Népszabadság, 2016. január (74. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-02 / 1. szám
21 Politika és Gazdaság Lapszél Öt pontba sűrítette 2016-ot az MSZP Ötpontos programot hirdetett 2016-ra az MSZP. A Tóbiás József pártelnök által jegyzett közlemény szerint a szocialisták idén elsősorban az általános fizetésemelésért, az alapvető élelmiszerek áfájának 27-ről 5 százalékra történő csökkentéséért, a vasárnapi boltbezárás eltörlését célzó népszavazásért, az állami földek korrupciógyanús értékesítésének megakadályozásáért, valamint a gyermekéhezés felszámolásáért kívánnak küzdeni. Tóbiás szerint az MSZP idén is küzdeni fog azért, hogy hazajöjjenek azok a magyarok, akiket „a jelenlegi kormány külföldre üldözött”. (Munkatársunktól) Áder: Bizonytalan esztendő következik Régen álltunk úgy az új esztendő kapujában, hogy ennyire bizonytalannak érezzük az előttünk álló évet - így fogalmazott újévi köszöntőjében Áder János. A köztársasági elnök Weisz Fanni jeltolmács társaságában (képünkön) arról is beszélt: tavaly ilyenkor senki nem számított az elhúzódó migrációs válságra, és Magyarországnak is olyan kihívásokkal kell szembesülnie, amilyenekre évtizedek óta nem volt példa. A jókívánságok mellett Áder felhívta a figyelmet: tőlünk függ, hogy megértéssel, segítő szándékkal és alázattal fordulunk-e a bajba jutott honfitársaink, a rászorultak, a fogyatékkal élők felé és a természeti környezetünkhöz. (Munkatársunktól) Előzetesben marad a két „Orbán-merénylő” Két hónappal meghosszabbította az illetékes Pesti Központi Kerületi Bíróság a szélsőséges Magyar Nemzeti Hadsereg november 20-án elfogott két aktivistájának előzetes letartóztatását - tudta meg a Magyar Idők. A Terrorelhárítási Központ által elfogott M. P. és R. Gy. ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda folytat eljárást. Mint ismert, a nyomozó hatóság azzal gyanúsítja a 60, illetve 62 éves férfiakat, hogy Orbán Viktor kormányfő ellen terveztek merényletet. (Munkatársunktól) ERŐS MONDAT 2015 nem volt könnyű év, a Fidesz-KDNP alázatos keresztény szolgái ebben az évben is annyi pénzt loptak el tőlünk, mint Banglades teljes CDP-je. Szabó Tímeának, a Párbeszéd Magyarországért társelnökének szilveszteri bejegyzése a Facebookon. NÉPSZABADSÁG 2016. január 2., szombat Népvándorlás Magyarország több menekültet toloncolt ki, mint ahányat befogadott Pozitív lett a migránsszaldó •Folytatás az 1. oldalról Egyes országok azonban a menekültek egy részével kapcsolatban átvállalták az eljárással járó felelősséget azoktól az országoktól, ahol az EU-ba beléptek, vagy ahol regisztrálták őket. így tett például Németország az augusztus 21. és október 20. között hozzájuk érkezett szírek esetében - magyarázta Konyhás Szilvia. Mint mondta, 2015-ben összesen mintegy 42 ezer megkeresés érkezett uniós tagállamoktól a BÁH-hoz, hogy visszaadnának Magyarországon regisztrált és náluk illegálisan tartózkodó külföldieket. Csakhogy nem olyan egyszerű átadni valakit egy másik tagállamnak. A visszaadni akaró országnak először is bizonyítania kell, hogy az illetővel szembeni eljárás lefolytatása Magyarország felelőssége. Nincs vita akkor, ha például nálunk ujjlenyomatot vettek a bevándorlótól, ám ha ez elmaradt, akkor az átadó országnak tanúkkal, dokumentumokkal, vonatjegyekkel és hasonló bizonyítékokkal kell igazolnia, hogy az illető nálunk lépett be az unió területére. Ez nem könnyű. Nem véletlen, hogy bár a 42000 megkeresésből 33500 jogosságát Magyarország elismerte, eddig csak 1402 külföldit adtak vissza a dublini egyezmény alapján. Kétezer esetben egyébként azért hiúsult meg a visszatoloncolás, mert mire a hatóságok tisztázták a helyzetet, már az őket átadni akaró ország illetékesei sem találták meg az érintett bevándorlókat. Néhány esetben pedig a migránsok jogorvoslati eljárással akadályozták meg a visszaadásukat. Az eljárás szoros határidői is kétségessé teszik több százezer ember gyors visszaadását. Akit a magyar határ illegális határátlépéstől számított egy éven belül nem ajánlanak fel Magyarországnak, annak az ügyében már nem vagyunk kötelesek felelősséget vállalni a menekültügyi eljárás lefolytatására. Magyarország egyébként a dublini egyezményre hivatkozva eddig 488 migránst próbált visszaküldeni oda, ahol az ügyet az uniós jog szerint intézni kellene - több mint kétharmadukat Bulgáriába. December végéig azonban mindössze 42 migránst sikerült így más uniós tagállamnak átadnunk. Akiknek a menedékkérelmét elutasították és mégsem hagyták el az országot, idegenrendészeti eljárás keretében kitoloncolják. Varga- Szabó Katalin alezredes, az ORFK idegenrendészeti osztályának megbízott vezetője elmondta: november 30-ig 5667 külföldit adtunk át így más országoknak, közülük 4438 személyt Szerbiának. Jelentős számban akadtak köztük koszovóiak, ami megnehezítette a kitoloncolást. Szerbia ugyanis saját részének tekinti Koszovót, míg Magyarország független államként ismeri el. Végül a két ország belügyminisztereinek tavaly februári találkozóján átvágták a gordiuszi csomót. Az akkor született megegyezés alapján a koszovóiakat végig magyar honosságú buszokon, magyar rendőri felügyelet alatt szállítják haza, de a konvojok Szerbia területén szerb rendőri biztosítással haladnak keresztül. Már akiket nem repülőgéppel szállítunk haza. A Frontex - az unió határőrizetért felelős ügynöksége - ugyanis üzemeltet olyan „migráns charterjáratokat”, amelyek több uniós nagyvárosból, így Budapestről is összegyűjtik a kitoloncolt menekülteket, majd a célországokba repítik őket. Magyarországról 2015- ben összesen 384 külföldit, jórészt koszovóiakat vittek haza a Frontex migránscharterei. Drámai pillanat a lipcsei reptéren: német rendőrök szállítják fel a kitoloncolt migránsokat egy Belgrádba induló charterre fotó: mti/epa- Sebastian willnow Konyhás Szilvia Merkel lehetőséget lát a bevándorlókban Meg vagyok győződve arról, hogy ha ma megbirkózunk azzal a hatalmas feladattal, amelyet az országba érkező tömegek megfelelő integrációja jelent, az holnap lehetőséget jelent majd számunkra - mondta újévi beszédében Angela Merkel, aki a menekültválságra utalva hozzátette, hogy az újonnan érkezők integrációjához időre, erőre és pénzre lesz szükség. A német kancellár elismerte, hogy a tavalyi kihívásokkal teli év volt, ám ahogy eddig is hangsúlyozta: „meg tudjuk csinálni”. (Munkatársunktól) Felsőoktatás A teljes ágazatnak nem jutott annyi, amennyit Mocsai Lajos intézménye kaphat Testnevelési Egyetem: mindent bele! Boda András Jókora visszhangot váltott ki a kormánynak az a döntése, hogy három év alatt 36 milliárd forinttal - plusz két értékes ingatlannal, valamint berendezési tárgyakkal és sportszerekkel járul hozzá a Testnevelési Egyetem fejlesztéséhez. Lapunk is írt arról, hogy a tíz „felcsúti stadionnyi” pénzből egyebek mellett uszodát, sportcsarnokokat, diákszállót, kollégiumot, velenceitavi vízi bázist építenek. Ennyiből is látszik, hogy a kormányzat ugyancsak bőkezű volt a Mocsai Lajos rektor vezette intézménnyel, ám van, ami még feltűnőbbé teszi a kabinet nagyvonalúságát. A TF támogatása kapcsán megkerestük a humántárca felsőoktatásért felelős államtitkárságát, hogy megtudjuk, mennyit költöttek az egyetemek-főiskolák infrastruktúrájának fejlesztésére az elmúlt három évben. Mint megtudtuk, 2013 és 2015 között a felsőoktatási intézmények fejlesztési célú állami támogatása összesen 7,6 milliárd forint volt. Bár az ágazatnak az elmúlt három évben fejlesztésre adott 7,6 milliárd forint és a TF-nek 2018-ig ígért 36 milliárd forint viszonya súlyos aránytalanságról árulkodik, az államtitkárság utalt arra, hogy nem helyes így összevetni a két adatot. Úgy érveltek: a felsőoktatási intézmények ugyanis az elmúlt években elsősorban pályázati forrásokból - uniós MILLIÁRD BŐKEZŰ a kormány a TE-vel: míg az elmúlt 3 évben összesen 7,6 milliárd jutott egyetemi fejlesztésekre, Mocsaiék 36 milliárddal számolhatnak pénzekből fedezték a beruházásaik költségeit, nem pedig kifejezetten költségvetési támogatásból. Vagyis - írták - éves szinten a tényleges fejlesztési kiadások nagyságrendileg meghaladják a hasonló célú állami támogatások összegét. Az államtitkárság jelezte azt is: a kormány korábban is támogatott a Testnevelési Egyeteméhez hasonlóan grandiózus fejlesztéseket. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen 2014 és 2018 között egy kreatív innovációs és tudáspark kialakítása zajlik közel 13 milliárd forintos állami beruházás keretében, míg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusának 2015 és 2018 közötti fejlesztésére több mint 30 milliárd forintot különítettek el. Az államtitkárság szerint már csak az intézmény múltja miatt is „teljes egészében arányosnak tekinthető” a Testnevelési Egyetem új campusára szánt összeg. Azt írták: „90 évvel ezelőtt a Magyar Királyi Testnevelési Főiskola a legelső ilyen jellegű felsőoktatási intézmény volt a kontinensen, éppen ezért a kormány célja, hogy közel száz év után újra a világ egyik legmodernebb sporttudománnyal foglalkozó intézménye jöjjön létre a beruházással”. Jelezték azt is, hogy a nagy múltú Testnevelési Egyetemen 30 éve nem történt korszerűsítés és lényeges felújítás. Tűz után víz, a leégett atlétikai csarnok helyén uszoda épül majd. A romokat már el is takarították