Munkás-Heti-Krónika, 1877 (5. évfolyam, 1–52. sz.)

1877-05-13 / 19. szám

Egy szegény leány története. M. Karolina budapesti születésű 17 éves leánykának apja szattyán-készitő Uj-Pesten, ő meg kiszolgáló volt a Neumann-féle kávéházban Budán. Egy nap megjelent ott bizonyos Mizslai Kálmán s a leányt magával vitte azon igéret mellett, hogy pénztárnokné lesz az ő nagyszerűen berendezett kávéházában, Abonyban. Sok vérmes reményeket ébresztett a szegény leányban, s ez azon gondolatban, hogy sorsán javítani fog, hitelt adott Mizslai szavának és követte Abonyba. A csalódás első momentumát a nő csakhamar észrevette, mert a „nagyszerű kávéház" helyett csak egy kis „kávémérést" talált. Ezt még elviselte volna,de borzasztó volt a becsületes leányra, midőn meggyőződést szerzett magának, hogy oly veszedelmes kezek közé keveredett, melyek könyörületlenül az ember legdrágábbb kincsére irányozzák megmérgezett tőröket Az állítólagos kávéház — fővárosunk genzeje szerint — bordélyház volt. Térdre borulva kérte Mizslait, hogy könyörüljön rajta, vigye vissza agg atyjához, ez majd a követelt adósságot ki fogja fizetni, hasztalan volt, a szívtelen nép nem ismert irgalmat. A szegény áldozat, amig lehetett, megőrizte erényét, és visszautasított minden aljas ajánlatot. Ezért boszut forralt Mizslai és az alkalom ennek kivitelére nem sokáig váratott magára. Egy estén egy nemes úri ember — társaságában erőszakosan annyira leitatták a leányt, hogy sikerült a hóhérnak drágán őrzött becsületétől megfosztani. Midőn feleszmélt, megújította kérelmét, hogy vigye haza szüleihez, azonban Mizslai ezt újra megtagadta, s kijelentette, hogy 50 forintnyi adóssága van, és ezt előbb meg kell nekie keresni. A leány azonban annyira nyugtalankodni kezdett, hogy Mizslai jónak látta házából eltávolítani. Elvitte — valami ürügy alatt — Szolnokra, hol Babarczi Róza bordélytulajdonosnőnek eladta 50 írtért. A szerencsétlen leány aljas életét megunva egy utolsó módhoz folyamodott megszabadulása végett. Felkérte a bordélyházban levő zongoramestert, hogy megszabadítása végett írjon levelet atyjának, hogy mentse meg az örvényből, mert Babarczi Róza tőle egy-egy bóra orvospénz, lakbér, étkezés stbkiadásai fejében 65 frtot követel. A zongoramester a leány kérését teljesítette és az apa a levelet meg is kapta, a ki azután azt felmutatta Pestmegye alispánjának azon kéréssel, hogy intézkedjék a leány elbocsáttatása végett, mi czélból a a levelet átadta és vasúti költségül a leány számára 5 frtot is. Az alispán még azon napon átirt Jász-Nagykun Szolnokmegye alispánjához Szolnokba és a leány a küldött pénzt megkapván, harmadnapra onnan visszajött Budapestre. Ezen aljas üzérkedés az alispán ur kívánatára a fenyítő törvényszékhez fog áttétetnia Munkás-rizikó. Első 4-én Szerencsen Rózsa Lajos gyárában a gőzkatlan pattant szét, mely alkalommal egy munkás, ki épen a katlannál volt elfoglalva — esett áldozatul. Irodalom. „Jövendőnk a vám és bank szervezése szerint" czimű 80 oldalra terjedő röpirat jelent meg Tettey Nándor és társa czim alatt-Szerző nincs megnevezve. Ara 70 kr . Berlin, május 6. Dunker, a „Volkszeitung" kiadója, Schultze-Delitzsch jó barátja és a berlini 5. választókerület birod képviselője múlt bő 30-án lemondott képviselőségéről. De ne higgje ám senki, hogy ezt azért tette, mert e hivatás gyakorlása valamiképen megerőltette, ő csak azért lépett ki a képviselők sorából, hogy őt később ki ne lökjék onnan. Ez az emer, ki a szoczialistákat a legaljasabb módon rágalmaztatta lapjában, lemondása után való napon csődöt mondott, mégpedig oly körülmények között, melyek társadalom-megmentési hivatását nem a legszebb világitásba helyezte. Ő t. i. kétféleképen bukott meg, mert Dunker volt az, ki röviddel ezelőtt nejét hagyta el, mert a házasság szentségét — melynek nem becsülésével a szoczialistákat vádolta — nagy tiszteletben tartotta. Rövid idő múlva tehát két választási küzdelemnek nézünk itt elébe. Németország czipészeinek a jegy- és dologházi munka megszüntetését kérelmező petícziója Moszt képviselő által már átnyújtatott a birodalmi gyűlésnek. A czipészek 115 városból 17,457 aláírással csatlakoztak a kérvényhez. London, május 7. Cardiff kőművesei már hosszabb idő előtt tudtul adták munkaadóiknak, hogy május elejétől kezdve 1/1 penny (2 kr.) dijfelemelést kivánnak. Mivel hogy valamennyi munkaadó azon ürügy alatt, hogy a rosz üzletmenet nem engedi meg — mely eset az építési ipaarnál nem áll be — kívánságuk teljesítését, ezen kerület valamennyi kőművessegéde megtagadta a munkát. Múlt hétfő óta Sheffield szobafestői is szünetelnek főnökeikhez intézett kívánságuk megtagadása miatt. E szobafestők munkadíja oly alacsony, hogy arányban sem áll a többi városok szobafestőinek átlagos keresetével. Bristol kötelesei, kik már nyolcz hét óta azért szünetelnek, mert főnökeik 25—40 perczenttel lejebb szállították az árszabályt, munkájukat ismét felvették mert munkaadóik az előbb munkadijat fizetik ismét. A worchesteri kerületben több száz ács Hanem Houzelot orvos terveit nem mozdítá elő a leány megszöktetése. Amint az orvos Genovéva hűtlenségéből kiindulva, szőnyegre hzta Mathussem kisasszonyt, Miksa azon nyomós érvé vel vágott eléje, hogy ki biztosítja őt a felől, nem jár-e úgy vele is, mint Genovévával. Hallani sem akart a nősülésről. . . Az orvosnak nem maradt más hátra, mint bűntársnőjét fölkeresni s tanácsot kérni tőle a teendők felől. Annyira benne volt már az áramlatban, hogy nem találta többé lealázónak Clementinevel s barátnője Eszterrel tanácskozni. Azzal menté magát, hogy fia boldogsága érdekében cselekszik, midőn Mathussem kisasszonynyal minden áron össze akarja azt házasitlni. Oly sajátságos valami volt az, midőn a két nő a tisztes arczu orvossal halk hangon tanácskozott, milyent ritkán láthunk. Houzelot elmondá, hogy Miksa hallani sem akar többé Genovéváról, sokkal büszkébb, hogy sem őt viszontlátni hajlandó volna. Azonban a tapasztalt nők nem voltak e véleményen. Kifejték orvosunknak, hogy nem fog oly könnyen menni az elfeledés sem egyik, sem másik részről, s hogy nem tehetnek mást, mint és építőasztalos szünete egy órai 2 krnyi differenczia miatt. Az építészeti ipar jelen javulásánál remélik, hogy követeléseiket megkapják. Irigylésre méltó Amerika. Míg a a magyar állampénztárhronikus deficitben sinlődik, Washingtonból azon hír érkezik, hogy az Egyesült Államok államadóssága april hóban 4.316.000 dollárral apadott. Az állampénztárban april hó végével 105.440.000 dollár volt aranyban és 8.395.000 dollár papírpénzben. Budapest, május 8. A budapesti könyvnyomdászok és betűöntők egyletének szakközlönye, a »Typographia", alkalmasint a hivatalos lap nyomán azon hírt közli, hogy Falk Zsigmond, a „Pesti könyvnyomada-részvény* társulat igazgatója,valamint Légrády Károly könyvnyomda-tulajdonos ő felsége a király által királyi keres* kedelmi tanácsosokká neveztettek ki. Tehát az érdemel ismerést kapott. Vizsgáljuk meg közelebbről ez érdemet, amely ily kitüntető elismerésben részesült, talán okulhatnának belőle azok, kik hason tehetségükénél fogva szintén igényt tartanak az ilyen vagy hasonló czímre. Hogy az ilyenek sokan vannak, nem szenved kétséget, mert a kitüntetett urak legnagyobb érdeme abban áll, hogy legjobban értenek hozzá a mai mostoha viszonyokat saját érdekükben felhasználni, mégpedig a munkásaik rovására. Még nagyon élénken emlékszünk a pesti részvényomda legutóbbi famázus évi jelentésére, amelyben többi között azon szóról szóra hazugságot magában foglaló következő tétel is foglaltatik: „Legfőbb figyelmünket oda kellett irányozni legalább üzletünket és személyzetünket szünetlenül foglalkoztatni és munkáinkat eddigi terjedelmükben — habár nyomott áron is fentartani; továbbá azon humanisztikus alaptételnek hódoltunk, mióta üzletünk fennáll, hogy amíg csak némileg is lehetséges, nem éreztetni meg munkásainkkal az általában nyomott idő viszonyait." Így az igazságot elferdíteni, igy port hinteni a közönség szemébe, épen ha Miksát több hóra eltávolítják Páristól. Ez idő alatt szórakozni fog, el fog enyészni a legforróbb szerelem tüze, s ha visszatér, csak mint emlékre fog gondolni egykori menyasszonyára. Clementine e tervét előadván, hozzátéve, hogy ha a férfival el akarunk feledtetni egy nőt, legkönyebben érjük el czélunkat, ha más nővel ismerkedtetjük meg, ki elfeledteti vele az elsőt. Az orvos kész volt fiát Olaszországba küldeni, de meg van akadva a kérdés felett, ki legyen a nő, kit kisérnie kelljen? — Nos, hát itt vagyok én, mondá Clementine, tudok én egy szép fiatal nőt, ki hajlandó ily csinos ifjú társaságában útra kelni, mint Miksa. Bizza rám, orvos úr. — Ám legyen, mondá az orvos, menjen három hóra Olaszországba. Csak attól félek, hogy ez utazás újabb akadálya lesz fiam házasságának. . . . Megállapodtak abban, hogy ama napon, midőn Miksa Mathussem kisasszonyt nőül veszi, Clementine ama bizonyos hölgy számára húszezer frankot kap az orvostól. Az a bizonyos nő pedig senki más, mint Clementine. A romlottak. Erkölcsi rajz a jelenből ROCNEFORT HENRYTŐL. Második rész. III. (Folytatás.) — Hogyan ? Genovévát egyedül hagyják s bezárják ajtaját; mit jelentsen ez? kérdé Miksa és gyorsan futott fel a lépcsőn. De a leány utána kiáltott: — Kegyed félreérti szavaimat. Genovéva kisasszony nincs itthon. Az imént kocsizott ki. Miksa nem tudta elgondolni, mi történhetett. Genovévát még pár p erez előtt ágyában hagyta s most nincs itt többé. Kiment a beteg-a leány, ki egy negyed óra előtt karjaiban alélt el. Homályos volt előtte az egész. A dolog elég ügyesen volt rendezve. Legalább a szobaleány oly ravaszul, oly részletesen magyarázta meg Genovéva eltávozását. Houzelot orvos oly gúnyos mosolylyal igyekezett fiát kedvese hűtlenségéről meggyőzni, hogy ennek hite teljesen megingott. Kétségbe kellennie, ha a történtekre gondolt.