Népszava, 1900 (28. évfolyam, 1–147. sz.)
1900-01-04 / 1. szám
Budapesti munkások! Vasárnap délután 3 órakor a Küffner-féle teremben (VIII., Vig utcza 18. sz.) nagyi tartalik. Napirend: A munkások jogai és a hatóságok! Munkások! A rendőrség betiltotta Frankl Leó elvtársunk szobrára a gyűjtést, s a rendőrség megint házkutatást tartott a „Népszava" kiadóhivatalában. Erélyesen tiltakoznunk kell ezen gyalázatos eljárás ellen ! Jelenjetek meg tömegesen ! a Rendőrségi önkénykedés. Lapunk egyik legutóbbi számában megírtuk, hogy Parisban több hírneves férfiú kezdeményezésére bizottság alakult, mely czéljául tűzte ki Parsban nyugvó Frankl Leó elvtársunk emlékét egy szoborműben méltóképen megörökíteni. Megírtuk azt is, hogy ezek a férfiak hozzánk fordultak, magyar szocziáldemokratákhoz, hogy mi is lerójjuk kegyeletünk tartozó adóját avval a férfiúval szemben, aki magyar is volt, szocziáldemokrata is volt, s mint ilyen nemcsak a magyar szocziáldemokrata pártnak, hanem az egész magyar nemzetnek örök dicsőséget szerzett lángeszével. Idegen földön, a szabadságáért oroszlánbátorsággal küzdő párisi proletáriátus, a kommün dicsőségteljes harczai közepette, megtette őt munkaügyi miniszteréve s áldásos működésének maradványai ma is felejthetetlenné teszik emlékét a franczia munkások között. Párisi elvtársaink, kik hozzánk intézték felhívásukat nem csalatkoztak, midőn elvárták, hogy a magyar munkások, honfitársuk és elvtársuk emlékének megörökítésénél az oroszlánrészt maguknak fogják követelni. Nem csalatkoztak, midőn feltételezték, hogy a magyar munkások még nem felejtették el Frank Leót s örömmel ragadják meg az alkalmat, hogy eleget tehessenek kötelességüknek. De párisi elvtársaink csalatkoztak, mikor túlbecsülték a híres magyar „szabadságot"! Perczel Dezső gyalázatos rendelete, mely betilt minden gyűjtést, ma is érvényben van, a „törvény, jog és igazság" e ragyogó korszakában. Nem szabad gyűjteni, nem szabad gyűjtésre felhívni, csak a rendőri engedélyhyel! Nem intézhettünk felhívást a magyar munkásnéphez, hogy adja össze filléreit Frankl Leó síremlékére! Engedélyért kellett előbb folyamodnunk a főkapitányhoz ; gyűjtési engedélyért! Sohase becsültük sokra a főkapitány úr belátását, józanságát, észbeli tehetségét s különféle erkölcsi tulajdonságait. Mindennek daczára, nyugodt lélekkel kértünk tőle engedélyt a gyűjtésre, mert bizton elvártuk, hogy nem lesz, — nem lehet — kifogása az ellen, hogy a magyar munkások egy magyar férfiúnak emléket állítsanak Paksban. .... Tizenhétnapi fejtörés után következő végzéssel felelt a főkapitány ur: 64.046/fk. I. 99. Végzés: Báron Illés Ede, Garami Ernő és Izrael Jakab budapesti lakosoknak azon kérése, hogy engedtessék meg nekik, miszerint a Paksban felállítandó Frankl Leo síremlék költségeihez leendő hozzájárulhatás végett, Budapest székesfőváros területén gyűjtést eszközölhessenek, tetesíthetőnek nem találtatott, mivel a nyilvános közadománygyűjtés szabályozása tárgyában 1882. április hó 16-án 18.613 — 1882. bm. szám alatt kiadott és ugyan e tárgyban 1897. junius 17-én 35.100—1897. sz. kibocsátott belügyminiszteri rendelettel teljes érvényében fentartott körrendelet 2. pontjának r . " '.kezése értelmében, a m. kir. államrendőrség /•' p Hánya, Budapest székesfőváros területére köllő adomány gyűjtési engedélyt csak azon budap. lakosoknak adhat ki, a kik önhibájukon kivül nagyobb mérvben károsultak és közsegélyre szorultak; minthogy pedig jelen esetben nincsen szó nagyobb mérvben károsodott és e miattközsegélyt igénylő magánegyénekről, ennélfogva ezen kérést, mint nem teljesíthetőt, a felnnálló szabályok értelmében, elutasítani kellett. Miről tudomásvétel végett értesíttetnek Báron Illés Ede és társai budapesti lakosok (VII. ker., Erzsébet-körut 16. sz. Budapest, 1890. évi deczemhez hó 22-án. Rudztay Béla, főkapitány. Amire tehát nemcsak a józan és becsületes emberi észt, hanem még a brutális és buta rendőrkoponyát semtartották képesnek, arra mégis csak képes volt Rudnay úr: betiltotta a gyűjtést! Ebben a betiltó végzésben bent van az impertinencziától kezdve a határtalan butaságig minden m. kir. rendőri tulajdonság! De fogunk is gondoskodni róla, hogy a párisi világkiállítás ideje alatt ülésező nemzetközi szocziáldemokrata kongresszuson ez az iratdarab kellő fényben kerüljön a czivitizált világ elé! És gondoskodni fogunk arról is, hogy a megengedett „könyöradomány"-gyűjtések egész kollekcziója kerüljön e mellé a végzés mellé, kezdve a báró Splényi rendőrtanácsos felesége, az ezreket kereső Blaha Lujza számára rendezett „könyöradomány"gyűjtéstől egészen a rendőrségi sikkasztó Clindy Hugó számára rendezett „könyöradomány "-gyűjtésig! . . . Az ügyhöz még a magyar belügyminiszternek és a magyar népnek van hozzászólása! A belügyminiszterhez nincs szavunk. A felebbezés már előtte van, mi várunk ! De a magyar néphez van szavunk ! Nem mondunk többet, csak annyit, hogy : szégyen és gyalázat volna, ha Frankl Leó síremléke felállítatnék anélkül, hogy a magyar munkások hozzájárultak volna filléreikkel! . . . hogy ott házkutatást tartson. Az indok megnevése nélkül két óra hosszat fürkésztek, kulák és forgattak fel mindent, persze az, hogy találtak volna valamit. Ezután feliratták a jelenlévő Báron elvtársat, holtse ki zsebeit s midőn ő ezt megtag „ két detektiv kutatta át azokat, termi szintén anélkül hogy találtak volnami . Ez a házkutás minden bírói végzéshely kizárólag a ~öökzség önkénykedése alapján történt meg. És ezt a főkapitány úr a polgárok jogai tiszteletben tartásának nevezi ! Mialatt a „Népszava" könyvkereskedésben v védte a rendőrség a polgárok jogait, 4t Báron és Izrael elvtársak lakásain ez a processzus folyt le. Csorbás rendőrie, öt detektív kíséretében, mindent csvda hánytak, azaz „házkutattak". Hogy égül ne kelljen szégyenszemre távozniok, elvitték Izrael elvtárs egy teljesen magánjellegű levelét. Hogy mit akart a rendőrség e házkutatásokkal, azt nem tudjuk, de hogy a joghoz és igazsághoz az ilyen eljárásnak semmi köze sincs, azt tudjuk. A rendőrségi önkény legdurvább megnyilatkozása ez a bírói végzés nélküli betörés magánlakásokba, s békés polgárok zsebeinek rendőri átkutatása. Ez az eljárás csak megerősít azon meggyőződésünkben, hogy a Széll-féle "új korszak" egy hajszálnyival sem különb a Bánffy-féle "régi korszak"-nál s hogy Rudnay úr, a főrendőr ma is az, ami annak idején volt: egy hamisítatlan magyar szolgabíró, aki fogyatékos tudományát és hiányos műveltségét ilyen rendőrhösködéssel akarja pótolni. r'17I CNYVTÁRA Hírlap-Könyvtár KövedY Napló 3 . szám. Budapest, 1900. csütörtök, januuár 4. / A magyarországi mezei és ipari munkájáig érdekeit képviselő politikai lap. rFIZETÉSIDIJ: a csütörtöki «j» szombati kiadásra : Egészévre 8-80 k . félévre 4-40 k., negyedévre 2-20 k., egy hóra 80 f. Ceapexv a csütörtöki kiadásra : Egész évre 320 k., félévre 160 k., negyedévre 80 f., egy hóra 30 f. A magyarországi szocziáldemokrata párt központi közlönye. It megjelenik minden kedden, csütörtökön és szombaton. Egyes számára Skrajczár. Szerkesztőség és kiadóhivatal VII., Erzsébet körút 18. sz., a kapuval szemben, ahová mindennemű levelezések és egyéb küldemények, intézendők. Szerkesztővel értekezni lehet minden hétfőn, szerdán és azon a haton este 6—8 óráig. I / III. évfolyam. Házkutatás. Újévi beszédében arról fecsegett a főkapitány úr, hogy a rendőrség nehéz szolgálata közepette mindenkor tiszteletben tartja a polgárok jogait s törvény és jog szerint jár el. Hogy újév napján hazudott-e a főkapitány úr, arról tanúskodjanak a következők: December 29-én, pénteken megjelent a „Népszava" könyvkereskedésében Dömjén rendőrfogalmazó két detektív kíséretében. QIA- Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter megbukott! Csak napok kérdése, hogy lemondását beadja. Oka ennek az, hogy a Varga tanár ügyében állítólag hamis értesítéseket küldött az úgynevezett „legmagasabb köröknek". Ezért roszszulás jutott osztályrészéül, mi egyenlő azzal a felszólítással, hogy állásáról mondjon le. Ez a Varga-ügy éretlen s felbérelt tacskók besúgásain alapszik s csak azért nőhette ki magát fontos ügygyé, mert alkalmasnak tűnt fel arra, hogy a tehetetlen s hiti Széllkormány lábai közé dobják, kolonez gyanánt, hogy ezen bukjék fel. Szóval alapos kilátás van reá, hogy Wlassics Gyula testén át megszabadulunk a szószátyárkodó Széll Kálmántól, ami mindenesetre örvendetes esemény. Jobb előbb, mint később. Újévi ajándékok. A bécsi és budapesti hivatalos lapok újévi számában megjelentek azok a királyi kéziratok, amelyek az osztrák politikai zavarok miatt függőben maradt közös ügyek „rendezését" foglalják magukban. Megjelent nevezetesen a kvótáról szóló királyi kézirat, mely a közös költségek arányát az 1900. év első hat hónapjára való érvényességgel dönti el, mégpedig a kvótabizottságok megállapodása alapján, olyképpen, hogy 34'4°J0-ra emelke