Népszava, 1900 (28. évfolyam, 1–147. sz.)

1900-01-04 / 1. szám

Budapesti munkások! Vasárnap délután 3 órakor a Küffner-féle teremben (VIII., Vig­ utcza 18. sz.) nagyi tartalik. Napirend: A munkások jogai és a hatóságok! Munkások! A rendőrség betiltotta Frankl Leó elvtársunk szobrára a gyűjtést,­ s a rend­őrség megint házkutatást tartott a „Népszava" kiadóhivatalában. Erélyesen tiltakoznunk kell ezen gyalázatos eljárás ellen ! Jelenjetek meg tömegesen ! a­ Rendőrségi önkénykedés. Lapunk egyik legutóbbi számában meg­írtuk, hogy Parisban több hírneves férfiú kezdeményezésére bizottság alakult, mely czéljául tűzte ki Par­sban nyugvó Frankl Leó elvtársunk emlékét egy szoborműben méltóképen megörökíteni. Megírtuk azt is, hogy ezek a férfiak hozzánk fordultak, ma­gyar szocziáldem­okratákhoz, hogy mi is le­rójjuk kegyeletünk tartozó adóját avval a férfiúval szemben, aki magyar is volt, szocziál­demokrata is volt, s mint ilyen nemcsak a magyar szocziáldemokrata pártnak, hanem az egész magyar nemzetnek örök dicsőséget szerzett lángeszével. Idege­n földön, a szabad­ságáért oroszlánbátorsággal küzdő párisi proletáriátus, a kommün dicsőségteljes harczai közepette, megtette őt munkaügyi miniszte­réve s áldásos működésének maradványai ma is felejthetetlenné teszik emlékét a franczia munkások között. Pár­­isi elvtársaink, kik hozzánk intézték felhívásukat nem csalatkoztak, midőn elvár­ták, hogy a magyar munkások, honfitársuk és elvtársuk emlékének megörökítésénél az oroszlánrészt maguknak fogják követelni. Nem csalatkoztak, midőn feltételezték, hogy a magyar munkások m­ég nem felejtették el Frank Leót s örömmel ragadják meg az al­kalmat, hogy eleget tehessenek kötelessé­güknek. De párisi elvtársaink csalatkoztak, mikor túlbecsülték a híres magyar „szabadságot"! Perczel Dezső gyalázatos rendelete, mely be­tilt minden gyűjtést, ma is érvényben van, a „törvény, jog és igazság" e ragyogó korszaká­ban. Nem szabad gyűjteni, nem szabad gyűj­tésre felhívni, csak a rendőri engedélyh­yel! Nem intézhettünk felhívást a magyar mun­kásnéphez, hogy adja össze filléreit Frankl Leó síremlékére! Engedélyért kellett előbb folyamodnunk a főkapitányhoz ; gyűjtési enge­délyért! Sohase becsültük sokra a főkapitány úr be­látását, józanságát, észbeli tehetségét s kü­lönféle erkölcsi tulajdonságait. Mindennek daczára, nyugodt lélekkel kértünk tőle enge­délyt a gyűjtésre, mert bizton elvártuk, hogy nem lesz, — nem lehet — kifogása az ellen, hogy a magyar munkások egy magyar férfiú­nak emléket állítsanak Pak­sban. .... Tizenhétnapi fejtörés után követ­kező végzéssel felelt a főkapitány ur: 64.046/fk. I. 99. Végzés: Báron Illés Ede, Garami Ernő és Izrael Jakab budapesti lakosoknak azon kérése, hogy enged­tessék meg nekik, miszerint a Pak­sban felállítandó Frankl Leo síremlék költségeihez leendő hozzá­járulhatás végett, Budapest székesfőváros területén gyűjtést eszközölhessenek, tet­esíthetőnek nem talál­tatott­, mivel a nyilvános k­­özadománygyűjtés szabályozása tárgyában 1882. április hó 16-án 18.613 — 1882. bm. szám alatt kiadott és ugyan e tárgyban 1897. junius 17-én 35.100—1897. sz. ki­bocsátott belügyminiszteri rendelettel teljes érvé­nyében fentartott körrendelet 2. pontjának r­ . " '.­kezése értelmében, a m. kir. államrendőrség /•' p Hánya, Budapest székesfőváros területére köllő adomány gyűjtési engedélyt csak azon budap. lakosoknak adhat ki, a­ kik önhibájukon kivül nagyobb mérvben károsultak és közsegélyre szorultak; minthogy pedig jelen esetben nincsen szó nagyobb mérvben károsodott és e miatt­­közsegélyt igénylő magánegyénekről, ennélfogva ezen kérést, mint nem teljesíthetőt, a felnnálló szabályok értelmében, eluta­sítani kellett. Miről tudomásvétel végett értesíttetnek Báron Illés Ede és társai budapesti lakosok (VII. ker., Erzsébet-körut 16. sz.­ Budapest, 1890. évi de­czemhez hó 22-án. Rudztay Béla, főkapitány. Amire tehát nemcsak a józan és becsüle­tes emberi észt, hanem még a brutális és buta rendőrkoponyát sem­­tartották képes­nek, arra mégis csak képes volt Rudnay úr: betiltotta a gyűjtést! Ebben a betiltó végzésben bent van az impertinencziától kezdve a határtalan buta­ságig minden m. kir. rendőri tulajdonság! De fogunk is gondoskodni róla­, hogy a párisi világkiállítás ideje alatt ülésező nemzetközi szocziáldemokrata kongresszuson ez az irat­darab kellő fényben kerüljön a czivitizált világ elé! És gondoskodni fogunk arról is, hogy a megengedett „könyöradomány"-gyűj­tések egész kollekcziója kerüljön e mellé a végzés mellé, kezdve a báró Splényi rendőr­tanácsos felesége, az ezreket kereső Blaha Lujza számára rendezett „könyöradomány"­gyűjtéstől egészen a rendőrségi sikkasztó Clindy Hugó számára rendezett „könyör­adomány "-gyűjtésig! . . . Az ügyhöz még a magyar belügyminiszter­nek és­­ a magyar népnek van hozzászólása! A belügyminiszterhez nincs szavunk. A felebbezés már előtte van, mi várunk ! De a magyar néphez van szavunk ! Nem mondunk többet, csak annyit, hogy : szégyen és gyalázat volna, ha Frankl Leó síremléke felállítatnék­ a­nélkül, hogy a magyar mun­kások hozzájárultak volna filléreikkel! . . . hogy ott házkutatást tartson. Az indok meg­nev­ése nélkül két óra hosszat fürkésztek, kul­á­k és forgattak fel mindent, persze az, hogy találtak volna valamit. Ezután feli­ratták a jelenlévő Báron elvtársat, hol­­tse ki zsebeit s midőn ő ezt meg­tag „ két detektiv kutatta át azokat, term­i­­ szintén anélkül hogy találtak volna­­mi . Ez a házku­t­ás minden bírói végzés­hel­y kizárólag a ~ö­ökzség önkény­kedése alapján történt meg. És ezt a főkapitány úr a polgárok jogai tiszteletben tartásának nevezi ! Mialatt a „Népszava" könyvkereskedésben v védte a rendőrség a polgárok jogait, 4t Báron és Izrael elvtársak lakásain ez a proc­esszus folyt le. Csorbás rendőr­ie, öt detektív kíséretében, mindent cs­­v­da hánytak, azaz „házkutattak". Hogy égül ne kelljen szégyenszemre távoz­niok, elvitték Izrael elvtárs egy teljesen magánjellegű levelét. Hogy mit akart a rendőrség e házkutatá­sokkal, azt nem tudjuk, de hogy a joghoz és igazsághoz az ilyen eljárásnak semmi köze sincs, azt tudjuk. A rendőrségi önkény leg­durvább megnyilatkozása ez a bírói végzés nélküli betörés magánlakásokba, s békés pol­gárok zsebeinek rendőri átkutatása. Ez az eljárás csak megerősít azon meggyőződésünkben, hogy a Széll-féle "új korszak" egy hajszálnyival sem különb a Bánffy-féle "régi korszak"-nál s hogy Rudnay úr, a főrendőr ma is az, ami annak idején volt: egy hamisítatlan magyar szolgabíró, aki fogyatékos tudományát és hiányos művelt­ségét ilyen rendőrhösködéssel akarja pótolni. r'1­7­I CNYVTÁRA Hírlap-Köny­vtá­r KövedY Napló 3 . szám. Budapest, 1900. csütörtök, januuár 4. / A magyarországi mezei és ipari munkájáig érdekeit képviselő politikai lap. rFIZETÉSIDIJ: a csütörtök­i «j» szombati kiadásra : Egészé­vre 8-80 k . félévre 4-40 k., negyedévre 2-20 k., egy hóra 80 f. Ceapexv a csütörtöki kiadásra : Egész évre 3­20 k., félévre 1­60 k., negyedévre 80 f., egy hóra 30 f. A magyarországi szocziáldemokrata párt központi közlönye. It megjelenik minden kedden, csütörtökön és szombaton. Egyes szám­ára S­krajczár. Szerkesztőség és kiadóhivatal VII., Erzsébet­ körút 18. sz., a kapuval szemben, a­hová mindennemű levelezések és egyéb küldemények, intézendők. Szerkesztővel értekezni lehet minden hétfőn, szerdán és azon a haton este 6—8 óráig. I / III. évfolyam. Házkutatás. Újévi beszédében arról fecsegett a főkapi­tány úr, hogy a rendőrség nehéz szolgálata közepette mindenkor tiszteletben tartja a polgárok jogait s törvény és jog szerint jár el. Hogy újév napján hazudott-e a főkapi­tány úr, arról tanúskodjanak a következők: Dec­ember 29-én, pénteken megjelent a „Népszava" könyvkereskedésében Dömjén rendőrfogalmazó két detektív kíséretében. QIA- Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter megbukott! Csak napok kérdése, hogy lemondását beadja. Oka ennek az, hogy a Varga tanár ügyében állítólag hamis értesítéseket küldött az úgy­nevezett „legmagasabb köröknek". Ezért rosz­szulás jutott osztályrészéül, mi egyenlő azzal a felszólítással, hogy állásáról mondjon le. Ez a Varga-ügy éretlen s felbérelt tacskók besúgásain alapszik s csak azért nőhette ki magát fontos ügygyé, m­ert alkalmasnak tűnt fel arra, hogy a tehetetlen s hiti Széll­kormány lábai közé dobják, kolonez gyanánt, hogy ezen bukjék fel. Szóval alapos kilátás van reá, hogy Wlas­sics Gyula testén át megszabadulunk a szó­szátyárkodó Széll Kálmántól, a­mi minden­esetre örvendetes esemény. Jobb előbb, mint később. Újévi ajándékok. A bécsi és budapesti hivatalos lapok újévi számában megjelentek azok a királyi kéz­iratok, a­melyek az osztrák politikai zavarok miatt függőben maradt közös ügyek „rende­zését" foglalják magukban. Megjelent neve­zetesen a kvótáról szóló királyi kézirat, mely a közös költségek arányát az 1900. év első hat hónapjára való érvényességgel dönti el, még­pedig a kvótabizottságok megállapodása alapján, olyképpen, hogy 34'4°J0-ra emelke­

Next