Népszabadság, 2014. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)
2014-09-01 / 204. szám
2 Népszabadság 2014. szeptember 1., hétfő Magyarország Lapszél Magasabb bérekkel indul az új tanév Hétfőn mintegy 1 millió 267 ezer diák veszi hátára az iskolatáskát. A most induló tanév 181 napból áll. Az új pedagógus-előmeneteli rendszer tavaly szeptemberi bevezetése után, immár harmadik alkalommal növekszik a tanárok bére. A pedagógus és pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő munkakörben foglalkoztatottak illetményalapja a minimálbér havi összegének 118,9 százaléka középfokú végzettség esetén; 163,3 százaléka alapfokozat esetén; 179,6 százaléka pedig mesterfokozat esetén. Pedagógus I. fokozatban a fizetések bachelor végzettség esetén 165 750 forint és 314 924 forint között, mesterfokozat esetén 182 294 és 346359 forint között mozognak. (Kormany.hu) Titkos elemzés készült az RTL Klubról Az Átlátszó megszerezte és közreadta azt a kormányzati háttéranyagot, amely az RTL Klub műsorait vette nagyító alá. Azt a portál sem tudta kideríteni, hogy kik készítették a felmérést, és erre mennyi közpénzt költöttek. A tanulmány kifogásolja, hogy az „RTL Klub műsorai ritkábban számoltak be olyan témákról, melyek más médiumokban vezető, pozitív hírnek számítottak, mint a települések adósságának átvállalása, a minimálbér emelése, a munkahelyvédelmi akcióterv, továbbá a rendvédelem erősítése.” A jelek szerint különösen fájhat a kormánynak, hogy a tévéadó nem dicsőíti a rezsicsökkentési programját, sőt a tanulmány azt állítja: „az RTL csoport a közműszolgáltatókat védi a rezsicsökkentéssel szemben”. (Nol.hu) Kövér: A szülőföldhöz való jog alapjog Hasznos lenne kibővíteni az emberi jogok rendszerét a szülőföldhöz való joggal - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton Berlinben egy rendezvényen. A házelnök hangsúlyozta, hogy a szülőföldhöz való jog abszolút és korlátozhatatlan emberi jogként jogerőt adna annak az erkölcsi parancsnak, hogy akarata ellenére senkit nem szabad eltávolítani szülőföldjéről, vagy megakadályozni abban, hogy visszatérjen oda. (MTI) Czunyiné Bertalan Judit és Balog Zoltán érkezik az Újbudán tartott nemzeti tanévnyitóra FOTÓ: MTI - SOÓS LAJOS ERŐS MONDAT A százezer elsős diák közül azokon, akik nem a középosztályból érkeznek, máris látszik, hogy a nagyüzemi nemzeti középosztály-termelésnek a selejtjei lesznek. Lendvai Ildikó, az MSZP korábbi elnöke a tanévkezdés apropóján a Népszavának Emlékeztető A kormányfő mintha elfelejtené, mi mindenre kötelezte el magát Orbán megszegett ígéretei Elmaradt a salgótarjáni csoda Orbán Viktor két évvel ezelőtt azt mondta Salgótarjánban, hogy 2014-re a városban el akarják érni a teljes foglalkoztatottságot. A júliusi adatok szerint a nógrádi megyeszékhelyen a lakosság 12,2 százalékának nincs állása. Amikor a lakosokat a kormányfői ígéretről kérdeztünk, jobbára gúnyos nevetés vagy kézlegyintés volt a válasz. Czene Gábor Ha valóra vált a miniszterelnök két évvel ezelőtti ígérete, akkor most Salgótarjánban mindenkinek van munkája. Legfeljebb annak nincs, aki nem akar dolgozni. Megnéztük, beköszöntött-e már a Kánaán a nógrádi megyeszékhelyen. Orbán Viktor 2012 decemberében - a fideszes polgármester, Székyné Sztrémi Melinda társaságában - tette nagyszabású vállalását. Salgótarjáni látogatása alkalmával a kormányfő bejelentette: a polgármesterrel nem kevesebbről állapodtak meg, mint arról, hogy a városban 2014-re el akarják érni a teljes foglalkoztatást. Ami akkor is becsülendő cél, ha a miniszterelnök rögtön érzékeltette, tévedés lenne jól fizető (vagy legalább tisztes megélhetéssel kecsegtető), valódi munkahelyekre gondolni. Hisz a magántőke a jelzett időpontra még nem lesz abban az állapotban, hogy mindenkinek munkát tudjon adni. A perspektívát leginkább a közmunka jelenti. A Start munkaprogram révén „olyan várost szeretnénk Salgótarjánból faragni, ahol csak azok élnek segélyből, akik nem akarnak dolgozni” - mondta Orbán Viktor. És hogy miért éppen Salgótarjánt szemelte ki a miniszterelnök? Erre is van magyarázat. A nógrádi megyeszékhely azon volt szocialista iparvárosok közé tartozik - Dunaújvároshoz vagy Komlóhoz hasonlóan -, amelyeket Orbán szerint „általában kézlegyintéssel szoktak elintézni”. A kormányfő azonban úgy ítélte meg, éppen az számít igazi mutatványnak, ha ilyen településeken sikerül érzékelhető eredményt elérni. A miniszterelnöki ígéret óta bő másfél év telt el, javában benne járunk 2014-ben, de a győzelmi jelentések között nem bukkantunk olyan hírre, hogy Salgótarjánban megszűnt volna a munkanélküliség. Első körben átböngésztük a munkaügyi hivatal (bocsánat: Nemzeti Munkaügyi Hivatal) honlapján lévő adatokat. A havi bontásban közölt statisztika a nyilvántartott álláskeresőkről szól, ami nem fedi le ugyan a teljes munkanélküliséget, de támpontnak alkalmas. Orbán Viktor bejelentésekor, 2010 decemberében Salgótarjánban 4207 álláskeresőt tartottak nyilván, ami a „munkavállalási korú népesség” 16,6 százalékát tette ki. Az álláskeresők száma és aránya a bejelentés után nemhogy csökkent volna, 2013 márciusáig tovább nőtt (megközelítette a 17,5 százalékot), majd - hullámzó módon - áprilistól indult lassú apadásnak. Az adatok 2014 januárjában mutatták a legkedvezőbb képet: 2669 álláskereső, 10,2 százalékos munkanélküliségi arány. Aztán újabb növekedés következett, a munkanélküliségi ráta májusban kis híján elérte a 15 százalékot. Időközben megint javult a helyzet (a júliusi adatok szerint 12,2 százaléknál járunk), de javultak az országos mutatók is: Salgótarjánnak nem sikerült közelebb zárkóznia a magyarországi átlaghoz. Nagyon messzinek tűnik még a „teljes foglalkoztatottság”. A statisztikák persze olykor becsapósak lehetnek. Elképzelhető, hogy a kulisszák mögött dübörög a fejlődés, és a megyeszékhelyen lakók közérzete ma sokkal jobb, mint pár éve, Orbán Viktor bejelentése előtt volt. Ennek azonban nem sok jelét találtuk. Találomra kérdezgettünk salgótarjáni embereket, főként kisebb boltokban dolgozó eladókat, olyanokat tehát, akiknek van állásuk. Amikor felidéztük a kormányfő ígéretét, jellemzően csak gúnyos nevetés vagy szótlan kézlegyintés volt a válasz. Az egyik belvárosi söröző kerthelyiségében kérdezni sem kellett. A szomszéd asztalnál ülő huszonéves lány hangos tanácsokkal látta el a társaságában lévő, nála fiatalabb fiúkat: „Tanuljatok, ahogy tudtok, aztán húzzatok el innen. Mert itt nem találtok munkát. Legfeljebb csak csicskamunka van, semmi pénzért...” Salgótarjánban egyszerűen nincs munkalehetőség - erősítette meg Demeter László is, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének Nógrád megyei képviselet-vezetője. Pedig igyekszik számba venni a pozitívumokat: az adósságrendezés Salgótarjánnal is jót tett, bővítik a megyeszékhelyre vezető 21-es utat, az önkormányzat ösztöndíjakkal próbálja a városban tartani az iskolázott fiatalokat. Ez azonban édeskevés. A fiatalok a fővárosba költöznek, vagy külföldre mennek. Sorra szűntek és szűnnek meg a gyárak, a kényszervállalkozók egyremásra dobják be a törülközőt. A foglalkoztatási mutatókon csak a közmunka javít, de abból is kevés van. Kérdésünkre, hogy szerinte a kormányfő mire alapozta a teljes foglalkoztatottságról szóló ígéretét, Demeter László nem tudott mit mondani. Székyné Sztrémi Melinda polgármester 2012-ben fogadja a nagyot mondó kormányfőt fotó: mti - Komka Péter Magukra hagyták a hortobágyi gazdákat Hargitai Miklós Januárban a legelőjüket elvesztő korábbi bérlők tömeges panaszai nyomán a kormányfő - a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálatának befejezéséig - leállíttatta a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) földjeinek bérbeadását. Bár a Kehi vizsgálódása még nem ért véget, az új nyertesekkel májusban újraindították és lapunk információi szerint már be is fejezték a szerződések megkötését, helyzetbe hozva számos olyan nagybirtokost, akire semmiképpen sem illik rá a helyben élő családi gazdálkodó meghatározás. A HNP még tavaly hirdette meg az állami földek haszonbérbe adását, a pályázat eredményét január 14-én tették közzé. A lista megjelenése nyomán egymást érték a felháborodott helyi gazdák tiltakozó akciói, mivel tucatjával találtak rajta olyan nyerteseket, akik életvitelszerűen nem a pályázatban megadott lakcímen élnek, a ténylegesen helyben gazdálkodó állattenyésztők közül viszont sokan elvesztették a legelőiket. Januárban a kormányszóvivő azt a kormányfői ígéretet tolmácsolta, hogy a Kehi-vizsgálat lezárultáig nem kötnek új szerződéseket. Az orbáni kijelentést az élet többször is felülírta: tavasszal újraindultak a szerződéskötések. Vélhetően azért, mert a hatalomhoz jobbára közel álló új gazdák nem akartak lemaradni az uniós területalapú támogatás akkoriban esedékes igényléséről, és erős nyomást gyakoroltak a minisztériumra és a nemzeti park vezetésére. Most a helyi informátoroktól megtudtuk, hogy a földosztás befejeződött, annak dacára, hogy a Kehi vizsgálata még mindig tart. A hivatal az ügyintéző ígérete ellenére lapzártáig nem válaszolt az esettel kapcsolatban feltett kérdésünkre. Az agrártárcától kapott írásbeli válaszban a minisztérium nem cáfolja, hogy a Kehi ellenőrzése nem fejeződött be, ennek ellenére „minden szerződést, amely jogilag megköthető, megköt a nemzeti park. A HNP 92 birtoktestre összesen 163 nyertessel köt szerződést, ami 12 502 hektár terület haszonbérbe adását jelenti.” Lapunk információi szerint ismét a nyertesek közé kerültek Fazekas Szabolcs - Tomajmonostora polgármestere, illetve Fazekas Sándor agrárminiszter közeli barátja - családtagjai. A helyi gazdák úgy tudják, hogy a polgármester és családja - a családtagok, illetve a hozzájuk kötődő cégek nevén - immár 1200 hektárnál is nagyobb állami földterületet művelhet, miközben a miniszter épp a napokban nyilatkozott úgy, hogy ha rajta múlna, Magyarországon egyáltalán nem lennének nagybirtokosok. Egy föld nélkül maradt állattenyésztő a Népszabadságnak azt mondta: a januári miniszterelnöki ígéretet semmibe vevő szerződéskötések vélhetően a közelgő önkormányzati választással függnek össze, a kormányerők a kedvezményes földbérlettel igyekeznek magukhoz kötni a jelentős befolyással rendelkező agrárnagyvállalkozókat. Lapunk azt is megkérdezte a földművelésügyi minisztériumtól, hogy az állami földhaszonbérleti szerződés előírásait követve szerződést bontottak-e azzal az agrárvállalkozóval, akinek a gazdaságából illegális vágás és húskimérés nyomán lépfenével fertőzött hús került a közétkeztetésbe. A minisztérium válasza szerint a hatósági és bírósági eljárások folyamatban vannak, csak azok lezárulta után tervezik a haszonbérleti szerződést felmondani.