Népszava, 1906. május (34. évfolyam, 103–128. sz.)
1906-05-17 / 116. szám
1906. május 16. NÉPSZAVA munkáltatók kapzsisága lenyomni képes. De a brassói építőmunkások megadták erre a méltó választ azzal, hogy most új munkarendet nyújtottak be a gőgös vállalkozóknak és kimondták, hogy csakis ezen munkarend alapján veszik fel a munkát. Nosza, lett erre nagy látás-futás a munkások zsírján kövérre hízott malterbárók között. A legképtelenebb módon denunciálták a helybeli rendőrségnél a Budapestről kiküldött Kenéz elvtársat, akitől az — mint a kapitalisták hű uszályhordozója — meg is vonta a szót. De látva, hogy mindezzel még csak szorosabban kapcsolják össze a munkásokat, akik épp ebből látják, hogy a mai kapitalista társadalomban egyedül csak a saját erejükre vannak utalva, újabb cselhez folyamodtak és a munkásokhoz a következő kérő és a szervezőbizottságot gyalázatos módon rágalmazó plakátot bocsájtották ki: „A brassói kőmives-segédekhez ! A lelketlen izgatók titeket tévútra vezettek, sztrájkba kényszerítettek benneteket azon hazugsággal, hogy mi munkaadók új szerződést akarunk csinálni. Ez aljas rágalom, mert mi a megállapított munkarendhez s a szóbeli egyezséghez egy betűt sem akarunk hozzátenni, sem elvenni. Mi az általatok is elfogadott munkarend alapján akarunk tovább dolgozni. Tehát ne higyjetek az izgatóknak, hanem forduljatok az illetékes hatósághoz tájékozásért és be fogjátok látni, hogy valótlanságot hitettek el veletek. Nincs ok sztrájkba lépni, hanem jöjjetek dolgozni és mi biztosítunk benneteket az eddigi megállapodások pontos betartásáról. Tehát ne hagyjátok családjaitokat nyomorba, hanem álljatok munkába. A brassói építő- és kőmivesmesterek." E gyalázatos rágalommal szemben a brassói összmunkásság folyó hó 13-án tartott, gyönyörűen látogatott népgyűlésén a következő határozati javaslat elfogadásával elhatározta, hogy az építőmunkások ügyét saját ügyévé teszi és a legmesszebbmenő anyagi és erkölcsi támogatásban részesíti őket. Az elfogadott határozati javaslat a következő : Határozati javaslat. Az 1906 május 13-án tartott nyilvános népgyűlés megvetését fejezi ki a brassói építőmesterek iránt, akiknek kapzsisága és embertelen eljárása miatt körülbelül ezer kőmives és napszámos és azok ártatlan családtagjai: asszonyok és gyermekek — a nyomor és éhség veszedelmének váltak áldozataivá. Kimondja a népgyűlés, hogy a kömíves munkásokat küzdelmükben a legmesszebbmenő erkölcsi és anyagi támogatásban részesíti és ennek kifejezésére, az előzetesen kieszközlendő hatósági hozzájárulással, kötelességévé teszi minden brassói öntudatos munkásnak, hogy a harc tartama alatt hetenkint legalább 1 koronával az építőmunkásokat támogassa. A budapesti teherszállító és fuvaripari munkások csak hosszas küzdelem után tudták rákényszeríteni a munkáltatókat, hogy egységes megállapodás alapján a napi tizenöt órai munkaidőre 25 korona heti bért fizessenek. Azonban e silány feltételeket sem tartja be Weisz és Black cég, akinek vállalata nemrég a „Nemzetközi szállítási részvénytársaság" címet hordta. — E cégnek van egy Jeremiás nevű hajcsárja, aki valósággal tajtékot tűr, ha rágondol, hogy a munkások szervezkedése óta az ő teljhatalma szűkebb térre szorult össze. Dühében senkit sem kímél meg a gyalázkodástól, aki összeforrt a munkások szervezkedésével. A fuvaripari munkások azonban majd rábírják a nagyszájú alakot, hogy befogja mosdatlan száját s a cégtől is kikényszerítik majd a szervezkedésükben rejlő erővel, hogy a közös megállapodásokat betartsa. A szervezőbizottság. A süttői kőfaragók sztrájkja ügyében ma kellett volna az esztergomi járás főszolgabirájának egybehívására a második békéltető tárgyalást megtartani. Azonban a munkáltatók nem jelentek meg, miért is a békéltető tárgyalást hétfőre halasztották. Ha a megegyezés akkor sem jönne létre, a munkások a jogtalanul visszatartott munkakönyvek kiadását fogják ügyvédjük után követelni. A vízvezeték- és fűtésszerelők kimondták a zárlatot a Brief és a Bíró-cég városházi és Gresham palotai munkáira. A nagykanizsai Franz Lajos és Fiai gőzmalom és villanygyár munkásai szombaton sztrájkba léptek. Villany este 8-ig nem volt, de addigra három marburgi „munkás" érkezett a gépház részére és azok kirántották Franzot a kátyúból. Hétfőn a sztrájkolókhoz csatlakoztak a még dolgozó malomszerelők, asztalosok, ácsok, lakatosok és kőművesek. A gyárat állandóan csendőrség és katonaság őrzi. Franz ezideig még nem enged. Raktári munkások sztrájkja Barcson. A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank barcsi közraktárainak munkássága sztrájkjához kiegészítésül alábbiakat közöljük: A munkások múlt évi sztrájkjuk alkalmával azt az ajánlatot vették a bank részéről, hogy ez év tavaszán fizetésüket három koronára fogják fölemelni. A bank, ahelyett, hogy ez ígéretét betartotta volna, izgatókat keresett. Folyó hó 9-én az összes munkások, akik a hajóknál és raktáraknál dolgoztak, a napszámos munkások érdekében szintén beszüntették a munkát. Végre a hatósági tárgyalásoknál ígéretet tettek újólag az akkordmunkásoknak, hogy bérjavítást adnak, mire az akkordmunkások a munkát felvették. A napszámosoknak engedményeket nem tettek, azoknak a sztrájkja tovább tart. A bank ezeket 60 Budapestről hozott tót munkással pótolja, kiket nagyszámú csendőrséggel őriztetnek. A csendőrség eljárása a lehető legbrutálisabb. Több munkást letartóztattak, csak azért, mert nyílt utcán ketten-hárman együtt haladtak. Valami Auguszt Sándor nevű járási őrmester az atyaúristen, aki azt hiszi, hogy ő csak azért van a világon, hogy lelkiismeretlen intézkedéseivel a munkásságot mindjobban felizgassa. Egyébként is látható nyíltan, hogy az egész hatóság szemérmetlenül csak a bank érdekeit védi, a munkások hátrányára. Akárhogy rúgkapálódzik a bank és a hatóság, a munkásság ellentállását mégsem fogják megtörni, mindaddig, míg jogos követeléseiket meg nem adják. A kályhások sztrájkja. A budapesti kályhások általános sztrájkja már harmadik hete, minden változás nélkül folyik tovább. A munkások eddig minden lehetőt elkövettek, hogy békés megegyezés jöjjön létre. Azonban a béke a munkaadók makacs magatartásán megtörött. A mesterek azzal akarták a tárgyaláson résztvett Forrai iparfelügyelőt és VI. kerület által kiküldött ipari biztost félrevezetni, hogy a segédek 55 százalékos követeléseit nem tudják megfizetni. Azonban úgy az iparfelügyelő, mint az ipari biztos kiszámította, hogy a mesterek állítása nem felel meg a valóságnak, mivel a segédek 23-tól 28 százalékig kérnek béremelést. A sztrájkolók között a hangulat kitűnő és el vannak határozva, hogy bármeddig kitartanak jogos követelésük mellett. A munkások között általános megelégedést keltett az ötös bizottság jelentése, akik jelentették, hogy két szaktársat küldtek ki egy kályhagyárossal, a kályhák szállítása végett tárgyalni. A sztrájkolók ma a következő gyászjelentést adták ki: Gyászjelentés. Mindenkivel, aki tisztességes munkás, tudatjuk, hogy a mai nappal kilenc sztrájktörő dűlt ki a szervezett munkások köréből : Tögl Albert, Engel Lajos, Tilke Alajos, Nindl Ede, König Ferenc, Dvorzsák János, Tötterer József, Bartos Gábor, Balázs István. Bukarestben (Románia) azasztalossegédek bérharcba léptek. A munkabérek alacsony volta és a túl hosszú munkaidő kényszerítették harcba a még nem igen szervezett asztalosmunkásokat. Arról van most különösen szó, hogy győzelmükkel egyszersmind szervezetüket is megalapítsák. Öntudatos asztalosmunkás nem vállal Bukarestben munkát. Nyilatkozat. Alulírott a festőmunkások bérharca alatt sztrájktörővé lettem; munkástársaim nemes törekvését ezen tettemmel elárultam, miért is ez uton kérek szaktársaimtól bocsánatot és egyben ígérem, hogy a jövőben hibámat jóvá teszem s a szervezetnek hű és tántoríthatlan harcosa leszek. Weisz Henrik, mázolósegéd. A brassói asztalosok bérharca tovább tart. A mesterek a híres feketelista csalhatatlanságában bízva, 16 szaktársunk nevét nyomtatásban terjesztik egymás között, azon reményben, hogy ha a felsoroltakat „valahogy" el lehetne Brassóból „költöztetni", akkor a nagyon is rájuk nehezedő lidércnyomástól megszabadulnának. Az összetartás a segédek között példás. A vidéki szervezetekhez küldött gyűjtőíveket a brassói munkásoknak haladéktalanul küldjék vissza a szervezetek, mivel segélyre sürgősen szükség van. A szervezőbizottság. A bajai összmunkásság bojkott alá helyezte Popovics Péter bocskor készítő mester munkáit, mert a szervezett munkásságot brutális módon gyalázta. A salgótarjáni bádogosok bérharca teljes győzelemmel végződött. Van ugyan két mester, név szerint Fischer Ignác és Goldmann Dezső, kik ridegen visszautasították a többi mester által elfogadott munkarendszabályzatot, de kilátás van rá, hogy rövid időn belül ez a két mester is elfogadja az árszabályt. A fiumei építőmunkások bérharca tovább tart, a mesterek óhaja, hogy kiéheztessék a kőműveseket és alázatos visszasompolygásra bírják őket, ami azonban nem fog sikerülni. A karcagi építőmunkások sztrájkba léptek. A mesterek tudatlanságból nem tartották be a munkarendet, ami azonban nem változtat a dolgon. Építőmunkások kerüljék Karcagot. Maóron Fichtner szobafestő és mázolómester műhelyét az ott dolgozó munkások zárlat alá helyezték, mert egy besúgó van nála, aki semmiképpen sem akar a szervezetbe belépni. Székesfehérváron Körösi Gyula asztalosmesternél sztrájk tört ki a bér felemelése érdekében. A munkaadó a munkások követeléseit ridegen elutasította.. . . Baján a deszkakereskedők alkalmazottai — mint nekünk táviratilag jelentik — bérharcba léptek. Helyreigazítás. A Népszava egyik számában Král József és több fehérvári szaktárs, mint sztrájktörők szerepeltek. Alulírott ezennel értesítem önöket, hogy az illetők ártatlanul kerültek a lapba, amennyiben ők, igaz, hogy dolgoztak falburkolaton, de ezen ténykedésük nem képez sztrájktörést, mert mielőtt még a falburkolók mozgalomba léptek, már akkor a munkáltató, tehát az építőmester házilag készítette a falburkolást. Sztrájktörők tehát csak akkor lehetnek, ha azt a munkát már átadták volna valamelyik vállalkozónak. Kérem tehát önöket, hogy őket mint tisztességes kötelességtudó katonákat tekintsék. Elvtársi üdvözlettel Knittelhoffer Ferenc, szerv, ügyvezető. 11 GYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. — (A budapesti kereskedelmi segédmunkások) nyilvános gyűlést tartottak vasárnap. Elnöknek Bogdány, jegyzőnek Szépkuthy elvtársakat választották meg. Weisz elvtárs ismertette a kereskedelmi segédmunkások nyomorúságos helyzetét s szervezkedésre hívta föl őket. Utána Váczi elvtárs fejtegette a sajtót és az általános választói jogért folyó küzdelmet. Ezután Braun elvtárs szólalt föl a bútorcsomagolók nevében, végül a gyűlés határozati javaslatot fogadott el, melyben tiltakozik a „nagy minisztérium" azon gyalázatos rendelete ellen, mellyel a kereskedelmi segédmunkásokat megfosztotta a vasárnapi munkaszünettől. A gyűlés a munkásinduló hangjai mellett ért véget. (Szatmár.) Vasárnap, folyó hó 13-án, mintegy 1000 ember jelenlétében gyűlést tartottunk. A napirend három pontját Klopfstein Ernő elvtárs fejtegette. Beszédjében keményen elítélte Polónyi igazságügyi miniszter nyilatkozatát, amelyet a választói jogról mondott és fejtegette, hogy az általános és titkos választói jog csak úgy válhatik törvénnyé, ha a munkásság a legvégsőbb esetben még a forradalmi eszközök alkalmazásától sem riad vissza. Majd lelkesedés közt áttért a szatmári hatóság törvénytelenségeinek ostorozására. Beszélt azután a földmunkások szervezkedésének nagy fontosságáról és szervezkedésre szólította fel a jelenvoltakat. A gyűlés a „Piros zászló, vörös zászló" hangjai mellett ért véget. (Nagykikinda.) Az immár 700 főre felszaporodott és szépen fejlődő ottani földmunkáscsoport jól sikerült gyűlést tartott. Napirend volt az egyesület továbbfejlesztése és a politikai helyzet. Halbherr Domonkos elvtárs megnyitó szavai után Kondor Bernát elvtárs magyar és német nyelven tárgyalta a napirend pontjait, amit a jelenlévők nagy tetszéssel fogadtak. Kondor elvtárs beszédét azután Csirics elvtárs szerb nyelven fejtegette. Megejtetett azután egy ötös bizottság választása, melynek feladata leendő csoportnak még nagyobbá fejlesztését előmozdítani. A gyűlés, a szociáldemokrácia és a földmunkáscsoport éltetésével véget ért. (Szilberek.) Ottani elvtársaink folyó hó 13-án jól sikerült népgyűlést tartottak „A földmivelők helyzete" napirenddel. A gyűlést Dörner Jakab elvtárs nyitotta meg, kinek ajánlatára Graver Ferenc elvtársat elnöknek, Reimann Mihály elvtársat jegyzőnek választották meg. A napirendet Simon Henrik elvtárs Ulsperéről nagy tetszés mellett fejtegette. A legkisebb részletekig magyarázta meg pártunk céljait és törekvéseit, amelyek a hallgatóság zajos tetszésével találkoztak. Az általános, titkos választói jog küzdelmének méltatásával a szónok referátuma véget ért, miután a gyűlés lelkes hangulatban befejeződött. — (Máramarossziget.) Az élelmezési munkások e hó 13-án népes gyűlést tartottak, amely gyűlésen az országos egylethez való csatlakozást elhatározták. A szervezkedés és annak hasznáról Kalmár Jenő elvtárs beszélt, kinek ajánlatára kimondották az országos egyesület máramarosszigeti helyi csoportjának a megalakítását, ami meg is történt.