Népszabadság, 2014. november (72. évfolyam, 256-279. szám)
2014-11-03 / 256. szám
2 Népszabadság 2014. november 3., hétfő Magyarország Lapszél Kitiltási ügy: az MSZP törvényt módosítana Törvénymódosítást kezdeményezett az MSZP azért, hogy az adóhatóság vezetői kötelesek legyenek bejelenteni, ha velük szemben külföldi hatóság vagy bíróság rendészeti intézkedést rendelt el. A szocialisták így próbálják elérni, hogy kiderüljön, Vida Ildikót, a NAV elnökét valóban kitiltották-e az Egyesült Államokból. Az adótörvényekhez benyújtott módosító indítványt Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese azzal indokolta: az elmúlt napokban megingott a NAV vezetőivel szembeni közbizalom, miután az adóhatóság nem cáfolta, hogy többük amerikai beutazását korrupciós ügyek miatt megtiltották. (Hírösszefoglalónk) Egy ponton kifogásolt hajléktalanrendelet Előzetes sajtóértesülésekkel szemben mégsem semmisítette meg a Kúria a Tarlós István főpolgármester nevéhez köthető hajléktalanrendeletet, mindössze annak egyetlen pontját helyezte hatályon kívül, amely a „Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról” szóló rendelet hatálya alá eső területeken tiltja a hajléktalanságot. A Város Mindenkié szervezet hangsúlyozta: a rendelet továbbra is 34 budapesti aluljáróból tiltja ki a hajléktalan embereket. (Hírösszefoglalónk) Patthelyzet a XV. kerületben Nem tudott alpolgármestereket választani és nem fogadta el a bizottsági struktúráról szóló önkormányzati határozatot Budapest XV. kerülete önkormányzatának képviselő-testülete pénteken. A kerületben a Demokratikus Koalíció (DK) jelöltje, Hajdú László nyerte a polgármester-választást október 12-én, viszont a képviselő-testületben a Fidesz-KDNP-nek van többsége (10 fő), a baloldali pártoknak 8, a Jobbiknak és az LMP-nek 1-1 képviselője van. A pénteki alakuló ülésen letette az esküt a képviselő-testület és a polgármester, de a többi napirendi pontot nem tudták megszavazni. Hajdú kifogásolja, hogy a fideszesek el akarják vonni a polgármesteri jogköreit. (Hírösszefoglalónk) ERŐS MONDAT A netadó visszavonása bizonyítja, hogy Magyarországon a polgári demokrácia jobb állapotban van, mint nyolc évvel ezelőtt volt. Rétvári Bence, a humántárca parlamenti államtitkára Kancellárok Alig-alig találni a kinevezettek közt sikeres menedzsert Palkovics darálóba kerülhet Kinevezték a kancellárokat, de hogy milyen szempontok alapján döntött róluk Orbán Viktor, azt nehéz volna megmondani. Mindenesetre korábbi sikeres menedzsert alig-alig látni közöttük, pedig Palkovics László ezt ígérte. Úgy tudjuk, elődjéhez, Klinghammer Istvánhoz hasonlóan, az ő baja is meggyűlhet helyettesével, Marum Zoltánnal. Ónody-Molnár Dóra Október utolsó napján, bő két hónappal később, ahhoz képest, ahogy azt eredetileg a felsőoktatási törvényben rögzítették, Balog Zoltán humánminiszter megnevezte az állami felsőoktatási intézmények kancellárjait. Nem független a csúszás attól, hogy a kancellári pozíciókra meghirdetett pályázat igencsak népszerű volt: a 29 állami intézmény élére több mint háromszáz pályázat érkezett. A csúszás hátterében azonban nem csak ez áll. Információink szerint a miniszterelnök jóváhagyására is sokat kellett várni. Orbán Viktor ugyanis egymaga döntötte el, kik lesznek a kancellárok. És persze a késlekedésnek volt még egy oka: a kormány megvárta az önkormányzati választásokat. A kinevezett kancellárok közül többen intézményi emberek, vagyis eddig is kötődtek az adott egyetemi főiskola vezetéséhez. Ilyen például Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem kancellárja, aki korábban a hallgatói önkormányzatot vezette, majd a rektori titkárság vezetője lett. Deák Csaba, a Miskolci Egyetem kancellárja korábban stratégiai rektorhelyettesként ténykedett. A Budapest Corvinus Egyetemen a jelenlegi megbízott gazdasági igazgatót nevezték ki kancellárnak. Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja gazdasági főigazgató volt. A Kaposvári Egyetemen és Gödöllőn is belső embert neveztek ki kancellárnak. Feltűnő azonban, hogy a miniszterelnök sem az ELTE, sem a Szegedi Tudományegyetem, sem a Pécsi Tudományegyetem élére nem talált alkalmas jelöltet, pedig nagy volt a tolongás ezekre a pozíciókra. Ez figyelemre méltó ellentmondás: épp azoknak az intézményeknek nincs kancellárjuk, amelyek az összes állami ráfordítás jelentős részét kapják. A kiválasztás szempontjai továbbra is ismeretlenek. Nem tudni, ki és mi alapján minősített alkalmasnak vagy alkalmatlannak egy pályázatot. Egy volt hök-elnök alkalmas például a kancellári feladatok ellátására, míg egy olyan gazdasági igazgató, aki négy éve sikeresen vezeti az egyetem gazdálkodását, nem? Ezekre a kérdésekre a transzparencia hiánya miatt nem lehet válaszolni. Pedig Palkovics László, felsőoktatásért felelős államtitkár a kinevezését követően még azt nyilatkozta, a kancellári pályázatok értékeléséhez „differenciált, magas színvonalat megkövetelő szempontrendszert dolgoznak ki.” Olyanokat is nyilatkozott, hogy a kancellári rendszer bevezetésének célja a menedzser szemlélet bevezetése a felsőoktatásba. Több interjúban is hangsúlyozta, hogy a kancellárok nem komisszárok lesznek, hanem „a tulajdonos érdekét direktebben megjeleníteni tudó szakemberek”. Kérdés akkor, hogy ilyen szakember lenne a volt szentendrei polgármester, akit most a Budapesti Gazdasági Főiskola kancellárjának nevezett ki a kormányfő? A Palkovics által beígért, a gazdaságban korábban sikeres, innovatív menedzsert alig-alig látni a kinevezett kancellárok között. Egyetemi forrásaink szerint sok minden nem úgy alakul, ahogy azt Palkovics László szakmailag akarja, ugyanis afféle darálóba került, a helyettes államtitkár, Maruzsa Zoltán és Balog Zoltán miniszter - hasonlóan, ahogy az előző államtitkár, Klinghammer István idején átírogatja a szakmai anyagokat, s ez történhetett a kancellári névsorral is. A politikai kinevezés lengi körbe a gödöllői Szent István Egyetem kancellári pályázatát is. A Figler Kálmán kinevezése ellen tiltakozó ismeretlenek az egyetem falán üzennek a hallgatóknak. „Egyesüljetek hallgatók! Figler, Tőzsér (Tőzsér János rektor - a szerk.) szétlopják az egyetemünket!” - olvasható az egyetem falán. Úgy tudjuk, óriási az elégedetlenség, akár demonstráció is lehet. Tőzsér rektori pályázatát kis többséggel az egyetem szenátusa elutasította, a miniszter annak idején mégis őt terjesztette elő a köztársasági elnöknek kinevezésre. Az Átlátszó Oktatás nevű blog tavaly részletesen beszámolt arról, hogy a háttérben kormánypárti marakodás zajlik: a Vidékfejlesztési Minisztérium és az agrárkamara akarja „lenyúlni” az egyetemet. Figler kancellári kinevezése azt jelenti, hogy erre jó esély is van, ez vált ki most óriási felháborodást a hallgatókból. Palkovics László és Balog Zoltán ismertette a kiválaszott kancellárok nevét fotó: kuruczárpád MTV-székház Az ügyészség most már költségvetési csalás után nyomoz Rudi Zoltánt már nem gyanúsítják Bednárik Imre-Fekete Gy. Attila Nem követett el hűtlen kezelést Rudi Zoltán, az MTV volt elnöke (2004- 2008), közölte lapunk érdeklődésére a Fővárosi Főügyészség, ezért a gyanúsítását az illetékes hatóság megszüntette. 2012 nyarán, három év nyomozás után azzal gyanúsították meg a televíziós szakembert, hogy az MTV új Kunigunda útjai gyártóbázisáért a piaci árnál magasabb üzemeltetési és bérleti díjra szerződött a beruházóval. Az új gyártóbázist azóta a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) használja. Az ügyészség válaszából ugyanakkor az is kiderült, hogy az új gyártóbázis bérleti szerződésének vizsgálata során olyan adatok merültek fel, amelyek felvetik a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúját. Ezért a Fővárosi Főügyészség ez év augusztus 22-én ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást. A nyomozás lefolytatásával a főügyészség a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságát bízta meg. A nyomozás érdekeire való tekintettel az ügyészség nem nyilatkozott arról, hogy az adócsalás mely tranzakcióval, illetve mely szereplőkkel hozható összefüggésbe. Az MTV korábbi elnökét, Rudi Zoltánt 2012 júniusában gyanúsította meg a BRFK az új gyártóbázis üzemeltetési és bérleti szerződése miatt. A feljelentők és a rendőrség által felkért szakértő a piaci árnál magasabbnak ítélte meg az aláírt üzemeltetési és bérleti szerződésben foglalt díjakat. Hosszúnak találták a bérlet időtartamát, ami 19 plusz 21 év volt. (Az MTV 19 év elteltével mondhatta volna fel az üzemeltetési és bérleti szerződést). A havi üzemeltetési és bérleti díj meghaladta a 300 millió forintot. Ezekben az években az MTV átlagosan 30-34 milliárd Ft-ból gazdálkodott évente. A kialkudott üzemeltetési és bérleti díj a teljes éves költségvetés 10 százalékát sem érte el. Az MTV Szabadság téri székházat, majd a Kunigunda útjai régi gyártóbázist az első Orbán-kormány idején értékesítette az MTV az ÁPV Rt.-nek. Az ÁPV Rt. a Kunigunda útjai stúdióból és raktárakból alapította a Milleniumi Média Kft.-t azzal a céllal, hogy itt épül majd meg a közszolgálati médiumok közös gyártóbázisa. Az Orbánkormány 2002-es bukásával a tervek fiókba kerültek. Nem sokkal később az ÁPV Rt. több szakértő szerint is áron alul értékesítette a Szabadság téri tőzsdepalotát, majd a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő nyílt pályázaton eladta a Milleniumi Média Kft. 100 százalékos üzletrészét a Wallis Rt.-nek, azaz a régi gyártóbázis és a beruházás lehetősége került a vásárló birtokába. Az MTV akkori kuratóriuma és az akkori kormány amellett foglalt állást, hogy a Wallis építse fel a Finta stúdió által megálmodott gyártóbázist. Az ügyben kerestük Rudi Zoltánt, aki nem kívánt nyilatkozni. A volt tévéelnök a kezdettől tagadta, hogy elkövette volna a terhére rótt bűncselekményeket. Első kihallgatására írásos vallomással készült, amely szerint az MTV vezetőjeként az elnöksége idején a hatályos jogszabályok, köztük a médiatörvény és a gazdasági társaságokról szóló törvény előírásainak betartásával járt el, a tulajdonosi jogok gyakorlójának, az MTV Közalapítvány Kuratóriuma döntéseit, valamint a korábbi parlamentek és kormányok kötelező erejű határozatait hajtotta végre. Az egykori elnök a rendőrség előtt is közölte, hogy szakszerűen jártak el azok a vezető munkatársai is, akik a bérleti szerződés létrehozásáért és a beruházás felügyeletéért voltak felelősek az MTV részéről. Az MTVA azóta 22 milliárd forintért megvásárolta a Kunigunda útjai székházat a Wallis érdekeltségébe tartozó Wing Zrt.-től, az összeg kifizetésére bankhitelt vettek fel. Az MTV egykori Szabadság téri épülete 2009 óta üresen áll, akkori tulajdonosa, egy kanadai cég azóta csődbe ment, az épület luxemburgi tulajdonba került. A korábbi tervek szerint bevásárlóközpontot, éttermeket, kávéházakat alakítottak volna ki az egykori Tőzsdepalotában, de az átalakításhoz, felújításhoz hozzá sem kezdtek. Az MTVA 22 milliárd forintért vásárolta meg az új székházat FOTÓ: KURUCZ ÁRPÁD