Népszabadság, 2015. november (73. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-02 / 256. szám

Két visszafordító alagút is épül Osztapenko volt őrhelyén Áprilisra készül el a modern őrmezői csomópont. Politika és Gazdaság -5*7 Ha nem lesz egységes baloldal, a lengyel barátai sorsára jut A kultúránkban az irgalom egyetemes parancs - mondja Gyurcsány Ferenc. Politika és Gazdaság ^2 2015. november 2., hétfő • LXXIII. évfolyam • 256. szám, 16 oldal • 250 forint, előfizetőknek 150 forint • www.nol.hu Mérgező füstfelhő alatt Délkelet-Ázsia Globális katasztrófát okoz a pálmaolajéhség. tudomány ^14 N­ÉPSZABADSÁG Menekültek Szerbia senkit nem vesz vissza Mind itt ragadnak a kitoloncoltak Nincs hová kitoloncolni a tiltott határátlépés miatt a bíróság ál­tal kiutasított személyeket, mert Szerbia nem veszi át őket, a szár­mazási országukba pedig az otta­ni helyzet miatt senkit nem lehet visszavinni. Több százan várnak bizonytalan sorsukra Magyaror­szágon. Tanács István SZEGED Szeptember 15-től, a műszaki ha­tárzár működésbe lépésétől kezdve Szerbia egyetlen személyt sem vett vissza a két ország között érvény­ben lévő visszafogadási egyezmény szerint. A magyar hatóságok eddig sosem válaszoltak érdemben ar­ra a kérdésre, mi lesz azokkal, aki­ket elfognak és a bíróság kiutasítja őket a műszaki határzár tiltott át­lépése miatt. Írásban feltett kérdé­seinkre most sem válaszolt a Sze­gedi Törvényszék sajtóosztálya. A helyzetet jól ismerő Kovács Tímea, a Magyar Helsinki Bizott­ság megbízott ügyvédje, aki 2007 óta foglalkozik menekültügyekkel, a Népszabadságnak elmondta: a pontos számot nem ismeri, de több száz, Magyarországról kiutasított menekült tartózkodik az ország­ban, mert nem tudják rajtuk végre­hajtani az ítéletet. A bíróság ugyan­is kitoloncolással rendeli végrehaj­tani a kiutasítást, amihez az kell, hogy a magyar hatóságok kiadják, a visszaverő ország hatóságai pedig hivatalosan átvegyék az illetőket. Mielőtt a műszaki határzár átlépé­sét bűncselekménnyé nyilvánítot­ták, idegenrendészeti eljárás kere­tében Szerbia még visszavett mig­­ránsokat. Szeptember 15. óta jellemzően a következő történik: a menekü­lők - ahogy telik az idő, egyre ke­vesebben - átjönnek a szerb-ma­gyar határon, vagy maguk rongál­ják meg ehhez a kerítést, vagy a má­sok által kibontott lyukat használ­ják. Hogy mi motiválja őket, hogy a határzáron keresztül jöjjenek, és ne a nagy tömeggel Horvátország, Szlovénia felé menjenek, azt dr. Ko­vács Tímea sem tudja. Feltételezése szerint az embercsempészek adnak ilyen tanácsot nekik. A határsértőket elfogják, őrizet­be veszik, és 24-48 óra alatt bíró­ság elé állítják őket. Az egyedülálló férfiakat és a családfőket a rendőr­ségi fogdában helyezik el, a család­tagok a határrendészeti kirendelt­ségen várnak, és a bíróságon talál­koznak újra. Tolmácsot és kiren­delt védőt kötelező biztosítani. A rendőrségen a nyomozati kihallga­tás során közlik az illetővel a gya­núsítást, és kikérdezik. A tolmács­nak mind a rendőrségi kihallgatá­son, mind a bírósági tárgyaláson jelen kell lennie. Kirendelt védőt is biztosítani kell a vádlottaknak. A Szegedi Ügy­védi Kamara arra kérte a tagjait: aki vállalna kirendelt védői felada­tokat, jelentkezzék. Ennek alapján állítottak össze egy listát. A rajta szereplő ügyvédek vállalták, hogy éjjel-nappal készenlétben állnak, a rendőrség értesítésére részt vesznek az eljárásban. Kertész József, a Sze­gedi Ügyvédi Kamara elnöke kér­désünkre azt mondta: tapasztala­tai szerint a kirendelt kollégák lel­kiismeretesen végzik feladatukat. Mivel az ügyvédek többsége koráb­ban nem találkozott ilyen ügyekkel, a Magyar Helsinki Bizottság a leg­fontosabb tudnivalókat egy védő­beszédmintában foglalta össze, és azt a kamara honlapján nyilvános­sá tette. A Szegedi Járásbíróságon mind­össze két hétre halasztottak el más ügyeket­­ szeptember 15. és 31. kö­zött. A bíróság érzékelhetően sok­kal több munkára, több határzár­­sértőre számított. Más bíróságok­ról is rendeltek ide bírákat, a mig­­ránsügyeket tárgyaló­termeket fi­zikailag is elkülönítették. Különö­sen megerősítették az informati­kai felszerelést - például feltételez­ték, hogy a tranzitzónákban töme­gesen lesznek majd menekültek, és a tárgyalótermeket távtolmácsolás­ra alkalmas berendezésekkel sze­relték fel. Kovács Tímea szerint téves az a médiában közkeletű információ, hogy a menekültek eldobálják ira­taikat, nem lehet azonosítani őket. A menekültek többségénél igenis találnak útlevelet, jogosítványt, is­kolai végzettséget igazoló iratokat. Amikor tudatosul bennük a bün­tetőeljárás, ujjlenyomatot vesz­nek tőlük, ami alapján a későbbi­ekben azonosíthatók lesznek, nem érdekük, hogy másnak adják ki magukat, mint akik. Az sem igaz, hogy nem akarnak hazamenni, mert „a német és skandináv élet kell nekik”. A többség igenis ha­za akar menni - de csak akkor, ha már biztonságban lesz az otthona, az élete.­ ­­Folytatás a 3. oldalon Útban a csapda felé FOTÓ: REUTERS - SZABÓ BERNADETT A Törökországot 13 éve uraló AKP-nak nem tetszett, hogy nyáron nem kapott abszolút többséget a választóktól, így új voksolást kért, és nyert. Erdogan államfő pártja a legdurvább eszközöktől sem riadt vissza, és al­­kotmányozó többséget is szerzett volna, ha a baloldali, kurdpárti HDP nem ugorja meg a tízszázalékos parlamenti küszöböt, így most az AKP-n a világ szeme, mihez kezd győzelmével.­­^8 fotó: Reuters - osman orsal Még a levegőben kettészakadt a Sínai-félszigeten lezuhant orosz gép Már a levegőben szétesett a Koga­­limavia orosz légitársaság Szentpé­tervárra tartó utasszállító repülő­gépe, amely szombaton zuhant le az egyiptomi Sínai-félszigeten. A jára­ton 217 utas - köztük 17 gyerek - és a héttagú személyzet utazott, min­denki életét vesztette. - 8 Cikkeket írnak a robotok, és a megrendelőik elégedettek A robotújságírás immár nem a jö­vő, hanem a jelen: a cikkíró robo­tok képesek már a drámai fordu­latok kiemelésére vagy akár az írás tartalmához igazodó kvízek beépí­tésére is. A sajtómunka gépesítése a diktatúrákban számít igazán ígé­retes perspektívának. 3 Fekete ruhás panasznap Országjáró körútra indult Sándor Mária. A fekete ruhás nővér és társai egy új érdek­védő szervezet felépíté­sén dolgoznak, közben meghallgatják a kollé­gáikat és a betegeket, milyen napi gondokkal küszködnek. ->5 FOTÓ: FÖLDI D. ATTILA ÖTÖDIK HASÁB Főszerepben A népet ugyan leváltani nem lehet, de Törökországban addig szavaztatják, amíg a vezetőnek tetsző eredmény nem születik. Az országot 2002 óta vezető Recep Tayyip Erdogan elnö­köt júniusban lepték meg a választók azzal, hogy nem ad­tak felhatalmazást a pártjának az önálló kormányalakításra. Az egykori gazdasági reformer­ből öntelt vezérré vált Erdogan pedig ezt nem tűrhette. Pártja, az AKP szemrebbenés nélkül kihasználta, hogy az ország lakossága a kurd szélsőségesek és az Iszlám Állam terroristái­nak támadásai miatt rettegés­ben él. Új voksolást kényszerí­tettek ki, a kampányban pedig a biztonságot és a békét elhozni képes egyetlen erő képében léptek fel. A kormánnyal kri­tikus médiát különös kegyet­lenséggel hallgattatták el. A taktika meghozta a sikert, az AKP tegnap a vártnál na­gyobb felhatalmazást kapott, és visszanyerte az önálló kor­mányalakításhoz szükséges többséget. Erdogan azonban még várhat álma beteljesülé­sére, nem lett meg a kéthar­mados többség, amellyel új alkotmányt írhatott volna és elnöki rendszert hozhatott vol­na létre. Most választania kell: még keményebb autoriter mód­szerekkel dühből viszi át az akaratát, vagy elfogadja, hogy a törökök nem akarják, hogy teljhatalmú szultán váljon be­lőle. Ám van egy másik álma is. Az, hogy Európa teljes jogú partnere legyen, aki a mene­kültválság és a szíriai polgár­­háború kérdésében is történel­mi jelentőségű döntéseket hoz. A nagy játszma egyik főszerepe számára garantált, csak remélni tudjuk, hogy felelősebben él vele, mint a demokrácia játék­­szabályaival. (A szerk.) Diktátorok hálója Felzárkóztak az autoriter rend­szerek, digitálisan már nem le­het ezeket lebontani - magya­rázza el Kőműves Anita. ->9 Nemzeti trollok Csak hergelni akarja a kormány a multikat, más célja nincsen - értékel Botka Zoltán. ->9 9 770237 377015 15256

Next