Népszabadság, 2015. november (73. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-02 / 256. szám
Két visszafordító alagút is épül Osztapenko volt őrhelyén Áprilisra készül el a modern őrmezői csomópont. Politika és Gazdaság -5*7 Ha nem lesz egységes baloldal, a lengyel barátai sorsára jut A kultúránkban az irgalom egyetemes parancs - mondja Gyurcsány Ferenc. Politika és Gazdaság ^2 2015. november 2., hétfő • LXXIII. évfolyam • 256. szám, 16 oldal • 250 forint, előfizetőknek 150 forint • www.nol.hu Mérgező füstfelhő alatt Délkelet-Ázsia Globális katasztrófát okoz a pálmaolajéhség. tudomány ^14 NÉPSZABADSÁG Menekültek Szerbia senkit nem vesz vissza Mind itt ragadnak a kitoloncoltak Nincs hová kitoloncolni a tiltott határátlépés miatt a bíróság által kiutasított személyeket, mert Szerbia nem veszi át őket, a származási országukba pedig az ottani helyzet miatt senkit nem lehet visszavinni. Több százan várnak bizonytalan sorsukra Magyarországon. Tanács István SZEGED Szeptember 15-től, a műszaki határzár működésbe lépésétől kezdve Szerbia egyetlen személyt sem vett vissza a két ország között érvényben lévő visszafogadási egyezmény szerint. A magyar hatóságok eddig sosem válaszoltak érdemben arra a kérdésre, mi lesz azokkal, akiket elfognak és a bíróság kiutasítja őket a műszaki határzár tiltott átlépése miatt. Írásban feltett kérdéseinkre most sem válaszolt a Szegedi Törvényszék sajtóosztálya. A helyzetet jól ismerő Kovács Tímea, a Magyar Helsinki Bizottság megbízott ügyvédje, aki 2007 óta foglalkozik menekültügyekkel, a Népszabadságnak elmondta: a pontos számot nem ismeri, de több száz, Magyarországról kiutasított menekült tartózkodik az országban, mert nem tudják rajtuk végrehajtani az ítéletet. A bíróság ugyanis kitoloncolással rendeli végrehajtani a kiutasítást, amihez az kell, hogy a magyar hatóságok kiadják, a visszaverő ország hatóságai pedig hivatalosan átvegyék az illetőket. Mielőtt a műszaki határzár átlépését bűncselekménnyé nyilvánították, idegenrendészeti eljárás keretében Szerbia még visszavett migránsokat. Szeptember 15. óta jellemzően a következő történik: a menekülők - ahogy telik az idő, egyre kevesebben - átjönnek a szerb-magyar határon, vagy maguk rongálják meg ehhez a kerítést, vagy a mások által kibontott lyukat használják. Hogy mi motiválja őket, hogy a határzáron keresztül jöjjenek, és ne a nagy tömeggel Horvátország, Szlovénia felé menjenek, azt dr. Kovács Tímea sem tudja. Feltételezése szerint az embercsempészek adnak ilyen tanácsot nekik. A határsértőket elfogják, őrizetbe veszik, és 24-48 óra alatt bíróság elé állítják őket. Az egyedülálló férfiakat és a családfőket a rendőrségi fogdában helyezik el, a családtagok a határrendészeti kirendeltségen várnak, és a bíróságon találkoznak újra. Tolmácsot és kirendelt védőt kötelező biztosítani. A rendőrségen a nyomozati kihallgatás során közlik az illetővel a gyanúsítást, és kikérdezik. A tolmácsnak mind a rendőrségi kihallgatáson, mind a bírósági tárgyaláson jelen kell lennie. Kirendelt védőt is biztosítani kell a vádlottaknak. A Szegedi Ügyvédi Kamara arra kérte a tagjait: aki vállalna kirendelt védői feladatokat, jelentkezzék. Ennek alapján állítottak össze egy listát. A rajta szereplő ügyvédek vállalták, hogy éjjel-nappal készenlétben állnak, a rendőrség értesítésére részt vesznek az eljárásban. Kertész József, a Szegedi Ügyvédi Kamara elnöke kérdésünkre azt mondta: tapasztalatai szerint a kirendelt kollégák lelkiismeretesen végzik feladatukat. Mivel az ügyvédek többsége korábban nem találkozott ilyen ügyekkel, a Magyar Helsinki Bizottság a legfontosabb tudnivalókat egy védőbeszédmintában foglalta össze, és azt a kamara honlapján nyilvánossá tette. A Szegedi Járásbíróságon mindössze két hétre halasztottak el más ügyeket szeptember 15. és 31. között. A bíróság érzékelhetően sokkal több munkára, több határzársértőre számított. Más bíróságokról is rendeltek ide bírákat, a migránsügyeket tárgyalótermeket fizikailag is elkülönítették. Különösen megerősítették az informatikai felszerelést - például feltételezték, hogy a tranzitzónákban tömegesen lesznek majd menekültek, és a tárgyalótermeket távtolmácsolásra alkalmas berendezésekkel szerelték fel. Kovács Tímea szerint téves az a médiában közkeletű információ, hogy a menekültek eldobálják irataikat, nem lehet azonosítani őket. A menekültek többségénél igenis találnak útlevelet, jogosítványt, iskolai végzettséget igazoló iratokat. Amikor tudatosul bennük a büntetőeljárás, ujjlenyomatot vesznek tőlük, ami alapján a későbbiekben azonosíthatók lesznek, nem érdekük, hogy másnak adják ki magukat, mint akik. Az sem igaz, hogy nem akarnak hazamenni, mert „a német és skandináv élet kell nekik”. A többség igenis haza akar menni - de csak akkor, ha már biztonságban lesz az otthona, az élete. Folytatás a 3. oldalon Útban a csapda felé FOTÓ: REUTERS - SZABÓ BERNADETT A Törökországot 13 éve uraló AKP-nak nem tetszett, hogy nyáron nem kapott abszolút többséget a választóktól, így új voksolást kért, és nyert. Erdogan államfő pártja a legdurvább eszközöktől sem riadt vissza, és alkotmányozó többséget is szerzett volna, ha a baloldali, kurdpárti HDP nem ugorja meg a tízszázalékos parlamenti küszöböt, így most az AKP-n a világ szeme, mihez kezd győzelmével.^8 fotó: Reuters - osman orsal Még a levegőben kettészakadt a Sínai-félszigeten lezuhant orosz gép Már a levegőben szétesett a Kogalimavia orosz légitársaság Szentpétervárra tartó utasszállító repülőgépe, amely szombaton zuhant le az egyiptomi Sínai-félszigeten. A járaton 217 utas - köztük 17 gyerek - és a héttagú személyzet utazott, mindenki életét vesztette. - 8 Cikkeket írnak a robotok, és a megrendelőik elégedettek A robotújságírás immár nem a jövő, hanem a jelen: a cikkíró robotok képesek már a drámai fordulatok kiemelésére vagy akár az írás tartalmához igazodó kvízek beépítésére is. A sajtómunka gépesítése a diktatúrákban számít igazán ígéretes perspektívának. 3 Fekete ruhás panasznap Országjáró körútra indult Sándor Mária. A fekete ruhás nővér és társai egy új érdekvédő szervezet felépítésén dolgoznak, közben meghallgatják a kollégáikat és a betegeket, milyen napi gondokkal küszködnek. ->5 FOTÓ: FÖLDI D. ATTILA ÖTÖDIK HASÁB Főszerepben A népet ugyan leváltani nem lehet, de Törökországban addig szavaztatják, amíg a vezetőnek tetsző eredmény nem születik. Az országot 2002 óta vezető Recep Tayyip Erdogan elnököt júniusban lepték meg a választók azzal, hogy nem adtak felhatalmazást a pártjának az önálló kormányalakításra. Az egykori gazdasági reformerből öntelt vezérré vált Erdogan pedig ezt nem tűrhette. Pártja, az AKP szemrebbenés nélkül kihasználta, hogy az ország lakossága a kurd szélsőségesek és az Iszlám Állam terroristáinak támadásai miatt rettegésben él. Új voksolást kényszerítettek ki, a kampányban pedig a biztonságot és a békét elhozni képes egyetlen erő képében léptek fel. A kormánnyal kritikus médiát különös kegyetlenséggel hallgattatták el. A taktika meghozta a sikert, az AKP tegnap a vártnál nagyobb felhatalmazást kapott, és visszanyerte az önálló kormányalakításhoz szükséges többséget. Erdogan azonban még várhat álma beteljesülésére, nem lett meg a kétharmados többség, amellyel új alkotmányt írhatott volna és elnöki rendszert hozhatott volna létre. Most választania kell: még keményebb autoriter módszerekkel dühből viszi át az akaratát, vagy elfogadja, hogy a törökök nem akarják, hogy teljhatalmú szultán váljon belőle. Ám van egy másik álma is. Az, hogy Európa teljes jogú partnere legyen, aki a menekültválság és a szíriai polgárháború kérdésében is történelmi jelentőségű döntéseket hoz. A nagy játszma egyik főszerepe számára garantált, csak remélni tudjuk, hogy felelősebben él vele, mint a demokrácia játékszabályaival. (A szerk.) Diktátorok hálója Felzárkóztak az autoriter rendszerek, digitálisan már nem lehet ezeket lebontani - magyarázza el Kőműves Anita. ->9 Nemzeti trollok Csak hergelni akarja a kormány a multikat, más célja nincsen - értékel Botka Zoltán. ->9 9 770237 377015 15256