Népszabadság, 2016. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-02 / 1. szám

21 Politika és Gazdaság Lapszél Öt pontba sűrítette 2016-ot az MSZP Ötpontos programot hirdetett 2016-ra az MSZP. A Tóbiás Jó­zsef pártelnök által jegyzett köz­lemény szerint a szocialisták idén elsősorban az általános fize­tésemelésért, az alapvető élelmi­szerek áfájának 27-ről 5 száza­lékra történő csökkentéséért, a vasárnapi boltbezárás eltörlését célzó népszavazásért, az állami földek korrupciógyanús értéke­sítésének megakadályozásáért, valamint a gyermekéhezés fel­számolásáért kívánnak küzdeni. Tóbiás szerint az MSZP idén is küzdeni fog azért, hogy hazajöj­jenek azok a magyarok, akiket „a jelenlegi kormány külföldre ül­dözött”. (Munkatársunktól) Áder: Bizonytalan esztendő következik Régen álltunk úgy az új esztendő kapujában, hogy ennyire bizony­talannak érezzük az előttünk ál­ló évet - így fogalmazott újévi kö­szöntőjében Áder János. A köz­­társasági elnök Weisz Fanni jel­tolmács társaságában (képün­kön) arról is beszélt: tavaly ilyen­kor senki nem számított az elhú­zódó migrációs válságra, és Ma­gyarországnak is olyan kihívá­sokkal kell szembesülnie, amilye­nekre évtizedek óta nem volt pél­da. A jókívánságok mellett Áder felhívta a figyelmet: tőlünk függ, hogy megértéssel, segítő szán­dékkal és alázattal fordulunk-e a bajba jutott honfitársaink, a rá­szorultak, a fogyatékkal élők felé és a természeti környezetünkhöz. (Munkatársunktól) Előzetesben marad a két „Orbán-merénylő” Két hónappal meghosszabbí­totta az illetékes Pesti Közpon­ti Kerületi Bíróság a szélsőséges Magyar Nemzeti Hadsereg no­vember 20-án elfogott két akti­vistájának előzetes letartóztatá­sát - tudta meg a Magyar Idők. A Terrorelhárítási Központ által elfogott M. P. és R. Gy. ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda folytat eljárást. Mint ismert, a nyomozó hatóság azzal gyanúsítja a 60, il­letve 62 éves férfiakat, hogy Or­bán Viktor kormányfő ellen ter­veztek merényletet. (Munkatár­sunktól) ERŐS MONDAT 2015 nem volt könnyű év, a Fidesz-KDNP alázatos keresztény szolgái ebben az évben is annyi pénzt loptak el tőlünk, mint Banglades teljes CDP-je. Szabó Tímeának, a Párbe­széd Magyarországért társel­nökének szilveszteri bejegy­zése a Facebookon. NÉPSZABADSÁG 2016. január 2., szombat Népvándorlás Magyarország több menekültet toloncolt ki, mint ahányat befogadott Pozitív lett a migránsszaldó­ ­•Folytatás az 1. oldalról­­ Egyes országok azonban a menekültek egy részével kapcso­latban átvállalták az eljárással járó felelősséget azoktól az országoktól, ahol az EU-ba beléptek, vagy ahol regisztrálták őket. így tett például Németország az augusztus 21. és október 20. között hozzájuk érke­zett szírek esetében - magyaráz­ta Konyhás Szilvia. Mint mond­ta, 2015-ben összesen mintegy 42 ezer megkeresés érkezett uniós tagállamoktól a BÁH-hoz, hogy visszaadnának Magyarországon regisztrált és náluk ille­gálisan tartózkodó kül­földieket. Csakhogy nem olyan egyszerű átadni valakit egy másik tagállamnak. A visszaadni akaró ország­nak először is bizonyíta­nia kell, hogy az illetővel szembeni eljárás lefolyta­tása Magyarország fele­lőssége. Nincs vita akkor, ha pél­dául nálunk ujjlenyomatot vettek a bevándorlótól, ám ha ez elmaradt, akkor az átadó országnak tanúkkal, dokumentumokkal, vonatjegyekkel és hasonló bizonyítékokkal kell iga­zolnia, hogy az illető nálunk lépett be az unió területére. Ez nem könnyű. Nem véletlen, hogy bár a 42000 megkeresésből 33500 jogosságát Magyarország el­ismerte, eddig csak 1402 külföldit adtak vissza a dublini egyezmény alapján. Kétezer esetben egyébként azért hiúsult meg a visszatoloncolás, mert mire a hatóságok tisztázták a helyzetet, már az őket átadni akaró ország illetékesei sem találták meg az érintett bevándorlókat. Néhány esetben pedig a migránsok jogor­voslati eljárással akadályozták meg a visszaadásukat. Az eljárás szoros határ­idői is kétségessé teszik több százezer ember gyors visszaadását. Akit a ma­gyar határ illegális határ­­átlépéstől számított egy éven belül nem ajánlanak fel Magyarországnak, an­nak az ügyében már nem vagyunk kötelesek felelős­séget vállalni a menekültügyi eljárás lefolytatására. Magyarország egyébként a dub­lini egyezményre hivatkozva eddig 488 migránst próbált visszaküldeni oda, ahol az ügyet az uniós jog sze­rint intézni kellene - több mint két­harmadukat Bulgáriába. December végéig azonban mindössze 42 mig­ránst sikerült így más uniós tagál­lamnak átadnunk. Akiknek a menedékkérelmét el­utasították és mégsem hagyták el az országot, idegenrendészeti eljá­rás keretében kitoloncolják. Varga- Szabó Katalin alezredes, az ORFK idegenrendészeti osztályának meg­bízott vezetője elmondta: novem­ber 30-ig 5667 külföldit adtunk át így más országoknak, közülük 4438 személyt Szerbiának. Jelentős számban akadtak köz­tük koszovóiak, ami megnehezítette a kitoloncolást. Szerbia ugyanis saját részének tekinti Koszovót, míg Ma­gyarország független államként is­meri el. Végül a két ország belügy­minisztereinek tavaly februári ta­lálkozóján átvágták a gordiuszi cso­mót. Az akkor született megegyezés alapján a koszovóiakat végig magyar honosságú buszokon, magyar rend­őri felügyelet alatt szállítják haza, de a konvojok Szerbia területén szerb rendőri biztosítással haladnak ke­resztül. Már akiket nem repülőgéppel szállítunk haza. A Frontex - az unió határőrizetért felelős ügynöksé­ge - ugyanis üzemeltet olyan „mig­­ráns charterjáratokat”, amelyek több uniós nagyvárosból, így Budapest­ről is összegyűjtik a kitoloncolt me­nekülteket, majd a célországokba repítik őket. Magyarországról 2015- ben összesen 384 külföldit, jórészt koszovóiakat vittek haza a Frontex migránscharterei. Drámai pillanat a lipcsei reptéren: német rendőrök szállítják fel a kitoloncolt migránsokat egy Belgrádba induló charterre fotó: mti/epa- Sebastian willnow Konyhás Szilvia Merkel lehetőséget lát a bevándorlókban Meg vagyok győződve arról, hogy ha ma megbirkózunk azzal a ha­talmas feladattal, amelyet az országba érkező tömegek meg­felelő integrációja jelent, az hol­nap lehetőséget jelent majd szá­munkra - mondta újévi be­szédében Angela Merkel, aki a menekültválságra utalva hozzá­tette, hogy az újonnan érkezők integrációjához időre, erőre és pénzre lesz szükség. A német kancellár elismerte, hogy a tavalyi kihívásokkal teli év volt, ám ahogy eddig is hangsúlyozta: „meg tud­juk csinálni”. (Munkatársunktól) Felsőoktatás A teljes ágazatnak nem jutott annyi, amennyit Mocsai Lajos intézménye kaphat Testnevelési Egyetem: mindent bele! Boda András Jókora visszhangot váltott ki a kor­mánynak az a döntése, hogy három év alatt 36 milliárd forinttal - plusz két értékes ingatlannal, valamint berendezési tárgyakkal és sport­szerekkel­­ járul hozzá a Testne­velési Egyetem fejlesztéséhez. La­punk is írt arról, hogy a tíz „felcsúti stadionnyi” pénzből egyebek mel­lett uszodát, sportcsarnokokat, di­ákszállót, kollégiumot, velencei­tavi vízi bázist építenek. Ennyi­ből is látszik, hogy a kormányzat ugyancsak bőkezű volt a Mocsai Lajos rektor vezette intézménnyel, ám van, ami még feltűnőbbé teszi a kabinet nagyvonalúságát. A TF támogatása kapcsán meg­kerestük a humántárca felsőok­tatásért felelős államtitkárságát, hogy megtudjuk, mennyit költöt­tek az egyetemek-főiskolák inf­rastruktúrájának fejlesztésére az elmúlt három évben. Mint meg­tudtuk, 2013 és 2015 között a fel­sőoktatási intézmények fejleszté­si célú állami támogatása összesen 7,6 milliárd forint volt. Bár az ága­zatnak az elmúlt három évben fej­lesztésre adott 7,6 milliárd forint és a TF-nek 2018-ig ígért 36 mil­liárd forint viszonya súlyos arány­talanságról árulkodik, az államtit­kárság utalt arra, hogy nem helyes így összevetni a két adatot. Úgy ér­veltek: a felsőoktatási intézmények ugyanis az elmúlt években elsősor­ban pályázati forrásokból - uniós MILLIÁRD BŐKEZŰ a kormány a TE-vel: míg az elmúlt 3 évben összesen 7,6 milliárd jutott egyetemi fejlesztésekre, Mo­­csaiék 36 milliárddal számolhatnak­ pénzekből­­ fedezték a beruházá­saik költségeit, nem pedig kifeje­zetten költségvetési támogatásból. Vagyis - írták - éves szinten a tény­leges fejlesztési kiadások nagyság­rendileg meghaladják a hasonló célú állami támogatások összegét. Az államtitkárság jelezte azt is: a kormány korábban is támogatott a Testnevelési Egyeteméhez ha­sonlóan grandiózus fejlesztéseket. A Moholy-Nagy Művészeti Egye­temen 2014 és 2018 között egy kre­atív innovációs és tudáspark kiala­kítása zajlik közel 13 milliárd fo­rintos állami beruházás keretében, míg a Nemzeti Közszolgálati Egye­tem Ludovika Campusának 2015 és 2018 közötti fejlesztésére több mint 30 milliárd forintot különí­tettek el. Az államtitkárság szerint már csak az intézmény múltja miatt is „teljes egészében arányosnak te­kinthető” a Testnevelési Egyetem új campusára szánt összeg. Azt ír­ták: „90 évvel ezelőtt a Magyar Ki­rályi Testnevelési Főiskola a legel­ső ilyen jellegű felsőoktatási intéz­mény volt a kontinensen, éppen ezért a kormány célja, hogy közel száz év után újra a világ egyik leg­modernebb sporttudománnyal fog­lalkozó intézménye jöjjön létre a beruházással”. Jelezték azt is, hogy a nagy múltú Testnevelési Egyete­men 30 éve nem történt korszerű­sítés és lényeges felújítás. Tűz után víz, a leégett atlétikai csarnok helyén uszoda épül majd. A romokat már el is takarították

Next