Népszava, 1906. május (34. évfolyam, 103–128. sz.)

1906-05-05 / 106. szám

1906. május 6. NÉPSZAVA Vagy talán más manőver is sejthető a „magyarbarátság" frázisa mögött? Talán a koalíciós elvnek: „hirdetni és ígérni" megismétlődése? Könnyen lehetséges. Madarak és fák. Beismerjük, hogy rosszul ítéltük meg a kormányt. Azzal vádoltuk, hogy a nagy nemzeti ellenállás idején hangoztatott programjáról megfelejtkezett. Vádoltuk, hogy a kormányhatalmat nem fogja a nép javára felhasználni. A parlament összeállítása olyan, hogy a kormánynak vak eszköze lesz. A kormány azonban mégsem gondol ígéretének megvalósítására. Sőt törekedni fog, hogy meghiúsuljanak mindazon törekvések, amelyek propagálása szerezte meg a miniszteri tárcákat. És vádoltuk sok minden rosszal. Beismerjük, hogy csalódtunk. Nagyon kellemesen csalódtunk. Nem nekünk, hanem azoknak volt igaza, akik kezdettől fogva hangoztatták, hogy a kormányt nem szavai, hanem tettei után kell megítélni. És igaza volt gróf Batthyányi Tivadarnak, amikor e földön elérhető minden boldogsággal kecsegtette a magyarokat az esetre, ha a koalíció uralomra kerül. Most a kormány rálépett a tettek mezejére. Cselekedni kezdett. És egyszerre szétárad az országban a boldogság érzete. Elnémul minden bírálat, megszűnik minden kétkedés. Feledve minden keserűség, nincs többé nyomor, nincs inség és nem hallik semmi panasz. A negyvenezer nyomorba döntött póttartalékos örömkönyeket hullajt. Az adóhátralékok miatti gond eloszlott. A kivándorlásra kényszerítő minden ok megsemmisült és a jobblét után sóvárgó milliók minden vágya beteljesült. Csakugyan felvirradt végre a szegény magyarnak. Egy szempillantás alatt átléptünk a kulturnemzetek sorába. És ha egy csapással minden reményeink nem is teljesültek, de szilárd hittel bízhatunk már a kormány bölcseségében, atyai jóságában és nemes szívében. Ez a kormány nagy dolgokat fog produkálni. Gazdaggá és szabaddá teszi az országot. Gátat vet a kizsákmányolásnak s megvalósitja az emberiség legszentebb ideáljait. Mindez egész bizonyosan be fog következni. Erre vall az a rendelet, melyet nemzetünk büszkesége, Apponyi Albert gróf bocsájtott ki. Elrendelte ugyanis, hogy minden esztendőben egy napon az iskolás gyermekeknek a madarakról s egy napon a fákról tartsanak előadásokat. Mily magasztos, nem, fenséges gondolat Ugyebár? A magyar kultúra eddig azért volt mély homályba elrejtve, mert a gyerekek nem becsülték meg eléggé a fákat és madarakat. A közoktatásügy terén semmi egyéb baj nincs. A tanítók éheztetése és agyondolgoztatása, mind csak ráfogás. Az iskolák hiánya, üres beszéd. A tanterv ostobasága — képzelődés. Nincs, nincs semmi más bajunk, csak az, hogy a gyerekek nem ismerik a madarakat és a fákat ... Ezentúl tehát ismerni fogják. Fejükbe fogják verni a tudást. És ezzel a kultúra egyszerre magas nívóra emelkedik. A munka értékét és megbecsülését is jó volna talán, ha a csemeték idejében megtanulnák. Ám erre ráérnek. Majd ha felcseperednek , majd ha beállnak hajcsárnak és kizsákmányolónak, akkor könnyű szerrel elsajátítják ezt. íme, Apponyi gróf mutatott példát, miképp lehet boldoggá tenni a magyart. Szegény magyarok! Budapest, május 4. Kormányváltosás Ausztriában. Bécsből jelentik : Hohenlohe Konrád herceg miniszterelnök ma délelőtt 11 órakor kihallgatáson volt a királynál és letette az esküt. A „Prager Tagblatt" jelenti jó forrásból, hogy Hohenlohe miniszterelnök éppen úgy, mint előde, kívánja a kormány parlamentarizálását. Valószínű, hogy Pieniak lengyel és franda cseh miniszterek megválnak állásaiktól és Dziedusicki gróf szacak dr. fognak helyettük a kabinetbe lépni. A németek Derschatta dr.-t jelölik nemzetiségi miniszternek. * Választási mozgalmak. Vidéken. Nagykőrös. Gubody Ferenc, a kerület függetlenségi jelöltje vasárnap, e hó 29-én tartotta programmbeszédét. Jelen volt elvtársaink kívánságára kijelentette, hogy híve a legtágasabb értelemben vett általános, titkos választói jognak, mely kijelentést elvtársaink megnyugtatva vették tudomásul. Eddigi eredmények: 403 kerület választási eredménye következőképp oszlik meg: Függetlenségi 237 Alkotmánypárti 72 Néppárti 30 Új párti 1 Demokrata 3 Szász pártonkívüli 9 Pártonkívüli 6 Újjászervezett szocialista 1 Román nemzetiségi 14 Szerb nemzetiségi 4 Tót nemzetiségi 8 Pótválasztás lesz 13 Választás félbenmaradt 5 Összesen eddig 403 A képviselői kinevezések: Budapest, május 4. A magyarországi „tiszta" választások lassan-lassan befejezést nyernek és ennek folytán azoknak magasra csapó hullámai mai napon már lecsendesedtek, így csak a ma csekély számban lezajlott választásokról számolhatunk be a következőkben: Budapest VII. Barabás Béla függ. 3520 szavazattal Márkus József alkp. 2679 szavazata ellenében megválasztották. — Tájegyháza. Gratz Gusztáv pártonkivülit Orosdy Fülöp pártonkívüli ellenében szótöbbséggel megválasztották. — Nagydisznód. Trauschenfels Emil pártk. szász a román nemzetiségivel szemben előnyben van. — Kereszténysziget. Gresskovitz Vilmos szász pártk. és Comsia Miklós román nemzetiségi között heves harc folyik. — Zurány. Batthyány Tivadar gróf függ. 875 szótöbbséggel megválasztották. — Krassó. Pilisy István függ. 997 szavazattal megválasztották Lukács Konstantin román nemzetiségi 787 szavazatával szemben. — Aranyosmedgyes. Vécsey László báró alk. 1006 szótöbbséggel megválasztották. — Szamosujvár. Dániel László ujp. 141, Papp József függ. 189, Mártonffy Márton alk. 40 szavazatot kapott. Dániel és Papp között pótválasztás lesz. — Nagysomkuton igen heves választás volt, amely az alkotmánypárti jelölt megválasztásával végződött. Teleky Pál gróf alk. kapott 1601, Vajda Sándor nemzt. pedig 1347 szavazatot kapott. — Szászsebes. Buday Barna alk. p. 19 szótöbbséggel megválasztatott. Az urak tervei. (Saját tudósítónktól.) Budapest, május 4. Az országszerte lezajlott választások a függetlenségi pártnak az abszolút többséget biztosították. De a függetlenségi győzelem nem jelenti az elv győzelmét. Az elvről már régen lemondott az a párt, mely most többségre került és egyedüli feladatául a jólétben való osztozkodást tekinti. A függetlenségi párt abszolút többsége, némi garanciákat nyújthatna az általános titkos választói jog megvalósítása mellett, mert hiszen ez a párt hangoztatta a választói jog általánosításának szükségességét és most a megvalósításhoz szükséges eszközök birtokába jutván, nem térhet ki már az igéret teljesítése elől. De a furfangra és becstelenségre alapított uralom részesei ujabb kibúvókat keresnek. Polónyi a választói jogról. A „N. Fr. Pr." mai esti csipja egy berlini lap tudósítójának beszélgetését közli Polónyi Géza igazságügyminiszterrel a választói jog reformjáról. A hírlapírót Polónyi ezzel a kérdéssel fogadta: — Mit szól az ausztriai fordulathoz? A német újságíró szintén kérdéssel felelt: — Nem fog-e a választói reform Magyarországon is hasonló fordulatot előidézni ? Polónyi: * Az teljesen ki van zárva. A választói reformot simán fogjuk keresztülvinni. A hírlapíró: Az a körülmény, hogy a függetlenségi párt abszolút többséget nyert, nem fog-e a koalíciós kormány politikai állásfoglalására visszahatást gyakorolni és nem fog-e a függetlenségi párt idegenkedni attól, hogy miután abszolút többséget nyert, specifikus programmját olyan sokáig elhalassza? " Polónyi (erős hangsúlyozással): Semmi körülmények között. Ez a politikai erkölcs kötelessége. A kormányt támogató képviselők a kormány programmja alapján választottak meg, más programm nincs. A hírlapíró: De hiszen, kegyelmes uram, a koalíció pártjai között is ki nem egyenlített ellentétek vannak a választói reform tekintetében, köztudomású, hogy a nép- és alkotmánypárt határozottan ellenezte az általános választói jog-behozatalát s emiatt majdnem szakadás állott be a koalícióban. Polónyi: Az a nézeteltérés tulajdonképpen arra az aggodalomra volt visszavezethető, hogy a választói jog behozatala esetleg veszélyeztethetné a magyarság domináló állását. Éppen ezért evégből a reform megvalósításakor klauzuláról kell gondoskodni, kautélákat kell megállapítani, amelyek lehetetlenné teszik a magyar állameszme veszélyeztetését és ilyen feltétel mellett az alkotmány- és néppárt is elfogadja az általános választói jogot. — Milyenek lesznek ezek a kautélák ? — kérdezte most a hírlapíró ? •— Meg fogjuk akadályozni — felelt az igazságügyminiszter — hogy emberek, akik nem hazafiak, politikai jogokat gyakorolhassanak. Politikai jogokat abban az államban nem gyakorolhat az, aki annak az államnak az állameszméjét tagadja s ahelyett az internacionalizmust magasztalja; az ilyen vm érdemli meg, hogy az állam jogokat adjon neki. Aki a tulajdon és a vallás ellen harcol, attól meg kell vonni a választói jogot, mert a társadalmi rendet támadja meg. Tovább megyek. Politikai jogokat csak a magyar állameszme alapján lehet érvényesíteni, aki hát ezt az alapot meg akarja rendíteni és a külfölddel szövetkezik a magyar nemzeti állam ellen, attól meg kell vonni minden politikai jogot. A hírlapíró: De hisz ez a véleményszabadság, az érzés dolga; a véleményt nem lehet paragrafusokba szedni, ez megoldhatatlan probléma. Polónyi: Megmutatjuk, hogy a probléma megoldható. A hirlapiró: Hogyan lehet az ilyen elemektől a politikai jogokat megvonni? Polónyi: Bírói ítélettel. A hirlapiró: Tehát excellenciád a büntető törvénykönyv pótlásáról kíván gondoskodni ? Polónyi: Igen. A hírlapíró: De a vélemény nem büntethető. Polónyi: De a vélemény megvalósítása igen. Aki mint nacionalista, vagy internacionalista megtámadja a magyar állameszmét, aki olyan agitációt folytat, amely alkalmas az állam alapelveinek megrendítésére, attól még a lehetőségét is meg kell vonni annak, hogy politikai jogokat gyakorolhasson. A hírlapíró azt kérdezte most, vájjon ez az egész kormány álláspontja-e? Polónyi: Igen. Minden energiámmal azon leszek, hogy ez az álláspont haladék nélkül érvényre jusson. Én nem vagyok antiszocialista, sőt ellenkezőleg magam is szocialista vagyok, de nem vagyok internacionális és nem vagyok vallástalan. Kell, hogy minden embernek legyen hite. Nekem mindegy, hogy ki minő vallást követ, még ha az úgynevezett morális hitet vallja is, de aki a nép lelkéből ki akarja irtani a vallást és a családi érzést, az nem érdemel könyörületet. A hírlapíró: A büntető törvénykönyv módosítása lesz az egyetlen kautélája a magyar állameszmének, avagy a magyarul írni és olvasni tudás is feltétel lesz-e? Polónyi: Szó volt erről, de nem ragaszkodunk hozzá.