Népszabadság, 2015. július (73. évfolyam, 152-178. szám)

2015-07-01 / 152. szám

4i Magyarország Lapszél Nemzeti konzultáció - prolongálva A nagy érdeklődésre való tekin­tettel július 15-ig meghosszab­bítja a kormány a bevándorlás­ról szóló nemzeti konzultációs kérdőívek visszaküldésének ha­táridejét - közölte kedden a Kor­mányzati Információs Központ. Tájékoztatásukban azt írták: vál­tozatlanul nagy számban érkez­nek vissza a kérdőívek, az elmúlt héten akadt olyan nap, amikor 56 ezer kérdőív érkezett be, a kitöl­tött ívek száma pedig már meg­haladta az egymilliót. (MTI) Gyorsítósávra tették a metrórekonstrukciót Törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés tegnap a Fidesz javaslatára a 3-as metró rekonst­rukciójával és a csillaghegyi öb­­lözet árvízvédelmének kialakí­tásával összefüggő feladatok és eljárások felgyorsítására. A par­lament halasztást nem tűrő ki­emelt fővárosi feladatnak mi­nősítette a 3-as metró rekonst­rukcióját és északi meghosszab­bítását, amit a fővárosi közleke­dés biztonsága érdekében mi­előbb be kell fejezni. A képvise­lők az általánoshoz képest rövi­­debb ügyintézési és szakhatósá­gi eljárási határidőket állapítot­tak meg. (MTI) Elhunyt Peták István, az MTV egykori elnöke A 75 éves tévést hosszan tartó sú­lyos betegség után érte a halál. 1972-ben került a televízió ifjú­sági osztályára, majd a belpoliti­kai főszerkesztőség társadalom­­politikai szerkesztőségét vezette, ő indította el az úttörőnek számí­tó Ablak című műsort. 1990-ben a 2-es csatorna intendánsaként megszervezte az országgyűlési közvetítéseket és a határon tú­li szerkesztőséget. 1996-98 kö­zött volt a Magyar Televízió elnö­ke. Elkötelezett természetjáró, a Másfélmillió lépés Magyarorszá­gon szerkesztőjeként tavaly álla­mi kitüntetést kapott. (K. Sz.) FOTÓ: REVICZKY ZSOLT POLIGRÁF A debreceni menekült­­táborban történtek azt jelzik, hogy pattanásig feszült a helyzet a zsúfolt befogadóállomásokon. Ön tart attól, hogy komolyabb atrocitás is történhet a táborokban és a környékükön? Internetes szavazásunk eredménye: IGEN NEM 83% 17 NÉPSZABADSÁG 2015. július 1., szerda Egészségügy Haragosok, pressziófokozók és kárörvendők mennek ma az utcára Kusza panasznap Igen színesnek ígérkezik a mai Semmelweis-nap: az egészségügyi szervezetek között lesz, amelyik már győzelmet ünnepel; lesz, amely még fokozni készül az ágazatmen­tő pressziót; és akad olyan, amelyik elégedetten hátradőlve szemléli az összekuszált frontvonalakat. Danó Anna Az egészen biztos, hogy az érdek­védők közül kicsit mindenki harag­szik valakire. A leglátványosabban és legkitar­tóbban demonstrálok, az Őszintén az Egészségügyért Akciószövetség például úgy ítélte meg: a fekete pó­lós mozgalom, a petícióik és az egy­hetes sátorkórházas demonstráció sem volt elég erőteljes figyelmezte­tés, amely áttörhette volna a dön­téshozók ingerküszöbét. A Független Egészségügyi Szak­­szervezet elnöke, Kiss László la­punknak azt mondta: újabb nyo­másgyakorlásként felszólítják az egészségügyben dolgozókat, mond­ják fel az önkéntes túlmunkaszer­ződéseiket. E kontraktusok nél­kül nem működtethető az ellátások ötöde. Az ágazatban ugyanis annyi­ra kevesen vannak, hogy az elren­delhető túlmunkát további önkén­tes vállalásokkal egészítik ki a mun­kaadók. Az akciószövetség a Sem­mel­­weis-napon egyúttal elbontja a Jó­zsef nádor téri szükségkórház sát­­rát, de előtte még újabb kétórás ut­cai demonstrációra hívja a szimpa­tizánsait. Este nyolc órára vonul­nak a Kossuth térre, hogy egész éj­jel ott virrasszanak. A Parlament előtti tér este nyol­cig ugyanis foglalt, a legnagyobb egészségügyi érdekvédő szervezet, a Magyar Egészségügyi Szakdolgo­zói Kamara (MESZK) tartja ott ün­nepi nagygyűlését. Ők viszont - egy korábbi közösségi portálon zajló vi­ta miatt - külön testületi határozat­ban határolódtak el attól, hogy az Őszintén az Egészségügyért Akció­szövetséggel közösen demonstrál­janak. A rendőrség azt kérte, hogy csak egymás rendezvényét nem za­varva, külön mehetnek a térre. A kusza viszonyokat tovább bo­nyolítja, hogy az MSZ EDDSZ mint reprezentatív szakszervezet felhí­vást tett közzé, melyben okafogyott­­nak minősíti a demonstrációt. Cser Ágnes, az MSZ EDDSZ elnöke sze­rint a MESZK 12 pontja teljesült, hiszen megkezdődtek az egyezteté­sek a kormányzattal az ágazati kol­lektív szerződésről. A Népszabadságnak Balogh Zol­tán, a MESZK elnöke azt mondta: bár az ő 12 pontos követelésük egyes pontjai mintha teljesülnének, de a legfontosabbakkal továbbra is adós a kormány. Ezért ünnepi nagygyű­léssel jeleznék, továbbra sem lát­szik, hogy a bérproblémák érdem­ben megoldódnának. A már emlí­tett tárgyaláson pedig semmi olyan határozott ígéret, konkrétum nem hangzott el, amely - szerinte - oka­­fogyottá tenné rendezvényüket. A legutóbbi - május végi - ágazati tüntetés óta megbomlott az érdekvédők egysége fotó: földi Imre Zombor Gábor államtitkár egyik demonstrációra sem megy el Nem megy el Zombor Gábor szerdán az egészségügyi dolgozók egyik tüntetésére sem. Az egészségügyért felelős államtitkár a humán­ csúcsmi­nisztérium keddi sajtóbeszélgetésén a távolmaradását azzal indokolta, hogy nem tudna újat mondani a demonstrálóknak a korábbiakhoz képest. A májusi ágazati tüntetésen ott volt, de akkor felkérték, hogy vegyen részt, most viszont nem is érkezett meghívás. Állítása szerint az ágazati egyeztetéseken elhang­zott összes kérést teljesítette a kor­mány, vagy megkezdődött azok meg­valósítása. Az államtitkár elismerte, hogy a tárca is érzékeli: az ágazat­ban dolgozók elégedetlenségének legfőbb oka egyértelműen a bizony­talanság, „mert nem látják, mi lesz a következő lépés”. Problémát okoz az is, hogy a bérkiegészítések nem épültek be az alapbérbe, ez azonban jövő januártól változik. Zombor Gábor magyarázata sze­rint az egészségügyben azért nem lehet életpályamodellt kidolgozni, mert annak egységes megvalósítása a különböző foglalkoztatási jogviszo­nyok miatt lehetetlen. Az orvosok és a szakdolgozók esetében külön-külön kell megállapodni, ez hosszú távú bérmegállapodást jelentene - hang­zott el. A kórházak adósságáról az állam­titkár azt mondta, hogy jelenleg egyhavi finanszírozás hiányzik a kórházak költségvetéséből, április 1-jéig a lejárt szállítói tartozásokat kiegyenlítették, ez 60 milliárd forin­tot tett ki. A tervezett új budapesti kórházról Balog Zoltánnak, az emberi erőforrá­sok miniszterének az a véleménye, hogy Budán kellene létrehozni, de a döntés a Fővárosi Közgyűlés kom­petenciája. Balog szerint több verzió is lehet a megvalósításra: zöldmezős beruházás, egy félkész épület befeje­zése (nyilván a Sportkórházra cél­zott), vagy egy meglévő intézmény rekonstrukciója. Az előkészítésre egymilliárd forintot biztosít a 2016-os büdzsé. A humánminiszter által ismerte­tett adatok szerint az egészségügy jövőre 53 milliárd forinttal számíthat többre, az egészségügyi szakdolgo­zók és orvosok mozgóbérének kor­rekciójára 12,8 milliárd forint áll rendelkezésre, 2,5 milliárd forintot biztosítanak a fiatal szakorvosok támogatására, az alapellátás meg­újításának második részére pedig 10 milliárd forintot. A gyógyszertámo­gatás a 201­5-ös büdzséhez képest 7 milliárd forinttal lesz több - hangzott el. Zombor a sajtóbeszélgetésen az egészségügyi költségvetést „ambiva­lensnek nevezte”, véleménye szerint a kórházak és a szakdolgozók problé­máját nem oldja meg. (Csuhaj Ildikó) Iskolabotrány 1500-an szálltak szembe a humántárcával és az illetékes tankerülettel Visszatámadnak a budaisok Ónody-Molnár Dóra Fokozódik a budafoki Budai Nagy Antal Gimnázium igazgatóválasz­tása ügyében érzékelhető elége­detlenség. Most már a szülők is ki­fejezték véleményüket: közlemé­nyükben leszögezték, hogy egyön­tetűen továbbra is a jelenlegi igaz­gatónőt, Kissné Prím Beátát kíván­ják az intézmény élére, és nem tud­ják, illetve nem is akarják elfogadni, hogy a tantestület, a diákok és a szü­lők egybehangzó véleménye ellenére egy általuk nem támogatott pályázó, Manolovitsné Erdőközi Orsolya ke­rüljön vezetői pozícióba. „Budafok-Tétény életében ilyen­re példa még nem volt. A kerület ér­tékrendjéhez tartozik, hogy az in­tézményvezetéssel megbízott sze­mélyek a véleményező többség tá­mogatását bírják. Olyanra még nem volt precedens, hogy egybehangzó támogatottság ellenére közel 1500 főt kitevő tanár, diák és szülő aka­ratával ellentétes döntés szülessen” - írják. A szülők ezért nyílt levélben fordultak a kerület polgármesteré­hez, Karsay Ferenchez, akitől azt re­mélik: jobb belátásra téríti a dön­tésben illetékes Emberi Erőforrások Minisztériumát. A szülők aggódnak, mert tudni vélik, ha nem a régi igaz­gató marad az intézmény élén, ak­kor többen felállnak a tanári karból, ami elindíthat egy fluktuációt az is­kolában. Ez szerintük nyilvánvalóan a minőség rovására megy. Mint arról a múlt héten beszá­moltunk, az Emmi nem a jelenlegi intézményvezető pályázatát támo­gatta annak ellenére, hogy egyet­len véleményező szerv sem fejezte ki aggályát vele szemben. Nem így a másik pályázóval kapcsolatban. Manolovitsné alkalmassága a kívül­állók számára már a botrány kipat­tanása óta körvonalazódik, egyelőre nem jutott eszébe visszalépni, vagy­is egy olyan tantestület élén kíván a jövő tanévtől ténykedni, amelyik vi­lágosan kifejezte, hogy nem akar ve­le együttműködni. „Nem ismerem a konkrét helyze­tet, de voltam iskolaigazgató, és fel nem foghatom: hogyan (és főleg: miért) akar valaki egy nevelőtestü­let vezetője lenni, ahol személyét és programját ilyen egyöntetűen el­utasítják? Hogyan akar eredménye­ket elérni? Mi örömét leli majd eb­ben a munkában? Igazgatónak len­ni egyáltalán nem »nagy buli«, ha nincs benne a lényeg: a közös alko­tás öröme és büszkesége” - írta egy kommentelő az üggyel kapcsolat­ban a Facebookon. Az ügyet közelebbről ismerők feltételezése szerint a választási fo­lyamatba Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár nyúlt be­le, aki egyetemi társa volt Manolo­­vitsnénak, és jó viszonyban vannak. Az interneten elérhető dokumen­tumok szerint Manolovitsné tavaly is pályázott egy igazgatói posztra, akkor az érdi Gárdonyi Géza Álta­lános Iskola és Gimnázium igazga­tói álláshelyére, ahol elutasították. Forrásaink azt mondják, hogy mi­vel akkor még nem Czunyiné volt az államtitkár, így nem tudott nyomást gyakorolni az intézményvezetői vá­lasztás folyamatára. A szülők elszántak, ha a polgár­­mester elhárítja magától azt a fele­lősséget, hogy beavatkozzon az igaz­gatóválasztási folyamatba, akkor a szervezet további lépéseket tervez. Az iskolában hasonló esetre még nem volt példa - állítják a szülők

Next