Népszava naptár, 1903 (Budapest, 1902)
Naptár
K9P*BVI A naptár. A mostani időszámításunk a római naptárból fejlődött, amely a legrégibb időben 10 hónapos éven alapult. Egy-egy év egyesek szerint 304, mások szerint 360 napból állott. E legelső újító Numa Pompilius király volt (Kr. e. 717.), mert behozta a 12 hónapos évet. A hónapok a következő sorrendben következtek : március, április, május, június, quintilisz, sextilisz, szeptember, október, november, december, január és február. A február csak 23 napból állott, azonkívül minden második évben február után egy 22 vagy 23 napos úgynevezett marcedoniust iktattak be. A nap-év átlagos hossza 365 nap, 5 óra, 48 perc, 4617 másodperc. A római év ennél nagyobb volt. Julius Caesar idejében 355 napos év dívott náluk és ahhoz hozzájárult még 4 év lefolyása után egy 22 és egy 23 napos marcedonius. Ez 4 év alatt 1465 nap, amiből egy évre 366* nap esik. A Kelet éppen a római évnek e túlságos hosszúsága miatt 65 évenként 1-1 nappal elmaradt. Kr. e. 47-ben már 67 nappal tért el a napévtől az összezavart római naptár. E zűrzavar késztette Julius Caesart a naptár megjavítására. Sosigenes alexandriai csillagász és Flavius Scriba közreműködésével behozta a 365 Y1 napos évet és elrendelte, hogy az év 365 napból álljon és az 1/1 napot minden negyedik évben február 23-ika után egy nap közbeiktatásával pótolják. Ez az úgynevezett Juliani naptár, amely még korántsem volt pontos, mindamellett a keleti keresztények még ma is ezt használják. A 11 perc és 14 másodpercnyi különbség miatt, amely a naptári év és a nap év között volt, 129-ben Kr. u. már napi eltérés volt. Századok múlva csak növekedett az eltérés, de csak később jöttek rá az eltérés okára, amiért is a 15. században XIII. Gergely pápa egy többtagú bizottság ajánlatára elrendelte, hogy 1582 okt. 4-ike után okt. 15-ikét írjanak, mert már 10 napi eltérés volt; az év hosszát pedig 365 nap, 5 óra, 49 perc és 40 másodpercnek vette fel. 400 Gergely és 400 juliani év között 3 napi eltérés van. Gergely elrendelte, hogy minden 4. év szökőév, de a százados évek közül csak azok, amelyek 400-zal oszthatók. A juliani és Gergely-féle naptár között 1582 óta már 13 napi az eltérés, mivel a Gergely-féle naptár szerint sem 1700, sem 1800, sem 1900 nem voltak szökőévek. Innen az eltérés a katholikus és a görög naptár közt. Tavasz kezdete: március 20-án. Nyár kezdete: június 23-án. Ősz kezdete : szeptember 25-én. Tél kezdete: december 24-én. Az időjóslásról. Az időjárásról szóló jövendölések idei naptárunkból is kimaradtak. Sok elvtársunk írta, hogy újra tegyük be. Mi mégsem tettük, mert ma is csak ámításnak tartjuk. Mi a felvilágosodás terjesztői vagyunk s igy természetszerűleg a tudatlanságnak ellenségei. A babona a tudatlanságnak legveszedelmesebb faja, s azért ennek is hadat kell szennünk és irtanunk kell minden téren. Az időjárásnak pedig hetekre, hónapokra, sőt évekre való megjósolása nem egyéb otromba babonánál. Hogy milyen idő lesz bizonyos napon egy hét, egy hónap, vagy egy év múlva, azt senki sem tudhatja előre. A kalendáriumok egy egyszerű fogással félrevezetik a népet. Mert hiszen bármit jósoljanak is, az valahol a nagy világban s mindig beteljesedik. Nincs olyan nap, amelyen valahol szép napos idő, valahol eső, szél stb. ne legyen. Például megeshet, hogy Csorváson gyönyörű napos idő van, holott ugyanarra a napra a naptár nagy esőt jósol; erre a csorvásiak azt mondják, hazudik a naptár. Pedig lehet, hogy az a naptár csak Csorváson hazudik, mert meglehet, hogy ugyanazon a napon Czegléden csakugyan nagy eső van. Ekkor aztán a czeglédiek persze állítják, hogy mégis csak igazat mond a naptár. Pedig egysegítű véletlenség. Az időjárást, úgy ahogyan a naptárakban van, akárki Higgmsolh,attól bizonyos, hogy valahol mindig beteljesedik jóslata. Mifelátni ebrehasem nitéző, de inkább káros babonának terjesztői lenninem akartunkAlffiért haltuk ki az időjóslást ez idei naptárunkból.