Népszabadság, 2016. április (74. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-01 / 76. szám

2016. április 1., péntek • www.nol.hu NÉPSZABADSÁG Politika és Gazdaság i 3 Kormány­infó A Miniszterelnökséget irányító miniszter sajnálja, de kénytelen rácáfolni Rétvári Bencére Lázár nem tud a Klik megszüntetéséről Nincs kormánydöntés a Klik meg­szüntetéséről - mondta Lázár Já­nos a Népszabadság kérdésére a csütörtöki sajtótájékoztatóján, cá­folva ezzel Rétvári Bencét. A kor­mány komolyan veszi a tiltakozáso­kat, de például Lázár nem ül le tár­gyalni a Civil Közoktatási Platform képviselőivel. Csuhaj Ildikó A kormány helytelennek tartja, hogy beviszik a politikát az iskolák­ba, ennek ellenére nem becsüli le a szerdai megmozdulást, „nem keze­li le, nem csúfolja ki”, tiszteletben tartja az abban részt vevők vélemé­nyét, és érzékeli, hogy vannak az oktatásügyben problémák - így ér­tékelte Lázár János a szokásos csü­törtöki sajtótájékoztatóján a Taní­tanék Mozgalom akcióját, a szer­dán az iskoláknál zajlott polgári en­gedetlenségi mozgalmat. A Miniszterelnökséget irányí­tó miniszter azonban folyamatosan azt hangsúlyozta, a megmozdulás kudarcba fulladt, mert „a 3200 ma­gyar iskolából mintegy 100-ban volt érdemi és valós tiltakozás”. „Más kormányok a tegnapi nap után ki­nevetnék a tiltakozókat, a mi kor­mányunk azonban komolyan ve­szi” - fogalmazott, munkatársunk kérdésére hozzátéve, Orbán Vik­tor csak Pukli „igazgató úr” bocsá­­natkéréses ultimátumát ítélte vicc­nek, a miniszterelnök pályafutása alatt soha nem minősítette tréfá­nak a tiltakozásokat. Arra, hogy ele­get tesz-e Pukli István, illetve a Ci­vil Közoktatási Platform kérésének, és lesz-e Varga Mihállyal együtt a tárgyalópartnerük, Lázár János úgy fogalmazott: „140 ezer pedagógus van, szívesen találkozom velük kü­­lön-külön is, ha ez lesz a munkafel­adatom, de a kormány nem én va­gyok”. A miniszter válaszából ki­derült: a kabinet rendíthetetlen, a kormány köznevelési kerekasztalá­hoz várják a tiltakozókat is. Munka­társunk felvetésére, hogy a pedagó­gustiltakozások hatására a kormány komoly változtatásokat tervez, pél­dául a katasztrofális Kliknél - mint ahogyan Rétvári Bence be is jelen­tette az ATV-ben, hogy a Klik meg­szűnik -, Lázár János azt mondta: sajnálatos, hogy ezt kell mondania, „mert nagy tisztelője Rétvári Ben­ce hősies munkájának”, de nem tud a Klik megszűnéséről. A kormány - tette hozzá - egyelőre semmiben nem döntött, nem volt kormányülé­sen téma a Klik, mert még nem tár­gyalta meg a köznevelési kerekasz­tal javaslatait. Lázár János mon­dandójából kiderült: a magyar ál­lam nem fog lemondani iskolafenn­tartói jogáról. A sajtótájékoztatón Lázár be­szélt arról, hogy a kormány lezárt­nak tekinti a vasárnapi pihenőnap kérdését, a választóknak kell el­dönteni, kívánják-e azt felülvizs­gáltatni. A miniszter állította, a statisztikák cáfolják a kereskedők aggodalmát, a kiskereskedelmi forgalom ugyanis folyamatosan és egyre jobban növekszik. Az embe­rek 3-4 százalékkal költenek töb­bet a vasárnapi boltzár óta - közöl­te. Visszautasította azt is, hogy ke­vesebben dolgoznának. Szerinte ez nem igaz, több ezer új munkahely jött létre. Lázár János szerint lehetne nevetni a tiltakozókon, de ők ilyet nem tesznek fotó: mti - bruzák noémi Tanítanék: legalább 15 ezren tiltakoztak A szerda reggeli polgári engedet­lenségi akcióban a Tanítanék Mozgalom adatai szerint legalább 15 ezren vettek részt - közölte a szerveződés három képviselője. Pukli István, Pilz Olivér és Törley Katalin a közleményben a Minisz­terelnökséget vezető miniszter szavaira reagált. Lázár János arról beszélt, hogy a megmozdulás kudarcba fulladt. Politikai elemzők Kérdés, meddig segítheti az ellenzéket az oktatás helyzete miatti országos tiltakozás Időhúzásban érdekelt most a kormány Doros Judit Eddig nyert a demokratikus ellenzék az utóbbi hónapok eseményein - el­sősorban az oktatás helyzete miatt indult tiltakozásokon és az NVI-bot­rányon. A Publicus Intézet nemré­giben készült felmérése azt mutat­ta, hogy az MSZP, a DK az Együtt és az LMP is erősödött. Az újabb nagy, szerdai til­takozó akció nyomán arról kérdeztünk poli­tikai elemzőket: tartós vagy átmeneti jelenség az ellenzéki erősödés?­­ Emlékezetes, hogy a kitiltási botrány és a netadós tiltakozások után majdnem egy­millió támogatót veszí­tett a Fidesz. Nem cso­da, hogy most is hasonló következ­ményre számítanak sokan - mondta Mikecz Dániel, a Republikon Intézet kutatója. Szerinte a Fideszt nem az érintené érzékenyen, ha a közokta­tás helyzete miatt aggódók hagyják el, hiszen az ő számuk nem kiemel­kedő. A kormánypártok számára na­gyobb veszélyt jelent, ha cselekvőké­pessége, kompetenciája kérdőjelező­­dik meg. A jelenlegi közok­tatási mozgósítás kap­csán láthatóan óvato­sak a pártok, nem kí­vánnak rászállni a moz­galmakra. Mindeköz­ben az is kiderült, hogy Pukli István MSZP-s múltja nem hiteltele­­nítette el a tüntetése­ket, a pártpolitika-elle­­nességgel nem lehetett demobilizálni a tüntetőket - fogal­mazott Mikecz. Hozzátette: a kor­mány érdekelt az időhúzásban, és a tüntetők is tudják, hogy május után, az érettségik közeledtével és a nyári szünet miatt nem lehetséges magas részvétellel bíró akciókat szervezni. A két hét múlva szervezendő ak­ció ezért valószínűleg ebben a tanév­ben az utolsó lesz. A további mozgó­sítás természetesen függ a kormány ajánlatától is, de a szakszervezetek és maga az iskolahálózat olyan inf­rastruktúrát jelent a mozgalomnak, ami nagyban segíti a további meg­mozdulásokat. A tüntetések elsődle­ges kiváltó okai az egyénileg tapasz­talt sérelmek voltak, például az esz­közök hiánya, a tanulók túlterhelt­sége, a tankönyvválasztás korláto­zása. Változtatás nélkül a rendszer újratermeli ezeket a problémákat és ezzel együtt a sérelmeket is, mindez­zel pedig elvész az idő, amelyet a kormány a nyáron nyer - véleke­dett Mikecz. - A közvélemény­kutatásokból rendsze­rint nehéz ok-okozati összefüggéseket megál­lapítani. Nyilván ahhoz nem kell merész elem­zői hozzáállás, hogy az NVI előtt történtek és az oktatással kapcso­latos tüntetések nem tesznek jót a kormánynak, s az ellenzék „vadász­­területére” hajthatják a szavazók egy részét - mondta Krekó Péter, a Po­litical Capital igazgatója. A válasz­tási irodánál történteknél ez azért egyértelműbb, mert ott az MSZP volt a főszereplő, s egyben az áldo­zat, de átütő erejű plusztámoga­tottságot vélhetően ez sem okozott - vagy legalábbis rövid távon ez nem mérhető markánsan. A pedagó­gustüntetések szerve­zői jól látható módon igyekeznek távol tarta­ni a politikát és a politi­kusokat az események­től, így ők inkább meg­figyelői, mintsem sze­replői ezeknek az ese­ményeknek. Tény, hogy az elégedetlenség - le­gyen szó az oktatásról az egészség­ügyről vagy bármilyen más témáról - a kormány támogatottságát gyen­gíti és az ellenzékét erősíti. Részben ez az oka annak is, hogy láthatóan nem örül a kabinet, ha szakpoliti­káról, korrupcióról és a kormányzás hibáiról szól a közbeszéd, s e helyett inkább egyetlen témakört erőltet, a migrációt - mondta Krekó Péter. Krekó Péter NVI-botrány Most kapcsolt a választási bizottság Lencsés Károly Feljelentést tesz a Nemzeti Válasz­tási Bizottság (NVB) a Nemzeti Vá­lasztási Iroda (NVI) székházánál február 23-án történtek miatt - er­ről döntött egyhangúlag csütörtöki ülésén a testület. Egyébként az iro­da elnöke, Pálffy Ilona az ügyben már kedden megtette ugyanezt. Az ok: amikor a Kúria döntése nyomán megnyílt a lehetőség arra, hogy az üzletek vasárnapi zárva tartása kapcsán bárki újabb nép­szavazást kezdeményezzen, az NVI székházánál botrányos események történtek. Az épület előtt már kora reggel kopasz, kigyúrt fiatalok gyűl­tek össze, akik a biztonsági kame­rák nyilvánosságra hozott felvéte­lei szerint együttműködtek Erdősi Lászlónéval, aki később a szocia­lista Nyakó Istvánt megelőzve ér­kezett az időbélyegzőhöz, így a vá­lasztási bizottság nem egészen egy héttel később - a nyilvánvaló aggá­lyok ellenére - az ő kérdését hite­lesítette. Csütörtökön az MSZP delegált­ja, Litresits András javasolta, hogy a bizottság az utóbb napvilágra került bizonyítékok alapján tegyen bünte­tőfeljelentést. Már korábban kide­rült, hogy az épület portáján volt ki­sebb lökdösődés, és Nyakót valóban akadályozták, de csak mostanra vált az NVB számára is nyilvánvalóvá: a kopaszok és Erdősiné együttmű­ködtek, mert csaknem bizonyosan a népszavazási beadványának má­solatát tartalmazó dossziékat osz­tottak ki a fiataloknak. Ez egészen más fényben tünte­ti fel az eseményeket - ismerte el a testületi ülésen még a bizottság parlament által fideszes jelöltként választott tagja is. A bizottság - bár az NVB elnöke Nyakó tájékoztatá­sa szerint az indítvány napirend­re vétele ellen szavazott - végül el­lenszavazat nélkül döntött arról, hogy választás rendje elleni bűn­­cselekmény gyanúja miatt feljelen­tést tesz. Aminek persze sok tétje nincs, mert vagy húsz más hasonló bejelentés érkezett a rendőrséghez, és a nyomozást el is rendelték. Az ülés után Nyakó kérdésünk­re kijelentette: ez a lépés újabb bi­zonyítéka annak, hogy az üzletek vasárnapi zárva tartása ügyében egyetlen törvényesen benyújtott kérdés létezik, és ez az övé. Hang­súlyozta ugyanakkor, ha az illetékes szervek már korábban is „nem szó­rakoznak”, gyűjthetnék az aláíráso­kat, és hamarosan kiírhatnák a re­ferendumot. A szocialista politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy a Hvg.hu csütörtökön azt írta: teljesen más fordulatot vesz a választási irodánál zajló kopasz balhé, ha az NVB tagjai látják a külső kamerák felvételeit. Azok megtekintésétől azonban a bizottság elnöke és a választási iro­da vezetője - a felvételek informá­ciótartalmát bagatellizálva - a por­tál szerint nagyjából lebeszélte őket, így könnyen adódik a feltételezés: a testületet megvezethették. Nyakó emiatt azt tervezi, hogy a rendőrséghez fordul. Ha ugyanis igaz, hogy a bizottság döntését bárki hamis információk közlésével, illet­ve adatok elhallgatásával befolyá­solni igyekezett, az felvetheti a hi­vatali visszaélés gyanúját. Nyakó István a kopaszok gyűrűjében fotó: móricz-sabján simon

Next