Népszabadság, 2015. május (73. évfolyam, 102-125. szám)
2015-05-02 / 102. szám
41 Magyarország Lapszél Átnevezik a szegedi Ságvárit Szegeden összevonják a Ságvári Endre általános iskolát és a Ságvári Endre középiskolát, és az új intézmény a SZTE Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium néven működik tovább - tudta meg a Delmagyar.hu. A lap információi szerint a döntést már bejelentették a tanároknak. Szegeden korábban tüntetést is szerveztek azért, hogy ne vegyék el az iskoláktól a Ságvári nevet. (Hírösszefoglalónk) Harmincmilliárd juthat a Városligetre Papcsák Ferenc fideszes képviselő szerint harmincmilliárd forint szerepel a 2016-os költségvetés tervezetében a Városliget-projekt megvalósítására. (MTI) PM: több pénzt gyermekétkeztetésre! A PM-es Szabó Tímea (képünkön) azt javasolja, hogy a költségvetésben csoportosítsanak át kilencmilliárd forintot a közmédia támogatásából a nyári gyermekétkeztetésre. A független képviselő csütörtöki budapesti tájékoztatóján elmondta: évente hárommilliárd forintot költenek nyári gyermekétkeztetésre, ebből 130 ezer rászoruló gyermek kaphat az iskolai szünetben naponta egyszer meleg ételt. (MTI) Páva szerint nincs pécsi atomügy A pécsiek véleménye és megkérdezése nélkül nem épülhet a jövőben semmiféle atomhulladéktároló a Mecsekben - írta Páva Zsolt, Pécs polgármestere a távirati irodának eljuttatott közleményében. Páva szerint az elmúlt hetekben ellenzéki politikai pártok és különféle csoportosulások megpróbáltak „atomügyet kreálni”, úgy tettek, mintha eldöntött tény lenne a bodai atomhulladék-tároló ügye, miközben - mint írta - egyáltalán nem az. (MTI) POLIGRÁF Kislétán több évig tartották embertelen körülmények között kisgyermeküket a szülei. Ön elhiszi, hogy a faluban sokáig senki sem tudott annyit az ügyről, hogy jelentse a hatóságoknak? Internetes szavazásunk eredménye: IGEN NEM ▼______________________ 96% NÉPSZABADSÁG 2015. május 2., szombat Rákospalota Megbuktatták a Neptunt a képviselők, megszűnik az intézmény Nem csak fal és tégla az iskola Meghökkentő módon nem állt ki a XV. kerületi képviselő-testület a megszüntetésre ítélt Neptun Utcai Általános Iskola mellett. A képviselők úgy foglaltak állást, hogy a fenntartó, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ javaslatát támogatják. Ez azt jelenti: megszűnik az általános iskola, helyére a kínai-magyar két tannyelvű iskola gimnáziumi szekciója költözhet. Rab László - Hazug kutyák vagytok! - kiáltotta távoztában egy dühös szülő, Tóth Imre MSZP-s politikus pedig azt mondta a képviselőtársainak: szégyelljék magukat. A padsorokban döbbent csend fogadta, hogy még vélemény formájában sem mert a rákospalotai testület szót emelni a fejük fölött hozott döntés ellen. A háttérben sokan a volt fideszes polgármestert, László Tamást emlegették, aki afféle rákospalotai hűbérúrként kezeli a kerületet. - Ezt is átverte - mondták a szülők, és a Neptun a miénk!-táblákat zsebre csúsztatva csalódottan indultak haza. Indulatos viták közepette zajlott a képviselő-testület ülése, amelynek egyik napirendi pontja a kerületi Neptun Utcai Általános Iskola tervezett megszüntetésének véleményezése volt. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ április elején értesítette arról az intézményt, hogy az épületben szeptembertől a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő alapítványa által működtetett kínaimagyar két tannyelvű iskola gimnáziumi osztályokat indítana, ezért a Neptun mostani tanulói és tanárai más iskolákba kényszerülnének. Később, amikor a tiltakozás kezdődött, a Klik úgy módosította álláspontját, hogy átszervezés kezdődik, melyre az iskola alacsony kihasználtsági szintje miatt van szükség. A tanárok és a szülők hiába érveltek azzal, hogy közel 70 sajátos nevelési igényű tanítványuk is van, és más iskolák sem panaszkodhatnak túlzsúfoltságra. A szülők, a tanárok és a diákok piros pólóban jöttek el az ülésre, amelyen a képviselők részéről elhangzott ugyan, hogy a döntést két éve az orbáni hatalom kivette a kezükből, de a szavazás ismeretében azt kell mondani, ők nem hullattak krokodilkönnyeket a Neptunért. Mindenesetre a szülői munkaközösség vezetője az ülés végén azt mondta: ne higgyék, hogy ezzel vége van, a gyerekeket nem viszik a számukra kijelölt Kontyfa utcai iskolába, inkább elviszik őket a kerületből, mert ilyen helyen nem maradhatnak. A DK-s polgármester, Hajdú László nem volt ott az ülésen, miként nem is vett részt a Neptun körüli csatározásokban, mert korábban megműtötték. A testületnek egyébként tíz fideszes, nyolc baloldali, egy LMP-s és egy jobbikos tagja van. Felszólalt Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, aki azt hangsúlyozta, igazuk volt a gyerekeknek, amikor kiírták a kerítésre, hogy az iskola nem csak falakból és téglából áll. Ezt mondta több tanár is. Tanulságos volt, hogy a képviselők a név szerinti szavazást nem vállalták, jobbnak látták titkos voksok mögé bújni. A javaslatok többségét úgy tromfolták, hogy többségük tartózkodott. Móricz Eszter MSZP-s képviselő azon indítványát, hogy alakuljon ötfős bizottság, amelyik megvizsgálja az iskolák helyzetét, 6 igennel, 5 nemmel és 9 tartózkodással blokkolták. Volt olyan szavazás, melynek során 12-en tartózkodtak. Amikor abban a kérdésben is sokan tartózkodtak, hogy a polgármester kezdjen-e tárgyalásokat, a hallgatóságban felvetődött: van-e Rákospalotán döntésképes képviselő? A Neptun elesett, így igaza lett Szilvágyi László LMP-s képviselőnek, aki a szavazás előtt bátor kiállásra buzdította társait, és azt mondta: „Valakik mindig álmodnak, a Klik eldönti, mi meg csak bólogatunk hozzá.” Hozzátette: csak azért kellettek most is, hogy az ország vezetője elmondhassa: őt aztán érdekli a nép véleménye. Szilvágyi vázolta vádbeszédében a Fidesz-egyeztetés természetrajzát is: Megmondjuk, hogy mi van, a többinek pofa be. Akárhogy is, az iskolából az őszre - a rákospalotai képviselőknek is köszönhetően - mindenképpen „egykori” lesz. Feltéve, ha a miniszter május 29-ig meg nem kegyelmez nekik. Ám ennek eléggé kicsi a valószínűsége. Szegregáció Csehország után Szlovákia ellen is EU-s kötelezettségszegési eljárás kezdődik Már a magyar rendszert figyelik Ónody-Molnár Dóra Kötelezettségszegési eljárás indul az EU diszkriminációellenes jogszabályainak megsértése miatt Szlovákia ellen az Európai Bizottság döntése nyomán - adta hírül a Roma Sajtóközpont. Ez már a második olyan eljárás, amelyet a bizottság indít a romákat diszkrimináló tagállamokkal szemben. Csehország ellen már néhány hónapja vizsgálatot folytatnak. Négy jogvédő szervezet, az Amnesty International, az Európai Rasszizmus Elleni Hálózat (ENAR), az Európai Roma Jogok Központja Alapítvány (ERRC) és az Open Society Foundations (OSF) közleményben állt ki a döntés mellett. Zeljko Jovanovic, az OSF igazgatója úgy kommentálja az új eljárást, hogy az mérföldkő az európai uniós és a roma polgárok életében. Megjegyezte ugyanakkor, hogy itt nem szabad megállni, lépéseket kell tenni azokkal a tagállamokkal szemben is, amelyek megsértik az EU faji egyenlőségről szóló irányelvét. Ujlaky András, az ERRC igazgatója a döntés hátteréről a Népszabadságnak azt mondta: Szlovákia elhatározta ugyan, hogy intézkedik a szegregáció felszámolása érdekében, de mégsem történt semmi. - Van egy programjuk, amelynek keretében leraknak egy konténert a cigánytelep közepére, és azt kinevezik iskolának. Ezekben az iskolákban egyértelműen elkülöníti az állam a gyerekeket. Nemrég az amerikai nagykövetség szervezett egy konferenciát Pozsonyban, s ott ezekről a konténeriskolákról azt mondták a szlovákok, hogy a marginalizált közösségekbe így akarják elvinni a tanulás fáklyáját - mond-Az Európai Bizottság Magyarországon is figyeli a romák diszkriminációját: hazánk a Kúria szegregációt érintő múlt heti döntése miatt kerülhet újra fókuszba. ja Ujlaky. Hozzáfűzte, hogy a csehekéhez hasonlóan a szlovák rendszerben is gyakori a roma gyerekek félrediagnosztizálása, aminek következtében a szakértői bizottságok speciális iskolákba küldik őket. A bizottságnak az is szemet szúrt, hogy Szlovákiában az erős tanfelügyeleti rendszer ellenére sem indulnak eljárások szegregáció miatt, mert a tanfelügyelők „színvakok”: nem tudják megállapítani ki a roma és ki nem az. A bizottság, mielőtt ilyen döntést hoz, tájékozódik. A már említett jogvédő szervezetektől is rendszeresen kért helyzetjelentést. Úgy tudjuk, a bizottság kitüntetett figyelemmel kíséri a hazai oktatási helyzetet, amely ebből a szempontból átfedéseket mutat a szlovák és a cseh rendszerrel. Kiváltképp akkor élénkült meg Brüsszel érdeklődése, amikor az emberi erőforrások miniszterének, Balog Zoltánnak a vezetésével decemberben módosították a köznevelési törvényt. Ezzel megnyitották ugyanis annak lehetőségét, hogy bizonyos esetekben a miniszter rendeleti úton adhasson felmentést az egyenlő bánásmód törvény alól. Igaz, a vonatkozó jogszabály még nem jelent meg, ezért a bizottság nem tud a konkrét esetben lépni. Megbízható információink szerint azonban a minisztérium már elkészült a jogszabálytervezettel. Magyarország a bizottság látókörébe került amiatt is, hogy a Kúria nemrég az eddigi bírói jogértelmezéssel szemben kimondta, hogy a szabad iskolaválasztás és a szabad vallásgyakorlás olyan jog, amelynek köntösébe bújtatva elfogadható a roma gyerekek iskolai elkülönítése. A roma gyerekek oktatási esélyeiért küzdő alapítvány, a CFCF az ítélet miatt a Európai Bizottsághoz fordult. Brüsszel megdöbbent Bizottsági források lapunknak azt mondták, hogy „szoros figyelemmel kísérik a romák magyarországi helyzetét, különösen az oktatás és a lakhatás terén”. Úgy tudjuk, hogy Frans Timmermans bizottsági alelnök és Balog Zoltán emberi erőforrásokért felelős miniszter márciusi brüsszeli találkozóján a holland politikus világossá tette, az Európai Bizottság élni fog kényszerítőeszközeivel, ha nem lát érdemi haladást az iskolai szegregáció felszámolásában. Az eddigi brüsszeli stratégia hatékonyságát is minősíti a Kúria április végi döntése, amellyel gyakorlatilag szentesítette a nyíregyházi Huszár-telepen működő, kizárólag mélyszegénységben élő romák számára fenntartott általános iskolában - Balog miniszter szellemi és erkölcsi támogatásával - megvalósuló szegregációt. Bizottsághoz közeli források lapunknak megerősítették, hogy a testület megdöbbenéssel értesült az ítéletről. (Halmai Katalin, Brüsszel)