Népszabadság, 2015. március (73. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-02 / 51. szám

21 Magyarország Lapszél Győzött is, vesztett is a Fidesz Karcagon a fideszes Kanász- Nagy Lászlót választották ön­­kormányzati képviselővé a va­sárnapi időközi voksoláson. A második a Jobbik politikusa lett húsz százalékpontos hátránnyal. A baloldali pártok nem indultak. Gyomaendrődön viszont egy olyan körzetet veszített el a Fi­desz, ahol októberben még győz­ni tudott: most egy civil egyesü­let jelöltje nyerte el a mandátu­mot a szavazatok felével, meg­előzve a kormánypárti indulót. A baloldali pártok és a Jobbik je­löltje sem érte el a tíz százalékot. (Munkatársunktól) Üzent a kormánynak az új AB-elnök Az Alkotmánybíróság mérték­tartóan, felelősségtudattal él­ne hatásköreivel, ha visszakap­ná a korábban elvett jogköreit a költségvetési kérdések vizsgá­latára - mondta Lenkovics Bar­nabás, a testület elnöke, hozzá­téve: ez a bizalom jele lenne a kormány részéről. Önmérséklet­re utal az is, hogy Lenkovics sze­rint más az eszköztára az alkot­mánybíráskodásnak egy gazdag és egy szegény országban, vál­ság idején. Az elnök így összeg­zett: a lényeg, hogy az intézmé­nyek együttműködésének ered­ménye az emberek boldogulása, az ország sorsának jobbra fordu­lása legyen. Mint mondta, a friss nemzetközi szakirodalomban is ez fejeződik ki. (MTI) Bell­ Goodfriend kitűnő munkát végzett „Kitűnő munkát végzett az ame­rikai politika megismertetésében és megmagyarázásában. Erőfe­szítései John Kerry külügymi­niszter teljes támogatását élvez­ték” - mondta Colleen Bell ame­rikai nagykövet korábbi helyet­teséről, Andre Goodfriendről, aki nemrég családi okok miatt távozott Magyarországról. Az új nagykövet kijelentette: Magyar­­országnak a NATO és az EU tag­jaként, valamint szomszédos ál­lamként „nyilvánvalóan szerepet kell játszania Ukrajna támogatá­sában”. (MTI) ERŐS MONDAT Nyugalom. C. Fodor Gábor, a Századvég stratégiai igazgatója két nappal Orbán Viktor évérté­kelője után a Facebookon NÉPSZABADSÁG 2015. március 2., hétfő Önkormányzatok Helyi teher: bizonyos támogatási formák akár meg is szűnhetnek Segély, kiáltás Újabb feladatot adott át az állam az önkormányzatoknak: az elég sok adóbevételhez jutó települé­seknek márciustól saját zsebből kell fizetniük a szociális segélyek egy részét. Egyes támogatások akár meg is szűnhetnek. Lencsés Károly Átalakul a szociális támogatások rendszere márciustól. Egyes - koráb­ban az önkormányzatok által biztosí­tott - ellátási formákról a kormány­­hivatalok járási kirendeltségei, illet­ve a főváros kerületi hivatalai dönte­nek; a segélyeket közvetlenül az ál­lam fizeti. Más támogatások viszont már nem szerepelnek a szociális el­látásokról szóló törvényben, és ha a helyhatóságok továbbra is segítséget kívánnak nyújtani a legelesettebbek­nek, azt a települések egy része csak a saját bevételei terhére teheti meg. Félmillió kérdés Egyes becslések szerint több mint félmillió ember kapott olyan segélyt, amelyet márciustól a költségvetés csak korlátozottan fedez. Nagyjából 260 olyan város van ugyanis, amely a kormány szerint jelentős ipar­­űzésiadó-bevételéből fedezni tudja majd ezeket a támogatásokat. A töb­bi önkormányzatnak pedig azt ígér­ték: lesz egy harmincmilliárdos ke­ret, abból visszaigényelhetik a kifize­tett segélyek nagyobb részét. Az alanyi jogon járó támogatá­sokról a kormányhivatalok kiren­deltségei fognak határozni. Már ko­rábban is e szinten döntöttek a töb­bi között az időskorúak járadékáról, a tartósan beteg hozzátartót gondo­zó személyek ápolási díjáról és a köz­gyógyellátásról. Ezeket közvetlenül az állam biztosította, s továbbra is járnak minden rászorulónak. A rendszeres szociális segélyek­ről viszont a települési jegyzők dön­töttek. Ilyen a foglalkoztatást helyet­tesítő támogatás, ha a munkanél­küli személy családjában az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregsé­gi nyugdíj­mini­mum kilencven szá­zalékát - ami alig több 25 ezer fo­rintnál -, s a kérelmező öt éven be­lül eléri a nyugdíjkorhatárt, jogosult havi csaknem 23 ezer forint foglal­koztatást helyettesítő támogatásra. Szintén kapott rendszeres ellátást az, aki az egészségkárosodása okán nem vállalhat munkát, illetve akinek a gyermeke napközbeni felügyeleté­nek biztosítása érdekében kell ott­hon maradnia. A j­egyzőknek február végéig még utoljára felül kellett vizsgálniuk a jogosultságot, és ha az változatla­nul fennállt, a keletkezett doku­mentumokat a napokban átadják a kormányhivataloknak. Az érintet­teknek ezzel csak annyi dolguk volt, hogy a foglalkoztatást helyettesí­tő támogatás esetén nyilatkozniuk kellett: vállalják-e az együttműkö­dést a munkaügyi hatósággal. Több más támogatási forma ki­került a szociális törvényből. Ilyen a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési szolgáltatás, a mél­tányossági közgyógyellátás és a mél­tányossági ápolási díj. Ezekről to­vábbra is az önkormányzatoknak kell rendelkezniük, de az állam már nem téríti vissza automatikusan az ezzel járó kiadásokat. Az önkor­mányzatok tehát részben saját koc­kázatukra vállalnak kötelezettséget, rajtuk múlik, adnak-e ilyen címeken települési támogatásra átkeresztelt segélyt. A döntéssel negyven-ötvenmil­­liárd forintnyi többletkötelezettsé­get hárítottak át az önkormányza­tokra - véli Schmidt Jenő, a Telepü­lési Önkormányzatok Országos Szö­vetségének (TÖOSZ) elnöke, Tab fi­deszes polgármestere. Ezt a megol­dást nem tartja szerencsésnek, mert a helyi adókat nem szociális támoga­tásokra, hanem településfejlesztésre kellene költeni. Nem vitatja, hogy vannak rászoruló emberek, akiket nem lehet magukra hagyni, de az ő megsegítésük Schmidt szerint az egész közösség, végső soron az állam dolga lenne. Most viszont az történik - mondta -, hogy a kormány a saját bevételeik terhére szab meg felada­tokat a helyhatóságoknak. Ráadásul álláspontja szerint kiüresítik az ön­­kormányzati rendszert. Mert rezsicsökkentés... A TÖOSZ-elnök mindazonáltal úgy gondolja, hogy az idén valószínűleg nem esik el senki a támogatásoktól. A kisebb saját bevétellel gazdálko­dó településeknek azonban azt taná­csolta, mérjék fel, mennyi központi forrásra számíthatnak, és igazítsák ahhoz a szociális ellátásokról szóló, kötelezően megalkotandó helyi ren­­deletüket, amelyet február végéig el is kellett fogadni. Ha ugyanis túlvál­lalják magukat, könnyen bajba ke­rülhetnek. Amúgy Tabon úgy dön­töttek - mondta -, hogy mostantól a rezsicsökkentésre tekintettel nem fizetnek lakásfenntartási támoga­tást, amivel tízmillió forintot tudnak megtakarítani. Kisebb települések sora hasonló­képpen határozott, mert egyes segé­lyekről már szó sem esik a rendele­tükben. Vagyis: nem adnak lakhatá­si támogatást, méltányossági ápolási segélyt, és a közműhátralékot felhal­mozóknak adósságkezelési szolgál­tatást sem nyújtanak. Nagyvárosi előny Szerencsésebb helyzetben vannak a nagyobb városokban élők. Például a főváros XV. kerületében tíz különfé­le címen kaphatnak segítséget a la­kosok - tájékoztatott Németh An­géla alpolgármester. Itt továbbra is lesz lakhatási, ápolási, legfeljebb négyszázezres adósságcsökkentési és gyógyszertámogatás, de még szo­ciális kamatmentes kölcsön is. Ezek nagy része az alacsonyabb jövedel­műeknek alanyi jogon jár. A kerü­let nagyjából négyszázmilliót költ különféle támogatásokra, miközben ilyen célokra idén már egyetlen fillér állami pénzt sem kapnak - hangsú­lyozta az alpolgármester. A kormány a kiadásokat, a szegény a tüzelőt fűrészeli fotó: teknős Miklós Sorsok Háza Agyagba döngölték a zsidó szervezetek Schmidt Mária koncepcióját Konszenzus az elutasításról Czene Gábor A Józsefvárosban elvileg már a végé­­hez közeledik az új holokauszt-em­­lékközpont, a Sorsok Háza építése. A kormány ígérete szerint az intéz­ményt csak akkor nyitják meg, ha tartalmi kérdésekben sikerül kon­szenzusra jutni a zsidó szervezetek­kel. Lázár János, a Miniszterelnök­séget vezető miniszter „véleménye­zésre” szétküldte azt a koncepciót, amelyet a Sorsok Háza létrehozá­sával megbízott Schmidt Mária je­gyez. Lázár azt kérte az érintettek­től, hogy március 1-jéig küldjék vis­­­sza javaslataikat. A határidő lejárt. A lapunk birtokában lévő kon­cepció kétszáz oldalt tesz ki. Mol­nár Ju­dit történész, aki a szegedi hitközség felkérésére készítette el állásfoglalását, hangsúlyozza: ebből az érdemi szöveges rész valójában csak hat oldal. A többi látványterv, valamint dokumentumtár, amely különböző források „ötletszerű fel­sorolása és halmaza összeollózva”. A koncepció - állapítja meg a történész - a valóságot torzítva azt sugallja, hogy a magyar holokauszt felelősei csak a németek és a nyila­sok voltak. A képek feliratai „zava­rosak, sokszor hibásak, hiányosak, értelmezhetetlenek”. Valódi szakér­tők nem követnének el olyan durva hibát, hogy 1941-es fotókat 1944- re datálnak. Molnár Judit szerint a koncepció alkalmatlan a magyar holokausztot felelősen bemutató, a múlttal való szembenézést segítő kiállítás és hozzá kapcsolódó okta­tási programok megvalósítására. Szakmailag használhatatlan - Heisler András elnök így foglalta össze a Magyarországi Zsidó Hit­községek Szövetségének álláspont­ját. Heisler emlékeztetett rá, hogy a Páva utcában már létezik egy ho­­lokausztmúzeum. A Mazsihisz nem látja indokoltnak, hogy két hasonló intézmény működjön a fővárosban. Ha Washingtonnak, Berlinnek, Je­ruzsálemnek elegendő egy holo­­kausztközpont, akkor a duplikáció Budapesten sem magyarázható. Heisler azt viszont fontosnak tar­taná, hogy az új létesítmény a Páva utcai kiállítás történelmi narratívá­­ja alapján legyen kialakítva. Karsai László történész úgy véli, nem lehet sem koncepciónak, sem kiállítási vagy szakmai programnak nevezni a Schmidt Mária által aláírt kétszáz oldalt. Helyette „kapkodva, mindenfajta előkészítés és ellenőr­zés nélkül összehányt” anyagról van szó, amely szerint - kifogásolja a történész - a zsidók diszkriminálá­sa és üldözése 1944-ben kezdődött. Az 1938 és 1942 között elfogadott zsidótörvényekről és rendeletekről, a zsidók jogfosztásáról, kifosztásá­ról semmi nem szerepel. A Köves Stojjió rabbi vezet­te EMIH (Egységes Magyarorszá­gi Zsidó Hitközség) a szóban for­gó dokumentumot legfeljebb elő­készítő anyagként tudja értelmez­ni. Az anyag kidolgozottságában és tartalmában laza vázlat jellegű, in­formációtartalma korlátozott, ezért az EMIH érdemi szellemi teljesít­ményt majd „a feltehetőleg kidolgo­zás alatt álló tényleges koncepció­leírás” kapcsán fejt ki. A Sorsok Házának a népirtáshoz vezető utat, az előzményeket is be kell mutatnia - jelentette ki Kirsch­­ner Péter, a Magyar Zsidó Kulturá­lis Egyesület elnöke. Az anyag sem koncepciónak, sem kiállítási forga­tókönyvnek nem felel meg - közöl­te másokhoz hasonlóan. Úgy néz ki tehát: konszenzus csak az elutasításról alakult ki. Kíváncsiak voltunk Schmidt Má­ria véleményére is. A Sorsok Háza ügyében hetekkel ezelőtt írásban elküldtük kérdéseinket, mindeddig nem kaptunk választ. Schmidt Mária hallgat FOTÓ: REVICZKY ZSOLT

Next