Munkás-Heti-Krónika, 1878 (6. évfolyam, 1–52. sz.)
1878-01-06 / 1. szám
midőn a kormány ellen eddig nem ismert ingerültség tölti a kedélyeket, midőn a gyülekezési jog elkobzása s a hirlapbélyeg behozatala által czélbavett szólás- és sajtószabadság korlátozása szándékoltatik ; midőn a kormány nemzetellenes muszkabarát politikája közelkeseredéssel tölt el minden magyart! Verhovay felmentése egy hangos bizalmatlansági szavazat a kormány és annak politikája ellen. És épen e körülmény ad e ténynek kiváló fontosságot." Végül nem mulaszthatjuk el a következőket is közleni az esküdtszéki tárgyalás kiegészítéséül : „A katonaság Budavár három laktanyájában ma reggel öt órától délutáni három óráig konzignálva volt. Teljes készültségben álltak egész délelőtt a Rodah-ezred magyar bakái, várva a jövendő dolgokat. Minden katona a rendes töltényeken kívül tizenkét darab kemény töltést kapott. Buda utczáin azonban az egész délelőtt folyamában, midőn a Verhevay-féle sajtóper tárgyaltatott, a legcsekélyebb mozgalom sem volt észlelhető s végre délután három óra tájban a didergő legénységnek az engedélyt a lefegyverezésre." Ismét egy másik: „Ma nagy esemény történt. A kormány a közönséggel szemben igazolni akarta magát és a főváros közönsége megtagadta a kormányt. Midőn az utczai zavargások voltak, még mondhatták, hogy a nép salakja van forrongásban, s hogy ők a kövekre lánczczal felelnek. Ma azonban nem a zavargók, nem a felhevült tömeg beszélt. Ma az esküdtek szólottak, szám szerint tizenketten, kik higgadt, érett, lelkiismeretes megfontolás után mondták ki véleményüket. Az esküdtek felmentették Verhovayt, daczára, hogy „mint lázitó" el van fogva. És ma esküdtek, polgárok ítéltek a polgár felett." A „Budai Napilap" így nyilatkozik: „Szabad, független polgárok voltak a birák, kik nem billentyűi annak a mesterségnek, melyen a hatalom ujjai játszanak. Verhovay föl lett mentve, hogy visszás sétálhasson börtönébe. És az a börtön nagyon erősen van rácsukva. A kuls, mely zárjában ráfordult, elfordította Tisza tisztességesebb, és ép azért nem igazi arczát is. Most már látjuk „ki." S a szegény Verhovay is láthatja. Ha a felségsértési vád alól kimenekülhetett, a minisztersértéséért meg kell lakolnia. A minisztersértés pedig az, amit a miniszter excellentiája annak méltóztatik tartani. Mert hát igaz is, azt a maira htározhatja meg leginkább, hogy őt ,,mi" sérti. " Egy árverés története. J. Friedman és társai ellen a zentai kincstári uradalom 87,888 frt 37 kr haszonbéri hátralék erejéig végrehajtást intézvén, ez alkalommal marhákban, juhokban, sertésekben, cséplőgépek és egyébb gazdasági fölszerelvényekben 148 tétel alatt összesen 140,406 frt 57 kr. becsértékű ingóságok foglaltattak le, melyekre az árverési határidő 1877. évi deczember hó 22 ik napjának reggeli 8 órájára tüzetett ki. Ezen óriási árverésen, melyhez hasonló a vidéken nem mindennap fordul elő, több vidéki is részt akart venni, nagy volt azonban a venni szándékozók meglepetése, midőn Vszmondd negyed kilencz órakor az árverés helyszínére kérve, ott arról értesíttettek, hogy a 148 tételszám alatt összeirt 140.406 frt 57 krra becsült ingóságok 13.000, mondd: tizenhárom ezer forintért már eladattak. A dolog oly feltűnő, hogy arról táviratilag jelentés létetett az igazságügyminiszternek s most várják a további intézkedéseket. Az adóvégrehajtás áldozata. Egy rákos-palotai nő csaláldi tragédiájáról emlékeztek meg a lapok. Mint most , a legmegbízhatóbb forrásból értesítenek, illető ifjú nő nem férje hűtlensége miatt ugrott ,4 kútba, hanem azért, mert némi adóhátralékért folyton zaklatták s végre egyetlen tehenét elhajtották. A szegény asszony nem bírta elszenvedni e csapást, s inkább erőszakosan megfosztotta magát életétől, hogysem reménytelenül tovább küzdjön. Budapesten mozgalom indult meg, s előkészületek tétetnek arra, hogy azon alkalommal, midőn az orosz czár és a porta közt a béke meg lesz kötve, azon esetre, ha az utóbbi a portára nézve előnyösen üt ki, a szultánhoz Magyarországból egy felirat intéztessék, mely gratulálva a békekötéshez, egymillió törökbarát magyar által legyen aláírva. A felirat, valamint az aláírások fényes kiállítású kötést nyernének olyformán, hogy az 1000 lapra tervezett kötet magában foglalja az egy millió aláírást is. Az előértekezletek most vannak folyamatban s ha az ügy fejlődöttebb stádiumba jut, megkezdődik az e czélra szövetkezett egyéniségek a terv keresztülvitelére célzó működése is. A Verhovay ügyében múlt hétfőn Bogya Kálmán, volt joghallgatót hallgatta ki a vizsgálóbíró. Tisza Kálmán követőkre talál. London, jan. 1. Lord Beatonsfield nem fogadta el az oroszellenes meeting küldöttségét, túlhalmazott elfoglaltatására hivatkozva, azonban kijelente, hogy egy írásba foglalt felterjesztést hajlandó elfogadni. Mint Kossuth Lajos az „Egyetértésihez érkezett leveléből kitűnik, a londoni oroszellenes nagy népgyűlésre nagy hazánkfia is meg volt hiva. A meghívást azonnan torokbaja miatt nem fogadhatta el. Kossuth a legnagyobbb indignáczióval nyilatkozik az itteni eseményekről, illetőleg a magyar kormány eljárásáról. Ha tudta volna — jegyzi meg — hogy lesz idő, melyben a magyar parlament ennyire sülyedhet, soha sem járult volna a parlamenti rendszer meghonosításához. Budapest, január 3 Lapjaink szerkesztőbizottsága által rendezett Sylvester-estély a legsikerültebb ünnepélyek egyikének mondható, melyek eddigelé a polg. lövölde termeiben rendeztettek. A dr. Csillag által összeállított hangversenyi és szavalati programm kifogásolatlan volt. A szívességből közreműködő hölgyek és férfiak minden irányban megfeleltek feladatuknak s a jelenvolt hallgatóság részéről megérdemlett elismerésben részesültek, úgyannyira, hogy egy-egy programmszámot ismételni kellett. Említésre méltó különösen Ha jek katonazenekari karmester „Egy szilveszter-éj" czimű egyvelege, melyben a Marsellaise eljátszásával vezette be pont 12 órakor a jelenvoltakat az 1878 ik évbe. A táncz 10 óra után vette kezdetét a volt Wasa-ezred zenekara mellett s kivilágos kiviradtig tartott a zsúfolásig megtelt teremben. Ha volt valami, ami megzavarta a kedélyeket,ugy az a kocsmáros rosz bora és az ennek befolyása alatt tartott ép oly rosz dikcziók voltak azok. — No de különben magammal együtt a jelenvoltak is meg lehetünk elégedve a valóban sikerült lövöldei ünnepélylyel. —..— Arad, decz. 30. 1877. Vasárnap, decz. 22-én a Baner-féle sörházban egy számosan látogatott nyilvános munkásgyülés tartatott, a mely d.u.4 órakor Schrodt egybehívó által megnyittatott. Elnökökké Schrodt és Csejtei, jegyzőkké Griesz és Scherer választattak. A napirend első pontjához: „Az általános választási jog" Maasz elvtárs emelt szót magyar, és Silberberg elvtárs német nyelven. Mindkét előadás tetszéssel fogadtatott. Szólt még a tárgyhoz Krauszer tanító, ki a munkásokat arra bátorította, hogy eszközlendő kötelességei kért jogokat is követeljenek. A választási jog — mondja szóló tetszésnyilvánítások közben — azon jogok egyike, melyet a dolgozó néposztálynak minden törvényes eszközzel ki kell a maga szméra vivni. A napirend második pontjánál: „A sajtó." szintén Maas magyar és Silberberg német nyelven emelt szót, s az általuk elmondattak ismét tetszéssel fogadtattak. Előadók felhívták a jelenlevőket a munkások közlönyeit pártolni és azokra előfizetni. A napirend 3. pontjánál: Netáni kérdések és indítványoknál Csejtei elvtárs azt kérdezi, vájjon a munkásegylet fel lett-e oszolva vagy csak felfüggesztve ? Erre a gyűlés elnöke azt válaszolja,hogy az csak fel lett függesztve. Ezután egy bizottság választatott, amelynek feladata a közelebb megtartandó gyűlésen jelentést tenni. E bizottság áll: Schrodt, Csejtei, Kiss Antal, Silberberg és Winkhard elvtársakból. Griesz azon indítványt teszi, hogy a Budapesten a közelebbi húsvétünnepeken tartandó szoczialista kongresszus kerestessék meg a magyar kormányhoz az általános választási jog megadása ügyében egy feliratot intézni. Hosszú vita után ez indítvány visszavonatott, ennek ellenében azonban Silberberg azon indítványa fogadtatott el, mely szerint egy helyben tartandó gyűlés intézzen a választási jog ügyében egy kérvényt az országgyűléshez. E czélra egy közelebb megtartandó népgyűlés egybehívása ment határozatba. A kérvény szerkesztésével egy Schrodt, Maasz és Silberbergből álló bizottság bizatik meg. Ezzel a gyűlés 6 óra után véget ért. Griesz Győző, jegyző. Elvtársainkhoz! Mindazon elvtársak, kik f. év január 1-jétől kezdve lapjainkra folytonosan előfizetnek és a kiadóság nyugtája mellett havonta tz krajczárnyi segélyt nyújtanak azok fentartására és emelésére , három egymásután következő hónap lefolyta után a társkiadóságban és az ebből folyó jogokban részesítjük. A „Munkás-Heti-Krónika" és az „Arbeiter-Wochen-Chronik" kiadói. Mindazon elvtársak, kik havonta tíz krajczárnyi segélyt nyújtanak a „Munkás-Heti-Krónika,, és az „Arbeiter-Wochen-Chronik" czimű lapok segélyezésére és emelésére, felkéretnek a folyó január 7-én, azaz hétfőn esti 8 órakor, a Novotny-féle vendéglő helyiségében tartandó értekezletre megjelenni. Vegyes — Az „abzug" szó fölött, mint a „Pesti Napló" írja, tudományos nyelvészeti vitatkozás indult meg. Gyulai Pál ugyanis (kit a „Pesti Napló" „nemzeti kritikus"-nak nevez), bírálatára méltatván a népgyűlést és a kormányelnök macskazenéjét is, a legkifogásolhatóbb dolognak az utczai demonstráczióban azt találja, hogy a nép és fiatalság „abzug Tiszát" kiáltott, mikor az abzug német szó , „még csak magyar jelszót sem tudtak kitalálni", beszéli úton-útfélen. Igaza van, a bizony német. Az akadémia nyelvészeti és szépirodalmi osztályának, valamint a Kisfaludy társaság tagjainak sorában Gyulainak emez alapos észrevétele nagy gondot okozott, hogy mint lehetne az „abzug"-ot legszebben megmagyarosítani. Egyik azt találta, hogy a megfelelő magyar szó a „veszszen", egy másik úgy vélekedett, hogy az „abzug" ereje a rövid szótagolásban és a zugó „u" betűben rejlik s a következő kifejezéseket ajánlotta : „pusztulj" vagy „lódulj". Egy harmadik igy szólt: „A kérdés megfejtésénél nem szabad szem elől téveszteni a történetet és jogfolytonosságot sem. Mikor én juratus voltam,