattatása. Karácsony Gergely, Együtt-PM ZR1.HU MÉDIAPIAC Mégis jöhet a reklámadó? Hétfőn - egyéni képviselői indítvány formájában - nyújtják be az Országgyűlésnek a reklámadóról szóló törvényt - értesült az Atv.hu. A kormány tavaly már tervezte a hazai médiapiac megadóztatását, de erről a tervéről átmenetileg lemondott. A Fidesz-KDNP képviselői tervezet szerint az adóalap félmilliárd forintot meg nem haladó része után nem kell a cégeknek reklámadót fizetniük. 5 milliárd forintig 1 százalékot, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10 százalékot, 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forint alatt 20 százalékot, 15 és 20 milliárd között 30 százalékot, míg 20 milliárd forintot meghaladó rész után 40 százalékot kell adózni. A reklámadó elsősorban a hazai kereskedelmi televíziókat érintené. A tervezet kitér azokra a szolgáltatókra is, melyek Magyarországon nem telepedtek meg, de napi műsoridejük legalább felében magyar médiatartalmat tesznek elérhetővé a hazai piacon. Reklámadóval sújtanák a nehéz helyzetben lévő napi- és hetilapokat, valamint az internetes portálokat, szabadtéri reklámhordozókat és járműreklámokat is. A kormány az igazságosabb közteherviselés jegyében akarja kivetni az új terhet a „jelentős nyereséget termelő” médiaszektorra. (Atv.hu) FELSŐOKTATÁS Brutális nyelvvizsga-szigorítás? Teljes káosz alakult ki vasárnap, miután az InfoRádió egy a Magyar Közlönyben közzétett rendeletre hivatkozva hírül adta, hogy június 1-jétől módosították az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményét. E szerint - így a rádió - az alapfokozat megszerzéséhez legalább két idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga szükséges. Ezek közül legalább az egyiket az adott szakhoz kapcsolódó szakmai nyelvből kell letenni. Még nehezebb lesz a mesterfokozat megszerzése, ahol két idegen nyelvből kell államilag elismert, felsőfokú (CI) komplex típusú nyelvvizsgát tenni. Az egyiknek itt is szaknyelvinek kell lennie, viszont az egyik nyelvvizsga kiváltható két középfokúval. Mindez azokra vonatkozik, akik a 2015/16. őszi félévben hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek majd - írta az InfoRádió honlapján, s a hírt átvette, majd visszavonta az MTI. A 444.hu pedig úgy módosította, hogy ez csak a nemzetközi tanulmányok esetében érvényes. A hivatkozott rendelet valóban rendkívül bonyolult, így is és úgy is érthető, a lapzártánkig elérhető információk alapján nem lehet eldönteni, mi a valóság. (Hírösszefoglalónk) JÓZSEFVÁROS Sólyommal irtott galambok Csapdákkal, élve fognak be galambokat a Józsefvárosban, hogy aztán sólymokkal etessék meg őket. Mike Bálint, az Animal X Wildlife Bt. ügyvezetője azt mondta, kísérleti jelleggel végzik három hónapig a befogást, így a lakók érezhetően kevesebb galambbal találkozhatnak majd a Blaha Lujza téren és tágabb környezetében. (Bors) A KÖZIGAZGATÁS TERVEZETT ÁTALAKÍTÁSA MIATT AZ MSZP AZ AB-HEZ SZERETNE FORDULNI Választási csalásra készül a Fidesz? Rendkívüli ülésen tárgyalja ma a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, valamint a választási eljárásról szóló törvénymódosító javaslatot. A Fidesz és a KDNP több képviselőjének múlt pénteken benyújtott előterjesztése szerint a Fővárosi Közgyűlésbe a főpolgármester és a XXIII. kerületi polgármester mellett a pártok listáiról - a támogatottságuk arányában - további kilenc, a választáson alulmaradt polgármesterjelölt kerülhetne. Kompenzációs listát az a szervezet állíthatna, amelynek legalább 12 kerületben lesz polgármesterjelöltje. Riz Levente (Fidesz-KDNP), a BÖSZ elnöke, XVII. kerületi polgármester közleményben üdvözölte a javaslatot, amely álláspontja szerint a budapestiek számára erősebb érdekérvényesítést, átláthatóbb és olcsóbb képviseleti rendszert tesz lehetővé. Az MSZP viszont az Alkotmánybírósághoz és az ombudsmanhoz fordul a fővárosi választási rendszer tervezett átalakítása miatt - közölte szombaton Horváth Csaba, a párt fővárosi frakcióvezetője a szocialisták választmányi ülése után. Értékelése szerint a törvény megszüntetné a budapestiek önrendelkezési jogát, és kerületi érdekek alapján szakítaná szét a fővárost. Maga attól tart, hogy egyes kerületeknek - például a Belvárosnak - jut majd forrás, mások viszont nem kapnak semmit. Más ellenzéki pártoknál korábban még sarkosabban fogalmaztak, például a DK és az Együtt-PM politikusai a múlt pénteken választási csalásról beszéltek, s a DK szintén jelezte, alkotmánybírósági kontrollt kezdeményez. Az LMP véleménye szerint is sportszerűtlen, és megkérdőjelezi a tiszta versenyt, hogy a Fidesz néhány hónappal az önkormányzati választások előtt akar jelentős változásokat bevezetni. A Jobbik álláspontja pedig az, hogy minden eddiginél brutálisabban torzítana a kormányoldal javára a javasolt budapesti választási rendszer. (Hírösszefoglalónk) Képünkön Szabó Tamás szobrász-festő műhelye látható. A Százados úti művésztelepen tegnap tartották a Nyitott Műtermek Délutánját, ahol bárki fölkereshette az ott alkotó művészeket, betekintést nyerhetett az alkotói kulisszatitkokba, megismerkedhetett a fortélyokkal. fotó: Kurucz árpád KÚRIA Kedden döntenek a Kásler-ügyben A Kúria keddre tűzte ki a devizahitel-szerződésben előírt árfolyamréssel kapcsolatos Kásler kontra OTP perben a tárgyalást, amelyen döntés is várható. Kásler Árpád (képünkön) és felesége 2008-as jelzálog típusú deviza-kölcsönszerződésében szerepelt az a kikötés, hogy a kölcsönt, svájci frankban a folyósítás napján érvényes vételi árfolyamon állapítják meg, ugyanakkor az egyes fizetendő részletek forintösszegét az esedékesség napját megelőző napon érvényes eladási árfolyamon kell majd meghatározni. A Kásler házaspár részben azért fordult bírósághoz, mert álláspontja szerint ez a szerződési kikötés tisztességtelen, részben pedig azért támadta a szerződést, mert a kezelési költséget devizában határozták meg. A Békés Megyei Bíróság 2011. december 8-án kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében mindkét szerződési kikötés semmisségét megállapította és mellőzte a kezelési költség devizában történő megállapítását, továbbá a szerződéstől eltérve az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el a törlesztésnél visszamenőleges hatállyal. Az ítélet ellen az OTP fellebbezett, így került az ügy másodfokon a Szegedi Ítélőtáblára, amely 2012. április 26-án részben megváltoztatta a megyei bíróság döntését, és mellőzte a kezelési költségre vonatkozó ítéleti rendelkezést, ugyanakkor helybenhagyta és jogerőre emelte azt, amely szerint vételi árfolyamon kell kiszámítani a törlesztőrészleteket. A tábla jogerős döntése ellen a pénzintézet a Kúriához fordult felülvizsgálati kérelemmel. Az OTP szerint a szerződéses rendelkezés tisztességtelenségét a bíróság nem vizsgálhatja akkor, ha a szerződés világos és érthető. Továbbá a bankot megillető árfolyamkülönbözet az ellenszolgáltatás része. A Kúria 2013. január 15-én a hazai eljárást felfüggesztve az Európai Unió Bíróságához fordult és előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett. A luxembourgi székhelyű uniós bíróság április 30-án kihirdetett döntésében azt mondta ki, hogy a nemzeti bíróság a szerződéses felek közötti egyensúly helyreállítása és a szerződés érvényességének fenntartása céljából helyettesítheti a tisztességtelen szerződési feltételt a nemzeti jog valamely rendelkezésével. A Kúrián folytatódó eljárásban azt kell eldönteni, hogy tisztességtelen-e az árfolyamrés, és ha igen, van-e olyan törvényi szabály, amely a tisztességtelen szerződési rendelkezés helyébe léphet. (Hírösszefoglalónk) FOTÓ: M. SCHMIDT JÁNOS BUDAPEST Füstölés a 4-es metróban Nem sokkal vasárnap dél előtt füstöt észleltek a Szent Gellért téri állomáson, ezért a szerelvények egy ideig nem közlekedtek a Kelenföldi és a Keleti pályaudvar között. Az utasok ebben az időszakban pótlóbuszokon utazhattak. Kisdi Máté, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-vel azt közölte, a Szent Gellért téri állomáson az égyik mozgólépcső alól füst gomolygott, ezért ürítették ki biztonsági okok miatt az állomást. A füst miatt senkit nem kellett ellátni - tette hozzá. (MTI) FOTÓ: MTI - LAKATOS PÉTER SAJTÓSZAKSZERVEZET F. Kováts Éva maradt az elnök Jubileumi tisztújító választmányi ülést tartott szombaton Budapesten a 25 éves Sajtószakszervezet; a küldöttek ismét F. Kováts Évát választották meg elnöknek. F. Kováts Éva emlékeztetett rá, hogy 25 éve, 1989. május 31-én tartotta meg a frissen alakult Sajtószakszervezet az első kongresszusát. M. Lengyel László ügyvezető társelnök beszámolója szerint az érdekvédelmi munka az elmúlt években jelentősen átalakult, elsősorban a jogszabályi és a szakmai környezet változása miatt. Módosult a médiatörvény, az egyesületi törvény, a polgári törvénykönyv, a munka törvénykönyve, létrejött az NMHH és a Médiatanács, átszervezték a közmédiát, jelentős tulajdonosi változások történtek a kereskedelmi médiában, összességében nehezebbé vált a sajtóban dolgozók érdekeinek képviselete. Az új helyzethez igazodó válaszadási kísérleteként merült fel a szövetségkeresés, vagyis a mintegy 250 ezer aktív taggal bíró, a legnagyobb létszámú hazai szakszervezeti konglomerátumhoz, a Magyar Szakszervezeti Szövetséghez történő csatlakozás lehetősége. Az ülés végén a választmány megválasztotta a szakszervezet vezetőit, elnökségét és felügyelőbizottságát. A testület döntése nyomán a Sajtószakszervezetet továbbra is F. Kováts Éva elnök vezeti, és M. Lengyel László ügyvezető társelnök, illetve lapunk munkatársa, Hargitai Miklós társelnök is újabb ötéves megbízatást kapott. (Nol.hu) PANEL Még mindig van azbesztveszély A magyarországi lakóépületekben, főleg panelházakban még mindig 150-200 ezer négyzetméternyi szórt azbeszt található, a mentesítés mintegy 20-25 milliárd forintba kerülne és 30 ezer ember veszélyeztetését szüntetné meg. Ezt mihamarabb el kellene végezni - közölte a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége. A szövetség kampányt indít a mentesítésre. Kezdeményezik valamennyi azbesztszennyeződés regisztrálását, a mentesítés biztonságos munkakörülményeinek megteremtését, a törvényi szabályozás módosítását, a mentesítésben részt vevő munkaadók és munkavállalók folyamatos kötelező képzését. Szorgalmazzák az azbeszt okozta megbetegedések elismerését, a munkavállalók kártalanítását. (MTI)