Népszava naptár, 1900 (Budapest, 1899)
Csizmadia Sándor: Kié Petőfi Sándor?
4o galmai annyira megrongálták, hogy higgadtságát teljesen elvesztette s felcsigázott izgatottságában már barátainak tanácsára sem hallgatott. Csakis ennek a beteges állapotnak róható fel a párviadalra való kihívás. Bosszúért lihegett. Mindegy volt már neki, akár az apa, akár a vetélytárs áll oda czéltáblának, Prakovitz a kihívását elfogadta. Lassalle párbajsegédeknek Bethlen magyar tábornokot és Rüstov őrnagyot nevezte meg, ellenfele pedig dr. Arndt-t és gróf Kayserlingh-et. A párbaj feltételeit a következőkben állapították meg: Fegyvernem, pisztoly. — Háromszori golyóváltás. —Tizenöt lépés a távolság. — A csütörtök lövésnek számíttatik. — Találkozás augusztus 28-án, reggel 9/28 órakor Genf városának egyik omnibusz állomásánál. — A felek a párbaj előtt kölcsönösen nyilatkozatokat állítanak ki, hogy sajátkezűleg vetettek véget életüknek. A végzetteljes párbaj részleteiről következőket beszéli Rostov őrnagy: „Reggel öt órakor felmentem a Viktoria szállodába, hogy Lassallet felköltsem. Lassalle nyugodtan aludt. Felébredésekor első pillantása a pisztolyokra esett. Megragadta azokat s nyakamba borulva mondá: „Igen, ez való már az én számomra! Hét óra előtt ott voltunk a párbaj színhelyén, de az ellenfél nem jelent meg, tehát várakoztunk. Fél nyolcz órakor Rakovitza is megérkezett. „Egy bokrokkal körülvett tisztáson állítottuk fel a feleket. Én töltöttem a pisztolyokat s egyszersmind reám bízatott a vezénylés. Minden lövésre 20 másodperczet határoztunk és pedig olyformán, hogy először felkiáltok : egy tiz másodpercz leteltével, kettő! s azután a húsz másodpercznél: három! Ekkor történik a lövés. Megkezdődött a párbaj. Kiadtam az első jelszót: egy! Mielőtt a kettőt elkiálthattam volna, Rakovitza elsütötte a fegyvert s csak ezután dördült el Lassalle pisztolya. A lövés után megtántorodott Lassalle, mire az egyik párbajsegéd felé sietve kérdé: „Megsebesült?“ Lassalle igennel felelt. Azonnal lefektettük, hogy az első kötéseket felrakhassuk. „Ezalatt az ellenfél sértetlenül eltávozott. Lassallet a kötés után a kocsiba tettük. Útközben a sebesült nyugodtan tartotta magát, csak mikor egy helyen kikerülhetlen kövecses után haladtunk, panaszkodott fájdalmakról és megkérdezte, hogy otthon leszünk-e már nemsokára.“ A szállodában a lépcsőkön biztos léptekkel ment felfelé az emeleten lévő szobájába. A seb halálos volt, mert a golyó a test nemesebb részeit sértette meg. Legkiválóbb orvosokat hivatták, de nem lehetett megmenteni. Háromnapi szenvedés után, 1864. augusztus 31-én, megszűnt élni. Vele sírba szállt a szocziáldemokrácziának egyik legkiválóbb apostola.