Népszabadság, 2015. január (73. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-02 / 1. szám
www.nol.hu Rendvédelem A kormányfő jelentős fizetésemelést ígért, de a szakszervezetek aggódnak Mennyi marad a borítékban? A miniszterelnök az egyenruhásoknak harmincszázalékos fizetésemelést ígért, de a szakszervezetek szerint ez a gyakorlatban jóval kisebb is lehet. Attól tartanak, hogy a legkevesebbet kereső tiszthelyettesek ezúttal sem járnak jól. Lencsés Károly Az egyenruhások egyelőre meglehetősen bizonytalanok a tekintetben, hogy a számukra a miniszterelnök által júliustól kilátásba helyezett harmincszázalékos fizetésemelés a gyakorlatban mit jelent majd. Orbán Viktor ígérete szerint 44 milliárd forintot biztosít a kormány a fegyveres és rendvédelmi dolgozók életpályamodelljének bevezetésére. A szakszervezetek tartanak attól, hogy a leginkább alulfizetett végrehajtói állomány - például közterületi szolgálatot ellátó rendőrök, vonulós tűzoltók és a büntetés-végrehajtásban dolgozó fegyőrök - keresete az ígértnél kisebb mértékben nő. A félelem oka, hogy a jövedelmük egy része különféle pótlékokból és a tiszthelyettesek 24 ezer forintos bérkompenzációjából származik - ez utóbbi nélkül sokan a garantált szakmunkás-minimálbért sem kapnák meg, ami most 122 ezer forint -, s ma még senki nem tudja, hogy ezeket miként veszik majd figyelembe. Ma még eléggé bizonytalannak tűnik - fogalmaztak forrásaink -, hogy a fizetésemelésnél mi lesz a bázis. Többféle forgatókönyvet is elképzelhetőnek tartanak, és a legrosszabbnak azt tartanák, ha a harminc százalékot az alapilletményből kiindulva számítanák ki, és a pótlékokat megszüntetnék. Ebben az esetben sokan az eddigihez képest alig keresnének többet, miközben egy fiatal tiszthelyettes most is csak százezret alig meghaladó összeget visz haza. Valószínűbbnek tűnik azonban, hogy az egységessé váló, a kormánytisztviselőkre és az egyenruhásokra is érvényes új közszolgálati életpályamodellben a fegyvereseknél továbbra is maradnak az alapfizetésen felüli juttatások, ilyen lehet a hivatásosok pótléka és az éjszakai vagy a veszélyességi pótlék. A 24 ezer forintos illetménykiegészítést viszont kivezethetik a rendszerből, ezért az érdekképviseletek tartanak attól, hogy a beosztotti állomány esetében az ígértnél jóval kisebb fizetésemelésre lehet számítani. Ezt látszik alátámasztani, hogy egy kormányzati előterjesztés is tartalmazza: senkinek nem csökkenhet az illetménye az új rendszerre történő átállás után. A kormányfő által bejelentett intézkedés egyébként igen sok embert érint: a rendőrségnél, a katasztrófavédelemnél, a büntetés-végrehajtásnál, a titkosszolgálatoknál és az adóhatóságnál 64 ezer hivatásos dolgozik - többségük tiszthelyettes -, emellett van még 18 ezer katona is. Ha a kormányfő által jelzett 44 milliárdból indulunk ki, akkor júliustól személyenként és havonta átlagosan csaknem bruttó kilencvenezer forint fizetésemelés adódik. Az illetmények között azonban rendfokozattól és beosztástól függően igen nagy különbség van: azok - a 24 ezer forintos tiszthelyettesi pótlék nélkül - bruttó 112 ezer forinttól indulnak, a felső határ pedig egymillió körül van, így a rendvédelemnél a legrosszabbul fizetett emberek, a harminc évnél fiatalabb tiszthelyettesek - akiknek a száma 15 ezer kő- A kormányfő karácsony előtt ígérte meg a rendvédelmisek életpályamodelljének bevezetését fotó: veres Viktor Gyülekezési jog Sátortáborozás a Parlament előtt Gulyás átvette Gyurcsány ötletét A Fidesz-frakció kész az ellenzékkel egyeztetni bármilyen, a gyülekezési törvényt érintő módosítás benyújtását megelőzően - közölte Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős fideszes alelnöke, miután a lapunknak adott nyilatkozata miatt Schiffer András, az LMP társelnöke felszólította, hogy ha a kormány a gyülekezési törvény módosítását tervezi, erről kezdeményezzen ötpárti egyeztetést, és az állampolgári tiltakozás törvényes kereteit „ne próbálja meg erőből újraalkotni”. A kormánypárti politikus a Népszabadságnak szerdán azt mondta, hogy az elmúlt huszonöt év tapasztalatai szerint „van nagyon sok olyan kérdés a gyülekezési jog kapcsán, amelyet tisztázni kellene, és amelynek a rendezetlensége a jogalkalmazást nehezíti meg”. Gulyás ezzel kapcsolatban az azonos helyen és időben tartandó demonstrációra, illetve a tüntetések időtartamára utalt. „Bárkinek alapvető szabadságjoga, hogy a kormány ellen tüntessen. De a Parlament előtt hónapokon át tartó sátortáborozás visszaélésszerű gyakorlása a gyülekezési jognak” -jelentette ki az interjúban. Schiffer András nem vitatta, hogy az elmúlt időszak tapasztalatai és a szakmai viták is azt mutatják, hogy van sok olyan kérdés, amelyet tisztázni kellene, mert a rendőrség és a bíróság jogalkalmazási nehézségekkel küzd. A Lehet Más a Politika társelnöke szerint a törvény mindazonáltal használhatónak bizonyult, és úgy látja, hogy probléma mindig abból adódott, ha „a hatalom a törvény fölé helyezte magát”. Állítja, hogy ez történt 2006-ban, de ez történik akkor is, amikor Orbán Viktor „törvénytelenül, saját hatáskörben tilt meg tüntetéseket”. A 2006-os események után - amikor a tüntetők hetekre megszállták a Kossuth teret, és a zöld területet teljesen tönkretették - a gyülekezési törvény módosítását kezdeményezte a Gyurcsány-kormány is. Az akkori javaslat szerint változtatni kellett volna az elhúzódó tüntetések esetében a bejelentési kötelezettségen, előírva például azt, hogy a szervezők négy-öt naponta a rendezvényt ismét jelentsék be. Felvetődött emellett, hogy célszerű tisztázni, mi tekinthető választási gyűlésnek, mert a Parlament előtti demonstrációt 2006-ban azért nem oszlatták fel, mert a közelgő önkormányzati választás miatt azt kampányrendezvénynek minősítették, amit nem kell bejelenteni. Szabályozták volna az azonos helyszínre és időpontra meghirdetett ren Roma kisebbség Unortodox érdekvédelem Czene Gábor Szabálytalanul jött létre és jogsértően működik az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ), pénzügyei teljesen átláthatatlanok - állítja Makai István, a Roma Polgári Tömörülés elnöke, a testület egyik ellenzéki képviselője. Az országos cigány választást a Lungo Drom nyerte. Farkas Flóri NÉPSZABADSÁG Magyarország i 3 EZER A KORMÁNY idén 44 milliárd forintot szánt a rendvédelmi dolgozók életpályamodelljére, júliustól ez átlagosan bruttó 90 ezer forintos fizetésemelést jelenthet a 82 ezer érintettnek. Vásárlóérték Amennyiben a reálkereseteket az 1989-es szinthez hasonlítjuk, a KSH adatai alapján megállapítható, hogy 2013-ban a versenyszférában 27, a költségvetési szektorban három százalékkal ért többet vásárlóértéken a jövedelem, mint a rendszerváltozást megelőző utolsó esztendőben. Ugyanezen idő alatt a GDP 26,5 százalékkal emelkedett. Jóllehet legfeljebb negyven-ötvenezer körüli fizetésemelésre számíthatnak, ami nettó 26-32 ezret forintot ér. Ha pedig elveszítenék a 24 ezer forintos illetménykiegészítést, a jövedelmük jóval kisebb mértékben nőne. A harminc százalék különben akkor sem jön ki, ha ez utóbbi járandóság marad ugyan, de azt a bérfejlesztésnél nem veszik figyelembe. A tisztek viszont egyértelműen jól járhatnak, hiszen a jövedelmük valóban csaknem harmadával emelkedhet, ami például egy helyi kapitányság osztályvezetője esetében mintegy nettó nyolcvanezer forintot jelenthet havonta. ára, a kormánybarát roma szervezet vezetője - az új összeférhetetlenségi szabályok miatt - csak akkor tarthatta volna meg az ORÖ elnöki posztját, ha megválik fideszes parlamenti mandátumától. Farkas a pártpolitikát választotta. Orbán Viktor közben miniszterelnöki biztossá is kinevezte, Farkas Flórián pedig - aki a jelek szerint kissé unortodox módon képzeli el a roma érdekvédelmet - meghatóban számolt be arról, hogy már nagyon régóta szeretett volna a kormányfő mellett dolgozni. Az ORÖ újdonsült elnöke a komlói Hegedűs István lett (ő is a Lungo Drom képviselője). Farkas Flórián amolyan „örökös elnökként” külön irodát kapott az ORÖ székházában, a közgyűlés azzal a joggal is felruházta, hogy vezethesse a testületi üléseket. Hegedűs István nem próbált úgy tenni, mintha önálló mozgástérrel rendelkező, autonóm szereplője lenne a cigány közéletnek: az alakuló ülésen közölte, hogy csak addig folytatja munkáját, ameddig Farkas Flórián bizalmát élvezi. Az alakuló ülésen, amelyre a sajtó nem kapott meghívást, ellenzéki képviselők szerint jogsértések is történtek. Makai István a törvényességi felügyeletet ellátó fővárosi kormányhivatalhoz fordult. A hivatal a panaszok nagy részét elutasította, de az elnökhelyettesek megválasztásával kapcsolatban például kezvények esetében követendő eljárást is. Vagyis: ha ugyanazon területre többen szerveznének tüntetést, azok csak akkor tarthatók meg, ha a résztvevők biztonságosan elkülöníthetők, ellenkező esetben a korábbi bejelentőé a demonstráció joga. Az akkori elképzelések szerint a tüntetés szervezőjének be kellett megállapította, hogy a „szavazatszámok nem megfelelően kerültek feltüntetésre”. A kormányhivatal úgynevezett törvényességi felhívással élt az ügyben. Bár a Lungo Drom erre nem mutat hajlandóságot, Makai István továbbra is úgy látja, hogy meg kell ismételni az ORÖ alakuló ülését. Elmondása szerint a jogszerű állapotot január 8-ig kell(ene) helyreállítani. A karácsony előtt tartott közgyűlésen újabb szabálytalanságok történtek - folytatta a Roma Polgári Tömörülés vezetője. Szerinte az ORÖ jogsértően működik, pénzügyei zűrzavarosak, teljesen átláthatatlanok. Egy másik ellenzéki volna tartania a közegészségügyi és a környezetvédelmi szabályokat, emellett tiltani kívánták az este 22 és a reggel 6 óra közötti időszakban a lakóépületek, iskolák, kórházak és szociális intézmények környezetében a hangos tüntetést. A Fidesz akkor a változtatásokat nem tartotta időszerűnek. (Lencsés Károly) képviselő, Dancs Mihály próbálta megtudni, hogy az elmúlt négy évben az ORÖ kiket (és mennyiért) alkalmazott szakértőként, de még erre az egyszerű kérdésre sem kapott választ. Az ORÖ a közelmúltban közleményben állt ki a kormány védelmében, elítélve a „hisztériakeltést” és a „megélhetési jogvédőket”. Jellemző a viszonyokra - mondta Makai -, hogy az ORÖ képviselőjeként neki fogalma sincs arról, ki és milyen felhatalmazással adta ki az általa abszurdnak nevezett, a szegregált oktatást támogató nyilatkozatot. Kíváncsiak voltunk Hegedűs István véleményére is, ő azonban nem reagált megkeresésünkre. 2006, Kossuth tér. Akkor a Fidesz nem akart változást fotó: Reviczky zsolt