Népszabadság, 2015. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-08 / 82. szám

2 Magyarország Lapszél 120 főt kül­dhetünk az Iszlám Állam ellen Magyarország várhatóan 120 főt küldhet a térségbe az Iszlám Állam ellen, akiknek védekező feladataik lesznek - ezt Szijjár­­tó Péter jelentette be egy hát­térbeszélgetésen az Origó tu­dósítása szerint. A külügy- és külgazdasági miniszter szerint nem készült a terv arra az eset­re, ha a parlament esetleg nem adna felhatalmazást az akcióra. (Hírösszefoglalónk) Colleen Bell tárgyalt az MSZP-elnökkel Colleen Bell, az Amerikai Egye­sült Államok budapesti nagy­követe kedden hivatalában fo­gadta Tóbiás Józsefet, a MSZP elnökét, akivel aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről foly­tattak eszmecserét - közölte az ellenzéki párt. (MTI) Megemlékezés a roma kultúra napján A roma kultúra napjára, ma délután hat órára megemléke­zést hirdettek roma értelmisé­giek a „Duna-parti cipők”-höz. A szervezők - Horváth Aladár, Mendi Rózsa és Zsigó Jenő - azokat várják, akik „elfogadha­tatlannak tartják az auschwitzi kultúra térnyerését Magyaror­szágon, akik elítélik a fasizmust idéző etnikai tisztogatásokat, a megnyomorító, gettósító po­litikákat, és akik együtt érez­nek mindezek áldozataival vagy maguk is áldozatok”. (Munka­társunktól) Ingyenes étkeztetést követel az MSZP Az MSZP arra kötelezné a kor­mányt, hogy a jövő évi költség­­vetésben az év minden napján biztosítsa a rászoruló gyerme­kek számára az ingyenes étke­zést - közölte Varga László. A szocialista országgyűlési képvi­selő ezt arra reagálva fogalmazta meg, hogy Kriza Ákos (Fidesz- KDNP) miskolci polgármester visszautasította a Gyermekét­keztetési Alapítvány ételosztás­ra szóló felajánlását. (MTI) ERŐS MONDAT Amikor a fővárosi közleke­dési dugók ügyében az LMP-s vagy a jobbikos képviselő háborodik fel, még talán meg is értem, de ha meghallom a volt és jelenlegi szocialisták, DK-sok „panaszát”, akkor viszket a tenyerem. Tarlós István főpolgármester a Magyar Nemzetnek NÉPSZABADSÁG 2015. április 8., szerda Időközi voksolás A Tapolca és Ajka környéki falvakban még sokan nem döntöttek „Nem szavazok én már senkire” Hatvan település lakói szavaznak bizalmat a 22 jelölt egyikének áp­rilis 12-én az időközi országgyűlési választáson Tapolca körzetében. A sok kisebb-nagyobb község miatt ezúttal döntő lehet a falvak népé­nek szava. Hajba Ferenc Nyirádon fejen állnak a jobbikos Rig Lajos plakátjai. Nem az embe­rek, a szél tépázta meg azokat. A fa­luban ritka szokás a politikai ellen­felek plakátjainak a tépkedése. Az utcán, háza nyitott kapuja előtt a fiaira vár a 73 éves Szabó László. Az udvaron munkagépek állnak a pétisós zsákok mellett. Százhetven hektáron gazdálko­dik a két gyerekkel, mondja a há­zigazda, aki 1956-1960-ig a köze­li bauxitbányában dolgozott, s élet­útjának ezt a szakaszát a szoká­sos bányászbüszkeséggel hatalmas becsben tartja. - Utána a téesz­­ben lettem gépkocsivezető, nyugdí­jaskoromra meg­maradt a gazdál­kodás. - Jártak errefelé kampányoló politikusok? - Hogyne, szinte csak azok jár­tak. Ha ennyi turista látogatna meg bennünket, akkor új kocsmát meg vendéglőt kéne nyitni. - Kire emlékszik közülük? - Hát a, hogy is mondjam, arra a fideszesre emlékszem. - Mit ígért? - Mindent, de melyik nem azt csinálja. Szerintem őt választja meg a falu. Nézze meg, csatorna épült Nyirádon, igaz, az a polgármester érdeme, de terjeszkedik a lakótelep is, szóval az elégedett ember nem szeret változtatni. - Akkor maga is rá szavaz? - Dehogy megyek én már sza­vazni. Úgyis minden fönn dől el, minek koptassam a lábaimat, kel­lenek azok még a földekre. Már nem jönnek haza Pusztamiskén üresek az utcák, egy fiatalasszonyt találok, aki az út kö­zepén kézen fogva vezeti haza a kis­lányát. - Volt itt már minden párt, a feléről nem is hallottam. Az sem biztos, hogy elmegyek. De ha mégis, még nem tudom, hogy ki­re szavazok. A még nem nagyon éledező Badacsonytomajon, a városhá­za előtti buszmegállóban szólítom meg a Takácsné néven bemutat­kozó asszonyt. A városüzemel­tetésen dolgozik adminisztrátor­ként. - Ötvenéves vagyok, a mi kor­osztályunknak már sok újat nem tudnak ígérni a politikusok. - Azért elmegy szavazni? - El, de sokat nem várok tőle. - Gondoljon a jövőre. Gyere­kek, unokák vannak? - Mind a két lányom Ausztriá­ban dolgozik. Az egyik Krems mel­lett egy borospincében, a másik a bécsi reptéren egy utazási irodá­ban. - Akkor ők már oda szülnek unokákat. - Nem szülnek azok sehová. Ezeknek a fiataloknak már nem az a legfontosabb, de meg is ér­tem őket. - Hazajön a két gyerek? - Szerintem ők már nem jön­nek haza. Az egy rendes ember Nemesgulácson is a kampányo­­lókról kérdezek. - Ki járt a faluban? - A Lasztovicza volt itt, az ren­des ember - válaszolja egy mun­kásruhás férfi, akit éppen most hoztak valahonnan haza. - De hát ő már meghalt, a he­lyére kell választani képviselőt - világosítom fel. - Rosszul mondom, na. Az utódja, az volt itt, a Fenyő. - Fenyvesi. - Az, az. Rendes ember, munkát akar idehozni. - Milyet? - Azt nem értettem, de a mun­ka fontos. - Szóval rá szavaz? - Én-e? - bök a saját mellére. - Persze. - Nem szavazok én már senkire, jól megvan nélkülem a politika. Raposkán ketten is a jobbikos Rig Lajosban bíznak. - Ez a gyerek majd a tökükre lép a korrupt fideszeseknek - re­ménykednek. Ő dolgozott is életében Öcsön és Pulán a baloldali Pad Ferencet dicsérik azok, akik hajlan­dók megszólalni. - Nemcsak a munkásokat ismeri, de dolgozott is életében, nem a poli­tika parazsára dobálta csak a szenet - heveskedik egy sűrű szemöldökű, mokány férfi. A körzet falvait járva egyébként ugyanaz a benyomásunk támadt, mint amit a közvélemény-kutatá­sok jeleznek: az Ajka környéki bá­nyászközségekben Pad népszerű, Tapolca vidékén a Jobbik vezet, Sü­meg körzetében a Fidesz és a Jobbik is erős. Mások egyáltalán nem szól­hatnak bele a mandátum sorsába. Nem emberi kéz szaggatta le Rig Lajos plakátjait - ez falun nem szokás. A szél a felelős a szerző felvétele Településvezetők Ha lesz bérfejlesztés, a községekben kevésbé járnak rosszul Fizetésemelést ígérnek a polgármestereknek Lencsés Károly Ismét előterjesztette a polgármes­terek fizetésének rendezésére vo­natkozó javaslatát a fideszes Bol­dog István, aki korábban egy Jász- Nagykun-Szolnok megyei kisköz­ség, Kétpó polgármestere volt. Az előterjesztés szerint a település­vezetői „minimálbér” 224 ezer fo­rint lenne, míg ott, ahol a lakos­ságszám ötszáz és 1500 közé esik, 373 ezer forint járna. Ez a koráb­bi ciklushoz képest nem jelentene fizetésemelést, hanem csupán azt eredményezné, hogy kisebb arány­ban csökkennének a bérek. Tavaly novemberben már pró­bálkozott Boldog hasonló javaslat­tal, de a kormányfő nemet mondott rá. Schiffer András, az LMP társel­nöke ugyanis ezzel kapcsolatban azt vetette fel, hogy „lóvá tették” a kistelepüléseket, mert a 2011-ben elfogadott önkormányzati törvény a községi polgármesterek számára a 2014-es helyhatósági választások utáni időszakra jóval kisebb java­dalmazást állapított meg. Ezért szerinte sokan - elsősorban füg­getlen és ellenzéki jelöltek - nem indultak, a fideszesek viszont an­nál nagyobb számban, mintha sej­tették volna, hogy később mégis lesz majd fizetésemelés. Schiffer azonban tévedett, mert a béremelésre vonatkozó javaslat mögött nem a kormánypárt, ha­nem az önkormányzati lobbi állt. A Települési Önkormányzatok Or­szágos Szövetsége (TÖOSZ) ugyan­is már a múlt esztendő első felében felvetette, hogy kezdeni kell vala­mit a polgármesteri fizetésekkel, mert az új ciklusban az ezer főnél kisebb falvakban akár a felére eshet az illetmény. A bércsökkenés jóval meghaladhatja akár a százezer fo­rintot - figyelmeztettek­­, miköz­ben a tízezernél népesebb városok­ban a polgármesterek a törvény­­módosítással jobban jártak. A korábbi szabályozás szerint a fizetést a köztisztviselői alapillet­ményhez kötötték, ami évek óta nagyjából 38 ezer forint. Ennek hét-kilencszerese, tehát 270-347 ezer volt a minimális polgármes­teri bér. Most a helyettes állam­titkár javadalmazása a kiindulási alap - ami körülbelül 750 ezer fo­rint havonta -, és az ötszáz fő alat­ti falvakban ennek húsz százalé­ka, tehát 150 ezer forint jár. Egy ezer lakosú községben korábban 328-425 ezer között lehetett a pol­gármester fizetése, ami körülbelül 300 ezer forintra mérséklődött. A mintegy 3200 magyarországi tele­pülés több mint felében tehát csök­kentek a juttatások. Egy megyei jogú város vagy ke­rület első embere viszont már job­ban járt: e körben a korábbi, legfel­jebb 560-670 ezer helyett csaknem 750 ezerre emelkedett az illetmény. A főpolgármester meg egyenesen dőzsölhet, hiszen a nagyjából 640 ezer helyett egymilliót meghaladó miniszteri fizetésre jogosult. Boldog javaslata szerint most a kistelepülési polgármesterek jár­nának valamivel jobban. Az öt­száz lelkesnél kisebb falvakban a településvezetőt a 150 ezer helyett 224 ezer forint illetné meg, míg egy ezerfős községben a három­­százezerrel szemben csaknem 374 ezer lenne a fizetés. A korábbiak­hoz képest ez is kisebb javadalma­zást jelent, de a különbség a jelen­legihez képest jóval kisebb lenne. Másfelől tény, hogy a település­vezető bérét a helyi büdzséből kell előteremteni, ami egy városban tízmilliárdos nagyságrend is lehet, de egy faluban esetleg csak pár tíz­millióból gazdálkodnak. Ennek el­lenére ez a helyzet tarthatatlan, mert súlyos bérfeszültséget okoz. Ami különösen akkor igaz, ha va­laki társadalmi megbízatású pol­gármesterként - tehát nem főál­lásban - tölti be e posztot, mert ak­kor az egyébként sem túl sok pénz­nek mindössze a felét kapja, ami egy kisközségben 75 ezer forint. Ekkor pedig már bizonyos, hogy a helyi óvónő, de még egy közmun­kás is többet keres a település ve­zetőjénél. A fideszes Boldog István másodszor próbálkozik FOTÓ: MTI - MÁTHÉ ZOLTÁN

Next