Népszabadság, 2015. április (73. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-24 / 96. szám
2015. április 24., péntek • www.nol.hu NÉPSZABADSÁG Budapest A diákok és a szülők tiltakoznak a Neptun utcai általános iskola bezárása ellen Keleti nyitás áldozatokkal Kínai középiskola lesz várhatóan a XV. kerületi Neptun utcai általános iskolából. A Kük arra hivatkozik, hogy kevés a gyerek. A szülőknek a környék három iskoláját ajánlották fel, hogy oda vigyék a gyerekeiket. A gyerekek, a szülők és a tanárok elkeseredettek és tehetetlennek érzik magukat. Rab László Eredetileg nem erről volt szó. A XV. kerületi Neptun Általános Iskola április 9-én kapott levelet Hanesz Józseftől, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnökétől, melyben az állt, hogy elkezdik az iskola átszervezését, mert a Kavicsos közben lévő magyar-kínai két tannyelvű általános iskola „középiskolai tagozatokkal szeretne bővülni”. A kínai iskola működtetője az OMSZI Nonprofit Kft., a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja. Az MNV kereste meg kérésével a Kliket, és Hanesz úr a Neptun utca 57 szám alatt lévő lakótelepi iskolát jelölte ki a „keleti nyitás” bázisának. Ez a levél aztán - amelyet ismertettek a tantestület előtt - szőrén-szálán eltűnt. Született aztán egy második levél, amelyben a Klik már úgy fogalmazott, hogy „nincs kihasználva” az iskola, kevés a gyerek, a 650 férőhelyes intézménybe csupán 284-en járnak. Azért van szükség az „átszervezésre”, mert csak 55 százalékos a kihasználtság. A tanárok hiába érveltek azzal, hogy 69 sajátos nevelési igényű tanítványuk van, akik a tanulási vagy az egészségügyi problémáik miatt megkülönböztetett bánásmódot igényelnek. Azt is elmondták, hogy a kerület többi iskolájában sem emelkedik 65-70 százalék fölé a kihasználtság, az iskolaváltás mellett élénken agitáló László Tamás fideszes képviselő (polgármester volt a kerületben) az április 14-i szülői fórumon hívatlanul megjelent, felült a pulpitusra, és végül ő válaszolt a kérdésekre. - Minden érvet lesöpört - mondták a szülők -, azt mondta, önsorsrontók vagyunk, mert nem vagyunk hajlandók belátni, hogy az innen két kilométerre lévő iskolában mennyivel jobb lesz a gyerekünknek. Azt kérdezte, miért nem akarjuk megérteni, hogy a másik iskolát, amelyet kijelöltek számunkra, EU-s pénzből újították fel. Kicsit el is szégyelltük magunkat amiatt, hogy ki mertünk állni a gyerekeink mellett. Elküldtük a Küknek kérdéseinket szerdán, választ nem kaptunk. A Neptun utcai iskola ügyében ugyanaz a ködösítés zajlik, mint ami a Wallenberg iskola ügyében történt. Amikor Rétvári Bencét, a humántárca államtitkárát arról kérdezték a parlamentben, hogy ki döntött a neptunosokról, az államtitkár azt felelte, az önkormányzat kezdeményezte az átszervezést. Az önkormányzatnál viszont nem tudtak róla, és csak a jövő szerdán foglalkoznak először az üggyel testületi ülésen. A tanárok szerint a helyi képviselők nem számítanak, csak véleményezési joguk van. Az iskola közalkalmazotti tanácsának elnöke, Vlasics Agnes arról tájékoztatott, hogy a gyerekeknek és a tanároknak három másik iskolát ajánlottak fel. A szülők kevés esélyt látnak arra, hogy a döntést, amelyet a fejük fölött hoztak, megmásítsák. A tanárok el vannak keseredve, mert az átvételük másik iskolába „létszámfüggő” lesz. Magyarul: ha kevés gyerek iratkozik be, kevesebb pedagógusra lesz szükség. A gyerekek kéznyomatukkal tiltakoznak a döntés ellen, amelyet kifüggesztettek az iskola kerítésére. A főbejárat elé, ahová László Tamás képviselő intézte a térkövet. Ottfelejtettek egy választási táblát is, mely szerint „a Neptun utcai Általános Iskolában 2015-ben műfüves pálya készül” az önkormányzat és a Magyar Labdarúgó Szövetség támogatásával. Műfüves pálya nem lesz, de a gyerekek, tanárok mindennap elolvashatják a zárómondatot: Óvjuk, védjük közös értékeinket! A diákok az iskola kerítésére kirakott molinókkal tiltakoznak fotó: veres Viktor Magyarország i 3 Szakképzés Megmenekült a Wallenberg, más épületbe költöztetik Balog Zoltán csütörtökön a Ludovika téren jelentette be, hogy költözik, de egyben maradhat a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola. Az emberi erőforrások minisztere az iskolában folytatott megbeszélései után közölte: a költözést a szülők is elfogadják, hiszen a jelenlegi épület a Nemzeti Közszolgálati Egyetem campusának része, és az intézménynek a továbbiakban szüksége van rá. A miniszter arról is beszámolt, hogy Tarlós István főpolgármester segít keresni az iskola számára megfelelő épületet. Értesüléseink szerint a főváros VI. kerületében, a Rippl-Rónai utca 26. szám alatt lévő, nyolc éve üresen álló épületbe költözhetne a csaknem ezerkétszáz tanuló és a százhúsz tagú tanári kar. A volt műszaki technikumi épület eléggé viharvert állapotban van, kérdés, hogy ha erre esik a választás, hogyan lehet oda szeptember elsejéig átköltözni, illetve befejezhető-e a felújítás. A miniszter május 4-én fogadja a szülők és az iskola képviselőit, akkor közlik, hogy hol kezdődik szeptemberben az oktatás. Az egészségügyi oktatás fővárosi bázisiskolájának megszüntetéséről március 18-án döntött a kormány. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál (Klik) többször hangsúlyozták, hogy a döntés nem végleges. A diákok a héten már kétszer tiltakoztak a megszüntetés és az ellen, hogy a tanulókat a Klik eredeti elgondolása szerint szeptembertől hat másik iskolába szórják szét. Információink szerint a diákok a péntekre meghirdetett újabb megmozdulást lefújták. (Rab László) Köznevelés A különböző szociális hátterű és származású gyermekek különválasztása csökkenti az oktatás hatékonyságát Csak az integráció lehet sikeres, a szegregáció nem Ónody-Molnár Dóra Ha körültekintően történik, a roma és nem roma tanulók együtt nevelése úgy segíti a roma gyerekeket, hogy közben nem hátráltatja a középosztálybeli gyerekeket sem. Sőt toleranciára, együttműködésre nevel - állítja a Budapest Intézet elemzése, amely válasz mindazoknak, akik eleve elvetik az integráció hasznosságát. Bár szavakban a kormány kiáll az együtt-tanulás gondolata mellett, a valóságban ennek ellenkezője történik: a törvényi előírások ellenére egyetlen elkülönítő iskolát sem zártak be ott, ahol volna lehetőség az integrálásra. A Kúria szerdán a szabad vallásgyakorlás jogára hivatkozva teret adott annak, hogy egy szegregáló iskolát fenntarthasson a görögkeleti egyház Nyíregyházán. A Budapest Intézet elemzése elismeri, hogy a roma és nem roma gyerekek együttnevelésének egyik akadálya, hogy sokan attól tartanak: egy hátrányos helyzetű vagy cigány osztálytárs hátráltatná gyermekük előrehaladását. Csakhogy a különböző szociális hátterű és származású gyerekek különválasztása éppen hogy csökkentheti a hatékonyságot. A legjobb példa erre Finnország: a PISA-mérések szerint a legkevésbé szelektív iskolarendszerrel rendelkezik, ugyanakkor a legjobb eredményeket a hun tanulók produkálják. A Budapest Intézet háromféle általános iskola típusát különböztet meg: az elsőben jók az eredmények, mert sok ugyan a hátrányos helyzetű tanuló, de a pedagógusok ismerik a megfelelő módszereket és megtalálják a módját a szülők bevonásának is. A másodikban is jók az eredmények, mert kevés a hátrányos helyzetű tanuló, és ha kell, a szülők különórákkal is pótolják a pedagógus esetleg gyengébb teljesítményét. A harmadikban rosszak az eredmények, mert sok a hátrányos helyzetű gyerek, a pedagógus Egy 2008-as kutatás szerint az integrációs pedagógiai rendszert alkalmazó iskolákból minden diákot felvesznek középfokú intézménybe, felkészületlen, a szülők pedig ezt nem tudják kompenzálni. Az iskolai teljesítmények nagy különbségeit tehát így a hátrányos helyzetű népesség területi eloszlása, a pedagógiai módszerek eltérő minősége és a szegregáció mértéke együttesen magyarázza. „A magyar közoktatásból az egyes korosztályok közel harmada kerül ki úgy, hogy nem rendelkezik a foglalkoztathatóságukhoz alapvetően szükséges képességekkel. Ez részben a pedagógiai módszerek elavultságával, és a tanári szakma alacsony presztízse miatt egyre inkább kontraszelektált pedagógusi karral magyarázható. Részben pedig azzal függ össze, hogy a szegény vagy iskolázatlan szülők gyermekei gyakran osztály- vagy iskolaszinten is elkülönítve tanulnak, vagy a település egésze már egyfajta gettóvá vált, ahová szinte lehetetlen jó tanárt találni” - írja az elemzés, amely emlékeztet arra, hogy egy 2008-as kutatás keretében 60 olyan iskola eredményeit hasonlították össze, amely a tanulói csoportok összetételében és a pedagógiai módszerekben különbözött, más szempontból azonban (létszám, településméret, hátrányos helyzetű és roma diákok aránya) hasonló volt. Az eredmények alapján az együttnevelő Integrációs Pedagógiai Rendszert (IPR) alkalmazó úgynevezett bázisiskolákból minden diákot felvesznek egy középfokú intézménybe, és ezekből mind gimnáziumba, mind szakközépiskolába több diák nyer felvételt. A hátrányos helyzetű és roma tanulókat ugyan mindkét csoportban kisebb arányban vették fel érettségit adó középiskolákba, de legnagyobb - csaknem 20 százalékos - volt a különbség az együttnevelő iskolák javára a roma tanulók továbbtanulását illetően. A vizsgálat során az is kiderült, hogy a munkaerőpiacon elismerten fontos készségek (önbizalom, konfliktusokkal való megküzdés, társas viselkedés) az együtt nevelést alkalmazó bázisiskolákban minden esetben fejlettebbnek bizonyultak. Arcok a közönségből a Kúria szerdai döntésekor fotó: móricz-sabján simon