Népszabadság, 2015. november (73. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-26 / 277. szám
Nem terroristákra csapott le a TEK Alaposan melléfoghatott a magyar elit alakulat. Politika és Gazdaság -43 Péntek reggel magasln ► Kökény Bea kézilabdázó és Fülei Balázs zongoraművész. ► Alternatív rokcsztár: Mick Harvey a Bem rakparton. ► Tárlat: Csoki a műalkotás. Nemzedékek és emlékezet. NEPSZABADSAG .— / 2015. november 26., csütörtök • LXXIII. évfolyam • 277. szám, 16 oldal • 270 forint, előfizetőknek 150 forint • www.nol.hu „Sepp Blatter utódai csak azok közül kerülhetnek ki, akik őt a trónra emelték” Thomas Kistner, a FIFA-maffia - A futballvilág mocskos üzelmei című könyv szerzője lapunknak adott interjújában azt mondta: rémisztő a rendszer. Még magánál Joseph Blatter elnöknél is rosszabb. És az újságíró szerint a helyzet még szörnyűbb lesz...16 A MAI NÉPSZABADSÁGBAN! Juhász Péter 130 milliós ajánlata a Belvárosnak Támogatók dobták össze a pénzt a politikai akcióra. Politika és Gazdaság -42 Moszkva visszavág Háborút nem tervez, de válaszlépéseket tesz Oroszország, miután a törökök kedden kilőtték egy vadászgépüket. A lakosság sem megengedő: tüntettek a moszkvai török követség előtt. ^Z I FOTÓ: EPA-MAXIM SHIPENKOV ^ NÉPSZABADSÁG Rejtvény oldalas IJL melléklet NÉPSZABADSÁG Gyógyítók Magyarországon van, ahol 6000 forintos órabérért sem találnak doktort Súlyos a diagnózis: tíz kórháznyi orvos hiányzik Tíz kórháznyi orvos hiányzik a magyar egészségügyből, miközben a négy orvosi egyetemen már a hallgatók majd fele külföldi. Nincs is esély a gyors fordulatra: uniós csatlakozásunk óta voltak olyan évek, amikor több orvos hagyta el az országot, mint ahány gyógyító végzett az egyetemen. A súlyos rendszerprobléma megoldása nem látszik. Danó Anna Az uniós csatlakozásunk óta akadtak olyan évek, amikor több orvos hagyta el az országot, mint ahányan végeztek a hazai egyetemeken. Hiába nőtt másfélszeresére a magyar orvostanhallgatók száma az elmúlt tíz évben, a képzés bővülése sem tudja enyhíteni a hazai egészségügy súlyos orvoshiányát. A számok beszédesek: az utóbbi tíz évben 24 szív- és 45 érsebész távozott, miközben az országban alig 100 érsebész és mintegy 40 szívsebész maradt összesen. Arra kár is számítani, hogy az elvándorlás azért áll majd meg, mert megtelnek a nyugat-európai kórházak. Ott is mindenütt orvoshiánnyal küzdenek. Idehaza körülbelül 2-3 ezer orvossal van kevesebb a rendszerben, azaz tíz megyei kórháznyi orvos hiányzik a magyar egészségügyből. A hazai helyzet súlyosságát jelzi, hogy a szegedi egyetemi klinika sürgősségi ellátóhelyére hatezer forintos óradíjért sem találnak szakorvost, de ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen több százezer magyarnak évek óta nincs saját háziorvosa. Az biztos, hogy egyetlen országban sem költenek szívesen az extra drágának számító orvosképzésre. A tehetősebb országoknak sokkal jobban megéri elcsábítani a szakembereket a szegényebb országokból, amelyeknek kezelhetetlen problémává válik saját egészségügyi rendszerük fenntartása, mivel sok pénzért képzett orvosaik Nyugat felé indulnak. Mivel strukturális problémáról van szó, a megoldás semmiképpen sem gyors. Ha már ma döntene a kormány arról, hogy radikálisan növeli az államilag finanszírozott orvostan-hallgatói helyek számát, akkor is évtizedet kellene várni a változásra, mivel az érintettek 10-12 év alatt válnak gyógyító orvosokká. - Csupán a kibocsátás növelésével nem számolható fel a hazai orvoshiány - állítja Kincses Gyula egészségpolitikai szakértő. Annak ugyanis az egyetlen eredménye az lehet, hogy a nyugati országok megköszönik, hogy Kelet- Európában orvosokat képeznek számukra. Ráadásul a magyar képzési rendszer sincs felkészülve a további terhelésre, már most is recseg-ropog az építmény. Például azért, mert négy egyetem évek óta arra törekszik, hogy növelje külföldi hallgatói számát, amivel extra bevételre tehet szert. Ezekben az intézményekben mára csaknem a hallgatók fele, mintegy 9000 diák külföldi. Csupán tandíjként évente több mint húszmilliárd forintot fizetnek ki Magyarországon, így aztán nehezen képzelhető el, hogy e férőhelyek csökkentésével növelnék a magyar diákok számát az orvosképzésben.Folytatás a 14. oldalon Kórkép: A betegek biztosan maradnak fotó: m schmidt János ÖTÖDIK HASÁB Csőlátás Jó lenne hinni, hogy a legújabb téboly, két hatalmas minisztériumnak a forgalomcsillapított Várba való felköltöztetése mögött több van, mint az a sunyi vágy, hogy Orbán Viktor valami úton-módon végül csak visszafoglalja a Sándor-palotát: 2002-ben magának állíttatta helyre, s úgy tetszik, nem nyugszik, míg vissza nem kapja. Ezért kell a köztársasági elnöknek a palotába költöznie, ezért van szükség a ligetbeli „múzeumi negyedre” - de legalábbis egy Új Nemzeti Galériára -, ezért írtak ki ötletpályázatot a nemzeti könyvtárra, és ezért lesz az akadémiai kutatóintézetek helyén Belügyminisztérium, a Szentháromság téren meg a pénzügyi tárca. Nem adunk pár hétnél többet, és figyeljék meg: még a ,,’44-es állapot helyreállítása” is szóba fog kerülni mint megdönthetetlen érv, miért van minderre szükség. Vérlázító, ahogy a kormány kisdedóvónak nézi az országot, és a tényt, hogy az isten pénzét is képes lenne az irtóztató csinovnyikhadak foglalkoztatására és elhelyezésére elkölteni, játszótéri nagyotmondással igyekszik leplezni. Nemrég még arról hallottunk, hogy vidékre költöztetik a minisztériumokat (minek is?), most meg majd örülhetünk, ha a Várat sem foglalja el teljes egészében a folytonosan terjeszkedő hivatalpolip. Ne is próbáljuk meg elképzelni, mibe kerül majd mindez, inkább csak idézzük fel, mi volt a legütősebb érv a kormányzati negyedről szóló Gyurcsány-terv ellen, amely a Nyugati mögötti rozsdazónát rehabilitálta volna, hogy magára költi a kormány az emberek pénzét. (A szerk.) Vélemény Ez így becstelen Nem lehet együtt élni azzal, hogy nincs elég orvos idehaza, hogy le kell mondani a fájdalommentes életről - írja Nagy N. Péter. ^9 9 770237 377046 15277