Munkás-Heti-Krónika, 1876 (4. évfolyam, 1–53. sz.)
1876-03-26 / 13. szám
lített cselekményekbeni részvételt s csak a Commune kebelében való politikai működését ismerte be, s hivatkozott Anglia, Belgium és Holland példájára, mely államokban őt, midőn ott tartózkodott, csak politikai menekültnek tekintették. Dr. Emmer Kornél, mfifivédő, föllebbezésében kimutatta, hogy a bécsi rendőrség Frankéit csak boszúból fogta el, mivel ez a bécsi munkásmozgalomban részt vett, de büntetésre méltó cselekményt nem tudtak rábizonyítani. Védő törekedett még a párisi Commune állami jellegét is bizonyítani. A kir. tábla következő végzést hozta. Az elővizsgálat, mely ellen vádlott egyébbiránt nem is fellebbezett, helybenhagyatik, a vizsgálati fogság ellenben elvettetik, s Frankel szabadonbocsátása, a budapesti törvényszék által meghatározandó biztosíték mellett, e r e m d e t t e ti k. És megtörtént, mi eddigelé a magyar igazságszolgáltatás gyakorlása óta tán most először történt, t. i. az a csodálatra méltó gyorsaság, melylyel a kir. tábla ítélete végrehajtatott! Csütörtökön, tehát a fenti ítélet hozatala után két napra , déli 1 órakor Frankel Leo szabadlábra helyeztetett, miután atyja Dr. Frankel Albert ura kir. törvényszék által 5000 frtba megállapított kaució jelzálogilag betábláztatta volt. A ki ugy tudja mint mi, mily csigaléptekkel halad a magyar törvénykezés, bizonyára hálás köszönettel lesz Frankel társunk derék védője, Dr. Emmer Kornél (orsz. képviselő és ügyvéd) ur ritka buzgólkodása iránt, melylyel fogva volt elvtársunk ügyében eljárt, Frankel Leo barátunk pedig fogadja mindnyájunk üdvözletét s tekintse némi kárpótlásnak hosszú kinos fogsága alatti szenvedéseiért, hogy a magyarországi munkásoknak osztatlan rokonszenvét és tiszteletét birja, melyeket ő az elnyomatott néposztályok fölszabadításának dicső harcában magának méltán kiérdemlett! — A fővárosban a nyomor majd állandó tábort fog ütni. A vizkárosultakért a segélypénzek máris igen ritkán folynak be s az állam még mindeddig el nem határozta magát állami segélyezésre. Hiszen tudjuk: a gazdagokon, ha baj megesik, rögtön milliomokkal segítenek, de a szegény népen ? Láttuk azt a mult évi júniusban ránk rontott budai árvíz alkalmával. A ki tudja, mint mi,hogy a budai árvízkárosultak számára tavaly begyűlt pár százezer fit. kenyöradományok miként kezeltettek — hogy a szerencsétleneket miként classificálta az uri protectió, — vagy hogy csak mennyi volt már a többféle lapokban is olvasható, annak lehetetlen aggodalom nélkül arra nem gondolni, várjon a mai napság beállott csapások enyhítésére addig összegyűlt segélyösszegek sorsa is nem e hasonló teend? — — Szerbiáról azt híresztelték az uri lapok, hogy »socialistikus forradalom" ütött volna ki Kragujevacban, mi azonban meg nem valósult ; a szerb urak azonban e miatti rettegésekben és nehogy a hír nyomban ténynyé váljék, hatvannégy ismert jelesebb socialistát záratott el, köztük 1 mérnök, íőszolgálaton kívüli hadnagy, 3 tanár, 2 közigazgatási hivatalnok 1 szerkesztő, 1 nyomdász, 1 lelkész, 2 kereskedő. Bizonyítja ezen statisztika eléggé, hogy mennyire meg van „mérgezve" az egész társadalom kommunista elmék által! A soialista közlönyök hevesebb szavakban beszélnek, mint bármikor ezelőtt. Mi több még most fenyegetnek ám igazán feleléssel, mely igen lehetségesnek tűnik fel, miután a negotini, kragujeváci, semendriai és nándorfehérvári kerületekben legalább 12 ezer ember szegődnék a vörös zászló alá. Nevetséges feltenni, hogy 5000 rendes katona ezen mozgalmat képes legyen elfojtani. A nemzetőrség (milícia) pedig polgárháborúban nemm lesz alkalmazható. Ha a szerbb fejedelem nyugton marad, akkor okvetlen meggyűlik a baja egy somlistikus forradalommal, mely őt azonban le fogja győzni, minthogy Szerbiában eddig még miden forradalom győzött és elkergette a „törvényes" fejedelmet. — Konstantinápolyból írják : Hogy mekkora itt nálunk a társadalmi nyomor, azt alig lehet leírni. A pénzhiány roppant nagy, a kereset igen kevés, vagy éppen semmi. És nem is csoda, ha ily körülmények közt a közbiztonsági viszonyok a lehető legnyomorúságosabbak. Az amúgy is igen számos proletariátust szaporítja még az a sok állami hivatalnok, aki fizetését vagy épen nem, vagy csak igen nehezen bírja megkapni. Peruban (a török főváros egy része) a rendőrség kommunista összeesküvést fedezett fel és számos „bűnrészest" fogott el; a szambuli (konstantinápolyi) lapok naponkint hasábszámra közlik a rablási és betörési kísérleteket És mivel fejétől szokott a hal bűzös enni, természetes, hogy a kis városok sem élnek paradicsoméletet. Így Adam Bazar nevű kisázsiai városkában a cserkeszek ostrommal rohanták meg a börtönt és kiszabadították az összes fegyenceket. A cselédek, mezei munkások és napszámosokról a kormány által az országgyűlés elé terjesztett Törvényjavaslat. (Folytatás.) Külső cselédek. 60. §. Mezei vagy külső cselédek azok, kik kizárólag vagy legalább főleg mezei gazdasági külső munkákra fogadtatnak fel. 61. §. Ezek, ha a szolgálati szerződésben más világosan ki nem köttetett volna, egy egész évre szegődöttekül tekintendők, mely a szolgálatba lépésnek napjától számítandó. 62. §. A felmondási idő külső cselédnél három hónapban állapittatik meg, a szolgálati idő lefolyta előtt; ha a felmondási idő elmulasztatott azon jogi vélelemnek van helye, hogy a szerződés még egy további évre meghosszabbíttatott volna. 63. §: A gazda halála esetében annak örökösei nem kötelesek a külső cselédet az egy év után számítandó kilépési napnál tovább megtartani, még az esetben sem, ha a szolgálati szerződés egy évnél hosszabb időre szólana. Ha azonban a gazda elhalálozása a felmondási idő lefolyta után következett volna be, akkor a külső cselédnek a szolgálati év utolsó napjától számítva még három havi bér fizetendő, ellátás vagy annak váltsága nélkül. Házi vagy belső cselédek. 64. §. Házi vagy belső cselédek azok, kik kizárólag vagy legalább főleg a házban és a körül vagy a család egyes tagjainak szolgálatában teljesítendő munkálatokra fogadtatnak fel. 65. §. Ezek, ha a szolgálati szerződésben más világosan ki nem köttetett volna, 3 hóra szegődöttekül tekintendők, mely a szolgálatba lépés napjától számítandó. 66. §. A belügyminiszter felhatalmaztatik ezen törvényes szolgálati időt oly nagyobb városokban, melyekben a belső cselédváltozás gyakori és könnyebb, a városi törvényhatóság indokolt előterjesztésére, egy hóra leszállítani. 67. § A felmondási idő belső cselédnél hat hétben állapíttatik meg, a szolgálati idő lefolyta előtt A megelőző §-ban említett városokban a törvényes felmondás minden bő 15-ét eszközlen idő. Ha a felmondás elmulasztatotta a jogi vélelemnek van helye, hol a szolgálati szerződés további három illetőleg egy hóra meghosszabbíttatott. 68. § A gazda vagy azon családtagnak elhalálozása esetében, kinek különös szolgálatára a cseléd fogadva volt az örökösök nem kötelesek a belső cselédet a három, illetőleg egy hónap után számítandó kilépési napnál tovább megtartani, még az esetben sem, ha a szolgálati szerződés hosszabb időre szólana. Ha azonban a gazda vagy említett családtag elhalálozása a felmondási idő lefolyta után következett volna be, akkor a 3 hónapos belső cselédnek a szolgálati idő utolsó napjától számitva még 6 heti, hónapos cselédnek pedig 15 napi bér fizetendő, ellátás vagy annak váltsága nélkül. A szolgálati cselédkönyvekről. 69. §. Minden cselédnek egy szolgálati (cseléd-) könyvvel kell ellátva lennie, melynek alakját, rovatait s kiállítási módozatait a belügyminiszer rendeleti úton állapítja meg. 70. § Ezen szolgálati könyveket a jelen törvény végrehajtására rendelt azon elsőfokú hatóság (115. §.) adja ki, törvényes akadály nem létében, az egyszerű kiállítási költség és bélyegilleték megtérítése mellett,melynek területén a cseléd illetőségi községe fekszik. 71. §. Ha a cseléd a területen kívül, más hatóság területén szándékozik elszegődni, az esetben, ha törvényes akadály fenn nem forog, ezen első fokú hatóság állíthat ki szolgálati könyvet, mivel azonban a cseléd illetőségi első fokú hatóságot azonnal értesíteni tartozik ; ha pedig törvényes akadály vagy aggály adná magát elő, akkor a cseléd ez utóbbi hatósághoz utasítandó kérelmével. Ugyanezen szabályok alkalmazandók akkor is, ha a cseléd oly országból való, hol a szolgálati könyvek nem szokásosak. 72. § A kiállított szolgálati könyvekről minden elsőfokú hatóság folyószámmal ellátandó — mely a könyvre is ráírandó, — pontos jegyzéket vezetni tartozik. 74§: Ily szolgálati könyv nélkül cselédet szolgálatba fogadni 25 frtig terjedhető birság alatt tilos. 74. §. A szolgálatba lépés alkalmával a gazda a könyvet a cselédtől elveszi és megőrzi, kilépésekor pedig a cselédnek viszaadja. 75. §. A gazda köteles ez alkalommal a könyv egyes rovatait lelkiismeretesen, az igazságnak teljesen megfelelőleg kitölteni, a cselédnek pedig az esetben, ha magát a gazda által beírt minősítés által alaposan sértve érzi, jogában áll hatósági vizsgálatot kérni, mely meg nem tagadható s melynek eredménye szerint a minősítés hatóságilag kiigazítandó s e körülmény könyvbe bejegyzendő. 70. §. A gazda, ki tudva valótlan minősítést ad, az abból eredő kárért felelős s ezenfelül 5 frtig terjedhető birsággal fenyítendő, mennyiben az eset körülményei bűnvádi eljárást nem igényelnének. 77. §. A szolgálati könyvek nyilvános okiratok, melyeknek bárminemű meghamisítása vagy nem az illető személyek által való használata, bünfenyitő eljárást von maga után. 78. §. Ha egy szolgálati könyv elvész, az az illető hatóságnak, mely ezt kiállitá, azonnal feljelentendő, mely az eset körülményeit megvizsgálja, szükség esetében körözteti s ha ez iránt kétség nem marad fen, ujat állit ki, melyre feljegyzi, hogy másodlat. Ha egy szolgálati könyv a.l