Népszabadság, 2015. március (73. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-02 / 51. szám

41 Magyarország Lapszél Többen fagynak meg, mint tavaly Szabó Rebeka szerint múlt év októbere óta mintegy százhúsz ember hűlt ki az országban, több, mint az előző tél hasonló időszakában. A PM elnökségi tagja a hajléktalanellátási rendszert bírálta, és hiányolta a szegényebb rétegek lakhatását segítő programokat. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a hideg miatt meghaltak között nemcsak fedél nélkül élő emberek voltak, hanem mintegy félszázan olyanok is, akik saját, fűtetlen otthonukban vesztették életüket. (MTI) Új mentőautókat állítottak szolgálatba ötszázmillió forint állami forrásból huszonegy új mentőautót szerzett be az Országos Mentőszolgálat - közölte Győrfi Pál kommunikációs igazgató. Április végéig 770 millió forintért további harminckét járművet vásárol a mentőszolgálat. (MTI) Elmarasztalta Czeizelt az orvosi kamara A Magyar Orvosi Kamara Etikai Bizottsága - a Bors szerint - figyelmeztetésben részesítette Czeizel Endrét (képünkön) egy két évvel ezelőtti interjúja miatt. A genetikus azt mondta: Magyarországon a lombikbébiközpontokban nem tartják be a nemzetközi szabályokat. A testület indoklása szerint Czeizel megállapításai alkalmasak arra, hogy az orvosok megbecsülését és az orvoslás iránti bizalmat megingassák. (MTI) Tematikus erdőnap az állami médiában Áder János államfő az állami média tematikus napján azt közölte: „Világossá vált számomra, hogy meg kell menteni az erdőt”. Ezért mindenkinek azt javasolta, menjen fák közé. A köztársasági elnök a tavaly év végi, december 8-i ónos eső és jegesedés okozta nagy kár óta fordít kiemelt figyelmet az ügyre. Az állami média pénzt is gyűjtött a problémák enyhítésére. (MTI) POLIGRÁF Orbán Viktor pénteken tartotta évértékelő beszédét. Ön szerint mondott-e olyat a miniszterelnök, ami miatt növekedhet a Fidesz népszerűsége? Internetes szavazásunk eredménye: IGEN NEM ▼___________________ 13 87% NÉPSZABADSÁG 2015. március 2., hétfő Interjú Czomba Sándor államtitkár a szakképzés átalakításáról és a munkaerőpiacról Nem érettségi teszi a szakembert Négy év gimnáziumot vagy szakközépiskolát két évbe nehezen lehet belepréselni - mondta lapunknak Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, aki azt állítja: jó szakember érettségi nélkül is megállja a helyét. Ónody-Molnár Dóra A szakképzés jövőjét, a beiskolázási lehetőségeket alapvetően meghatározó szakmaszerkezeti döntés két nappal a középiskolába jelentkezési határidő előtt, hat és fél hónappal a törvényben előírt határidő után jelent meg. Ez a harmadik szakmaszerkezeti döntés 2010 óta, miért nem sikerült egyikkel sem időben elkészülni? Korábban is hangsúlyoztuk, hogy ez a tanév több szempontból is átmeneti. A Nemzetgazdasági Minisztérium közel ötszáz intézményben veszi át a szakiskolák fenntartását. Az a legfontosabb, hogy olyan szakmákra képezzenek, amelyeknek munkaerő-piaci szempontból van értelme. Ennek kell visszatükröződnie a szakmaszerkezeti döntésben. A döntést végigolvasva úgy tűnik, az alapítványi iskoláknak alig jut képzési hely. Az egyházi, a magán- és az alapítványi iskolák esetében is egyenként szeretnénk megvizsgálni, milyen mértékben tudjuk azt a szakmaszerkezetet támogatni, amelyet az elmúlt években kialakítottak. Igényt tartunk a munkájukra, de azt az elvet, hogy az állami iskola és az alapítványi egymással versenyezzen, nem lehet fenntartani. A demográfiai folyamatok miatt jóval kevesebb gyerek van, mint korábban volt. Nemcsak a demográfiai folyamatok miatt csökkent a gyerekszám a szakiskolákban, hanem azért is, mert az érettségit adó iskolák száma nőtt. Ezt a szakértők kedvező folyamatnak tartották, amit a piac visszaigazolt. Ehhez képest önök kevesebb érettségit adó intézményt akarnak, a közismereti tárgyakat száműzik a szakképzésből. Nincs szó ilyesmiről. A probléma gyökere az általános iskolában keresendő. Addig, amíg funkcionális analfabéták érkeznek a szakiskolába, bármilyen rendszert dolgozunk is ki, csak papíron fog működni. Azért van 20-30 százalékos lemorzsolódás a szakiskolában a 9-10. évfolyamon, mert azt, amit 8 évig nem sikerült elsajátítani, a közismeretis tanár nem fogja tudni pótolni. Ezért meg kell erősíteni az alapfokú képzést. Pláne, hogy 16 éves korra csökkentették a tankötelezettséget, négyről háromra a szakképzési évek számát, a közismereti órákét pedig a harmadára. Abból, hogy a tankötelezettség korhatára csökkent, az a fiatal, aki tanulni akar, semmit nem vesz észre. Félreértés, hogy a közismereti óraszám harmadára csökkent volna. Azt kevesebbet idézik, hogy cserébe megerősítettük a szakmai elméletet. És mi van azokkal, akiket bent lehetne tartani az oktatásban, de mivel hátrányos helyzetűek vagy sajátos nevelési igényűek, az iskola inkább kienged a rendszerből? Azok a 16 és 18 év közöttiek, akiket a munkaügyi regiszterben látok, nem ilyenek. Abban egyetértünk, hogy velük valamit kezdeni kell, nem lehet elengedni a kezüket. Az a fontos, hogy meglegyenek az alapok, amire a középfok építkezhet. Volt, amikor ötéves volt a szakiskola. Nézze meg az adatokat, akkor hányan buktak ki: 30-35 százalék. Nem vitatom, hogy sok problémát megörököltek. Azt vitatom, ahogy ezeket kezelik. Valóban pedagógiai kihívást jelentenek a szakiskolába beáramló, főleg szegregált iskolákból érkező hátrányos helyzetű gyerekek. Számukra a szakképzés időszaka alatt, pedagógiai eszközökkel, fejlesztést kellene biztosítani. Ennek az ellenkezője történik. Sarkít, aki ilyet állít. Ugyanakkor szerintem az is tény, hogy a szakképzésnek nem az az elsőrendű feladata, hogy az alapképzésben összeszedett hátrányokat pótolja. Hosszú évekig tanítottam szakközépiskolában, személyes tapasztalat, hogy aki a kör kerületét nem tanulta meg kiszámolni nyolc év alatt, a következő három évben sem fogja tudni. Nem biztos. A gyerekek különbözőek, ki előbb érik, ki később. Sajnos, tapasztalatból mondom. Azt, hogy a hegesztőt hány g-vel kell írni, nem érettségihez kell kötni. A vita azon megy, hogy miért nem adunk mindenkinek érettségit, mert akkor az érettségi után, 18-19- 20 évesen, mindenki jól átgondoltan eldöntené, milyen szakmát végez el egy másfél éves felnőtt-tanfolyamon. Mi nem így gondolkodunk. Valaki végigviszi a gimnáziumot kettessel, látja, hogy főiskolára, egyetemre nincs esélye menni, eltelt az életéből öt év, fel tud mutatni egy 2-es érettségit és egy gyorstalpalón szerzett szakmát. Nem akarom a felnőttképzés értékeit elvitatni, de nyilván nem ugyanaz három év alatt elsajátítani egy szakmát nappali rendszerben, mint egy év alatt. Ugyanazt az öt évet hasznosíthatta volna úgy is, hogy elvégez egy hároméves szakiskolát, urambocsá, nem kettessel, hanem hármassal, négyessel, esetleg ötössel, és a harmadik év végén dönthet úgy, hogy megszerezi az érettségit plusz két év tanulás után. Nappalin, levelezőn, estin, ahogy szimpatikus. Itt van a koncepcionális különbség. A piaci adatok alapján az látszik, hogy akinek van érettségije és szakmája, nem esik ki a munkaerőpiacról. E körben az uniós átlaghoz hasonló a munkanélküliségi ráta. Ahol leszakadunk az átlagtól, az a szakiskolával rendelkezők munkanélkülisége. Ennek az oka az alapkompetenciák hiánya. Ők nem tudnak alkalmazkodni az első technológiaváltáshoz sem, ami gyorsan jön. Nem attól fog a fiatal alkalmassá válni, mert érettségije van. A bádogos a csonka kúp területének kiszámítását szakmai-elméleti órán tanulja meg, nem a matematikaóra keretében. Itt a lényeg. Azt mondtuk, legyen egyharmad a közismereti tantárgyak és kétharmad a szakmai elmélet és gyakorlat aránya. A szakmát megerősítettük, és azért erősítettük meg, mert a szakmai elméletbe bevittünk számos olyan dolgot, pénzügyi ismereteket, vállalkozási ismereteket, amiket a hétköznapokban nem biztos, hogy a diák hasznosítani fog, de nagyobb eséllyel, mint a nándorfehérvári diadal időpontjának tudását. Egy jó szakember érettségi nélkül is képes megállni a helyét a magyar munkaerőpiacon. De a hároméves szakiskola után azt is megszerezheti. Ez azt jelenti, hogy különböző típusú érettségik lesznek? A szakközépiskolai érettséginek legalább olyan erősnek kell lennie, mint egy gimnáziumi érettséginek. A kötelező tárgyak is ugyanazok lesznek? Igen. És ez két év alatt teljesíthető? Négy év gimnáziumot vagy szakközépiskolát kettő évbe nyilván nehezen lehet belepréselni. De az érettségire felkészítő tantárgyak hiánytalanul megvannak, ugyanabban az óraszámban, mint máshol. Ha már idáig eljutottak az átalakításban, nem kellene visszaállítani a tankötelezettség korhatárát? Csak ismételni tudom magam: annak a fiatalnak, aki tanulni szeretne, a korhatár semmilyen akadályt nem jelent. A TELJES INTERJÚ a www.nol.hu-n olvasható Czomba: Amíg funkcionális analfabéták érkeznek a szakiskolába, csak papíron működik a rendszer fotó: teknős Miklós Egészségügy Nincs megegyezés, a központban dönthetnek a kórházak sorsáról Vereség az első menetben Danó Anna Az történt, amire számítani lehetett: az egészségügyi intézmények nem tudtak megegyezni első menetben arról, hol milyen ellátás maradhat meg, hogyan csökkentsék a költségeket. Jellemző, hogy a közép-magyarországi régióban, ahol az egészségbiztosító áprilistól 12 milliárd forinttal kevesebbet adna betegellátásra, a beérkezett tervek szerint az érintettek több ágyon és több pénzért szeretnének gyógyítani. Veszprém megyében, ahol 11 kórház jut kevesebb mint 400 ezer ember ellátására, szinte semmiben sem sikerült megállapodni. A balatonfüredi szívkórház vezetői azt mondták, ők nem érintettek, mert országos intézeti státuszuk van. A farkasgyepüiek sem éreztek hajlandóságot, mert mint mondták, az övék szakkórház. Tapolca, Zirc azért mondott nemet, mert nekik nincs már aktív kórházi ágyuk. Ajka kijelentette: ők nem integrálódnak senkivel. Pápa integrálódna, de neki nincs kivel... Ezek után aligha meglepő, hogy Ónodi-Szűcs Zoltán, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója egy konferencián azt mondta: nagyobb komolyságot várt el az intézményvezetőktől. A direktor immár biztos abban: „fönt” döntenek majd arról. A közép-magyarországi régióban 12 milliárdot vonnának ki a betegellátásból, a kórházak viszont a jelenleginél is több pénzt kérnek, miként alakítják át a rendszert. A feladvány bonyolult. Az egészségügyi szolgáltatóknak február végéig kellett volna dönteniük arról, hogy az adott térségben ki milyen feladat ellátására vállalkozik. A szerepek újraosztásának nem mellékes része, hogy csupán annyi feladat maradhat minden intézménynél, amennyivel még garantálni tudja az adósságmentes működést. Ráadásul addig nem kerülhet szóba a kórházak jelenlegi adósságállományának rendezése, amíg ez a folyamat le nem zárul. A Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetéséből ugyanis nem kerül át az erre elkülönített összeg az egészségügyért felelős tárcához, amíg a kormány nem biztos benne, hogy garantált a „nullás” működés.