Munkás-Heti-Krónika, 1873 (1. évfolyam, 1–52. sz.)
1873-01-05 / 1. szám
p 2-ik szám. 123 Egyes szám ára 1 kr. egy I. évfolyam., Munkás Heti Krónika. Társadalom-gazdászati néplap. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési Ars: [Negyedévre . . . • 60 kr. | Egy hóra ... 20 kr. Admministráczió és kiadó-hivatal : Bákos-Kék-utcza 9, ajtó 34. a.., a hová minden reklamácziók intézendők. Szerkesztőségi iroda : a-utoza és véczi út sarkon 68, ajtó 6. az. Nem használt kéziratok vissza nem küldetnek. HIRDETMÉNYEIK: legolcsóbban számittatnak és az administráczióban Rákosárok-utcza 9, ajtó 24. sz. a. elfogadtatnak. Olvasóinkhoz! „Szerencsé fel!" hívunk mi is, — a bányász szokása szerint, midőn az aknába száll, — lapunk, a „Munkás heti-krónika" első számának megjelenésekor. Ép oly jó bizalommal eredményre, mint a bányász, kezdjük mi is munkánkat. Tudva ámbár, mily feladatnak vontuk alá magunkat, ti rajtatok van most, munkások, hogy érdektek védőjének kellő állást szerezzetek. Tegyen mindenki tehetsége szerint, hogy lapunk minél messzebb kiterjedést nyerjen. — Ne legyen műhely, kevésbé pedig munkás kunyhó, hol a_ „Munkás heti-krónika" ne találtatnék. — Ébreszszétek fel a közönyösöket hosszantartó álmokból, keltsétek az olvasóérdekeltséget munkás-testvéreitek közt, amivel csak ezáltal biztosíthatjátok a „Munkás heti-krónika" tételét. Előfizetési ára oly olcsóra van szabva, hogy minden munkásnak tehetségében áll, azt magának megszerezhetni. Mi a lap tartalmát illeti, az vezérczikkek és hetiszendéken kívül különösen az egyletek és munkások körében előfordulandó mozzanatokról bővebb tudósítást fog hozni. AMunkás heti-krónika" továbbá a társadalmi kérdések megvitatását és a munkások anyagi érdekeinek megóvását és gyámolítását tűzte ki czéljául, miért is az egyletek és társulatok felszólíttatnak, hogy előfordulandó kívánalmaikat és panaszaikat a szerkesztőségnek (váczi út 58. sz., ajtó 6) küldjék be, hol szíves felvételt fognak találni. Mint már az előfizetési felhívásból kitűnik, a „Munkás heti-krónika" a család iránt, különösen pedig a munkásnők irányában is tekintettel lesz, mivel folytatásokban egy társadalmi regényt közöl. Ezenkívül a „Munkás heti-krónika" felvilágosításokat fog tartalmazni a munkavásárról, az élelmiszerek átállásáról, a különféle munkások keresetéről, és végre az egyletek és társulatok betegpénztárairól stb. stb. Főtörekvésünk oda lesz irányulva, hogy a minden oldalról jövő kívánságoknak igazságosan megfelelhessünk. Hogy minden előfordulható panasz elháríttassék, felszólítjuk az. előfizetőket, hogy ha netán lapjaikat meg nem kapnák, azt azonnal a kiadóhivatallal (rákosárok-utcza II. sz.) tudatni, mivel csak ezáltal létethetik rend a szétküldésben. Reklamácziók meg nem kapott lapok miatt, nyitott (pecsétetlen) levélben történnek, és a laputánküldésen kívül mást nem tartalmazhatnak. Mégegyszeri felszólítással számos részvétre, maradunk testvéri üdvözlettel A kiadók. Általános munkás betegsegélyző- és rokkantpénztár. (Pest, rákosárok-utcza 9. sz., ajtó 24.) A tagok azzennel értesittetnek, hogy a választmány határozata folytán a „Munkás heti-krónika" az „általános munkás betegsegélyző- és rokkantpénztár" hivatalos közlönyévé elfogadtatott.. Ennélfogva közölni fogjuk ebben a hetenkint a pénzügyi kimutatásokat, valamint mindazon ügyeket, melyek a tagok az egylethez való viszonyait illetik. Azon reményteljes várakozásban, hogy egy hivatalos közlöny előnyössége elismerést találand, és minden tag iparkodni fog a „Munkás heti-krónika" elterjesztésére, az „általános munkás betegsegélyző- és rokkant-pénztár" érdekében cselekvőleg működni, maradunk testvéri üdvözlettel Pest, decz. 18-án 1872. A választmány egy általános szabadfosztási mozgalmat idézett elő, melynek természetszerűleg egy általános munkásmozgalom magát szembe állította. Minthogy pedig az ipartársulati mozgalom, mely csak rövid idő óta, különösen most kezd Magyarországon folyamatba jönni, helyén találjuk a következőkben ezekre vonatkozó czikket közölni, valamint jövőben sem fogjuk elmulasztani az ipartársulatokat illető főkérdéseket értekezésünk tárgyaivá tenni. A szerkesztőség. Pest, január 1. Szokás szerint kötelességünkben állana, lapunk első számával egyszersmind annak programmját olvasóink elébe állítani, ezt megmagyarázni és indokolni, mégis kell eltérnünk attól, mégpedig kettős okból. Először lapunk társadalom-gazdászati jelleménél fogva, ódon sajtótörvényünk értelmében államjogi kérdések fölött nem értekezhet, melyekhez programmszerű állást kellene elfoglalnunk; másodszor nyilatkozik valamely állam társadalom-gazdászati élete oly sokszor is, majdnem számtalan tüneményekben, hogy még a fontosabb kérdések előszámításával ezen a téren, egy czikk kis határán belül sem érhetünk fel. Egyébiránt lapunk a munkásnép érdekeinek képviselésére lett alapítva, ezért tehát főkép azon kérdések körül fognak értekezéseink forogni , melyeket összességükben munkáskérdésnek neveznek. Azért mindenkor és minden körülmény között, miről olvasóink biztosítva lehetnek, bátran küzdeni, midőn munkástársaink jogaibecsülete és emberi méltóságának védése forog fenn, midőn arra kerül, hogy a munka emberét éhetetlen kifosztói részéről eszközlött önkény, nyomás, bérkurtítás, munkaidő-felemelés és bitorlás ellen testvéri ótalomba venni. Hogy a munkások épen a mostani korszakban, melyben az alapítási járvány uralkodik, nyilvános utalmat szükségesnek, az kétségtelen, most, hol a pénzzacskósoknak legarczátlanabb módon lázason űzött bitvágya Az ipartársulatok ügye. Buda-Pest, decz. 31. 1872. Mióta a magyar ipartörvény kihirdetve lett az országban, az ugy iparos munkaadó közt, mint maguk az iparmunkások közt élénk forgalmi élet tört utat magának. A czéhrendszernek, a hűbéres korszak ama veszélyteljes örökségének végromlása ezen törvény által formailag előkészíttetett, de mégsem buktatta meg egészen. Ugy a mint az államot és társadalmat uralgó nyárspolgárság (bourgoisie) minden az általa újra szervezett vagy reformált, azaz átalakított intézménynél a maga előnyére bizonyos záradékot kiköt, ugy történt ez az új ipartörvény alkotásánál is, mely különben — mellékesen megemlítve — néhány tekintetben nincs minden előny nélkül, a munkásokra nézve. Ily záradék az ipartörvény ama megállapítása, mely szerint ama czéhek vagy kényszertársulatok, melyek a törvény életbeléptetése utáni 3 hónap lefolyása után még léteznek, utasíttatnak új ipartársulatok alapítására, ami más szóval nem egyéb, minthogy a gyűlölt és elavult „czéhek" formája helyett, a kimondásra alkalmasabb és a munkásoknak szelídebben hangzó „ipartársulatok" léteznek, melyekben az egész kasztszellem, mely előbb a tisztességes czéhekben honolt, rút alakjában ismét található. De eltekintve egy ipartörvény ezen és más több hiányaitól. Látjuk , hogy a nyárspolgárság, mely a czéhek eltörlését előidézte, a dolgoknak uj fordulatát is iparkodik haszonlesésének alávetni és saját előnyére szolgaképessé tenni, a midőn ezen záradék meghagyása által nekik sikerült, a feloszlásban levő czéhek tagjait akadályozni a munkástársulatokhoz, mint ezekkel egy sorsban osztozókhoz csatlakozni; a czéhmesterek naponként tapasztalhatják, hogy