Népszabadság, 2016. február (74. évfolyam, 26-50. szám)
2016-02-29 / 50. szám
61 Politika és Gazdaság Lapszél Nőhetnek az üzemanyagárak A benzin akár hat, a gázolaj legfeljebb három forinttal drágulhat szerdától a GKI Energiakutató szerint. Az olaj drágult, a benzin és a dízel viszont olcsóbb lett a nemzetközi tőzsdéken. Ez a jelentős dollárerősödés miatt gyűrűzhet be hozzánk emelkedésként, de az árak szinten maradása se kizárt (M. I.) Új alállomás javítja az ellátás biztonságát Javul a villamosenergia-ellátás biztonsága azáltal, hogy átadták a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító közel hétmilliárdból épült Perkáta 400/120 kilovoltos alállomását - közölte a cég. (M. I.) Nő a forgalom Budapestről Berlinbe Március 24-től napi háromra sűrít járatainak számát az Air Berlin Budapest és Berlin Tegel repülőtere között. Az új járat késő este érkezik Budapestre és reggel 6.30-kor indul Berlinbe, ahol nyolc óra előtt landol, mint anno a Malév járata, így berlini átszállással elérhető lesz Madrid, Chicago, Kréta, Koppenhága és Las Palmas is. A sűrítés megelőző csapás a légitársaság részéről, hiszen a Ryanair ősztől lép be a piacra a berlini vonalon, igaz, a fapados társaság Schönefeldre repül. (V. G. G.) Már szerződnek a tokaji termelőkkel Már tavaly decemberben tájékoztatta partnereit a Tokaj Kereskedőház a 2016-os új felvásárlási árakkal és koncepcióval kapcsolatban. A szerződéskötések március végén zárulnak le. A gazdák már most tudni fogják, hogy korai vagy késői szüretre koncentráljanak, és mennyit fognak kapni az általuk megtermelt szőlőért. (Munkatársunktól) FOTÓ: REUTERS - FABRIZIO BENSCH BAROMÉTER 2016. február 22-26. ; . - RBS V 226,01-8,91% Több mint nyolc százalékot esett a The Royal Bank of Scotland, miután a cég kétmilliárd fontot meghaladó veszteségről számolt be. BUX OTP (BUDAPEST) (BÉT) 2,10% -1,20% 23 657 5995 © © MOL EURÓ/FORINT (BÉT) (BUDAPEST) 0,25% 0,89% 13 970 311,25 © © FRANK/FORINT DOLLÁR/FORINT (BUDAPEST) (BUDAPEST) 2,01% 2,73% 285,62 284,82 © © NÉPSZABADSÁG 2016. február 29, hétfő MNB A teljes hitelállomány még csökken, de idén már élénkülésre kell számítani Újra az eladósodás útján Nem tartott sokáig a lakosság félelme a hitelektől. A Magyar Nemzeti Bank hitelezési felmérése szerint bár összességében 2015 utolsó negyedévében csökkent a lakosság teljes hitelkitettsége, idén jelentős élénkülésre lehet számítani, főként a lakáshitelek esetében. Pedig a devizaalapúakhoz hasonlóan a forinthitelek is veszélyesek lehetnek. F. Szabó Emese A forintosítás és elszámoltatás hatására 2015 negyedik negyedévében jelentősen - 111 milliárd forinttal, több mint 15 százalékkal - csökkent a lakosság hitelállománya. A teljes lakáshitel-állomány az év végén 2926, a fogyasztási hitel pedig 2662 milliárd forint volt. A forintosítás és hitelkiváltás hatásával együtt ugyanakkor a csökkenés jóval szerényebb, mindössze 4,5 százalék. Kérdés, hogyan alakul a folyamat a közeli jövőben. Hiszen az újonnan kötött hitelszerződések összege 187 milliárd forinttal, azaz 27 százalékkal emelkedett. A lakáscélú hitelek esetében a növekedés éves üteme 42 százalékot tett ki, míg a szabad felhasználású jelzáloghitelek kibocsátása kilenc százalékkal, az egyéb fogyasztási hiteleké 15 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A lakosság félelme a hitelektől kezd elpárologni, nagyobb kedvvel adósodnak el. Nem azért, mert jobbak lettek a kondíciók. Az utolsó negyedévben a bankok nem enyhítettek trendszerűen a hitelek kamatain - csak a fogyasztási hiteleknél volt tapasztalható hasonló. A bankok arra számítanak, hogy a következő fél évben tovább élénkül majd a hitelek iránti kereslet, így nem várható, hogy ebben a szegmensben csökkennének a hitelkamatok - hiszen ettől függetlenül is felveszik a kölcsönöket. Ebben szerepet játszik a kormány családi otthonteremtési kedvezménye (csok), ami akár felelőtlen kiadásokra is sarkallhatja a családokat. Igaz, ezek a hitelek forintalapúak, vagyis nincs árfolyamkockázat, a kamatok azonban könnyedén elszállhatnak, ami a svájcifrank-alapú hitelekhez hasonló problémát is okozhat. A jelenlegi extrém alacsony kamatkörnyezetben rendkívül kedvező körülmények között lehet hitelt felvenni - ha ehhez hozzávesszük a csod keretében nyújtott kamatkedvezményt, akkor szinte minden forint ajándék most. Nem árt azonban rögzíteni: ez az állapot bizonyosan nem marad fenn mindörökké, egy tipikus, 10-15 éves futamidejű lakáshitel esetében lehet számítani arra, hogy az évek során emelkedni fognak a kamatok, így a törlesztőrészletek magasabbak lesznek. Igaz, a piacon vannak fix kamatozású hitelek is, ezek jellemzően öt, esetleg tíz évre nyújtanak védelmet a részletek elszállásával szemben. Kamatuk korántsem annyira alacsony, jócskán hat százalék fölött is lehet. Ezekhez képest egy változó, háromhavi vagy féléves kamatperiódusú hitellel most akár négy százalék alatti kamatot is el lehet csípni. Első blikkre ez rendkívül jó ajánlat, ám ezek a hitelek azonnal drágulni kezdenek, amint a jegybank emelni kezdi az alapkamatot. A kamatot a hitelintézetek a csokos támogatott lakáshitel esetében az állampapírok hozama, máskor valamilyen, a jegybanki alapkamathoz igazodó bankközi kamatláb alapján állapítják meg. A hitel drágulásától nem óv meg a csok sem, hiszen a szabályozás szerint a támogatás keretében nyújtott kamatkedvezményt a kormány időről időre felülvizsgálja, ami azt jelenti, hogy extrém kamatkörnyezetben meg is szüntetheti, vagy mérsékelheti annak mértékét - onnantól pedig az adósnak kell állnia a pluszterheket. Nem könnyű előre jelezni, hogy forintban mekkora kockázatot fut az ügyfél - ahogyan a svájci frank árfolyamának változását sem lehetett kikövetkeztetni 2007-ben. A hitelek törlesztése jellemzően úgy történik, hogy az első években az összeg nagyobb részét a kamat visszafizetése teszi ki, a tőke pedig a kisebbet, majd ez az évek során fordul. Vagyis ha egy hitelszerződés első felében szállnak el a kamatok, a törlesztőrészlet sokkal nagyobb mértékben ugrik meg, hiszen a havi fizetnivaló javát még a kamatteher teszi ki. Ellenben minél későbbi szakaszban kezd el felfelé kúszni a kamat, annál kisebb mértékben növeli ez a havi utalás összegét. Bár a korábbinál sokkal szigorúbb szabályozás miatt a hitelek drágulása könnyebben elviselhető, a kockázat megmaradt. A jelenlegi szabályok jóval nagyobb puffert követelnek meg, vagyis a lakás értékéhez képest csökkent a felvehető hitel összege, a törlesztőrészlet pedig csak a jövedelem kisebb hányada lehet. Azaz elvileg nehezebb lesz bedőlni egy új hitellel, de attól még ugyanúgy fájhat, ha nem várt szintre ugrik a havi hiteltörlesztő. Nemcsak lakásra, vásárlásra is kölcsönt veszünk fel fotó: Imre györgy Tőzsde Az olajcégek a nehéz helyzet ellenére is kistafírozták tulajdonosaikat Osztalék bármi áron Rédei Judit Pénzüknél maradtak azok a befektetők, akik még a részvényeknek szavaztak bizalmat, a tavalyi kedvezőtlen piaci folyamatok ellenére is. A világ 1200 legnagyobb vállalata összesen 1150 milliárd dollár osztalékot fizet 2015-ös tevékenysége után, amely nagyjából kompenzálja a részvényesek tavalyi 1300 milliárd dollárra becsült tőzsdei árfolyamveszteségét. A Henderson Global Investors befektetési tanácsadó a napokban tette közzé adatsorát, amely 2,2 százalékos visszaesést jelez az előző évben kifizetett 1177 milliárd dollárhoz képest. Az elemzésből kiderül, hogy az árfolyamhatásokat és néhány rendkívüli eseményt figyelmen kívül hagyva valójában 9,9 százalékkal nőtt az osztalék mértéke a 2014-re eső mértéknél. Az erős dollár az Egyesült Államokat kivéve minden régióban csökkentette a kifizetések valódi értékét. Az USA dominanciája megkérdőjelezhetetlen, az amerikai társaságok 440,4 milliárd dollárral gazdagították a részvényeseiket, ez 12,1 százalékos növekedés. Nem mellesleg, a világ összes kifizetésének 43 százaléka. Az Egyesült Királyság 107,1 milliárddal a második, Japán 52 milliárd dollárral a harmadik a rangsorban. Az öreg kontinens éllovasa, Franciaország 47 milliárddal a negyedik, Németország 34,2, Svájc 34 milliárd dollárral gyarapította a kosarat. A pénz fialta a legtöbb pénzt, azaz a pénzügyi szektor vállalkozásai állták a globális kifizetések negyedét, közel 290 milliárdot. A másik nagy súlyú ágazat, az olaj - és a gázipar makacsul állta a frontot, miközben a vállalati nyereségek és persze e részvényárfolyamok is mélyrepülésben vannak. Osztalékfizetés vagy a leminősítés elkerülése? Ez a fő kérdés mostanság. A Standard & Poor’s például február elején leminősítette a Shellt, más európai energiacégeket megfigyelt státuszba helyezett, de ez sem rettentette el a nagy olajtársaságokat, melyek esetében az olajárak zuhanása miatt nem feltétlenül volna indokolt az osztalékfizetés. De inkább eladták értékeiket, csökkentették a befektetési terveiket, elbocsátásokról döntöttek, sőt hitelt is felvettek, de nem engedtek az osztalékpolitikából. Kivétel az olasz ENI, amely 30 százalékkal redukálta a járandóságot, valamint a ConocoPhillips, amely 66 százalékos csökkentést jelentett be, így a nagy érvágás, amelyre a piac a 2014 nyara óta 70 százalékos olajárzuhanás következményeként számított, elmaradt. Végül is az 1150 milliárd 9 százaléka, mintegy 103 milliárd jutott e kör részvényeseinek, igaz, ők sem lehetnek felhőtlenül boldogok, elvégre húsz százalékkal csökkent a részvényeik értéke. A vállalati élmezőny elején a Royal Dutch Shell és az ExxonMobil áll, kifizetéseik a 30 milliárdot ostromolják. Utánuk következik a China Construction Bank, valamint az Apple és a HSBC. A Henderson szerint a jövőre kifizetendő, idei év utáni globális osztalék - függetlenül a nyersanyagáraktól - tovább nő majd. Osztalék a világon