Népszabadság, 2015. július (73. évfolyam, 152-178. szám)
2015-07-01 / 152. szám
4i Magyarország Lapszél Nemzeti konzultáció - prolongálva A nagy érdeklődésre való tekintettel július 15-ig meghosszabbítja a kormány a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációs kérdőívek visszaküldésének határidejét - közölte kedden a Kormányzati Információs Központ. Tájékoztatásukban azt írták: változatlanul nagy számban érkeznek vissza a kérdőívek, az elmúlt héten akadt olyan nap, amikor 56 ezer kérdőív érkezett be, a kitöltött ívek száma pedig már meghaladta az egymilliót. (MTI) Gyorsítósávra tették a metrórekonstrukciót Törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés tegnap a Fidesz javaslatára a 3-as metró rekonstrukciójával és a csillaghegyi öblözet árvízvédelmének kialakításával összefüggő feladatok és eljárások felgyorsítására. A parlament halasztást nem tűrő kiemelt fővárosi feladatnak minősítette a 3-as metró rekonstrukcióját és északi meghosszabbítását, amit a fővárosi közlekedés biztonsága érdekében mielőbb be kell fejezni. A képviselők az általánoshoz képest rövidebb ügyintézési és szakhatósági eljárási határidőket állapítottak meg. (MTI) Elhunyt Peták István, az MTV egykori elnöke A 75 éves tévést hosszan tartó súlyos betegség után érte a halál. 1972-ben került a televízió ifjúsági osztályára, majd a belpolitikai főszerkesztőség társadalompolitikai szerkesztőségét vezette, ő indította el az úttörőnek számító Ablak című műsort. 1990-ben a 2-es csatorna intendánsaként megszervezte az országgyűlési közvetítéseket és a határon túli szerkesztőséget. 1996-98 között volt a Magyar Televízió elnöke. Elkötelezett természetjáró, a Másfélmillió lépés Magyarországon szerkesztőjeként tavaly állami kitüntetést kapott. (K. Sz.) FOTÓ: REVICZKY ZSOLT POLIGRÁF A debreceni menekülttáborban történtek azt jelzik, hogy pattanásig feszült a helyzet a zsúfolt befogadóállomásokon. Ön tart attól, hogy komolyabb atrocitás is történhet a táborokban és a környékükön? Internetes szavazásunk eredménye: IGEN NEM 83% 17 NÉPSZABADSÁG 2015. július 1., szerda Egészségügy Haragosok, pressziófokozók és kárörvendők mennek ma az utcára Kusza panasznap Igen színesnek ígérkezik a mai Semmelweis-nap: az egészségügyi szervezetek között lesz, amelyik már győzelmet ünnepel; lesz, amely még fokozni készül az ágazatmentő pressziót; és akad olyan, amelyik elégedetten hátradőlve szemléli az összekuszált frontvonalakat. Danó Anna Az egészen biztos, hogy az érdekvédők közül kicsit mindenki haragszik valakire. A leglátványosabban és legkitartóbban demonstrálok, az Őszintén az Egészségügyért Akciószövetség például úgy ítélte meg: a fekete pólós mozgalom, a petícióik és az egyhetes sátorkórházas demonstráció sem volt elég erőteljes figyelmeztetés, amely áttörhette volna a döntéshozók ingerküszöbét. A Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke, Kiss László lapunknak azt mondta: újabb nyomásgyakorlásként felszólítják az egészségügyben dolgozókat, mondják fel az önkéntes túlmunkaszerződéseiket. E kontraktusok nélkül nem működtethető az ellátások ötöde. Az ágazatban ugyanis annyira kevesen vannak, hogy az elrendelhető túlmunkát további önkéntes vállalásokkal egészítik ki a munkaadók. Az akciószövetség a Semmelweis-napon egyúttal elbontja a József nádor téri szükségkórház sátrát, de előtte még újabb kétórás utcai demonstrációra hívja a szimpatizánsait. Este nyolc órára vonulnak a Kossuth térre, hogy egész éjjel ott virrasszanak. A Parlament előtti tér este nyolcig ugyanis foglalt, a legnagyobb egészségügyi érdekvédő szervezet, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) tartja ott ünnepi nagygyűlését. Ők viszont - egy korábbi közösségi portálon zajló vita miatt - külön testületi határozatban határolódtak el attól, hogy az Őszintén az Egészségügyért Akciószövetséggel közösen demonstráljanak. A rendőrség azt kérte, hogy csak egymás rendezvényét nem zavarva, külön mehetnek a térre. A kusza viszonyokat tovább bonyolítja, hogy az MSZ EDDSZ mint reprezentatív szakszervezet felhívást tett közzé, melyben okafogyottnak minősíti a demonstrációt. Cser Ágnes, az MSZ EDDSZ elnöke szerint a MESZK 12 pontja teljesült, hiszen megkezdődtek az egyeztetések a kormányzattal az ágazati kollektív szerződésről. A Népszabadságnak Balogh Zoltán, a MESZK elnöke azt mondta: bár az ő 12 pontos követelésük egyes pontjai mintha teljesülnének, de a legfontosabbakkal továbbra is adós a kormány. Ezért ünnepi nagygyűléssel jeleznék, továbbra sem látszik, hogy a bérproblémák érdemben megoldódnának. A már említett tárgyaláson pedig semmi olyan határozott ígéret, konkrétum nem hangzott el, amely - szerinte - okafogyottá tenné rendezvényüket. A legutóbbi - május végi - ágazati tüntetés óta megbomlott az érdekvédők egysége fotó: földi Imre Zombor Gábor államtitkár egyik demonstrációra sem megy el Nem megy el Zombor Gábor szerdán az egészségügyi dolgozók egyik tüntetésére sem. Az egészségügyért felelős államtitkár a humán csúcsminisztérium keddi sajtóbeszélgetésén a távolmaradását azzal indokolta, hogy nem tudna újat mondani a demonstrálóknak a korábbiakhoz képest. A májusi ágazati tüntetésen ott volt, de akkor felkérték, hogy vegyen részt, most viszont nem is érkezett meghívás. Állítása szerint az ágazati egyeztetéseken elhangzott összes kérést teljesítette a kormány, vagy megkezdődött azok megvalósítása. Az államtitkár elismerte, hogy a tárca is érzékeli: az ágazatban dolgozók elégedetlenségének legfőbb oka egyértelműen a bizonytalanság, „mert nem látják, mi lesz a következő lépés”. Problémát okoz az is, hogy a bérkiegészítések nem épültek be az alapbérbe, ez azonban jövő januártól változik. Zombor Gábor magyarázata szerint az egészségügyben azért nem lehet életpályamodellt kidolgozni, mert annak egységes megvalósítása a különböző foglalkoztatási jogviszonyok miatt lehetetlen. Az orvosok és a szakdolgozók esetében külön-külön kell megállapodni, ez hosszú távú bérmegállapodást jelentene - hangzott el. A kórházak adósságáról az államtitkár azt mondta, hogy jelenleg egyhavi finanszírozás hiányzik a kórházak költségvetéséből, április 1-jéig a lejárt szállítói tartozásokat kiegyenlítették, ez 60 milliárd forintot tett ki. A tervezett új budapesti kórházról Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének az a véleménye, hogy Budán kellene létrehozni, de a döntés a Fővárosi Közgyűlés kompetenciája. Balog szerint több verzió is lehet a megvalósításra: zöldmezős beruházás, egy félkész épület befejezése (nyilván a Sportkórházra célzott), vagy egy meglévő intézmény rekonstrukciója. Az előkészítésre egymilliárd forintot biztosít a 2016-os büdzsé. A humánminiszter által ismertetett adatok szerint az egészségügy jövőre 53 milliárd forinttal számíthat többre, az egészségügyi szakdolgozók és orvosok mozgóbérének korrekciójára 12,8 milliárd forint áll rendelkezésre, 2,5 milliárd forintot biztosítanak a fiatal szakorvosok támogatására, az alapellátás megújításának második részére pedig 10 milliárd forintot. A gyógyszertámogatás a 2015-ös büdzséhez képest 7 milliárd forinttal lesz több - hangzott el. Zombor a sajtóbeszélgetésen az egészségügyi költségvetést „ambivalensnek nevezte”, véleménye szerint a kórházak és a szakdolgozók problémáját nem oldja meg. (Csuhaj Ildikó) Iskolabotrány 1500-an szálltak szembe a humántárcával és az illetékes tankerülettel Visszatámadnak a budaisok Ónody-Molnár Dóra Fokozódik a budafoki Budai Nagy Antal Gimnázium igazgatóválasztása ügyében érzékelhető elégedetlenség. Most már a szülők is kifejezték véleményüket: közleményükben leszögezték, hogy egyöntetűen továbbra is a jelenlegi igazgatónőt, Kissné Prím Beátát kívánják az intézmény élére, és nem tudják, illetve nem is akarják elfogadni, hogy a tantestület, a diákok és a szülők egybehangzó véleménye ellenére egy általuk nem támogatott pályázó, Manolovitsné Erdőközi Orsolya kerüljön vezetői pozícióba. „Budafok-Tétény életében ilyenre példa még nem volt. A kerület értékrendjéhez tartozik, hogy az intézményvezetéssel megbízott személyek a véleményező többség támogatását bírják. Olyanra még nem volt precedens, hogy egybehangzó támogatottság ellenére közel 1500 főt kitevő tanár, diák és szülő akaratával ellentétes döntés szülessen” - írják. A szülők ezért nyílt levélben fordultak a kerület polgármesteréhez, Karsay Ferenchez, akitől azt remélik: jobb belátásra téríti a döntésben illetékes Emberi Erőforrások Minisztériumát. A szülők aggódnak, mert tudni vélik, ha nem a régi igazgató marad az intézmény élén, akkor többen felállnak a tanári karból, ami elindíthat egy fluktuációt az iskolában. Ez szerintük nyilvánvalóan a minőség rovására megy. Mint arról a múlt héten beszámoltunk, az Emmi nem a jelenlegi intézményvezető pályázatát támogatta annak ellenére, hogy egyetlen véleményező szerv sem fejezte ki aggályát vele szemben. Nem így a másik pályázóval kapcsolatban. Manolovitsné alkalmassága a kívülállók számára már a botrány kipattanása óta körvonalazódik, egyelőre nem jutott eszébe visszalépni, vagyis egy olyan tantestület élén kíván a jövő tanévtől ténykedni, amelyik világosan kifejezte, hogy nem akar vele együttműködni. „Nem ismerem a konkrét helyzetet, de voltam iskolaigazgató, és fel nem foghatom: hogyan (és főleg: miért) akar valaki egy nevelőtestület vezetője lenni, ahol személyét és programját ilyen egyöntetűen elutasítják? Hogyan akar eredményeket elérni? Mi örömét leli majd ebben a munkában? Igazgatónak lenni egyáltalán nem »nagy buli«, ha nincs benne a lényeg: a közös alkotás öröme és büszkesége” - írta egy kommentelő az üggyel kapcsolatban a Facebookon. Az ügyet közelebbről ismerők feltételezése szerint a választási folyamatba Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár nyúlt bele, aki egyetemi társa volt Manolovitsnénak, és jó viszonyban vannak. Az interneten elérhető dokumentumok szerint Manolovitsné tavaly is pályázott egy igazgatói posztra, akkor az érdi Gárdonyi Géza Általános Iskola és Gimnázium igazgatói álláshelyére, ahol elutasították. Forrásaink azt mondják, hogy mivel akkor még nem Czunyiné volt az államtitkár, így nem tudott nyomást gyakorolni az intézményvezetői választás folyamatára. A szülők elszántak, ha a polgármester elhárítja magától azt a felelősséget, hogy beavatkozzon az igazgatóválasztási folyamatba, akkor a szervezet további lépéseket tervez. Az iskolában hasonló esetre még nem volt példa - állítják a szülők