Népszabadság, 2015. április (73. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-08 / 82. szám
2 Magyarország Lapszél 120 főt küldhetünk az Iszlám Állam ellen Magyarország várhatóan 120 főt küldhet a térségbe az Iszlám Állam ellen, akiknek védekező feladataik lesznek - ezt Szijjártó Péter jelentette be egy háttérbeszélgetésen az Origó tudósítása szerint. A külügy- és külgazdasági miniszter szerint nem készült a terv arra az esetre, ha a parlament esetleg nem adna felhatalmazást az akcióra. (Hírösszefoglalónk) Colleen Bell tárgyalt az MSZP-elnökkel Colleen Bell, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete kedden hivatalában fogadta Tóbiás Józsefet, a MSZP elnökét, akivel aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről folytattak eszmecserét - közölte az ellenzéki párt. (MTI) Megemlékezés a roma kultúra napján A roma kultúra napjára, ma délután hat órára megemlékezést hirdettek roma értelmiségiek a „Duna-parti cipők”-höz. A szervezők - Horváth Aladár, Mendi Rózsa és Zsigó Jenő - azokat várják, akik „elfogadhatatlannak tartják az auschwitzi kultúra térnyerését Magyarországon, akik elítélik a fasizmust idéző etnikai tisztogatásokat, a megnyomorító, gettósító politikákat, és akik együtt éreznek mindezek áldozataival vagy maguk is áldozatok”. (Munkatársunktól) Ingyenes étkeztetést követel az MSZP Az MSZP arra kötelezné a kormányt, hogy a jövő évi költségvetésben az év minden napján biztosítsa a rászoruló gyermekek számára az ingyenes étkezést - közölte Varga László. A szocialista országgyűlési képviselő ezt arra reagálva fogalmazta meg, hogy Kriza Ákos (Fidesz- KDNP) miskolci polgármester visszautasította a Gyermekétkeztetési Alapítvány ételosztásra szóló felajánlását. (MTI) ERŐS MONDAT Amikor a fővárosi közlekedési dugók ügyében az LMP-s vagy a jobbikos képviselő háborodik fel, még talán meg is értem, de ha meghallom a volt és jelenlegi szocialisták, DK-sok „panaszát”, akkor viszket a tenyerem. Tarlós István főpolgármester a Magyar Nemzetnek NÉPSZABADSÁG 2015. április 8., szerda Időközi voksolás A Tapolca és Ajka környéki falvakban még sokan nem döntöttek „Nem szavazok én már senkire” Hatvan település lakói szavaznak bizalmat a 22 jelölt egyikének április 12-én az időközi országgyűlési választáson Tapolca körzetében. A sok kisebb-nagyobb község miatt ezúttal döntő lehet a falvak népének szava. Hajba Ferenc Nyirádon fejen állnak a jobbikos Rig Lajos plakátjai. Nem az emberek, a szél tépázta meg azokat. A faluban ritka szokás a politikai ellenfelek plakátjainak a tépkedése. Az utcán, háza nyitott kapuja előtt a fiaira vár a 73 éves Szabó László. Az udvaron munkagépek állnak a pétisós zsákok mellett. Százhetven hektáron gazdálkodik a két gyerekkel, mondja a házigazda, aki 1956-1960-ig a közeli bauxitbányában dolgozott, s életútjának ezt a szakaszát a szokásos bányászbüszkeséggel hatalmas becsben tartja. - Utána a téeszben lettem gépkocsivezető, nyugdíjaskoromra megmaradt a gazdálkodás. - Jártak errefelé kampányoló politikusok? - Hogyne, szinte csak azok jártak. Ha ennyi turista látogatna meg bennünket, akkor új kocsmát meg vendéglőt kéne nyitni. - Kire emlékszik közülük? - Hát a, hogy is mondjam, arra a fideszesre emlékszem. - Mit ígért? - Mindent, de melyik nem azt csinálja. Szerintem őt választja meg a falu. Nézze meg, csatorna épült Nyirádon, igaz, az a polgármester érdeme, de terjeszkedik a lakótelep is, szóval az elégedett ember nem szeret változtatni. - Akkor maga is rá szavaz? - Dehogy megyek én már szavazni. Úgyis minden fönn dől el, minek koptassam a lábaimat, kellenek azok még a földekre. Már nem jönnek haza Pusztamiskén üresek az utcák, egy fiatalasszonyt találok, aki az út közepén kézen fogva vezeti haza a kislányát. - Volt itt már minden párt, a feléről nem is hallottam. Az sem biztos, hogy elmegyek. De ha mégis, még nem tudom, hogy kire szavazok. A még nem nagyon éledező Badacsonytomajon, a városháza előtti buszmegállóban szólítom meg a Takácsné néven bemutatkozó asszonyt. A városüzemeltetésen dolgozik adminisztrátorként. - Ötvenéves vagyok, a mi korosztályunknak már sok újat nem tudnak ígérni a politikusok. - Azért elmegy szavazni? - El, de sokat nem várok tőle. - Gondoljon a jövőre. Gyerekek, unokák vannak? - Mind a két lányom Ausztriában dolgozik. Az egyik Krems mellett egy borospincében, a másik a bécsi reptéren egy utazási irodában. - Akkor ők már oda szülnek unokákat. - Nem szülnek azok sehová. Ezeknek a fiataloknak már nem az a legfontosabb, de meg is értem őket. - Hazajön a két gyerek? - Szerintem ők már nem jönnek haza. Az egy rendes ember Nemesgulácson is a kampányolókról kérdezek. - Ki járt a faluban? - A Lasztovicza volt itt, az rendes ember - válaszolja egy munkásruhás férfi, akit éppen most hoztak valahonnan haza. - De hát ő már meghalt, a helyére kell választani képviselőt - világosítom fel. - Rosszul mondom, na. Az utódja, az volt itt, a Fenyő. - Fenyvesi. - Az, az. Rendes ember, munkát akar idehozni. - Milyet? - Azt nem értettem, de a munka fontos. - Szóval rá szavaz? - Én-e? - bök a saját mellére. - Persze. - Nem szavazok én már senkire, jól megvan nélkülem a politika. Raposkán ketten is a jobbikos Rig Lajosban bíznak. - Ez a gyerek majd a tökükre lép a korrupt fideszeseknek - reménykednek. Ő dolgozott is életében Öcsön és Pulán a baloldali Pad Ferencet dicsérik azok, akik hajlandók megszólalni. - Nemcsak a munkásokat ismeri, de dolgozott is életében, nem a politika parazsára dobálta csak a szenet - heveskedik egy sűrű szemöldökű, mokány férfi. A körzet falvait járva egyébként ugyanaz a benyomásunk támadt, mint amit a közvélemény-kutatások jeleznek: az Ajka környéki bányászközségekben Pad népszerű, Tapolca vidékén a Jobbik vezet, Sümeg körzetében a Fidesz és a Jobbik is erős. Mások egyáltalán nem szólhatnak bele a mandátum sorsába. Nem emberi kéz szaggatta le Rig Lajos plakátjait - ez falun nem szokás. A szél a felelős a szerző felvétele Településvezetők Ha lesz bérfejlesztés, a községekben kevésbé járnak rosszul Fizetésemelést ígérnek a polgármestereknek Lencsés Károly Ismét előterjesztette a polgármesterek fizetésének rendezésére vonatkozó javaslatát a fideszes Boldog István, aki korábban egy Jász- Nagykun-Szolnok megyei kisközség, Kétpó polgármestere volt. Az előterjesztés szerint a településvezetői „minimálbér” 224 ezer forint lenne, míg ott, ahol a lakosságszám ötszáz és 1500 közé esik, 373 ezer forint járna. Ez a korábbi ciklushoz képest nem jelentene fizetésemelést, hanem csupán azt eredményezné, hogy kisebb arányban csökkennének a bérek. Tavaly novemberben már próbálkozott Boldog hasonló javaslattal, de a kormányfő nemet mondott rá. Schiffer András, az LMP társelnöke ugyanis ezzel kapcsolatban azt vetette fel, hogy „lóvá tették” a kistelepüléseket, mert a 2011-ben elfogadott önkormányzati törvény a községi polgármesterek számára a 2014-es helyhatósági választások utáni időszakra jóval kisebb javadalmazást állapított meg. Ezért szerinte sokan - elsősorban független és ellenzéki jelöltek - nem indultak, a fideszesek viszont annál nagyobb számban, mintha sejtették volna, hogy később mégis lesz majd fizetésemelés. Schiffer azonban tévedett, mert a béremelésre vonatkozó javaslat mögött nem a kormánypárt, hanem az önkormányzati lobbi állt. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) ugyanis már a múlt esztendő első felében felvetette, hogy kezdeni kell valamit a polgármesteri fizetésekkel, mert az új ciklusban az ezer főnél kisebb falvakban akár a felére eshet az illetmény. A bércsökkenés jóval meghaladhatja akár a százezer forintot - figyelmeztettek, miközben a tízezernél népesebb városokban a polgármesterek a törvénymódosítással jobban jártak. A korábbi szabályozás szerint a fizetést a köztisztviselői alapilletményhez kötötték, ami évek óta nagyjából 38 ezer forint. Ennek hét-kilencszerese, tehát 270-347 ezer volt a minimális polgármesteri bér. Most a helyettes államtitkár javadalmazása a kiindulási alap - ami körülbelül 750 ezer forint havonta -, és az ötszáz fő alatti falvakban ennek húsz százaléka, tehát 150 ezer forint jár. Egy ezer lakosú községben korábban 328-425 ezer között lehetett a polgármester fizetése, ami körülbelül 300 ezer forintra mérséklődött. A mintegy 3200 magyarországi település több mint felében tehát csökkentek a juttatások. Egy megyei jogú város vagy kerület első embere viszont már jobban járt: e körben a korábbi, legfeljebb 560-670 ezer helyett csaknem 750 ezerre emelkedett az illetmény. A főpolgármester meg egyenesen dőzsölhet, hiszen a nagyjából 640 ezer helyett egymilliót meghaladó miniszteri fizetésre jogosult. Boldog javaslata szerint most a kistelepülési polgármesterek járnának valamivel jobban. Az ötszáz lelkesnél kisebb falvakban a településvezetőt a 150 ezer helyett 224 ezer forint illetné meg, míg egy ezerfős községben a háromszázezerrel szemben csaknem 374 ezer lenne a fizetés. A korábbiakhoz képest ez is kisebb javadalmazást jelent, de a különbség a jelenlegihez képest jóval kisebb lenne. Másfelől tény, hogy a településvezető bérét a helyi büdzséből kell előteremteni, ami egy városban tízmilliárdos nagyságrend is lehet, de egy faluban esetleg csak pár tízmillióból gazdálkodnak. Ennek ellenére ez a helyzet tarthatatlan, mert súlyos bérfeszültséget okoz. Ami különösen akkor igaz, ha valaki társadalmi megbízatású polgármesterként - tehát nem főállásban - tölti be e posztot, mert akkor az egyébként sem túl sok pénznek mindössze a felét kapja, ami egy kisközségben 75 ezer forint. Ekkor pedig már bizonyos, hogy a helyi óvónő, de még egy közmunkás is többet keres a település vezetőjénél. A fideszes Boldog István másodszor próbálkozik FOTÓ: MTI - MÁTHÉ ZOLTÁN