Népszabadság, 2016. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-29 / 50. szám

61 Politika és Gazdaság Lapszél Nőhetnek az üzemanyagárak A benzin akár hat, a gázolaj leg­feljebb három forinttal drágul­hat szerdától a GKI Energiaku­tató szerint. Az olaj drágult, a benzin és a dízel viszont olcsóbb lett a nemzetközi tőzsdéken. Ez a jelentős dollárerősödés miatt gyűrűzhet be hozzánk emelke­désként, de az árak szinten ma­radása se kizárt (M. I.) Új alállomás javítja az ellátás biztonságát Javul a villamosenergia-ellátás biztonsága azáltal, hogy átadták a Mavir Magyar Villamosener­­gia-ipari Átviteli Rendszerirá­nyító közel hétmilliárdból épült Perkáta 400/120 kilovoltos alál­­lomását - közölte a cég. (M. I.) Nő a forgalom Budapestről Berlinbe Március 24-től napi háromra sű­rít járatainak számát az Air Ber­lin Budapest és Berlin Tegel re­pülőtere között. Az új járat késő este érkezik Budapestre és reg­gel 6.30-kor indul Berlinbe, ahol nyolc óra előtt landol, mint an­no a Malév járata, így berlini át­szállással elérhető lesz Madrid, Chicago, Kréta, Koppenhága és Las Palmas is. A sűrítés megelő­ző csapás a légitársaság részéről, hiszen a Ryanair ősztől lép be a piacra a berlini vonalon, igaz, a fapados társaság Schönefeldre repül. (V. G. G.) Már szerződnek a tokaji termelőkkel Már tavaly decemberben tájé­koztatta partnereit a Tokaj Ke­reskedőház a 2016-os új felvá­sárlási árakkal és koncepcióval kapcsolatban. A szerződésköté­sek március végén zárulnak le. A gazdák már most tudni fogják, hogy korai vagy késői szüretre koncentráljanak, és mennyit fog­nak kapni az általuk megtermelt szőlőért. (Munkatársunktól) FOTÓ: REUTERS - FABRIZIO BENSCH BAROMÉTER 2016. február 22-26. ; . - RBS V 226,01-8,91% Több mint nyolc százalékot esett a The Royal Bank of Scotland, miután a cég kétmilliárd fontot meghaladó veszteségről számolt be. BUX OTP (BUDAPEST) (BÉT) 2,10% -1,20% 23 657 5995 © © MOL EURÓ/FORINT (BÉT) (BUDAPEST) 0,25% 0,89% 13 970 311,25 © © FRANK/FORINT DOLLÁR/FORINT (BUDAPEST) (BUDAPEST) 2,01% 2,73% 285,62 284,82 © © NÉPSZABADSÁG 2016. február 29­, hétfő MNB A teljes hitelállomány még csökken, de idén már élénkülésre kell számítani Újra az eladósodás útján Nem tartott sokáig a lakosság fé­lelme a hitelektől. A Magyar Nem­zeti Bank hitelezési felmérése sze­rint bár összességében 2015 utolsó negyedévében csökkent a lakosság teljes hitelkitettsége, idén jelentős élénkülésre lehet számítani, főként a lakáshitelek esetében. Pedig a de­­vizaalapúakhoz hasonlóan a forint­hitelek is veszélyesek lehetnek. F. Szabó Emese A forintosítás és elszámoltatás ha­tására 2015 negyedik negyedévé­ben jelentősen - 111 milliárd fo­rinttal, több mint 15 százalékkal - csökkent a lakosság hitelállomá­nya. A teljes lakáshitel-állomány az év végén 2926, a fogyasztási hi­tel pedig 2662 milliárd forint volt. A forintosítás és hitelkiváltás ha­tásával együtt ugyanakkor a csök­kenés jóval szerényebb, mindössze 4,5 százalék. Kérdés, hogyan alakul a folyamat a közeli jövőben. Hiszen az újonnan kötött hitelszerződések összege 187 milliárd forinttal, azaz 27 százalékkal emelkedett. A lakás­célú hitelek esetében a növekedés éves üteme 42 százalékot tett ki, míg a szabad felhasználású jelzá­loghitelek kibocsátása kilenc szá­zalékkal, az egyéb fogyasztási hite­leké 15 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A lakosság félelme a hitelektől kezd elpárologni, nagyobb kedv­vel adósodnak el. Nem azért, mert jobbak lettek a kondíciók. Az utol­só negyedévben a bankok nem eny­hítettek trendszerűen a hitelek ka­matain - csak a fogyasztási hitelek­nél volt tapasztalható hasonló. A bankok arra számítanak, hogy a következő fél évben tovább élén­kül majd a hitelek iránti keres­let, így nem várható, hogy ebben a szegmensben csökkennének a hi­telkamatok - hiszen ettől függetle­nül is felveszik a kölcsönöket. Eb­ben szerepet játszik a kormány csa­ládi otthonteremtési kedvezménye (csok), ami akár felelőtlen kiadá­sokra is sarkallhatja a családokat. Igaz, ezek a hitelek forintalapúak, vagyis nincs árfolyamkockázat, a kamatok azonban könnyedén el­szállhatnak, ami a svájcifrank-ala­­pú hitelekhez hasonló problémát is okozhat. A jelenlegi extrém alacsony ka­matkörnyezetben rendkívül kedve­ző körülmények között lehet hitelt felvenni - ha ehhez hozzávesszük a csod keretében nyújtott kamat­­kedvezményt, akkor szinte min­den forint ajándék most. Nem árt azonban rögzíteni: ez az állapot bi­zonyosan nem marad fenn mind­örökké, egy tipikus, 10-15 éves fu­tamidejű lakáshitel esetében lehet számítani arra, hogy az évek során emelkedni fognak a kamatok, így a törlesztőrészletek magasabbak lesznek. Igaz, a piacon vannak fix kama­tozású hitelek is, ezek jellemzően öt, esetleg tíz évre nyújtanak védel­met a részletek elszállásával szem­ben. Kamatuk korántsem annyi­ra alacsony, jócskán hat százalék fölött is lehet. Ezekhez képest egy változó, háromhavi vagy féléves kamatperiódusú hitellel most akár négy százalék alatti kamatot is el lehet csípni. Első blikkre ez rend­kívül jó ajánlat, ám ezek a hitelek azonnal drágulni kezdenek, amint a jegybank emelni kezdi az alap­kamatot. A kamatot a hitelintéze­tek a csokos támogatott lakáshi­tel esetében az állampapírok hoza­ma, máskor valamilyen, a jegyban­ki alapkamathoz igazodó bankközi kamatláb alapján állapítják meg. A hitel drágulásától nem óv meg a csok sem, hiszen a szabá­lyozás szerint a támogatás kereté­ben nyújtott kamatkedvezményt a kormány időről időre felülvizsgál­ja, ami azt jelenti, hogy extrém ka­matkörnyezetben meg is szüntet­heti, vagy mérsékelheti annak mér­tékét - onnantól pedig az adósnak kell állnia a pluszterheket. Nem könnyű előre jelezni, hogy forintban mekkora kockázatot fut az ügyfél - ahogyan a svájci frank árfolyamának változását sem le­hetett kikövetkeztetni 2007-ben. A hitelek törlesztése jellemzően úgy történik, hogy az első években az összeg nagyobb részét a kamat visszafizetése teszi ki, a tőke pe­dig a kisebbet, majd ez az évek so­rán fordul. Vagyis ha egy hitelszer­ződés első felében szállnak el a ka­matok, a törlesztőrészlet sokkal nagyobb mértékben ugrik meg, hi­szen a havi fizetnivaló javát még a kamatteher teszi ki. Ellenben mi­nél későbbi szakaszban kezd el fel­felé kúszni a kamat, annál kisebb mértékben növeli ez a havi utalás összegét. Bár a korábbinál sokkal szigo­rúbb szabályozás miatt a hitelek drágulása könnyebben elviselhető, a kockázat megmaradt. A jelenle­gi szabályok jóval nagyobb puffert követelnek meg, vagyis a lakás ér­tékéhez képest csökkent a felvehe­tő hitel összege, a törlesztőrészlet pedig csak a jövedelem kisebb há­nyada lehet. Azaz elvileg nehezebb lesz bedőlni egy új hitellel, de attól még ugyanúgy fájhat, ha nem várt szintre ugrik a havi hiteltörlesztő. Nemcsak lakásra, vásárlásra is kölcsönt veszünk fel fotó: Imre györgy Tőzsde Az olajcégek a nehéz helyzet ellenére is kistafírozták tulajdonosaikat Osztalék bármi áron Rédei Judit Pénzüknél maradtak azok a befek­tetők, akik még a részvényeknek szavaztak bizalmat, a tavalyi ked­vezőtlen piaci folyamatok ellené­re is. A világ 1200 legnagyobb vál­lalata összesen 1150 milliárd dol­lár osztalékot fizet 2015-ös tevé­kenysége után, amely nagyjából kompenzálja a részvényesek tava­lyi 1300 milliárd dollárra becsült tőzsdei árfolyamveszteségét. A Henderson Global Investors befek­tetési tanácsadó a napokban tette közzé adatsorát, amely 2,2 száza­lékos visszaesést jelez az előző év­ben kifizetett 1177 milliárd dollár­hoz képest. Az elemzésből kiderül, hogy az árfolyamhatásokat és né­hány rendkívüli eseményt figyel­men kívül hagyva valójában 9,9 százalékkal nőtt az osztalék mér­téke a 2014-re eső mértéknél. Az erős dollár az Egyesült Államokat kivéve minden régióban csökken­tette a kifizetések valódi értékét. Az USA dominanciája megkérdő­jelezhetetlen, az amerikai társasá­gok 440,4 milliárd dollárral gaz­dagították a részvényeseiket, ez 12,1 százalékos növekedés. Nem mellesleg, a világ összes kifizetésé­nek 43 százaléka. Az Egyesült Ki­rályság 107,1 milliárddal a máso­dik, Japán 52 milliárd dollárral a harmadik a rangsorban. Az öreg kontinens éllovasa, Franciaország 47 milliárddal a negyedik, Német­ország 34,2, Svájc 34 milliárd dol­lárral gyarapította a kosarat. A pénz fialta a legtöbb pénzt, azaz a pénzügyi szektor vállalko­zásai állták a globális kifizetések negyedét, közel 290 milliárdot. A másik nagy súlyú ágazat, az olaj - és a gázipar makacsul állta a frontot, miközben a vállalati nyereségek és persze e részvényárfolyamok is mélyrepülésben vannak. Oszta­lékfizetés vagy a leminősítés elke­rülése? Ez a fő kérdés mostanság. A Standard & Poor’s például feb­ruár elején leminősítette a Shellt, más európai energiacégeket meg­figyelt státuszba helyezett, de ez sem rettentette el a nagy olajtársa­ságokat, melyek esetében az olaj­árak zuhanása miatt nem feltétle­nül volna indokolt az osztalékfize­tés. De inkább eladták értékeiket, csökkentették a befektetési tervei­ket, elbocsátásokról döntöttek, sőt hitelt is felvettek, de nem enged­tek az osztalékpolitikából. Kivé­tel az olasz ENI, amely 30 száza­lékkal redukálta a járandóságot, valamint a ConocoPhillips, amely 66 százalékos csökkentést jelen­tett be, így a nagy érvágás, amely­re a piac a 2014 nyara óta 70 szá­zalékos olajárzuhanás következ­ményeként számított, elmaradt. Végül is az 1150 milliárd 9 száza­léka, mintegy 103 milliárd jutott e kör részvényeseinek, igaz, ők sem lehetnek felhőtlenül boldogok, el­végre húsz százalékkal csökkent a részvényeik értéke. A vállalati élmezőny elején a Royal Dutch Shell és az ExxonMo­bil áll, kifizetéseik a 30 milliárdot ostromolják. Utánuk következik a China Construction Bank, vala­mint az Apple és a HSBC. A Hen­derson szerint a jövőre kifizeten­dő, idei év utáni globális osztalék - függetlenül a nyersanyagáraktól - tovább nő majd. Osztalék a világon

Next