Munkás-Heti-Krónika, 1875 (3. évfolyam, 1–52. sz.)
1875-01-03 / 1. szám
vogy aouo egy gondnélküli "-internesz méltó léteit alapíthatnánk; hatott továbbá a szembeállítás más társadalmi osztályokkal, kik fizikai munkanélküliségben terméketlen és a közjót károsító működésük által a földi javakból sokkal többet élveznek, mint szükséges. A meg nem érdemlett tulság és a nyomornitéletrengés közötti aránytalanság sokkal szembeötlőül) a városi társadalmi életben, mint ott, hol a vagyonosság szerényen viszszavonul és ott csak a nyilvánosságra van szüksége, hogy a munkást társadalmi és politikai állásának küzdelmére lelkesítse, mig a vidéki munkás szokott nehézkességében csak nagyon szűk eszménykörben mozog, mely nem engedi meg neki a mindennapiasság körén tul magának ítéletet alkotni; ő kénytelen a létezőnél maradni; fentről vár és akar mindent; kevés fogalom él még képzeletében az emberi jogról, s de gondoskodott is erről a rosz iskola, melyeket a papok pártfogásolnak, kik fenn tudták tartani ostobaságukban. A vidéki munkás, legyen az föld- vagy iparmunkás többet nem akar, mint azt, mit közvetlenül teremt és amit a telhetetlenek őt élvezni engednek. Roszul alkalmazott buzgóság megerősíti ezen bárgyú korlátoltságot fogalomtehetségében, úgyannyira, hogy a munkások önmagukban nem találnak és nem tisztelnek mást, mint a nyers erőt és az aljas szenvedélyt. Környezete ahelyett, hogy képzőleg és felvilágosítólag hatna rá, ismét csak bénítólag és erkücstelenítőleg hat; mert ránézve a kispolgárság alacsony művelődési foka és életmódja, mint annak bárgyú osztály hiúsága az öntudatnak valamennyi útját elzárja, ha csak egy óriási szellemű sajtó nem hárít el útjából valamennyi akadályt. Minden iránt való közönyössége mellett, mely korlátolt tengését nem érinti, társadalmi nyomorának megkoronázásához még az is jánt, hogy bizonyos személyekkel egy az istenítéssel határos kultuszt űz, kikről azt gondolja, hogy ezek képesek közvetítések által nyomorát enyhíteni és kiknek szeszélyétől függ, hogy várjon számolhat-e egy szegényes vacsorára Ha ezen alázatosság, ezen személytisztelés a tiszteletérzetnek egy neméből eredne, ezt nem lehetne annyira kárhozni; de ez nem más, mint a szolgai tudatnak kifolyása és a hatalomnak akaratlan alávetése, mely fizikai romlására, családjának nyomorára építi boldogságának trónját. Hogy a vidéki munkást a munkaadóra nézve oly hasznothajtó állapotban fenntartsa, erre nézve a patriarchális berendezések maradványa nagyon alkalmatos, mely különösen a paraszt és munkaadó által — ha nem is lát benne törvényt —egyszerűen meg lesz hagyva. (Folytatjuk ) kívánatos volna már csak azért is, hogy helyzet őkép olyan legyen, mint azelőtt volt. Aztmondják, hogy: hisz a postahivatalnokok nem kérvényeznek, de elfeledik, hogy az alsóbb hivatalnokok törekvései fizetéseik felemelése ügyében fölebbvalóik intézkedései folytán dugába dőlt. Az utolsó nagy népöldöklés óta a kiszolgált altiszteket vagy felrokkant katonákat a postánál akarják alkalmazni 160 tallérnyi évidíjjal. Ily éhségkörrel csak azt eredményezik, hogy a hivatalnokproletár leányai a prosztitúcziónak lesznek áldozatai és ezen osztály, amely még mindeddig távol tartotta magát a társadalmi mozgalomtól, a munkáscsapatokkal, testvéreikkel fogják a társadalmi harcrot kiküzdeni." Eddig a „Volksstaat". Úgy hiszszük, hogy e helyzet nálunk sem jobb. Társadalmi s gazdászati szemle. Mint tudva van, a szocziáldemokráczia a hivatalnokproletáriátus ügyében és oly erélyesen küzd, mint a proletariátus többi nemes ügyében, nem gondolva azzal, hogy az alsóbb hivatalnokok félebbvalói iránti félelemből a munkáspárt törekvéseitől távol maradnak. A december 7-ei birodalmi tanácsi gyűlésben Hasselmann következőt mondta a posta- és újságigazgatás tételének tárgyalásakor : „Az alsóbb postahivatalnokok díjazása semmi arányban sincs azok óriási munkájával. A munkadíjak az utóbbi években mindenütt 60 százalékkal emelkedtek, adig az életárak és a pénz értéktelenítése egy magasabb kamattételt értek el. Az alsóbb hivatalnokok fizetéseinek fi) százalékkal való fölemelése tehát Lw -e fik. Eszék, decz. 21. Hat havi szünet után tegnap tartatott ismét egy nyilvános munkásgyűlés, melyen Kaup városi kapitány mint kormánybiztos működött. Miután Prpics, az ideiglenes bizottság elnöke néhány bevezető szóval a gyűlést megnyitja, a napirend első pontja, azeszéki iparmunkásegylet alapszabályainak felolvasása bocsáttatott vita alá, mely minden további megjegyzés nélkül elfogadtatott. Erre elnök tudatta a gyűléssel, hogy a magas kormány a most felolvasott alapszabályt az ideiglenes bizottságnak egy csekély alaki hiba miatt visszaküldte azon kijelentéssel, hogy mihelyt e hiba mellőzve lesz, szentesítésének nem álland útjában semmi, minek folytán az alapszabályokat elfogadtatnak, azeszéki iparmunkásegyletet pedig életbeléptetettnek tekinti és a jelenlevőket meleg szavakban a belépésre szólítja fel. Ezután elkezdődött a tagok felvétele, amely aránylag jól sikerült. A választmányba következőket választottak : Elnök Prpics; helyettes Kovacsics; pénztárnok Klug; jegyzők : Sten ?, és Ra-Ikics; választmányi tagok : Mass, Pischi, Szalay, Schlesser, Hauke, Blagovics, Csop, Schmidt, Golnhofer, és Schawer.; póttag Bozsek. Elnök az egyletet megalakultnak nyilvánítja. Mass hosszasban fejtegeti az egyleti életet és a munkásokat együttes működésre szólítja fel. Ezután elnök néhány lelkesítő szóval az ülést bezárja. Kovacsics András. Versecz, decz. 22. Hogy megmutassam, miszerint a versecziek még nem alusznak, vasárnap deczember 13-án egy nyilvános munkásgyűlést tartottak a következő napirenddel : 1) A munkások helyzete. 2) Az újonan benyuj-t tandó alapszabályok feletti vita, esetleg azok elfogadása. 3) Netáni kérdések és jelentések. Mint behivó Jung András elvtárs működött és miután a gyűlést üdvözölte, felszóbta azt az elnökség megválasztására. Megválasztották : elnökké Reinert János, jegyzővé Hippert Ferencz elvtársak. A napirend első potjához Deusch Tamás szólalt fel. Ecseteli a munkások és kisiparosok helyzetét s oda utal, hogy csak ezek szellemtelensége okai a tőke nyomásának, ajánlja az egyesülést és akölcsönös felvilágosítást, hogy ezáltal a rosz helyzet mellőztessék. Rosta Lerra szintén a munkaadó és munkás közti ellentétről szól. Aztán áttér a munkás politikai állására s azt mondja: Törekedjenek előbb a munkások a gazdászati rabszolgaságot lerázni magukról, mert csak igy remélhetnek politikai szabadságot, de nem oly szab-«^-'- ' ' a mely most csak papiroson van. Néhány megj^,«.^,, olvas a bourgeois-lapokból és beszédét következőleg végzi. Hogy e nyomorult helyzetnel véget vessünk, hogy ellenműködhessünk ellenségeink üldöztetésének, hogy a mai társadalmi rendszert reorganizálhassuk, szükséges, hogy egyesüljünk és szervezkedjünk. Azért dobjuk el magunktól közönyösségünket és szolgaiságunkat, el a személyes és nemzetiségi czivódásokat s akkor a munkának valódi emberei lehedünk. Olvassátok és terjeszszétek a "Munkás-Heti Krónikát", mert csak ennek segélyével remélhetjük azon napot, amelyre a mai társadalommal számolhatunk és czélunkat elérhetjük. Beszédénekvégeztével a következő határozati javaslatot terjeszti a gyűlés elé .Tekintetbe véve, hogy a fennálló társadalmi rendszer a munkás nép tételét nem hogy javítaná, de minden tekintetben és minden alkalommal súlyosbítja; tekintetbe véve, hogy a munkásosztály valamennyi polgári és politikai kötelességekkel szerencséltetett. A mai nyilvános munkásgyűlés határozza, minden rendelkezésére álló törvényes eszközökkel oda hatni, hogy a munkásosztály szomorú anyagi és szellemi helyzetén javíthasson, polgári és politikai jogait maga számára elérhesse." A határozati javaslat egyhangúlag elfogadtatott. Krummer Károly ugyan e tárgyban a verseczi munkások helyzetét ecseteli, milyen élénkség uralkodott köztük néhány évvel ezelőtt, most pedig a közönyösség vett rajtuk erőt, hogy sikerült néhány ellenségnek a munkásokat a mozgalomtól távol tartani. Ennek meg kell szűnni, — folytatja szóló — a munkásnak azon öntudatra kell jönni, hogy javát és boldogságát csak a munkásokban találhatja. Felszólítja a jelenlevőket, hogy maradjanak hű emberei a mozgalomnak, olvassák és terjeszszék a „Munkás-Heti-Krónikát" és a győzelem bizonyos lesz. A napirend második pontjához Serra oda utal, hogy a kormány már néhányszor küldte vissza a „munkás-képzőegylet" alapszabályait, módosítást rendelve; ezután bizottság alakult, mely az „óbudai ált. munkásegylet” alapszabályait véve mintául, újabb alapszabályt dolgozott ki. Ez elolvastatott és némi változtatással egyhangúlag elfogadtatott. Az egylet czíme „Verseczi munkásegylet" lesz. Czélja a képzés és a polgári jogok elérése lesz. Néhány apróbb ügy elérése után a gyűlés véget ért. I Az óbudai általános munkás-egylet tanács-tagjai felkéretnek, vasárnap január 3-án délután pont 3 órakor egy rendkívüli tanács-ülésre megjelenni. Az elnök nevében : Kovács Károly, titkár. Az óbudai általános munkás-egylet tagjai feszólíttatnak a vasárnap január 10-én délután 3 órakor tartandó rendes évi küzgyrülésre mennél számosabban megjelenni. Napirend: 1. Számadási jelentés. 2. Új tiszti választás. 3. Indítványok és interpellációk. A tagok felkéretnek a tagsági jegyet magukkal hozni. Kovács Károly, titkár. A tömeges munkásgyűlésben ennek költsége fedezésére 33 frt 67 krt gyűjtettek. A maradék a lap javára fontlazító. . .