Népszava, 1906. február (34. évfolyam, 27–50. sz.)
1906-02-01 / 27. szám
: NÉPSZAVA 1906. február 2. A vezérlő-bizottság befejezése után gróf Andrássy Gyula táviratilag kért a királytól a kabinetiroda utján kihallgatást. A válasz megérkezése után nyomban intézkedett a Bécsbe való utazás iránt. Valószínű, hogy Andrássy kihallgatását követni fogja Kossuth Ferencnek audienciára való hivatása, amennyiben a tegnapi vezérlőbizottsági értekezlet végén Andrássy Gyula gróf bejelentette a vezéreknek, hogy a királynak, Kossuth Ferencnek, — mint a legnagyobb parlamenti pártelnökének — meghívását és meghallgatását fogja előterjeszteni. Magáról a vezérlőbizottság tárgyalásairól alig talált egyetlen értesülés is utat a nyilvánosság elé. Pusztán abból a külsőségből, hogy az értekezlet három órán át tartott, lehet arra következtetni, hogy a királyi üzenetre adott válasz körül erős tusa folyt. Bánffy, akiről nyíltan beszélik, hogy a vezérlő-bizottság határozatával nem vállal közösséget, mert nem sikerült neki a szövegező-bizottságban az önálló vámterület követelésének érvényt szereznie, nem jelent meg az értekezleten. Sok kifogásolni valót talált állítólag a válaszban Apponyi gróf és Justh Gyula, akiket azonban nyilván megnyugtattak, mert határozatot egyhangúlag hoztak. A válasz — amint a ma esti lapok nagyrésze beismeri — teljesen megfelel annak a jellemzésnek, amit mi róla mai számunkban adtunk és a legszégyenteljesebb leszereléssel egyenértékes, írásba foglalása nem azzal a célzattal történt, hogy a királynak átnyujtassék, hanem hogy Andrássy Gyida gróf tételenként megállapítva adhassa elő a koalició kívánságait. Szóval nem memorandum hanem olyan pro memoria-féle. Három szakaszban sorolja föl a koalició szándékait s amiként jelentettük is, a katonai, a gazdasági és belügyi kérdésekre terjeszkedik ki. A belügyi kérdések sorozatában szó van a választói reformról is, amelynek részleteit nem sikerült megtudnunk. Csupán annyit árultak el egy-egy elejtett megjegyzéssel, hogy „a koalíció nem akarja egyszerre szétverni a mai választórendszer kereteit, mert a fokozatos fejlesztés híve." Szóval a függetlenségi párt a katonai kérdésben való teljes leszereléshez függelékül hozzátoldotta a választói jog kérdésében való gyáva lemondást is. A vezérlőbizottság szerepe most már egy időre véget ér. A helyzet súlypontja Bécsbe kerül. Világos, hogy a király nem fog azonnal dönteni, hanem fönntartja magának végső elhatározását, tanácskozni fog katonai tanácsadóival, Fejérváryval s Így valószínű, hogy a király válaszát csak később kapja meg Andrássy. Előrelátható, hogy a napokban rendkívül érdekes tanácskozások egész sorozata lesz Bécsben. * A Neue Freie Presse estilapja a béketárgyalásokról így ír: Ki tudná e pillanatban megmondani, lesz-e béke vagy sem, de az az egy bizonyos, hogy nagy lépés történt a béke felé a koalíció részéről, amikor a katonai vezényszó kérdését kikapcsolta ez idő szerint a küzdelemből. Az is megállapítandó, hogy a vezérlő bizottság akkor adta fel a korona katonai alapelvei ellen folytatott harcot, amikor úgy találta, hogy az uralkodó üzenetében van alap és lehetőség a további tárgyalásokra. Ha tehát ilyen körülmények között mégis azt állítja a koalíció, hogy a nemzeti követeléseket nem ejti el, akkor valószínűleg fátyolt keres, amelylyel elfeledhesse engedékenységét. A koalíció koncessziókat kíván, hogy könnyebben alkalmazkodhassék a korona követeléseihez. Minden objektív szemlélőnek be kell vallania, hogy még mindig nagyok a tárgyi és az elvi nehézségek, mert nem egyes vitás kérdésekről, hanem a koronának Magyarországhoz és a magyar parlamenthez való viszonyáról van szó. Ezért kétséges még e pillanatban is a békekötés és ez magyarázza meg azt az aggodalmat, hogy bár a koalíció hajlik a békére, a tárgyalások nem hozzák meg a kibontakozást. A koalíció elárulta az önálló vámterületet. Ugron Gábor A Nap mai számában folytatja azoknak a propozícióknak a tárgyalását, melyeket a vezérlőbizottság magáévá tett. Ugrón cikkéből kitűnik, hogy a koalíció nemcsak szélhámos politikájának külső cifraságát áldozta fel, hanem az ország életérdekét képező önálló vámterületet is. Mi, akik mindig hirdettük a koalíciós politika becstelenséget, nem lepődünk meg ezen, de a honhazafiyaktól kérdezzük: hazaáruló-e Ugrón Gábor is, midőn szemére lobbantja a koalíciónak aljasságát? Ugrón cikke, miután kimutatja az önálló vámterület törvényi alapjait, így folytatja fejtegetéseit: A király üzenetének értelme az, hogy a megnem újjított szerződés hiányában is Magyarország kárára fennállandó közös vámterület, úgy" külfölddel szemben, akikkel szerődünk, mint Ausztriával, akivel nem szerződtünk. 1917-ben sem fog az elmúlni, mint mást szerződésünk és mint törvényeink ezt megállapítják, önmagától, hanem csak akkor lesz jogunk az önálló vámterületre, ha aziránt megegyezünk Ausztriával. Hátha Ausztria nem egyezik meg velünk, mi lesz akkor velünk? Az, ami most történik a király ellenmondásának okából, az fog akkor is megesni velünk, de Ausztria ellenzése következtében. ... A helyzet az, hogy évek óta Ausztria hibájából Magyarország és Ausztria között vám-és kereskedelmi szövetség nem köttetett. A régi lejárt és ezzel a közös vámterület jogilag felbomlott, hanem tényleg fennáll, mert a magyar kormányok a megszűnés dacára is folytatták a szerződéses állapot kötelezettségeit, nem élnek törvényben foglalt jogával a nemzetnek, nem állítják fel Ausztriával szemben a vámsorompókat. A nemzet többsége világosan az önálló vámterület mellett nyilatkozott, a törvényes állapot is az önálló vámterület, mégis a közös vámterület áll fenn, külfölddel a kormányok a közös vámterület alapján tárgyalnak, szerződnek. S milyen módon, én jó istenem! Jogilag nem létező terület számára, soha nem tárgyalt és el sem fogadott közös vámtarifa alapján, az 1899. évi XXX. törvénycikk határozott tilalma ellenére ! Ugronnal egyébként nagyon meg vannak akadva koalíciós végen. Olyan hatalmasan beleköpött a koalíciós béketálba, hogy a jobb izlésüeknek elment az étvágyuk a falatozástól. Vissza is adják keményen a kölcsönt s nincsen se vége, se hossza az Ugront becsmérlő nyilatkozatoknak. Tegnapelőtt még egyike volt a haza hivatott és hivatásos vezéreinek és ma, hogy nem üvölt együtt a koalíciós falkával „megtévelyedett politikus" („Az Ország"), aki azok közé tartozik, „akiknek véleményére utolsó időben nem igen voltak kíváncsiak az emberek" („A Polgár"). Egyébként fenemód veszett ügy az, aminek nem tárgyi cáfolatokkal, hanem személyes invektívákkal kell védelmére kelni. Ne Ugron egyéni súlyát mérlegelje a tisztelt koalíciós sajtó, amivel tegnap éppúgy tisztában lehetett,mint akár ma egy hete, hanem állításait cáfolja, magát a tényt hazudtolja meg. Most az utóvégre teljesen mellékes, hogy miként értékelik koalíciós részen a koalíció vezéreit. A fő az, hogy várjon valóban kész-e feláldozni a koncért, a hatalomért minden eddig vallott elvét? Az ország erre vár feleletet és a felelet érdeme szerint alkotja majd meg ítéletét. Az önálló vámterület kérdését nagyon kellemetlen módon dörgöli a vezérek orra alá a Bánffy-párti Pesti Hírlap is. Igy ír: Az önálló vámterület megszerzésével szalválni lehetne sok mulasztást, ami leginkább a múltak miatt vált kényszerűséggé. Az önálló vámterület megszerzése felszabadítaná leginkább a függetlenségi pártot azon gyanú alól, hogy a békekötés egyszerűen a leszerelést és a hatalmi előnyökért való vágyódást jelenti. Figyelmeztetjük őket, hogy amit most cselekesznek, az nagy horderejű nemcsak a jelenre, de a jövőre nézve is. Ha valaha az ország sorsa miatt számadásra kerül a sor, a történelem számon kéri a mostani cselekedeteket és megbélyegzi a mostani alkudozókat, hogy ha meg nem szerzik az ország jólétének ama biztosítékát, melynek megszerzésére a legkedvezőbb alkalmuk van. Ha gróf Andrássy Gyula referál a királynak, csakis ezt az alkupontot referálhatja. Van, aki illetékesebben referálhatna az önálló vámterület követeléséről, mint gróf Andrássy Gyula. Van, aki egy nagy párt élén áll, amely pártnak a programja pontjai között első helyen kell állania az önálló vámterületnek. Ám, hogy ha az egész koalició képviselésére gróf Andrássy Gyula hivatott meg, akkor neki kötelességévé válik, hogy egyéni nézeteit félretegye és hogy az egész ország tagadhatatlanul igaz óhajtását képviselje. Ez pedig az, hogy legalább gazdasági önállóságunk biztosításával kapjuk meg jövendő fejlődésünk biztosítékait. Ez a törvény, ez a jog és ez az igazság. És ezek nélkül nincs béke. Kár a Pesti Hírlaptól, hogy ítéletét föltételes formában alkotja meg, mikor jól tudhatja, hogy az önálló vámterület megalkotásának lehetőségét is eljátszotta már a koalíció üres szalmacsépelésével s jelentéktelen külsőségekért folytatott harcával. A történelem tehát igenis meg fogja bélyegezni a mai alkudozókat, de meg fogja bélyegezni őket — hacsak maradt valamelyes józanságuk a saját választóközönségük is, ami a mandátumvadász koalíciós falkának a maga realitásával nyilván jobban fáj, mint a történelem egy más ítélete. Az önálló vámterületet pedig már hiába szabja meg a béke előfeltételéül a Bánffy báró orgánuma, mert erről 1917-ig a vezérlőbizottság úgyis lemondott és a vezérürük után baktató nyáj majd rámondja az áment. Andrássy Bécsben. Mint a Bnd. Tud. értesül, Andrássy Gyula gróf a kabinetirodától azt az értesülést nyerte, hogy ő felsége pénteken délelőtt fogja magánkihallgatáson fogadni. Andrássy Gyula gróf e célra holnap Bécsbe utazik. A koalíció és a horvát ellenzék. Fiuméban február 18-án lesz a koalíció vezérlőbizottságának tanácskozása a horvát ellenzéki képviselőkkel, akik még a konferencia előtt egy közös akció-programm megállapítása céljából érintkezésbe fognak lépni a horvátországi és dalmáciai szerb párttal. A fiumei konferencia két napig fog tartani. A vármegyék állami dotációja. A mai napon vált esedékessé a vármegyék állami dotációjának 1906 február havi részlete. Több várm megye, amelynek állami dotációját a belügyminiszter 1905 évi december hó 1-ével beszüntette, feliratilag kérte Kristóffy József belügyminisztertől a dotációnak február hóra való kiutalványozását. A belügyminiszter tekintettel arra a körülményre, hogy az illető vármegyék a kormánynak az adók beszolgáltatására vonatkozó rendeleteit a mai napig sem hajtották végre, továbbra sem utalványozza ki az állami hozzájárulást, amiről a mai napon leiratban értesítette az illető vármegyéket. A függetlenségi párt értekezlete. A függetlenségi és 48-as pártnak péntekre hirdetett értekezletét elhalasztották, mert előreláthatólag a helyzet péntekig nem lesz még anynyira tisztázódva, hogy pártértekezlet elé terjeszthető lenne. Az elnökség az értekezletet rövid időn belül összehívja. Közös miniszteri tanácskozás. Bécsből táviratozzák, hogy holnap közös miniszteri tanácskozás lesz Bécsben a külügyminisztériumban. A magyar miniszterek