Népszabadság, 2015. május (73. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-02 / 102. szám

41 Magyarország Lapszél Átnevezik a szegedi Ságvárit Szegeden összevonják a Ságvári Endre általános iskolát és a Ság­vári Endre középiskolát, és az új intézmény a SZTE Gyakorló Ál­talános Iskola és Gimnázium né­ven működik tovább - tudta meg a Delmagyar.hu. A lap informá­ciói szerint a döntést már beje­lentették a tanároknak. Szege­den korábban tüntetést is szer­veztek azért, hogy ne vegyék el az iskoláktól a Ságvári nevet. (Hír­összefoglalónk) Harmincmilliárd juthat a Városligetre Papcsák Ferenc fideszes képvise­lő szerint harmincmilliárd forint szerepel a 2016-os költségvetés tervezetében a Városliget-pro­jekt megvalósítására. (MTI) PM: több pénzt gyermekétkeztetésre! A PM-es Szabó Tímea (képün­kön) azt javasolja, hogy a költ­ségvetésben csoportosítsanak át kilencmilliárd forintot a közmé­dia támogatásából a nyári gyer­mekétkeztetésre. A független képviselő csütörtöki budapesti tájékoztatóján elmondta: évente hárommilliárd forintot költenek nyári gyermekétkeztetésre, ebből 130 ezer rászoruló gyermek kap­hat az iskolai szünetben naponta egyszer meleg ételt. (MTI) Páva szerint nincs pécsi atomügy A pécsiek véleménye és megkér­dezése nélkül nem épülhet a jö­vőben semmiféle atomhulladék­tároló a Mecsekben - írta Páva Zsolt, Pécs polgármestere a táv­irati irodának eljuttatott közle­ményében. Páva szerint az el­múlt hetekben ellenzéki politi­kai pártok és különféle csopor­tosulások megpróbáltak „atom­ügyet kreálni”, úgy tettek, mint­ha eldöntött tény lenne a bodai atomhulladék-tároló ügye, mi­közben - mint írta - egyáltalán nem az. (MTI) POLIGRÁF Kislétán több évig tartották embertelen körülmények között kisgyermeküket a szülei. Ön elhiszi, hogy a faluban sokáig senki sem tudott annyit az ügyről, hogy jelentse a hatóságoknak? Internetes szavazásunk eredménye: IGEN NEM ▼______________________ 96% NÉPSZABADSÁG 2015. május 2., szombat Rákospalota Megbuktatták a Neptunt a képviselők, megszűnik az intézmény Nem csak fal és tégla az iskola Meghökkentő módon nem állt ki a XV. kerületi képviselő-testület a megszüntetésre ítélt Neptun Ut­cai Általános Iskola mellett. A kép­viselők úgy foglaltak állást, hogy a fenntartó, a Klebelsberg Intéz­ményfenntartó Központ javaslatát támogatják. Ez azt jelenti: megszű­nik az általános iskola, helyére a kínai-magyar két tannyelvű iskola gimnáziumi szekciója költözhet. Rab László - Hazug kutyák vagytok! - kiáltotta távoztában egy dühös szülő, Tóth Im­re MSZP-s politikus pedig azt mondta a képviselőtársainak: szégyelljék ma­gukat. A padsorokban döbbent csend fogadta, hogy még vélemény formájá­ban sem mert a rákospalotai testület szót emelni a fejük fölött hozott dön­tés ellen. A háttérben sokan a volt fi­deszes polgármestert, László Tamást emlegették, aki afféle rákospalotai hű­­bérúrként kezeli a kerületet. - Ezt is átverte - mondták a szülők, és a Nep­tun a miénk!-táblákat zsebre csúsz­tatva csalódottan indultak haza. Indulatos viták közepette zajlott a képviselő-testület ülése, amely­nek egyik napirendi pontja a kerü­leti Neptun Utcai Általános Isko­la tervezett megszüntetésének véle­ményezése volt. A Klebelsberg Intéz­ményfenntartó Központ április ele­jén értesítette arról az intézményt, hogy az épületben szeptembertől a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ala­pítványa által működtetett kínai­magyar két tannyelvű iskola gimná­ziumi osztályokat indítana, ezért a Neptun mostani tanulói és tanárai más iskolákba kényszerülnének. Ké­sőbb, amikor a tiltakozás kezdődött, a Klik úgy módosította álláspontját, hogy átszervezés kezdődik, mely­re az iskola alacsony kihasználtsági szintje miatt van szükség. A tanárok és a szülők hiába érveltek azzal, hogy közel 70 sajátos nevelési igényű ta­nítványuk is van, és más iskolák sem panaszkodhatnak túlzsúfoltságra. A szülők, a tanárok és a diákok pi­ros pólóban jöttek el az ülésre, ame­lyen a képviselők részéről elhangzott ugyan, hogy a döntést két éve az or­­báni hatalom kivette a kezükből, de a szavazás ismeretében azt kell mondani, ők nem hullattak kroko­dilkönnyeket a Neptunért. Minden­esetre a szülői munkaközösség ve­zetője az ülés végén azt mondta: ne higgyék, hogy ezzel vége van, a gye­rekeket nem viszik a számukra kije­lölt Kontyfa utcai iskolába, inkább elviszik őket a kerületből, mert ilyen helyen nem maradhatnak. A DK-s polgármester, Hajdú László nem volt ott az ülésen, mi­ként nem is vett részt a Neptun kö­rüli csatározásokban, mert koráb­ban megműtötték. A testületnek egyébként tíz fideszes, nyolc balol­dali, egy LMP-s és egy jobbikos tag­ja van. Felszólalt Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szak­­szervezetének elnöke, aki azt hang­súlyozta, igazuk volt a gyerekeknek, amikor kiírták a kerítésre, hogy az iskola nem csak falakból és téglából áll. Ezt mondta több tanár is. Tanulságos volt, hogy a képvi­selők a név szerinti szavazást nem vállalták, jobbnak látták titkos vok­­sok mögé bújni. A javaslatok több­ségét úgy tromfolták, hogy több­ségük tartózkodott. Móricz Eszter MSZP-s képviselő azon indítványát, hogy alakulj­on ötfős bizottság, ame­lyik megvizsgálja az iskolák helyze­tét, 6 igennel, 5 nemmel és 9 tartóz­kodással blokkolták. Volt olyan sza­vazás, melynek során 12-en tartóz­kodtak. Amikor abban a kérdésben is sokan tartózkodtak, hogy a pol­gármester kezdjen-e tárgyalásokat, a hallgatóságban felvetődött: van-e Rákospalotán döntésképes képvi­selő? A Neptun elesett, így igaza lett Szilvágyi László LMP-s képviselő­nek, aki a szavazás előtt bátor ki­állásra buzdította társait, és azt mondta: „Valakik mindig álmod­nak, a Klik eldönti, mi meg csak bó­logatunk hozzá.” Hozzátette: csak azért kellettek most is, hogy az or­szág vezetője elmondhassa: őt az­tán érdekli a nép véleménye. Szil­vágyi vázolta vádbeszédében a Fi­­desz-egyeztetés természetrajzát is:­­ Megmondjuk, hogy mi van, a töb­binek pofa be. Akárhogy is, az iskolából az ősz­re - a rákospalotai képviselőknek is köszönhetően - mindenképpen „egykori” lesz. Feltéve, ha a minisz­ter május 29-ig meg nem kegyelmez nekik. Ám ennek eléggé kicsi a valószí­nűsége. Szegregáció Csehország után Szlovákia ellen is EU-s kötelezettségszegési eljárás kezdődik Már a magyar rendszert figyelik Ónody-Molnár Dóra Kötelezettségszegési eljárás indul az EU diszkriminációellenes jogszabá­lyainak megsértése miatt Szlovákia ellen az Európai Bizottság döntése nyomán - adta hírül a Roma Sajtó­­központ. Ez már a második olyan eljárás, amelyet a bizottság indít a romákat diszkrimináló tagálla­mokkal szemben. Csehország el­len már néhány hónapja vizsgálatot folytatnak. Négy jogvédő szervezet, az Am­nesty International, az Európai Rasszizmus Elleni Hálózat (ENAR), az Európai Roma Jogok Központ­ja Alapítvány (ERRC) és az Open Society Foundations (OSF) közle­ményben állt ki a döntés mellett. Zeljko Jovanovic, az OSF igazgató­ja úgy kommentálja az új eljárást, hogy az mérföldkő az európai uniós és a roma polgárok életében. Meg­jegyezte ugyanakkor, hogy itt nem szabad megállni, lépéseket kell ten­ni azokkal a tagállamokkal szem­ben is, amelyek megsértik az EU fa­ji egyenlőségről szóló irányelvét. Uj­­laky András, az ERRC igazgatója a döntés hátteréről a Népszabadság­nak azt mondta: Szlovákia elhatá­rozta ugyan, hogy intézkedik a szeg­regáció felszámolása érdekében, de mégsem történt semmi. - Van egy programjuk, amely­nek keretében leraknak egy konté­nert a cigánytelep közepére, és azt kinevezik iskolának. Ezekben az is­kolákban egyértelműen elkülöní­ti az állam a gyerekeket. Nemrég az amerikai nagykövetség szerve­zett egy konferenciát Pozsonyban, s ott ezekről a konténeriskolákról azt mondták a szlovákok, hogy a mar­­ginalizált közösségekbe így akarják elvinni a tanulás fáklyáját - mond-Az Európai Bizottság Ma­gyarországon is figyeli a ro­mák diszkriminációját: ha­zánk a Kúria szegregációt érintő múlt heti döntése mi­att kerülhet újra fókuszba. ja Ujlaky. Hozzáfűzte, hogy a cse­hekéhez hasonlóan a szlovák rend­szerben is gyakori a roma gyerekek félrediagnosztizálása, aminek kö­vetkeztében a szakértői bizottsá­gok speciális iskolákba küldik őket. A bizottságnak az is szemet szúrt, hogy Szlovákiában az erős tanfel­ügyeleti rendszer ellenére sem in­dulnak eljárások szegregáció miatt, mert a tanfelügyelők „színvakok”: nem tudják megállapítani ki a ro­ma és ki nem az. A bizottság, mielőtt ilyen döntést hoz, tájékozódik. A már említett jog­védő szervezetektől is rendszeresen kért helyzetjelentést. Úgy tudjuk, a bizottság kitünte­tett figyelemmel kíséri a hazai okta­tási helyzetet, amely ebből a szem­pontból átfedéseket mutat a szlovák és a cseh rendszerrel. Kiváltképp ak­kor élénkült meg Brüsszel érdeklő­dése, amikor az emberi erőforrások miniszterének, Balog Zoltánnak a vezetésével decemberben módosí­tották a köznevelési törvényt. Ezzel megnyitották ugyanis annak lehető­ségét, hogy bizonyos esetekben a mi­niszter rendeleti úton adhasson fel­mentést az egyenlő bánásmód tör­vény alól. Igaz, a vonatkozó jogsza­bály még nem jelent meg, ezért a bi­zottság nem tud a konkrét esetben lépni. Megbízható információink szerint azonban a minisztérium már elkészült a jogszabálytervezettel. Magyarország a bizottság látó­körébe került amiatt is, hogy a Kú­ria nemrég az eddigi bírói jogértel­mezéssel szemben kimondta, hogy a szabad iskolaválasztás és a szabad vallásgyakorlás olyan jog, amely­nek köntösébe bújtatva elfogadha­tó a roma gyerekek iskolai elkülöní­tése. A roma gyerekek oktatási esé­lyeiért küzdő alapítvány, a CFCF az ítélet miatt a Európai Bizottsághoz fordult. Brüsszel megdöbbent Bizottsági források lapunknak azt mondták, hogy „szoros figye­lemmel kísérik a romák magyar­­országi helyzetét, különösen az oktatás és a lakhatás terén”. Úgy tudjuk, hogy Frans Timmer­mans bizottsági alelnök és Balog Zoltán emberi erőforrásokért felelős miniszter márciusi brüs­­­szeli találkozóján a holland poli­tikus világossá tette, az Európai Bizottság élni fog kényszerítő­­eszközeivel, ha nem lát érdemi haladást az iskolai szegregáció felszámolásában. Az eddigi brüsszeli stratégia hatékonysá­gát is minősíti a Kúria április végi döntése, amellyel gyakorla­tilag szentesítette a nyíregyházi Huszár-telepen működő, kizáró­lag mélyszegénységben élő ro­mák számára fenntartott általá­nos iskolában - Balog miniszter szellemi és erkölcsi támogatásá­val - megvalósuló szegregációt. Bizottsághoz közeli források lapunknak megerősítették, hogy a testület megdöbbenéssel érte­sült az ítéletről. (Halmai Katalin, Brüsszel)

Next