Népszava, 1885 (13. évfolyam, 1–52. sz.)
1885-01-04 / 1. szám
Nádasdi, Zrínyi és Frangepán a vérpadon.*) . A Habsburg-ház házi politikája (Politik meiner Hausos) a család trónra lépte óta alig csit át olyan politikát mint I. Leopold azon tényével melynek eredménye a vasvári békekötésnek a törvényekkel merőben ellenkező uton történt megkötése lett. A vasvári békekötés, melyet egy titokban 1664. évi augusztus 10-én követvén, szeptember 27-én Leopold által a magyar ország tanács minden tudta és bire nélkül erősittetett meg. E gyászos békekötés a nemzetben elégületlenséget idézett elő, mert ha még a török győzött volna is Szent Gothardnál, még akkor sem nyerhetett volna oly előnyös feltételeket, mintegy a magyaroknak a törökökön nyert győzedelme következtében Törvényekkel ellenkezett, mert előre kiszámított kijátszásával a magyar rendek megbízottjainak az udvart német tanácsosok által köttetett meg, holott már az 1546. évi IV. t. cz. ezen éppen ellenkező módon rendelkezik. Ez már magában oly tény volt, melytől az udvar nem a legjobb eredményeket remélheté, — de ezen törvénytelen eljáráson kivü egy oly határozott rossz akaratú szándékkal kellett szembe szállni a magyar nemzetnek, a mely roszakarat csak azoktól származhatott, kik Magyarország ősi alkotmányát lábbal tiporni, felforgatni a legforróib óhajjal igyekeztek, saját czéljaik előfloditása miatt és a mély , roszakaratnak eredmnye az alanti szószerinti békekötés lett. 1. Erdélyből a cs. és a török budai kivonulnak, 2. Abafft a császár és a szultán fejedelemnek ismerik ; Erdély szabad fejeidev válaszaid fentartatik. Rákóczi Gy. és Ivemny János fiai Erdélyre nem tarthatnak jogot, az erdélyiek amnesztiában részesülnek . Az egyik fii nam ad menedéket és »igitséget a másik fél pártos alattvalóinak. 4. Szatmár és Szabolcs vármegye hajdú kerülettel .•, mi ut Lupold birtokul,a iu»rad. 6. Ellenben a török Érsekújvárt, Novaodot és Nógrádot tartja meg, azon felül Székelyhid levontatik, Zerinvár pedig romjai .»ti marad. 6. Da Leopold nak szabad Kr''Ii ni var In Ivat uj várat építeni. 7. Azonban Leopold 4 hó alatt a szalánt 200 ezer tallérral tiszteli meg. 1i. A sitvatoroki békének időközben nem módosított pontjai fentartatusk. 1. A baké 20 évig áll fenn A gyászos békekötés folytán Erdély trónján a török kedvenczét Abaffi Mihályt hagyta meg. Nagyváradot, Érsekújvárt török uralom alatt hagyta, mig a magyar regén lerónra rendelte Székelyhidat, Uj.rinvárt, melyet a töröl,»itt elpusztítottak, megtiltó telep leni. Roppant adókat és hadi sarokokat vetettek a main árokra• évente átlag 10 ságot. 12 K r emnert nur» • k rab»/ :g«a "t A vértanuk és kortársaik feljegyzései nyomán i szkovszky Jó r • e f, kinek szíves enge• kozoljilk Magyarország történetének e gyászlem swan Kongó tartományt akarjakolonizálni," a mellett az ausztráliai szigeteken csinál hóditásokat. Oroszország urává lett egész Közép-Ázsiának, s Olaszország csak panaszkodni, bir a francziák ellen, kik útjában állanak Észak afrikai hódításainak. S ezen az átkozat népirtó evolúcziókon keresztül most végig süvölt a Times kárhoztató hangja, hogy Anglia kormánya semmit sem tesz a saját népeinek érdekéért, s szerinte csak az a szerencse, hogy más népek sem tesznek többet. Várjon mit akarhat többet? Van-e ezeken a szegény kifosztott népeken kettős bőr, hogy mikor le van fejtve az egyik, még a másikat is követeli. Ily czinikus, az anyagi érdekekre irányuló politikát nem folytattak soha a világon. A legnagyobb hódítók, a tűzzel vassal pusztító barbár betörők, maguk a vandálok nem zsarolták ki oly stíiposan az elfoglalt tartományokat, mint ahogy Európa népei ma teszik. Azokat vittek, az igaz, minden értékeset,elhurczoltak magukkal mindent, s mi fénylett, leszedték még a Capitolium aranyozott födelét is, de az üszkökké hamvasztott falvak felépülhettek megint, a legázolt vetések helyén nőhetett át, s az ország egy-két évtized alatt ráhaverhette a csapást. Európa mai népei nem hamvasztják el a falvakat, de megtartják a magok számára. Még befektetéseket is csinálnak, de amelyek nekik, kizárólag nekik jövedelmezzenek. Nem fűzik szíjra a leigázott népeket, de adófizetőkké teszik Meghagyják földeik birtokában, nem is gázolják le a vetést, hagyják, hogy a gazda learassa szépen, el is adhatja a legtöbbet ígérőnek, s csak azután veszik el adó és államadóság fejében. Kezükbe veszik az ország kereskedelmét, s azt mondják : ez a kolonizáczió. Gondoskodnak az ország szükségleteiről, megismertetik a népet pálinkával és a dohánynyal, nem engedik, hogy ezeket a szükségleteket mástól, mint tőlük vásárolja a nép, s ennek fejében elszedik tőle a felesleges aranyat és ezüstöt, vagy a földnek gazdagon termett gyümölcseit. Ha még nagyobb igényei vannak az országnak, akkor az iparczikkek számára találnak nála kizárólagos piaczot. Európa minden népa tűrhetetlennek találja helyzetét. A czivilizáczió nem tette őket boldogokká, csak igényeiket növelte nagggyá. A szabad verseny, szabad fosztogatás változott. Az erősebb könyörtelenül zsákmányolta ki a gyengébbet. A tölte iszonyú és elviselhetetlen súllyal nehezedett a munkásosztályra, és ez az osztály békétlenkedik, változtatni akar a sorsán. Ma még csak a módokat eszik, melyek által ezt tegye, csak theorizál bujái fölött, keresi azoknak okát, de eléggé hallható és látható már a mozgalom. A politiku-sok gondolkoznak felette, de nem jól gongává tegyen egy egész országot. Németország a « - - » oskodnak róla. Uj hövedelmi forrásokat nyitnak meg a népek számára, uj meghódítandó népeket eresnek fel, melyek a czivilizáczió országai számára dolgozzanak. Ami hiányzik odahaza, azt ivülről akarják behozni, azt hiszik azzal segítve isz a bajon. Az általános elégedetlenség, az államos nyomor hajtja politikájukat oly mederbe, sol semmi egyébre nem gondolnak, csak az anyagi haszonra. De ez merőben czélját tévesztett igyekezet. Uj országoknak meghódítása, a czivilizálatan népek leigázása csak a nagy gyárosoknak hoz hasznot pedig nem ezek panaszkodnak. Ha a folyó mellékén, vagy az osztráliai szigeteken a német vasgyártmányok uj vevőkre találnak , a lamatárukat jól el lehet ott adni, abból nagy hasznuk lehet a gyárak birtokosainak, meg is foglak gazdagodni talán, de a nagy ellentét tőke és munka között meg nem szűnik, talán nagyobbá eend A napszám ára nem megy feljebb érzékelyen. Az elégedetlenség meg újné szűnik, a panszok el nem hallgatnak. Európa politikusai nekifelé, fordítsák latintetüket, hanem befelé. Gondolkozzanak a feett, hogy az alsó nép elégedetlenségén évről-évre fagyobb. Ma még akkora, hogy békés eszközöktől lehet megkísértenigyógyítását, de tudja isten, nem , hamar ki fog már törni a zivatar. A „milliók zászlóaljai", ahogy magukat » munkások nevezik, nem lesznek jobbak, mint azlkotmányos monarchiák jelenlegi politikusai, tölük tanulják, hogy a kenyérért érdemes háborkat folytatni, pusztító, könyörtelen háborúkat." A munkások értekezlete. budapest A karácsony első napján tarott munkás-értekezlet a szakadó eső daczára iget el volt látogatva. A megvitatásra került tárgy ,Az aninai bányaszi.'rencsétlenségből kifolyólagzükségesnek mutatkozó törvényhozási intézkedés,* alkalmat, szolgáltatott a munkásosztálynál gondolkozásra, mert saját érdekét, egészségét és életét látta eszményi szeme előtt feltárva. Az értekezlet 3 órára volt egybehiva, denár fél 3 órakor felransírozott 2 gyalogos, kétvás rendőr, azután jött a kerületi rendőrkapitány fogalmazójával és vagy négy polgári rtthá viselő rendőri biztos. A „Redecaung" ekgendizolt, de hogy miczélból történt ez az óriási „ Anf gebot" annak csak az ujabb rendőrségi rendszerünk adhat felvilágosítást. Az értekezlet lefolyásáról adjuk a követkeőt: Az ülést Schmiedt Henrik nyitotta meg miután a napirendet ismertette, kérte a jelenvoltakat, hogy maguk között válaszszák meg a tisztikart. Elnöknek megválasztatott dr. Csillag jegyzővé pedig Szarics István. Dr. Csillag üdvösülve a jelenvoltakat, előadta, hogy a mai érte kezlet cserehivására e párt vezérférfiait a legutbbi napokban történt aninai bányász eredeme fenség késztette, hol tudvalsvőlag 47 murits fejeztette életét, ez által 30 özvegy és vagygyermek pedig a legnagyobb nyomorral kénytelen küzdeni. Megemlítette, hogy hasonló eseteit- nek a munkái mindenütt ki van téve, de nincs •Stáhol senki sem, ki a hátrahagyottakról gondoskodnék. Nálunk — úgymond — a törvényhozás nem gondoskodott a szerencsétlenségek meggátlásáról és a megmaradottak fentartásáról. A miniszterelnök többször megígérte, hogy az új ipartörvény módosításánál nem fog megfeledkezni munkásokról sem, de idte az ipartörvény már alkalmazásban van, , a munkások még mindig régi helyzetükben vannak, azért volt szükséges a mai értekezlet összehívása. Kürschner azt hiszi, hogy a viszonyok, melyek között a munkások jelenleg élnek, rendezve nincsenek; hivatkozik Németországra, de — úgymond — szerencsétlenül járt munkások fennnmaradottjairól a kezességi törvény némileg gondoskodik, de ez a magyar munkásnak kevés, mert abban sok a kibúvó pont. A kérdésben forgó ügy fontosságánál fogva javaslatot tesz, hogy az egybegyűltek válasszanak egy bizottságot, mely előkészítené a népgyűlést, s mely hivatva lenne petíczió útján tudatni a kormánynyal s munkások helyzetét s kérné a kormányt és országgyűlést, hogy törvényhozás útján enyhítsék a bajokat, teremtsenek igazságosabb viszonyokat, mert ennyit még is csak megérdemel a munkásosztály Shrlinger hosszabb beszédében foglalkozott az osztr. államvasutak igazgatóságánál alkalmazott munkások segélypénzeivel s kinyilatkoztatja azt, hogy azon pénz, mellyel a szeren- csétlen munkáscsaládokat segélyeztek nemi vasúttársaságé, hanem a munkásoké és emellett mér járatja ugyan a társaság a kolduszsákot, hogy adlakozzanak a nála tönkrement munkások szerenssétlen hátramaradottjai javára. A tárgyhoz szóltak még az elnöklő, Fazekas József és Bóka Ferencz és azután egytiang"' .mondatván ki a népgyűlés megtart melynek előkészítésére a következők válasz meg : dr. Csillag, Ihrlinger Antal, Szarács és Belóczy István, Schmiedt Henrik, Bred Gusz Gombosy Béla, Endrődy Géza, Gisnone Sána». , Pfueztler Jakab es Kürschner. Ezzel az értekeslet véget ért. a a I HÍREK. — A Bf lutelennég lU'fotnhhjA Nme munkaadónak sehogy sincs ínyére, hogy az Hia. törvény a munkások számára is biztosit egy ,m . rányi »is jogocskát, tehát már is spekulalnuk i törvény kijátszására. Előttünk fekszik a b.id-i ]pesti sütőmesterek közös megállapodással Ez alkotmánysértő korlátlan önkény ura nem jobbjaiban elégületlenséget hozott az elkeseredő» általánosat vált, felhíborodt goseszetük tudatában, miután látták, hogy ti nemyzetet ellen törnek, keletkeztek pártok,melyek az orség és alkotmányának megmentet tütték ki t adatul, mint gr. Zrínyi Péter Zrínyi Miklós, Lippay György esztergomi Dk és gr. Wesselényi Francina ország uadora. Sejtve Leopold méltánytalan eljárása sok következmányit iparkodott csellel ravasz vagy a magyarok vezér.Férfiait tévútra vezetni, tu, hogy egy szűkebb körű tanácskozásba hitta az őket, melynek «•élja az alkotmányos eljáró» ez alatt épen az alkotmány eltipriva volt, mely a legel».1» mnunnuma a törvénytelenül kötött kötés pontjainak elfogadása leendeit. azonnal átlátták az ország rendéi, hogy pang a kétfejű sas védszárnyai alat es es is csak növeli az elégületlenséget s többen a közül nem vetlik riszt a cselnövényen alkott ellenes tárgyaláson, miután véleményük országos törvényeinkbe ütköző vakmerőség vez, a mennyiben az ily az erzőtlenek nemcsak urak aeghallgatsával, hanam az országgyűlásen azoknak kihirdettetni. Azonban gyakori felhívásoknak kvosgtijseknek engedve többen megjelentek le-»b második tanácsban, hol is Lobkevitz Venoael mazter iparkodott az alégiletlen főárakat a b- pontjainak megnyerni, kik azonb osztrák furfangos alattomos rav nem adtak a császári miniszter