Népszava, 1906. január (34. évfolyam, 1–26. sz.)

1906-01-24 / 20. szám

1906. január 14. N­É­P­S­Z­AVA Orosz testvéreinkért — Saját tudóatónktól. — Budapest, január 23. Tegnapi számunkban már közöltük néhány gyűlés lefolyását, melyet az orosz forradalom jegyében tartottak meg elvtársaink s ma még az alábbi gyűlésekről adhatunk számot. A budapesti III. kerületi munkások folyó hó 21-én nyilvános népgyűlést tartottak az orosz forradalom napirenddel. Slernesz József elvtárs üdvözölte a megjelenteket az egybehívok nevében s ajánlatára elnöknek Vigh­ István, jegyzőnek Nicsner Ferenc elvtársak választották meg. Vigh­ István elnök megnyitó beszédében ismer­tette az orosz forradalom és a véres január 22-ének jelentőségét. Egy éve annak, — úgy­mond — hogy orosz testvéreink az orosz cár, a mindenható atyuska elé akartak menni, hogy ott békésen kérésüket, panaszukat előadják. Szent zászlókkal és a cár arcképével indultak útnak, de nem folytathatták útjukat, mert a katonák utjukat állták, lelőtték az embereket. Ezt a napot nemcsak Oroszországban, hanem egész Európában ünneplik, mint amelyen meg­született a minden gonoszt elsöprő forradalom. Utánna Illés József elvtárs emelkedett szólásra s beszéde után az elnök az ülést lelkes hangulat­ban berekesztette. Az újpesti munkások folyó hó 22-én 3000 munkás jelenlétében az orosz forradalom napi­renddel nyilvános népgyűlést tartottak. Spindler Károly elvtárs üdvözölte az egybehívók nevé­ben a jelenlevőket, mire Bolcska István elvtár­sat elnöknek, Schmoll Antal elvtársat jegyzőnek választották meg. László Arnold elvtárs Buda­pestről a következőket mondta: Összejöttünk, hogy megemlékezzünk az orosz testvéreinkről, hogy üdvözletünket küldjük nekik azért a szíves kitartásért, mellyel harcolnak és hogy keressük példájukat. Összejöttünk, de nem sírni, nem koszorút fű­zni, hanem újabb erőt meríteni a mi harcunkhoz. Forradalmi beszédét lelkesen fo­gadták. Ilyen értelemben felszólalt Klopfstein Ernő elvtárs is és ajánlatára egy határozati ja­vaslatot fogadtak el, amely így hangzik: Az újpesti Kolosszeumban 1906 január hó 22-én tartott gyűlés egyhangúlag kimondja, hogy üd­vözli a szociáldemokrata párt vezetőségét és kéri, hogy azzal a lankadatlan szívóssággal és harc­készséggel vezesse a forradalmi munkásság nép­jogokért és népszabadságért folyó küzdelmét, aminé­vel orosz testvéreink nemzetközi forradalmukat vívják Éljen az általános, egyenlő és titkos választói jog ! Éljen a szociáldemokrácia ! Az egri szociáldemokrata pártszervezet folyó hó 21-én ünnepelte meg az orosz forrada­lom kitörésének évfordulóját, hatalmas munkás­gyű­lés keretében. A gyűlés előadója Kondor Bernát elvtárs volt (Budapest), ki markáns vo­násokkal festette az orosz elvtársak u­táni küz­delmét. Ezután rámutatott az orosz forradalom okaira, mint olyanokra, amelyek eme hősies harc kitörését szinte elkerülhetetlenné tették. Vázolja az orosz forradalmárok hősies és ön­feláldozó harcát, melynek következményei és hatásai nemcsak Oroszországra, hanem a kül­földre is nagy hatással lesznek. Befelé letöri az átkos abszolutizmust és népparlamentet, modern alkotmányt teremt helyébe, míg kifelé a többi országokban félelmet gerjeszt nép­ellenes cselkedetek elkövetésére. A proletariátus pedig tanulságot meríthet a küzdelemből, amely tanulságot adandó alkalommal jogai kivívása érdekében alkalmazni fogja. Azzal zárja szavait, hogy az orosz forradalmárok küzdelme egyszer­smind a mi küzdelmünk is, és azoknak győzelme a proletariátus győzelmét jelenti. Közelebb hoz bennünket magasztos célj­a m­a­ felé, erőt ad és kitartást diktál a többi ország proletárjainak szükségszerű harcukban és azért teljes szívből tisztelettel és becsüléssel szemléljük orosz test­véreink lélekfelemelő harcát és azt kívánjuk, hogy az a magasztos önfeláldozás, a patakokban folyó vér meghozza a kiérdemelt gyümölcsét , a népszabadságok megteremtését, az orosz nép teljes felszabadítását". A beszéd elhangzása után a gyűlés következő határozati javaslatát egyhangúlag elfogadtta. A gyűlés örömmel üdvözli az orosz forradalmi eseményeket, miáltal alapjában megrendült a min­den bűnökkel telített abszolutisztikus kormányzat és az eddig rémes állapotban senyvedő orosz népnek megnyílt az út a szabadság és a kul­turális fejlődés felé. A gyűlés a legmélyebb rokonszenvét és csodálatát fejezi ki mind­ama harcosok iránt, akik Oroszországban a szabadságért küzdöttek, legfőképpen pedig ama férfiak s nők iránt, akik szociáldemokrata alapon állva, a proletársággal együtt vívták a harcot, mert ezeknek köszönhető első­sorban, hogy a különféle üldözések dacára is évtizedes fáradhat­lan munka után a mai eredmény létrejött. A gyű­lés kimondja, hogy a magyar proletariátus köte­lességének tartja, hogy támogassa minden rendel­kezésére álló eszközzel áldozatait ama harcnak, melynek győzelme egyszersmind az ő győzelme is. Zágrábban horvát elvtársaink népes gyűlést tartottak a­ tavalyi pétervári vérengzés s ezzel az orosz forradalom kezdetének évfordulója alkal­mából. A szónokok heves beszédeket tartottak az orosz zsarnokság ellen. A jelen volt rendőr­biztos több ízben félbeszakította őket. A határo­zat, melyet a gyűlés elfogadott, éles szavakban ítéli el a cárizmust. Külföldről a következő táviratok érkeztek: Ausztria, Lemberg, január 22. Az itteni szociál­demokrata párt az orosz forradalom kitörése év­fordulóján nagy ünnepet rendezett. Egy népgyű­lésen a szónokok kifejtették az orosz forradalmi mozgalom jelentőségét. Az itteni orosz konzulá­tust rendőrök őrizték. Románia, Bukarest, január 22. Az itteni szocialista­kör tegnap nagy munkásgyűlést hívott össze, amelyen az orosz szabadságharc kitörését ünne­pelték. A „Potemkin" több matróza részt vett a gyűlésen. Elfogadtak egy határozati javaslatot, amely felhívja a román munkásságot, hogy az orosz proletárság felszabadulását teljes erejük­ből mozdítsák elő. Végül az orosz forradalom áldozatainak özvegyei és árvái javára gyűjtést rendeztek. PÁRTÜGYEK. Győzelem. A nagyoroszi községi tisztújításon ottani elvtársaink fényes győzelmet arattak. Így sikerült a nagy agitáció, de különösen az ottani építőmunkások igyekezete. Megválasztottak bí­rónak : Potrágyai Mihály, törvénybírónak Fazekas Jeromos, pénztárnoknak : Rakonczai Nán­­dor, esküdteknek: Juhász József, Sneider Flórián, Molnár Ádám és Funk József elvtársak. Az árvagyámi tisztségre elvtársaink Újhelyi Andrást akarták megválasztani, de a jelen volt főszolga­bíró erőszakossága Petragyai Gábort ültette be e tisztségbe, amit óriási zaj követett. Elvtársaink majd megtalálják az utat jogaik érvényesítésére. KÜLFÖLD. Németország. (A tüntetések utójátéka.) A németországi munkásság méltósággal ünnepelte meg a forradalom évfordulóját, de a reakció azért talál ürügyet arra, hogy elvtársainkat üldözhesse. Erre vonatkozólag ma a következő tudósításokat kaptuk: Königsbergben a „Volks­zeitung" című pártlap szerkesztőjét letartóztatták, mert lapjában szó szerint közölte Löwe borosz­lói városi képviselő beszédének azt a részét, amely miatt egy évi fogságra ítélték.­­ Ham­burgban a pártvezetőség három tagja ellen szocialista nyomtatványok terjesztése miatt meg­indították a büntető vizsgálatot. Mind a hárman erőszakra való izgatás és felségárulás bűntettével vannak vádolva.­­ A legérdekesebb hírt a „Vorwarts" közli. Brandenburgban egy százados a múlt vasárnap csapatához beszédet intézett, amelyben kioktatta a katonákat, hogy össze­ütközés esetében hogyan kell viselkedniük. A százados azt mondta, hogy mihelyt az emberek csoportosulnak, a dobos dobolni fog s ha a tömeg nem oszlik szét, a katonák nyomban élesen fognak lőni. Azt a katonát, aki a tömeg feje fölött fog lőni, maguk a tisztek revolverük­kel azonnal agyon fogják lőni. SZAKMOZGALOM. A pancsovai borbély- és fodrász­munká­sok e hó 17-én tartották alakuló gyűlésüket a „Medvé"-hez címzett vendéglőben. Gyöngyössy József elvtárs, mint a szociáldemokrata pártszer­vezet kiküldötte, ismertette a jelenlevőkkel az 9 alapszabályokat, továbbá a szervezkedés célját és hasznát. Ezután Jovánovits Maksza elvtárs szerb nyelven tolmácsolta az elmondottakat, mire meg­választották a csoport vezetőségét. TÖRVÉNYSZÉK. (§) A 254. §. Súlyosan beteg, tizenkét esz­tendős leánygyermeke van Törzsök Elek ipa­rosnak. A mindennapi kenyérért küzködő sze­gény ember odahaza nem igen tudta ápolni szív­bajos gyermekét, akin olykor erőt vettek az epi­leptikus rohamok s összeesett, hogy kin volt nézni. Növelte a boldogtalan apa bánatát, hogy szívbajos gyermekét, akit végre nemcsak ápolni, de bajá­ból kigyógyittatni is szeretett volna, kórházba fogadni sehol sem akarták. Fortélyhoz folyamo­dott hát s igy aztán elérte a célját. Törzsök Elek egy napon kézenfogta beteg leánykáját s elvitte a Szent István-kórház kertéibe s miután ott leültette a padok egyikére, maga a sűrű bokrok közé húzódott. Amire számított a sze­rencsétlen apa, csakhamar be is következett. A gyermeken erőt vett a szivgörcs és lefordult a padról. A kórház személyzete látva a kis leányka kínlódását, az inspekciós orvos pa­rancsára bevitték a kórterembe s ott tartot­ták a beteget. De Törzsök Elek ellen — bün­tető eljárást indítottak. Perbe fogta a kir. ügyészség családi állás ellen való vétség címén, mert — úgymond a vád — elhagyta gyerme­két. A vádtanácsnak, melyen Czárán táblai biró elnök és mellett ma foglalkozott az esettel, nem nagy megerőltetésébe került konstatálni, hogy a kétségbeesett apa csak gyermeke érdeké­ben cselekedett, még pedig előre kieszelt terv szerint s a vádat visszautasítva, a Törzsök ellen folyt eljárást meszüntette. (§) Fazekas Ágoston bűnpöre, Fazekas Ágostonnak perében a védője felebbezést jelen­tett be a bűnösség kimondása miatt, egyben pedig fegyelmi feljelentést is tett Drill bíró el­len, mert állítólag a kész ítéletet írásba foglalva, előre elkészítve, nyomban kihirdette. Lányi igaz­ságü­gyminiszter most úgy rendelkezett, hogy mielőtt a felebbezés érdem­ében letárgyaltatnék, megvizsgáltatja, forog-e fenn egyáltalán a leg­csekélyebb szabálytalanság a tárgyaló bíró ré­széről. Ez okból utasította a miniszter a buda­pesti királyi főügyészt, hogy az ügyet, különö­sen a beadott felebbezésnek fegyelmi feljelentési részét hivatalból vizsgálja felül s tegyen jelen­tést, vájjon forog-e fenn egyáltalán szüksége annak, hogy ezen ügyből kifolyólag a fegyelmi eljárás Drill Béla ítélőtáblai bíró, a büntető já­rásbíróság vezetője ellen folyamatba tétessék. A főügyész az ügyről már megtette jelentését, amely szerint Drill biró semmiféle szabálytalan­ságot el nem követett s egyben a bűnügy iratait visszaküldte a törvényszékhez. Zsitvay Leó elnök most újból átvizsgálja az ügyet. Ha azután ezen a formalitáson is átesett az ügy, akkor talán végre mégis csak utat nyit­hatunk az igazságszolgáltatás szabad folyásának. (§) A jó üzlet. Egy edzett uzsorás, név sze­rint Sch­lesinger Leó eladott egy 130 koronát érő ékszert, egy megszorult embernek 430 koro­náért. Tegnap a védője, dr. Kinglovich Gyula fő­városi ügyvéd, ezt a szemenszedett uzsorát elég jó üzletnek deklarálta ! (Sic!) Az eset részletei különben a következők: Szenzációs ügynek volt egykor a koronatanúja Sch­lesinger Leó ékszerész. Az ő panaszára indult meg ugyanis az eljárás Soós Kálmán dr., a budapesti királyi törvényszék volt bírája ellen, még­pedig megvesztegetésért. Tegnap vádlottképpen szerepelt Schlesinger Leo,­ (akit egyébként nemrég négy hónapi börtönre ítélt a törvényszék hamis eskü miatt), meg a fia, Schlesinger Ábrahám a bíróság előtt. Vendéghegyi Géza fővárosi pénztártiszt nagy szorultságában új­sághirdetés révén 200 korona kölcsönt kért tőle. Schlesingerék a kétszáz korona helyet 438 ko­ronányit ajánlottak föl neki­k aranyneműben, ha Vendéghegyi felesége is aláírja az erről szóló írást. Ez megtörtént, de amikor Vendég­hegyiék a kapott aranyneműt értékesíteni akar­ták, kiderült, hogy az nem ér többet százötven koronánál. Vendéghegyiék vissza akarták adni az aranyneműt, de Schlesingerék nem fogadták azt vissza, sőt be is perelték Vendéghegyi Gé­zát és a feleségét, akik viszont uzsoravétségért jelentették föl Sch­lesinger Leót és Schlesinger Ábrahámot. Ma tárgyalta ezt az ügyet a buda­pesti kir. törvényszék Szepessy biró elnöklete alatt. A bíróság Belopotoczky kir. ügyész vádja után , mind a két Schlesingert két-két hónapi fogházra és százz-száz korona pénzbüntetésre ítélte. (§) Már a finánc is csatázik. Két évvel ezelőtt Medve János fővárosi vendéglős bort hozott be a vidékről a fővárosba. Az Erzsébet

Next