Népszabadság, 2014. július (72. évfolyam, 152-178. szám)
2014-07-05 / 156. szám
2014. július 5., szombat | Népszabadság 15 Kultúra Herendi porcelánmanufaktúra Két éven belül elkészül a vállalat iratanyagának levéltári feldolgozása Az a fránya telefon Cseri Péter A herendi porcelánmanufaktúra munkásai levelet írtak az FC Barcelona egykori edzőjének. Arra kérték a trénert, hogy küldessen Magyarországra egy használt Barcelona-szerelést, plusz néhány futball-labdát. Ez 1928-ban történt, a katalán csapat edzőjét pedig Pozsonyi Imrének hívták. Bár Pozsonyi csak rövid ideig trenírozta a Barcát, azért egy katalán bajnoki cím így is összejött neki. Nem mellesleg Farkasházy Fischer Jenő rokonaként egy ideig részvényese és igazgatósági tagja lehetett a herendi porcelánmanufaktúrának - a cég alkalmazottai ekkor fordultak hozzá a kérésükkel. Valójában nem a munkások, hanem a nevükben a cégvezetés írta a levelet Pozsonyinak, de annak már nincs nyoma, hogy a neves edző teljesítette-e a kérésüket - mondja Szűts István Gergely, a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárának munkatársa. - Valószínűleg nem, legalábbis erre utal, hogy a manufaktúra vezetői végül Budapestről küldettek mezeket és egy labdát a húszas évek közepén alakult herendi munkás focicsapatnak. A herendi porcelán csaknem kétszáz éves történetéről számos tanulmány született, olyan átfogó monográfia azonban még nem készült, amely a vállalat teljes iratanyagát feldolgozta volna. Mostanáig. A megyei levéltár és a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. megállapodása értelmében azonban 2016-ra elkészül a Bevezetés a Herendi Porcelánmanufaktúra történetébe című kézikönyv, amely nemcsak a művészeti formakincs bemutatását tartalmazza majd, hanem a manufaktúrára vonatkozó teljes levéltári és könyvészeti forrásanyagot is. - Nyolcvanöt iratfolyóméter anyagról van szó - vázolja a feladat nagyságát Szűts István Gergely. - A Herendről szóló eddigi tanulmányok jórészt a porcelánok motívumrendszerével, a vállalat történetének fordulópontjaival, kiemelkedő vezetőivel foglalkoztak, a cég hétköznapjairól azonban mostanáig viszonylag keveset tudtunk. A levéltári anyag feldolgozásával erről a területről is jóval több információnk lesz. Például arról, hogy honnan érkeztek és milyen körülmények között éltek a porcelánfestők. Az egyes korszakok között jelentősek az eltérések. A dokumentumok szerint például a dualizmus korában 40-50 ember dolgozott a cégnél, többségük környékbeli földművesként került be a manufaktúrába. A paraszti léttel összefüggésben évtizedeken át a nyári hónapokban lelassult, sőt egy időre le is állt a termelés Herenden, mert az emberek elmentek aratni a földekre. A két világháború között viszont - amikor már 400-500, jórészt távolabbról érkezett szakembert foglalkoztattak - komoly munkásjóléti intézkedéseket vezettek be: munkáslakások épültek a faluban, lakhatási támogatást nyújtottak az alkalmazottaknak, valamint kialakítottak egy munkásfürdőt is, amit szigorú beosztás szerint használhattak az emberek. A vállalati dokumentáció feldolgozása során kiderült az is, hogy Herendnek időről időre szembe kellett néznie a zugfestéssel, azaz a porcelánhamisítással. A módszer alig változott két évszázad alatt: az eredetinél jóval olcsóbb alapanyagra - úgynevezett fehér porcelánra - kiugrott egykori porcelánfestők vitték fel a különböző mintákat, majd a készárut herendi porcelánként próbálták meg értékesíteni. Szűts István Gergely a dokumentumokat tanulmányozva a két világháború között például két nagyobb porcelánhamisítási ügy aktáit fedezte fel. A vállalati levelezésben számos olyan irat is található, amelyben a cég kereskedelmi partnerei (a világ különböző pontjain) azt jelzik, hogy feltehetőleg hamis áru bukkant fel a piacon - legalábbis olyanok árulnak herendit, akikkel a magyar társaságnak nincs szerződése. A kézikönyv összeállításával párhuzamosan a megyei levéltár kiadásában egy kismonográfia-sorozat is készül, amely a porcelánmanufaktúra kiemelkedő korszakait és vezetőit mutatja be. Ebből az első már megjelent: A Műhelytől a szalonig című opus egyrészt a gyárat 1896 és 1923 között irányító Farkasházy Fischer Jenőt, másrészt a vállalat dualizmus kori időszakát mutatja be. A szerző, Szűts István Gergely most a két világháború közötti korszak kismonográfiáján dolgozik. Ennek meghatározó figurája, Gulden Gyula 1923 és 1947 között vezette a vállalatot, ám az életének korábbi, illetve az emigrálását követő időszakáról alig maradt fenn forrás. A levéltáros-történész várja azoknak a leszármazottaknak-rokonoknak a jelentkezését, akik családi történetekkel, iratokkal, fotókkal egészíthetik ki a cégvezető portréját. Gulden Gyula munkájának utólagos megítélését egyébként megkönnyíti, hogy - mivel Budapestről irányította a herendi céget - fennmaradtak a terjedelmes napi levelezései. Egészen 1928-ig. Akkor ugyanis bevezették Herendre a telefont. Onnantól kezdve jórészt távbeszélőn intézte a vállalati ügyeket. A levéltárosok nagy bánatára így készült a herendi szerviz régen Kiállítás Fertődön A fertődi Esterházy-kastélyban egész nyáron látható a herendi porcelánmanufaktúra és a kastély közös kiállítása, amelyen bemutatják a herendi porcelán legjelentősebb korszakainak legszebb termékeit. Az évtizedek óta legnagyobb méretű tárlaton a közelmúlt és a régmúlt motívumait is láthatjuk. Magyarország Szépe Újra a köztévén, egyszerre két csatornán a Miss World hazai fordulója Exkluzív & exkluzív Csider István Zoltán A Magyarország Szépe 2014 sajtótájékoztatóján jártunk. Mit sikerült megtudnunk? A Magyarország Szépe Kft. képviseletében az eseményt moderáló Sarka Katától például azt, hogy az idén július 20-án derül ki, hogy ki a legszebb lány az országban, és hogy annyi év és kitérő (RTL Klub, TV2) után a produkciót újra a közmédia szórja a b. néző elé, ahogyan a kezdetekkor, negyedszázaddal ezelőtt. Továbbá, hogy a korábbi, összevont szépségversenyekkel ellentétben újra csak egyetlen koronát nyer el a győztes, amit meg is mutat Sarka Kata jól, és hát szép az a korona, de hát egy koronától ez minimális elvárás. Amúgy a „nemzetközi divatmárkák hazai szentélyében”, az 1l Bacio di Stilében vagyunk, és amíg a koronákról esik szó, eszünk egy macaront is (finom), meg magunkba temetünk egy ristrettót (ugyancsak), szóval elég jól érezzük magunkat, és hol vannak még a lányok, ugye, huszonegyen!? A lányokra még várni kell. Előbb Nyitrai Kata jön, az MTVA szórakoztató műsorokért felelős főszerkesztője örömét fejezi ki, hogy újra a köztévén (mindjárt kettőn, az Mien és a Duna Worldön) lesz látható a Miss World magyar fordulója, továbbá reméli, hogy a műsor legalább olyan magas nézettséget hoz majd, mint az MTVA szórakoztató műsorai általában. Reklám nem lesz. Lesz viszont elég nagy show, például A Dal szereplői is mikrofonhoz lépnek majd, nyilván énekelni. A főszerkesztőt Vízvárdy Bence, a műsor kreatív producere követi, akinek nagy öröm, hogy a köztévére gyárthat produkciót. A szándék az, hogy ez ne csak egy verseny legyen a sok közül, hanem „A” szépségverseny, „az etalon, amihez mindenkinek igazodni kell”, ehhez pedig exkluzív tartalmak kellenek. Meg is fogjuk kapni ezeket: a monumentális díszlet, a szokásosnak mondható bikinis, koktélruhás, estélyis tour mellett „exkluzív” ruhatourokkal, zenei produkciókkal, például országos dalpremierrel, szimfonikus betéttel is készülnek a gyártók, szóval, minden eléggé „exkluzív” lesz. Meg kellett volna számolni, hányszor hangzik el ez a szó, de most már késő. Mindenesetre úgy röpködnek az „exkluzívok”, mintha az életükért tennék. A július 20-án adásba kerülő döntőt 19-én egy felvezető műsor előzi meg, A felkészülés címmel, ki nem találnák, a felkészülést követhetik nyomon a nézők ezen az estén. A szervezők a közönség véleményét is szeretnék „a műsorba integrálni”, úgyhogy alapdíjas SMS-ben lehet majd szavazni, határon túlról is, a voksolást pedig csak az élő adás utolsó harmadában zárják majd le. Mielőtt Sarka Kata bemutatná a zsűrit, jön az egyik exkluzív tartalom tulajdonképpeni kivitelezője, Náray Tamás: ő felel majd az úgynevezett nemzeti tour ruháiért. Azt mondja, először kicsit megijedt a felkéréstől, hiszen ez azért elég „vékony jég”: nem tudható, ki mit vár el egy ilyen kollekciótól, vagyis ez a szekció magában hordja a csalódás lehetőségét is. De hátha senki nem fog csalódni. Ebben már csak azért is bízunk, mert Náray meggyőzően mondja, hogy „leszúrjuk az útjelzőket”, aztán meg azt is, hogy a dizájnt tekintve ő saját magát tekinti etalonnak. Na, és akkor jön a zsűri. Tőlük most nem idézünk, álljon itt csak a névsor: Sarka Kata, Gyudai Zoltán, Nacsa Olivér, Michelisz Norbert, Hajas László, Pantl Péter, Maráczi Ákos, Aubeck Brigitta, Jákob Zoltán, Magyari Tamás, Dunai Anita, Berzi Vivien és Bara Csaba dönti majd el, ki a legszebb. A nemzetközi licenc egyébként 11 zsűritagot ír elő, tudjuk meg, ehhez képest a magyar grémium 13 tagú, vö. jobban teljesít.” A jelenlévő néhány zsűritag rövid bemutatkozása és reménykifejtése után végre jönnek a lányok. Szépek, tényleg. De biztosan mosolyogtak már természetesebben is. Kicsit alatta Megkérdeztük Nyitrai Katát, az MTVA milyen minőségben vesz részt a produkcióban. A főszerkesztő elmondta: ahogy a külsős cég által beszállított műsorok esetében, itt is konkrét programot vettek meg, amelynek jogai a produkciós cégnél maradnak. Arra is kíváncsiak voltunk, miért gondolta az MTVA, hogy a szépségverseny sugárzása közszolgálati feladat. „Nemcsak mi gondoljuk így, hanem az a több mint száz ország is, ahol ugyancsak megrendezik ezt a versenyt”, amelyen valóban a lányok szépsége a fontos, nem pedig az, ki mennyire van szétplasztikázva, s ez szerinte igenis a köztévére, a verseny „méltó helyére” való. „Az, hogy ki a legszebb lány az országban, az mindenkire tartozik, nem csak a kereskedelmi televíziók közönségére.” Kérdésünkre, hogy mennyibe kerül ez az egész a köztévének, a főszerkesztő úgy válaszolt: a felvezető műsor és a közmédia legnagyobb stúdiójából sugárzandó élő show együttes költségvetése kicsit alatta marad egy MTVA-s szórakoztató show büdzséjének. Pontos számot azonban egyelőre nem tudott mondani az MTVA munkatársa.