Népszabadság, 2015. február (73. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-02 / 27. szám
41 Magyarország Lapszél Eltemették Hankiss Elemért Utolsó útjára kísérték szombaton a Farkasréti temetőben Hankiss Elemér szociológust, irodalomtörténészt, a Magyar Televízió korábbi elnökét, aki rövid, súlyos betegség után 86 éves korában hunyt el. (MTI) Jutalom a bronzkincsek megtalálóinak oklevelet és pénzjutalmat adott át szombaton Zalaegerszegen Kövér László, az Országgyűlés elnöke annak a három embernek, aki tavaly ősszel egy 73 darabból álló bronzkincsleletet adott át a Göcseji Múzeumnak. A több mint háromezer éves, ékszereket, fegyvereket, használati tárgyakat tartalmazó leletegyüttest a tótszerdahelyi Virág István, a felsőrajki Szakál János és fia, Szakái Tamás találta. (MTI) MSZP: visszaállítjuk a köztársaságot Méltósággal és demokratikus eszközökkel állítjuk vissza a köztársaságot - mondta az MSZP elnök-frakcióvezetője szombaton Budapesten a Magyar Köztársaságra emlékező kőnél. Tóbiás József közölte, azért akarnak tenni, hogy újra köztársaságban lehessen élni, amelyben az államhatalom forrása és birtokosa a magyar nép. (MTI) Vitatják a keszthelyi kikötő bérbeadását Az Együtt felszólította Keszthely önkormányzatát, hogy hozza nyilvánosságra azokat a zárt ülésen elfogadott dokumentumokat, amelyek révén a helyi kikötő „Orbán Viktor családja tulajdonába és kezelésébe” került. Szigetvári Viktor korrupciós ügynek nevezte, hogy míg 2009-ben mintegy félmilliárd forintért próbálták eladni a keszthelyi kikötőt, addig azt végül a közelmúltban alig 300 millió forintért juttatták Orbán vejének érdekeltségébe. (Hírösszefoglalónk) Lengyel László búcsúztatta a szociológust FOTÓ: MTI - SZIGETVÁRY ZSOLT POLIGRÁF Lázár János friss vagyonnyilatkozatából sem derül ki pontosan, hogy miből vette gyermekének a 70 milliós budai lakást. Ön szerint a miniszternek a nyilvánosság előtt az utolsó fillérig el kellene számolnia? Internetes szavazásunk eredménye IGEN NEM ▼______________________ 97% NÉPSZABADSÁG 2015. február 2., hétfő Oktatás Az Európai Bizottság vizsgálja a magyar törvénymódosítást Uniós tiltás a szegregációra Az uniós jog az oktatás területén nem teszi lehetővé a megkülönböztetés tilalmától való eltérést - ezt az egyértelmű választ adta az Európai Bizottság Jávor Benedeknek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselőjének kérdésére, amelyet a politikus a Balog Zoltán humánminiszter által preferált iskolai szegregációs gyakorlattal kapcsolatban tett föl. Hargitai Miklós Jávor Benedek az írásbeli kérdésben emlékeztetett: Magyarország 2003-ban honosította a faji egyenlőségről szóló irányelvet, azóta ez a magyar jog része. Balog Zoltán humánminiszter tárcájának javaslatára ugyanakkor nemrégiben a parlament módosította az oktatási törvényt, s ennek értelmében a kabinet rendeletben szabályozhatná „a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett, továbbá nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésnek az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott feltételek érvényesülését szolgáló sajátos kritériumokat” - vagyis azokat a tényezőket, amelyek alapján a jogszabály kivételeket enged az egyenlő bánásmód alkalmazása alól. A magyar képviselő ezzel kapcsolatban azt kérdezte a bizottságtól: az említett uniós irányelv lehetőséget teremt-e bármilyen, a nemzeti jogban szereplő kivétel engedélyezésére, ez a kivétel megvalósíthat-e jogszerűen diszkriminációt, és elfogadható-e olyan intézkedés, amelynek az az eredménye, hogy „felzárkóztatási vagy egyéb tanulmányi okból” egyes diákok faji vagy etnikai alapon elkülönült módon legyenek kénytelenek tanulni az oktatási intézményeikben. A válasz szerint a faji egyenlőségről szóló irányelv tiltja a faji vagy etnikai származáson alapuló hátrányos megkülönböztetést. Az irányelvet átültető nemzeti jogszabályok nem rendelkezhetnek olyan eltérésről, amelyet az irányelv kifejezetten ne tenne lehetővé - márpedig az uniós jogszabály az oktatás területén nem engedélyezi a megkülönböztetés tilalmától való eltérést. - A bizottság jelenleg elemzést végez, amelynek keretében értékeli, hogy a magyar törvénymódosítás megfelel-e az irányelvnek - olvasható az írásbeli kérdésre adott válaszban. Jávor Benedek szerint Európában elfogadhatatlan a bármilyen trükkel bevezetni kívánt szegregált oktatás. Az EP-képviselő ijesztőnek tartja, hogy Balog Zoltán csúcsminiszter ez irányú - egyébként a magyar bíróság szerint is elfogadhatatlan - ötletét az Országgyűlés és Áder János köztársasági elnök is támogatandónak találta. A Párbeszéd Magyarországért képviselője decemberben, a köztársasági elnök aláírását követően az írásbeli kérdésen túl panasszal is fordult a bizottsághoz, a törvénymódosítás európai jogba ütközésének vizsgálatát kérve. Vera Jourová, a bizottság jogérvényesülésért és esélyegyenlőségért felelős biztosa a mostani válaszban azt is rögzítette : a testület az értékelést követően indokolt esetben felveszi a kapcsolatot a hazai hatóságokkal. A diákokat nem lehet etnikai alapon elkülöníteni fotó: m. schmidtjános Hajléktalanok Győri Péter szerint egy stadion árából meg lehetne fonni a szociális hálót Lefelé nyitott zsákból könnyű kiesni Szalai Anna Minek akarja tudni? - kérdez vissza az elnyűtt arc. Az ajkai megfeszülnek a fogatlan ínyen. - Nincs abba’ semmi érdekes. Úgy volt, ahogy a többivel. Legfeljebb a sorrend más. Előbb a munka, azután az asszony. Nem ő tehetett róla. Én nem bírtam elviselni, hogy dolog nélkül lógatom a kezem, közben meg a gyerekek vinnyognak, hogy ez kell meg az kell. Eljöttem. Mondtam, hogy ne is keressenek. Hát nem is tették... - nagyot szív az imént meggyújtott csikkből. - Ide jöttem, mondták, hogy Budapesten könnyebb. Lehet. Nekem nem sikerült. Évek óta élek az utcán. Valahogy túlélem a napokat - rándul meg a formátlan, piszkos barna kabát alatt a válla, arra nem felel, hogy miből, hogyan. - Néha persze bemegyek valamelyik szállóra, talán ma is zavaros tekintete a pad körüli latyakot pásztázza. De az se jobb, csak melegebb. Néha eltűnnek a dolgok, meg az örökös kérdések, hogy miért, meg hogy mit kellene csinálnom... Nem értik, hogy már semmit. Én már csak várom a végét... István visszadől a HÉV-megálló padjára. Befejezte a beszélgetést. Nagy ívben kerüli ki a havas esőben mellette dühösen hömpölygő emberár. Ahogy gyökerestül kiforgatott fát az áradó folyó. Ha el tudnánk tüntetni a látható helyekről a hajléktalanokat, akkor Budapest népe megnyugodna. Holott ez csak a jéghegy csúcsa. Ráadásul az, amelyikre időnként rásüt a nap. A fővárosban némi együttműködéssel fél év alatt el lehet jutni az albérletig. Ha valakinek ruha kell, megkapja, ha gyógyszer kell, hozzájut, ha orvosi ellátás, akkor elég a mozgó orvosi szolgálatig elmennie. A vidéki szegénység ennél sokkal nehezebben túlélhető, még akkor is, ha hajlék van a fejük felett. Csak az nincs szem előtt. Kevésbé bántja a középosztálybeli szemeket - dobja be a hajléktalanokról szóló múlt heti diskurzus állóvizébe provokatív mondatait Vecsei Miklós, egykori hajléktalanügyi miniszteri biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, aki ugyanakkor - a fővárosi hajléktalanrendeletre utalva - értelmetlennek tartja a nyomorúság büntetését. - Nincs olyan európai ország, amely tűri, hogy megágyazzanak a közterein. Skandináviában minden este összeszedik a kint lévőket, Nagy-Britanniában szabálysértésnek számít a padon aludni, Párizsban és Berlinben krízisautót hívnak. Budapesten azonban nem partner ebben a rendőrség, az intézkedés mögött ugyanis nincs kiépült ellátórendszer, amely tartósan gondozni tudná a bevitt rászorulót - magyarázza Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) szakmai vezetője, aki szerint naponta 800-1000 ember alszik odakint. A fővárosi hajléktalanrendelet hatálybalépése óta rengetegen mentek be a szállókra, de erre nem mindenki hajlandó. S ha be is viszik őket, hamar kikerülnek onnan, mert hiányoznak a drogosokat, alkohol- és pszichés betegeket ellátó alaprendszerek. Ráadásul a hajléktalanok újratermelődése gyorsabb, mint az együttműködők rehabilitációja, illetve a szállók férőhelyeinek növelése. A gyermekotthonokból, a börtönökből, a bizonytalan albérletekből mind odavezet az út. - Sokan feszegetik: olcsóbb lenne, ha a hajléktalanszállókra költött pénzt odaadnák nekik - ismeri el Győri, de szerinte ez nem igaz. - Jelenleg havonta 41 ezer forintot költünk egy hajléktalan ellátására, csakhogy ebből 30 ezer a szociális munkás bére, akire akkor is szükség lenne a megkapaszkodáshoz, ha fedél lenne a rászoruló feje fölött. - Ha kinyitnánk a zsilipet, akkor megroppanna a szociális rendszer - teszi hozzá Vecsei Miklós. - Ha minden hajléktalannak adnánk 10-20 ezer forintot havonta, mondjuk, lakbértámogatás címén, akkor hirtelen sokkal több lenne a hajléktalan. Most ugyanis több százezren húzzák meg magukat tanyákon, rokonoknál, lakhatásra alig alkalmas zugokban. - Egy stadion építésére költött pénzzel azért látványos eredményeket lehetne elérni - véli Győri. - Négy-ötmilliárd forintból meg lehetne fonni azt a szociális hálót, amely felfoghatná a munkáját elvesztett vagy adósságát törleszteni nem tudó megcsúszót, mielőtt a hajléktalanságig süllyedne. De a társadalom egyelőre lefelé nyitott zsák: mindenkinek joga van a hideg aszfaltra pottyanni. A gyermekotthonokból, a bizonytalan albérletekből egyenes út vezet a hajléktalanságig fotó: Kurucz árpád