Népszava, 1892 (20. évfolyam, 1–53. sz.)

1892-01-01 / 1. szám

fSttf'B»­. "«S* 20. évfolyam. M­c­­sAJi Budapest, 1892. január 1. 1. szám. A munkásnép érdekeit képviselő közlöny. Löfizetési­ dij: Magyarország és Ausztria számára: Egész : MAjriploník minden nAnipb­en évre 2.40 kr. — Félévre 1.20 kr. — Negyedévre 60 kr. — Egy hóra 20 kr­. ! iTiegjelenik UUsinen pénteken, postai megküldéssel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI. k., Kemnitzer-utcza 6. Németország számára : Negyedévre 1.30 kr. A posta-szerződéshez tar- feréz-körut sarkan­­tozó országok részére : Negyedévre 2 franc. A szerkesztővel értekezni lehet: Hétköznapokkon 6—8 óráig este, ünnep- és va-Egyes m /. á­m ára 5 fa va­sárnapokon délelőtt 8—10 óráig. Munkások! Elvtársak! Terjesszétek lapjaitokat! Felhívás előfizetésre! A Népszava mai számával huszadik évfolyamát kezdi meg. Hogy mit tesz a munkások kezében egy minden te­kintetben független, az igaz és szabad szót mindig bátran kimondó lap, azt némileg megbírálhatja mindenki, ki a húsz évvel ezelőtti munkásviszonyokat a maikkal h­asonlítja össze. A Népszava mindenkor hű szószólója volt a munkásosztálynak, hű tükre a népéletnek és tántoríthatlan fegyvere a jogaitól megfosztott, az elnyomott és kizsákmányolt munkásságnak. A párt szempontjából tekintve, mindig a szocziál­demokráczia alapján állott és ilyen lesz a jövőben is! A Népszava a mun­kásosztály, a munkálkodó nép közlönye és ezért haragszanak rá. De mi nem törődhetünk ellenfeleink haragjával; mi az egyenes úton haladunk; nyíltan és bátran hirdetjük a nép jo­gos követeléseit és tartózkodás nélkül mondjuk ki az igaz szót! Elvtársak! Terjesszétek lapjaitokat! Ez képezi állandó szózatunkat hozzátok, mert tudjuk, hogy szükséges lapunkat a legszélesebb néprétegekben terjeszteni; m­ert tudjuk, hogy a felvilágosításra nagy szüksége van az elnyomatás által földig sújtott nagy néptömegnek. Elvtársak! Munkások! Egy gyárból, egy műhelyből, egy munkásnak lakásából se hiá­nyozzék a Népszava vagy az Arbeiterpresse! Minden vendéglőben és kávéházban, melyben megfordultok, követeljétek, hogy a Népszava és az Arbeiterpresse tartassák. Gyűjtsetek folyton előfizetőket lapjai­toknak; gondoskodjatok, hogy mindig beszélhessünk új tömegekhez, hogy szavaink minél szélesebb körökbe hatoljanak el s gondoskod­jatok végre arról, hogy lapjaitok a mezőgazdasági pro­letárok, a földmives munkások közt is elterj­edj­enek! Elvtársak! Kötelességteknek tekintsétek a pártlapok terjeszté­sét ; ez alól ne vonja ki magát senki, a­kinek szívén fekszik az igaz­ság terjesztése. Bizonyítsátok be, hogy méltó bajtársai vagytok más országok öntudatos munkásainak! Mi pedig a pártlapokat lehetőleg fejleszteni és tökélepíteni fog­juk továbbra is. Ezentúl is törekedni fogunk, hogy népszerűen itt vezérczikkeinkben a közgazdaság minden ágából oktatást s felvilágosítást nyújtsunk, s a napi kérdéseket elveink és érdekeink szempontjából megvilágítsuk. A társadalmi szemlében a bel-és külföld érdekes eseményeit, fogjuk közölni, a tőke és munka rovatban ismertetni fogjuk a bárhol felmerülő bérmozgalmakat; az egyleti tudósítások hírt fognak adni a szakegyesületek működéséről; a gyárak és műhelyek s a gyár felügyel­ő rovatának tartal­massá tételére pedig elvtársainkat kérjük fel, hogy az igazság­nak meg fel­el­ős, aláírással ellátott tudósításokat küldjenek be. Fel tehát elvtársak! Mindenki teljesítse kötelességét! Üdvözlettel a szerkesztőség. * * * Előfizetési feltételek: Egész évre 2 frt 40 kr. Félévre 1 frt 20 kr. Negyed évre 00 kr. Egy hóra 20 kr. Felkérjük ezúttal mindazon előfizetőinket, kik hátralékukat mind ez ideig nem egyenlítették ki, hogy szíveskedjenek mielőbb tarto­zásaikat lefizetni. Kérjük továbbá az előfizetések mielőbbi megújítá­sát, hogy a lapok szétküldésében akadály ne merüljön fel. A Népszava és Arbeiterpresse kiadóhivatala, VI., Kemnitzer­ utcza 6. sz. Pártczélokra a következő adományok folytak be: M. L. Orosháza 60 kr. — B. R. 20 kr. — Képfaragó 1 frr. — Grosz 25 kr. — Vörös vasutas 4 frt 40 kr. — Pitzger 24 kr. — Schwarz J. ur kedélyes születésnapi ünnepé­lyén a paszományosok 1 frt 10 kr. — Balázs fiam keresztelőjén 80 kr. — Vö­rös képfaragó 2 frt 50 kr. — B. P. 15 kr. — Appelt 50 kr. — Grosz 10 kr. — B. B. 20 kr. — „Azért mert István nap volt", Nagy-Szénás 15 kr. — Verseczi elvtársak 3 frt.. — Walther 90 kr. Összesen: 16 frt 09 kr. Kinek van igaza?! Az uralkodó osztályok együttvéve annyira rövidlátók a telhetetlen meggazdagodási ösztönükben, h­ogy saját fenállá­suk további feltételeit sem látják már és ezeknek az osztá­lyoknak a közigazgatási bizottsága, a kormány, abban találja hivatását, hogy elősegítse nekik a proletárság munkájából ki­sajtolt értéktöbbletnek zsebrerakását. Ha a kormány tevékeny­ségét ebből a szempontból is szemügyre vesszük, úgy felfog­hatóvá válik az, amit állítottunk. Határozottan erre vall az a tény, hogy azok az államintézők, kiknek „az isten hiva­talt, de­ semmi egyebet nem adott, rendszeresen csökkentik a nép fogyasztási képességét és beszerzési erejét, Európában példátlanul álló nyomorúságot tenyésztenek és egy maroknyi nagybirtokos és iparmágnás előnyére fokozzák a népesség ha­nyatlását, mely nagyban veszélyezteti az egész közügyet. A mindnyájának mindnyája ellen viselt mindennapos harcz­nak vad tombolásában, a kapitalisták ama merev hajtóvadásza­tában, melylyel a nemzeti vagyont, azaz­ az össznépesség munkájának gyümölcseit saját kezeikben igyekeznek felhal­mozni, — a pusztában elhangzott szózathoz hasonlítanak a mélyebben látó, a továbbra tekintő szemlélőnek a figyelmez­tetései és intései. A néptáplálkozás nyomorúságos voltáról szóló statisztikai adatokra ki figyelne a kapitalista üzelmek boszorkány-táncza közt? És mit tesznek az államférfiak, kik a burzsoázia szive-lelke szerint vannak alkotva? Az ő felfogá­suk szerint nem egyeztethető össze az ő „magas hivatásuk­kal", h­ogy még azzal is törődjenek vagyon van-e ennivalója annak a „csőcseléknek", vagy általábam kell-e ennie. Az uralkodó osztály, a burzsoázia azonban nemcsak a polgári statisztikusok feljegyzéseit nem veszi figyelembe, ha­nem még a katonai-statisztikai évkönyvek sem képesek az osztályállam intézőit akár csak egy perezre is gondolkodóba ejteni. Ez a statisztika pedig elég aggályos adatokat szolgál­tat és a militarizmus éppen a mai társadalmi rendszernek hi­vatott sarkköve. Egy pillantás a mai statisztikai évkönyvekbe, elég intőleg figyelmeztetné őket kötelességükre és feladatukra. Ez a statisztika ugyanis évről-évre igazolja, hogy mennyire hanyatlik a nép ereje. A hanyatlás oly rohamos és oly irányú, hogy nemsokára meg kell szűnnie a militarizmusnak megfelelő anyag hiányában. Természetesen nem lehet feladatunk a militarizmus védel­mezőjeként felszólalni és annak esetleges veszélyeit tragikus­nak venni, de azért a katonai statisztika adatait igen szívesen vesszük tudomásul, mert azok segítségével is bebizonyíthatjuk, hogy nekünk van igazunk, ha azt mondjuk, hogy a mai hatalmasok valóságos rablást engednek meg az emberanyag, vagy helyesebben mondva: a nép erején. Ez a statisztika ugyanis kíméletlen nyíltsággal igazolja a mai rendszer kártékony kö-

Next