Népszabadság, 2015. szeptember (73. évfolyam, 204-229. szám)
2015-09-01 / 204. szám
2015. szeptember 1., kedd • www.nol.hu NÉPSZABADSÁG Budapest Szabad út a migránsoknak, tömeg a pénztárban és a müncheni vonatokon Kaotikus keleti nyitás Hosszú sorok a nemzetközi pénztáraknál, zsúfoltság a Münchenbe tartó vonatokon, feszültség az osztrák határon. Káoszt hozott az, hogy hétfő reggeltől lényegében szabad utat adtak a Keleti pályaudvaron a Nyugatra tartó menekülteknek. Boda András Stratégiát váltottak a hatóságok a Keleti pályaudvaron: míg eddig a menekülteket nem engedték föl a Nyugatra tartó vonatokra, hétfő reggeltől mindenki felszállhatott a müncheni járatokra, aki vett jegyet. A rendőrségi peronzár megszüntetésének híre futótűzként terjedt a pályaudvaron és az ott lévő tranzitzónában tartózkodó több száz, a Migration Aid szerint már majdnem kétezer menekült között, így pedig húsz-harminc perc múltán már hosszú sorok kígyóztak a nemzetközi jegypénztáraknál. - Délelőtt kis híján tömegverekedés tört ki, egymást taposták, hogy bejussanak a pénztárakba a menekültek - mondta a pályaudvar biztonsági szolgálatának egyik tagja. Nem túlzott: a délelőtti órákban majd százan préselődtek össze a pénztár bejáratánál, dulakodva, lökdösődve próbáltak a kasszához jutni. A tömegjeleneteknek a rendőrség vetett véget: kordonokat vontak, a menekülteket pedig sorba állították. Pontosabban: ültették. Mert bár a MÁV megerősítette a pénztári kiszolgálást, így is olyan lassan haladt a sor, hogy a várakozókat a földre ültették. Egyfelől azért, hogy senki ne legyen rosszul, másfelől a könnyebb rendfenntartás miatt. A feszült helyzetről sokat elárul: kora délután egy fiatal férfi, aki órák óta várakozott már, feldühödött, mert éppen nem fért bele abba a tízes csoportba, amelyet beengedtek a pénztárba. Ingerülten pattant fel, kiabált, és három rendőr határozott, ellentmondást nem tűrő fellépése nyomán csillapodott csak le. A tumultuózus jelenetek nyomán megkerestük a MÁV kommunikációs igazgatóságát, ahol megerősítették: hétfő reggeltől valóban megszűnt a szigorú rendőrségi ellenőrzés a Németországba tartó vonatok indulása előtt. Ugyanakkor hangsúlyozták, a MÁV eddig is csak azt ellenőrizte, hogy az utasoknak vane érvényes menetjegyük. Azt nem tudták megmondani, hogy mennyi jegyet adtak el hétfőn a müncheni járatokra, de azt leszögezték: sokkal többet, mint az elmúlt napokban. Zsúfoltság nem csak a pénztáraknál alakult ki. A kora délutáni müncheni járat indulása előtt rengeteg menekült várakozott a peron közelében, és amikor látták, hogy újra nincs ellenőrzés, nem kell rendőrségi igazoltatástól tartaniuk, szinte megrohamozták a szerelvényt. Néhány perc alatt megtelt a vonat, minden ülőhelyet elfoglaltak az utasok, de már állóhely sem igen akadt. Ezért a jegyvizsgáló kezdetben nem is engedte elindítani a szerelvényt. Emiatt aztán kisebbfajta válságtanácskozás alakult ki a peronon: rendőrök és MÁV-dolgozók egyeztettek több mint negyedórán át. A vonat végül jó húszperces késéssel, de kifutott - a menekültek azonban ekkor még nem lélegezhettek fel. Hegyeshalomtól ugyanis a gyakorlat szerint osztrák személyzet „viszi” tovább a Railjeteket, és ők túlzsúfoltságra hivatkozva nem adtak zöld jelzést, ez pedig értesüléseink szerint feszült helyzetet teremtett a zsúfolt vonaton. Később azonban mentesítő járatokat küldtek, így pedig, ha jókora késéssel is, de minden szerelvény és minden érvényes jeggyel rendelkező utas átjutott Ausztriába, estére pedig megérkeztek Németországba. A müncheni járatok megnyitása a Keleti pályaudvari tranzitzónában szinte azonnal enyhítette a zsúfoltságot. Az önkéntesek becslései szerint csak hétfő délutánig 500-800 menekült ment tovább. Zsohár Zsuzsanna, a Migration Aid sajtófelelőse úgy vélte, talán az utolsó pillanatban hozta meg a helyes döntést az államapparátus azzal, hogy kiengedte a németországi befogadásra okkal számító szíreket, és a magukat szírnek vallókat, mert a zónában és a pályaudvaron már tarthatatlan állapotok uralkodtak. Néhány perc alatt megtelt a müncheni vonat a menekültekkel, többeknek már csak a peronon jutott hely fotó: veres Viktor Politika Nem lesz tűzparancs a határon Tiltakozó mászóakció Boda András „Budapest nem menekülttábor!”, „Magyarország a magyaroké!” - transzparensekkel, molinókkal, valamint magyar zászlók sokaságával „díszítette fel” a Keleti pályaudvar közelében lévő, egykori használtcikk-piac kerítését a Jobbik a hétfő reggeli tiltakozó akciója idejére. Stummer János, a párt budapesti regionális igazgatója és hat társa átmászott a kerítésen, és jelképesen elfoglalta a területet. így kezdtek tiltakozni az ellen, hogy a Tarlós István vezette fővárosi önkormányzat - a Keleti, a Nyugati és a Déli pályaudvarnál lévő tranzitzónák bezárásával egyidejűleg - itt alakítana ki új területet a menekültek átmeneti fogadására. Tarlós István közleményben erre azt válaszolta, hogy visszautasítanak minden „olcsó politikai kísérletet”. A Demokratikus Koalíció bejelentette, hogy a hágai nemzetközi bírósághoz fordul, ha a parlament elfogadja az újabb menekültellenes szabályokat, amely szerint a honvédség is bevethető lesz a határon. Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának fideszes elnöke szélsőségesnek nevezte a DK álláspontját. Lapunk kérdésére Gulyás közölte: tűzparancs nem lesz a határon, de egy rendőr életveszélyben vagy bűncselekmény megakadályozása érdekében használhatja a fegyverét, ahogyan azt a rendőrségi törvény szabályozza - mondta, hozzátéve: a határátlépés miatt nem lehet senkivel szemben sem fegyvert használni. (Munkatársainktól) Jobbikos akció a Verseny utcai piacnál fotó: veres Viktor Hallgat a rendőrség Az Országos Rendőr-főkapitányság és a Belügyminisztérium egész nap nem adott felvilágosítást annak okáról, hogy hétfő reggel miért szüntették meg az ellenőrzést. Hallgatásuk már csak azért is érthetetlen, mert ha, mint némelyek sejtetni engedték, felsőbb szintről kapták az utasítást, 12 órának csak elégnek kellett volna lennie arra, hogy kitaláljanak egy nagyjából hihető magyarázatot. (F. Gy. A.) Magyarország i 3 Németország Merkel: Zavar keletkezett Félreértés, bizonyos zavar keletkezett Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben így nyilatkozott arról, hogy a magyar rendőrség - az eddigi gyakorlattól eltérően - a Keleti pályaudvarról útjára engedett egy menekültekkel telezsúfolt gyorsvonatot. Merkel szerint Németország változatlanul érvényesnek tekinti a dublini egyezményt, vagyis a menekülteknek abban az országban kell regisztráltatni magukat, ahol először az Európai Unió területére léptek. Merkel szerint a német kormány az ügyben felvette a kapcsolatot a magyar kormánnyal, és a félreértést sikerül tisztázni. A német kormányszóvivő még hétfő délelőtt cáfolta a német sajtóban keringő információt, hogy Németország különvonatokkal vinné el Magyarországról a szír menekülteket. A kancellár berlini sajtóértekezletén bejelentette, hogy a szövetségi állam a tartományokkal és az önkormányzatokkal egyezetetve még szeptemberben egy átfogó és egyben új rendelkezéseket, így felgyorsított menekültügyi eljárást és a lehető legjobb ellátást biztosító törvénycsomagot fogad el. A világ Németországot a remény és az esély földjének tekinti, ez nem volt mindig így. Ha ennyien útra kelnek, és Németországban akarják keresni a jövőjüket, az nekünk, a demokráciánknak elismerés - hangoztatta Merkel, aki szerint a menekültek befogadásában az EU-tagállamoknak osztozniuk kell a felelősségben. Az emberi méltóság tisztelete megilleti azokat is, akiknek kevés esélyük van arra, hogy elismerjék menekültkérelmüket - utalt a nyugat-balkáni államokra. Berlin és Párizs a jelenlegi nemzeti szintű és eltérő megítélést eredményező besorolással szemben szeretné egységesíteni a biztonságos kibocsátó országok listáját. A német-francia felfogás szerint minden EU-tagságra törekvő országot, így a Nyugat-Balkánról Szerbiát, Koszovót, Bosznia- Hercegovinát, Macedóniát, Montenegrót és Albániát biztonságos országnak kell nyilvánítani, ezek polgárai nem kérhetnének az EU-ban menedékjogot. Merkel a németektől az alaposság mellett rugalmasságot is kért menekültügyben. Majd arra szólította fel honfitársait, hogy ne kövessék, tartsanak távolságot a szélsőjobboldali idegenellenes demonstrációktól. (D.A.) Európai Unió „A magyarok mondják meg, hogy mire volna szükségük” Éles szópárbaj Párizzsal Mindenki láthatja, hogy a magyarszerb határon felhúzott kerítés nem állította meg a menekültáradatot. Az Európai Unió tagállamai tisztában vannak vele és elismerik, hogy Magyarországnak schengeni frontállamként milyen kihívásokkal kell szembenéznie. Az EU kész segíteni, a magyar hatóságoktól azt várjuk, mondják meg, mire volna szükségük - erről francia diplomáciai források beszéltek lapunknak, miután hétfőn Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára tárgyalt a tárcához bekéretett budapesti francia nagykövettel, Roland Galharague-gal. A francia részről feszültségmentesnek nevezett megbeszélés után Magyar Levente visszautasított minden olyan „nemtelen jelzőt és vádaskodást Magyarországgal szemben”, amelyet vasárnap Laurent Fabius francia külügyminiszter hangoztatott a magyar határvédelmi lépésekkel kapcsolatban. A francia szocialista politikus külön bírálta a határzárat is. Szerinte az európai értékek semmibevétele olyan kerítést felhúzni, amelyet még az állatoknak sem emelnének. Magyar azért is tartja Fabius szavait elfogadhatatlannak, valamint „érzéketlenségről, tájékozatlanságról” tanúskodónak, mert Franciaország nemrégiben hatalmas, „még a magyar kerítésnél is nagyobb kerítést” épített Calais-nál. Francia részről erre azt hangoztatták: a szóban forgó kerítést nem most, hanem 1994-ben, a Csalagút és az ott zajló vonatforgalom védelmében emelték, s az nem határkerítés. Brüsszelben Szijjártó Péter külügyminiszter helytelennek nevezte, hogy a menekülteket az EU-tagországok között, nemzeti kvóták alapján osszák el, a helyzetet az EU határain kívül kellene megoldani. A franciák azt a közös francianémet álláspontot szabják irányadónak, amely a menekültválság terheinek a szolidaritáson alapuló elosztása mellett tör lándzsát. Emlékeztettek, az 500 millió lakosú EU- nak 300 ezer menekült elhelyezéséről kellene gondoskodnia, míg Törökországban, Libanonban és Jordániában ötmillió menekült zsúfolódott össze. Sajnálatosnak tartják, hogy Magyarország egyetlen - már elismert menekültstátussal rendelkező - személyt sem hajlandó befogadni. Az EU fejlesztési alapjaiból 85 millió, míg rendkívüli segélyként 8 millió euró áll Magyarország rendelkezésére a menekültügy kezeléséhez. Francia részről érzékeltették: a közösen elfogadott szabályok közös alkalmazása alól való kibújás, a „magányos lovas” megoldások keresése nem vezet eredményre, ráadásul a magyarok számára oly fontos, a schengeni övezetben való szabad mozgást teszi kockára. (D. A.) Roland Galharague francia nagykövet