Népszava, 1905. január (33. évfolyam, 1–13. sz.)

1905-01-03 / 1. szám

i­slf L 878 Ili Bndap»»t 1PQ5 kedd, január 3. X yxr LI. év­folyam. Ü/ NEPSZAVA A magyarországi szocziáldemokrata pá­­nti közlönye. ELŐFIZETÉSI DIJ: * keddi, eett törtök) «» eaombati kiadásra: B**— Hr« I., 'nun) II I. '/.»»r» j.»i.e. I aarti.se 1 •rrOU ««««a tm lft.fl 1. </• *tt« I.M I., V« »»» 4.SO *. I »ara .11 I Csapta a vetttBrtOkl ktedásre : iTff | |i | , IMI»» ~«• • 'Ii M» ›1 ., iMInMI, Politikai lap. letOfilon mlbilen kedden, csfk­íirtttkCD es stomlMilon. Egyj» szám ira 1O fillér 8i*rke«d­Giéff és kiadóhivatal: VIII., József-körut 18. sz., »Bors aUAO«an«mQ Inil­lHt tm tgytb kWdcmSayak taMaeedáe. •C TKLKH'DN SZAM S4-W4. "M ••«rkKMtAvsl irtakHDl lehnt mindsn hétffln. •••röta «»'>.nh»t >». est* 0 M-lg. Kapczabetyar-politika. Hazudni, igérni — hazugságot letagadni, az ígéretet megtagadni; elveket vallani és kereskedni velük nagyban és kicsiny­ben; háromszínű jelszavakkal dobálózni , a fekete pocsolyába keverve tenni egy­színűvé a trikolórt; nem tudni semmit, nem keresni elvi szempontok komoly mélységét, hanem a mandátumhijszávaal pánsitott klikkérdeket imádni; ö­lös száj­jal kortesszónoklatokat tartani és marokba röhögni, ha valaki hisz nekik; a hivőt megcsalni, a nem hivőt hazafiat­lannak tartatni; a politikai becsületet lefoglalni magának és egyszersmint lejáratni; nem tenni semmit, de ugy csoportosítani a semmit, hogy mindennek laknék. — tet­szik tudni, mi ez ? Ez a magyar függetlenségi politika. Ügyvédi lurfar­ggal esürni-csa­varni a szót, elveket, logikát egyéni szimpátia és csydini tzí!­*i kedvét;! f^itiwie állítani; benne halászni minden zavarosban; hasz­not húzni minden kavarodásból; ott lenni mindenütt, ahol másokat piszkolnak; rot­hadó döggel táplálkozni, mint a hiéna, pocsolyavizet iDől, mint a gőte — hogy másra lehessen mindezt kiokádni; becsü­ le­röl üvölteni, mint a sakál és nem is­merni a politikai becsület fogalmát; tuda­tosan bornik­ságot terjeszteni és antikleri­kális jelszavak mögé bújva táplálni — ha kifizeti magát — a reakcziót; ordítani a klikkek ellen és klikkfőnöknek lenni; nem ismerni egyéb használható politikai fegyvert, mint az arcz­­tlanul merész és szemtelenül hazug rágalmazást — tetszik tudni, mi ez? *'1 V Ez a Polón­yi ejtyéni taktikája. A magyar függetlenségi politika és Polónyi egyénisége együtt: ez a kapera­betyár-politika. Polónyi úr a politikai szegénylegény­edének nem egy bravúrstiklijéről hír­hedt már. Polónyi úr bujnyikmódszere nem ismeretlen politikai ellenfelei előtt. Nem hozunk a fiuk­ból példákat. Egy­magában is elegendő ennek a politikai kapeta betyárnak jellemzésére az a köp­ködeg, amelyet újévi üdvözlő­beszédében cse­lkedett meg a függetlenségi pártkör­ben Kossuth előtt és anélkül, hogy Kossuth visszautasította volna. Polónyi úr ezt a nézetet hangoztatta a népjo­gokról és rólunk, szocziáldemiokra­tákról­ .K­­zdeni fogunk az emberi jogok ki­vívásáért, ez k­­özött elsősorban az álta­lános­­fii-avati jogért. Nem osztályt uá­""»ra küzdünk -Zm jognk kivívásért, nuq n mun­ka^'-tUály *£ in›ír·i *»•»", mert »11 nem osztályuiUaniht. »›• ni o*i ál»/ Arxcuialmat akirunk, d* a »I mzrt f i! z« f e‚.y*ége 8zá»-a\fi kö­­fteljü­k az en·l›r.ri joijok kivívá­sát. És már most kijelenthetjük, hogy soha nem f­ijumk *»«#•» t/t exni a ír.'köz!héij Hz ^ilt lf/ő lovfijolruil, ki A- a kar­uta 11 unak zmtlUu-ii­k'-itt bizonyultu­k be. minduntalan. Hir­detni fogjuk azt az elvet, hogy csak a hazbin lehet i g szeretni a jogtalan­nak is; nem kftv. terhet jogot a hazától az, »ki a hi­za iránt a legszentebb kö­telesség t­ -1 je keilé­cre hűségesen nem vállalkozón." Ugyan ugy­e? Polónyi ur nem osztályállamot és nem osztályt­ársadalmat akar. P­olónyi ur nem csak a mimma-o nak akar általános válasz­tási jogot, hanem­­ mindenkinek. Polónyi ur mi isváltoztattsi más kori nézetét. Polónyi ur már nem zárja ki a hazátlan bitango­­t a parlamentből. Polónyi ur hírtelen nagy­lelt­ű lett, sőt nagyle­lkű­bbnek akar lát­szani nálunknál. Polónyi urai mel­«Zrt'iot'»» a függetlenségi szentlélek. Poónyi ur felfedez egy olyan ,ársadalmii osztály­t, amely a munkásoknál is elnyom­ottabb és még a nemlétez­ikre kiterjeszti hirtelen jóakaratának áldásait. Polónyi ur zivaros elvei közé —­urulá­s­ zik ultraliberális elveket is sikerült csipegtetnünk. A ki­búvó ajtó azonban: vál­asztói jogot a hazafiaknak! — igy is megmaradt. Polónyi ur átvette a mi követelésünket egy szerény változtatáskával és egyben epét hányt ránk. Nem lévén egyéb argu­mentuma, kormányzsoldosoknak és a nem­zetköziség szédelgő lovagjainak nyilvání­tott bennünket. Meg tudjuk érteni, hogy ennek a füstös képű és kormos lelkű embernek első gondolata csak a sáp és a kormányzsold. Meg tudjuk érteni, hiszen a kóbor kutyának is a koncz körül csopor­tosulna minden gondolata, ha ügyvéd és függetlenségi politikus és Polónyi­jellem volna. Az irigykedése azonban most az egyszer ok nélkül való. Mi nem vagyunk az ő képviselőtársai. Mi nem vagyunk Eötvös Bálintok és nekünk nem barátunk sem Polónyi, sem Dienes Mi egy, Polónyi úr elő­­ ismeretlen világban, az elvek és az elvekért küzdés világában élünk. Bennünket ne ítéljen meg önmaga és barátai után. Polónyi úr és társai olyan nagy élvezet­nek Unják a nekik való talpnyalás*, olyan fenséges hivatásnak nézik azt, ha valaki színfalnak szegődik az ő kulissza­mögötti machináczióikhoz, — hogy szerin­tük erről az ékezetről és hivatásról csak mp«rvPMt»»ff»t­eté« fejeben kb*" Inmonda­nunk. Polónyi uraknak savanyu a szörő. Mi nem szövetkezünk velük, mert Polónyi­akkal n­em tartjuk magunkhoz méltónak a szövetkezőt, a többiekben pedig nem bizhatunk és inne ő jelenti ki, hogy nem szövetkezik velünk, mert mi kormány­zsoldosok vagyunk. Nem szövetkezünk velük, hát a mellünknek szegzi a rozsdás mordályt. Pénzt vagy a becsületet! A puszta kapezabetyár nobilisabb ennél az úrnál, az csak a pénzt rabolja el azok­tól, akiknek van. Polónyi úr tőlünk pént nem remélhet, tehát a becsületünkre pá­lyázik. Ezt a pusztai kapezabetyár ner teszi, ez csak parlamenti kapezabetyárok­nak szabad. .. . Szabadni szabad, de kaperabetyárnak nem lehet. És ez a megnyugtató a dolog­ban. A Népcsava mai Isai&a 8 oldal f­f­cCd A százezrek akcziója. Bud'P­tt. január 3. A .Magyar Közélet"-két hatalmas ha­sábban felel­ arra a kommentárra, amelyet czikkéhez fűztünk. A czikk tartalma ez: A szocziáildemokrata párt ex asso (alapjában) küzdő pán, amely soha és semmi körülmények között a téllen Deglczió álláspontjab­a nem helyez­kedhetik, hanem­ — akár itt közvetlen eredményt, akár nem, akár visszakerül a sutba, akár nem, kötelessége önmaga iránt, hogy minden kormány ellen akc­ióba lépjen, hogy a mai társadalom bomlását siettesse. Hogy ettől a czéltól (t. i. a társadalom bomlasz­tásától, a kormány támogatásával csak távolodik. — folytatja a czikk — annyira nyilvánvaló, hogy bizonyításra se szorul. Viszont épp oly nyilván-­­való az is, hogy a mindenkori ellenzék támogatá­sával, — ha lassan is, de állandóan, — közeledik czélja felé. Mert, hogy egyebet ne emlí­tik, már magában az is, hogy a most szövetkezett ellen­zék minden pártárnyalati kivétel nélkül fölvette programmjába az általános választói jogot és az önálló vámterületet, m oly eredmény, amelyet a szoc­iáldemokrata­ párt hiába várna attól a kor­mánytól, amelyet pozsonyi akcziójával támogatott­ legyünk őszinték. Föltéve, — de csakis föl­téve!*— azt az esetet, hogy a szövetkezett ellen­zék, ha sikerült a mostani kormányt megbuktatnia, ümét dejti az dllaUtMOt tdhuttúi jog il az önállt tdmterüUt kbcUtit — ami még ívUtUtn­.h­a ktp­icienitg: — a szocziáldemokrata pártnak még min­dig megmarad az az erkölcsi haszna — hogy ezt a kis eszmét a mostani politikai országjárás bele­vitte az *gyes nemzet köztudatába ée hangulatot csinált mell*tte. Magában ez a egy eredmény is megérdemelné azt, hi­gy a­­Népszavától* említett .százezrek ak*­cciójtoak iránya* megváltozzék. Mert — és a ezocziaidtuiokralt párt s­zempontjából csakis ez lehet a döntő argumentum a százezrek jövendő szabadsága és jogai érdekében sohase szállott síkra oly nyiltan, határozottan és ország szine elült egyetlen politikai párt ae, mint a most szö­vetkezett egész ellenzék,­e viszont, nem volt még egyetlen kormány se Magyarországon, amely a milliók idő szerint szab.@dsi­ ráo *e jog*m *­m­-

Next