Népszava, 1906. június (34. évfolyam, 128–153. sz.)

1906-06-24 / 148. szám

1906. június 26. KÉPSZAVA 8 á nem sztrájkoltak, most a nemzeti kormány alatt sztrájkolnának. Kossuth Ferenc: Aratósztrájk azért lesz, mert a magyar nép még nem tud macsicsot táncolni. Macsicsra kell tanítani a népet és akkor nem lesz sztrájk. A macsics megöl minden bűj­bánatot. Ifj. Madarász József. Ugyan hagyjanak békét azokkal az aratókkal! Szeretem, mikor egy pár rongyos paraszt sztráj­kolni kezd és azt se tudja, hogy rézbőrű akar-e lenni, vagy néger! herczegh Mihály, egyetemi tanár. Az aratósztrájknak az az oka, hogy a csendőrök hiányosan vannak kiképezve. Ha egy aratót meg­lőnek, a golyó elülről bemegy az aratóba, hátul pedig rögtön kijön. Ez nem ér semmit. Az arató nem fél már a csendőrtől, mert — gondolja — hadd jöjjön belém a golyó, úgyis kimegy rögtön hátul. És fittyet hány a társadalmi rendnek. Lehe­tőleg úgy kellene az aratókra lőni, hogy a golyó az arató gyomrában maradjon. Ez egyrészt örökké figyelmeztetné, hogy nem helyes a társadalmi ren­det kikezdeni, másrészt , ha elég nagy a golyó az éhséget is csillapítaná. Gr. Andrássy Gyula: Hogy lesz-e aratósztrájk, vagy nem­­lesz, azzal nem sokat törődöm. Őfelsége informálva van, hogy én ártatlan vagyok a dologban és rám nézve csak ez bír fontossággal. Ami pedig azt a híresztelést illeti, hogy a nekem felajánlott földmivelésügyi államtitkári állást nem fogadtam el — valótlanság. Ezt az állást nekem még nem ajánlották fel. De ha édes hazám érdeke úgy kívánja, h­ogy tehet­ségemet a földmivelésügy terén értékesítsem, úgy egy percig sem fogok habozni. A hazámért min­denre kész vagyok. Pezőfi Vilmos.­­• Üsd, nem apád! Komoly képpel jelenti a kőnyomatos, hogy a debreceni diák­kongresszus­­letárgyalta a jelvény­ügyet Zsitvay Tibor elnök­lete alatt". Hál' istennek! Nem tudott volna aludni az ország, ha a diák­kongresszusnak nem sikerül néhány nap alatt letárgyalni ezt a kultúra szempontjából is fontos ügyet Zsitvay Tibor elnöklete alatt. Most már rendben vagyunk, nyugodtan lefeküdhetünk annál is inkább, mert a diákok jelvénye — mint Zsitvay Tibor elnöklete alatt megállapí­tották — a fokos-bot lett. Ez az országos jelvény. Minden diák egy-egy élesre fent fokost cipel a markában, mint a diák­szövetség szent jelvényét és erről ismernek rá egymásra. Sőt a kabátjelvény is fokos lett, mint Zsitvay Ti­bor elnöklete stb. ... A fokost vagy a fokosdi-t ezelőtt — külö­nösen külföldön — úgy emlegették, mint a ma­gyar barbarizmus duhajkodásának veszedelmes eszközét. Dehogy az, pedig.. Hozzátartozik a nem­zeti viselethez.. Aki télen-nyáron gyalog és vil­lamoson sarkantyús csizmában jár, annak kutya kötelessége az is, hogy béke idején is fokossal járjon-keljen a fegyvertelen polgárság és prole­társág békés sorai között. A debreceni határozat óta a fokos nem egyéb, mint a diák­testvériség szent jelvénye. Az embert barátjáról, a bakonyi kanászt a baltájáról, a diákot a fokosáról is­mered meg. A legőszintébb gratulációnkat fejezzük ki a debreceni kongresszus Armandjai és Tiborjai előtt. Igazán, a magyar diákok jelvényét csakis a fokosban lehetett legpompásabban megállapí­tani. Jellemzi a magyar diákságot tetőtől-talpig, kivülről-belülről a fokos-jelvény. Ha a régi jó táblabírák kongresszust tartanának, jelvényül bizonyosan a tajtékpipát választanák. A zsen­trik az agár-jelvényben állapodnának meg. A mostani diákok, a „Peleskei­­,nótárius" Baczur Gazsiai a fokosnak esküdtek fel. Milyen szép lesz ez! Csináltatnak majd egy monyke nagy fokost, amit legalább is hat darab diák cipel kongresszusról kongresszusra. Ennek az árnyékában helyezzék el a Kossuth-serleget. Kossuth-szellem és fokos! Ugy­e szépen össze­pászol ? Természetes, hogy a fokosra tulipán kell, mert csak igy valódi, mert csak igy hazafias­ A tulipános fokos jegyében ápoltatik a magyar tudományosság. Az apostolai lesznek azok fokossal járó-kelő apró Baczur Gazsik, akik a fokosnak fénykorát visszavarázsolják és áradozó szívvel énekelik a Baczur-himnuszt: „Hej­be szép volt hajdanában A fokosnak fénykorában !... Pesten életünk. Studiumok nem valának, Bor­s pipa között folyanak Élünk, reggelünk , Studiumok? Üssön beléjük a tüzes istennyila! Mi köze ezekhez a magyar diákságnak? Tán azt akarnák, hogy a tanuló ifjúság jelvénye holmi nyitott könyv legyen? Akkor is csukott könyv lenne, mert a nyitott könyvből olvas, tanul az ember, de a Baczur Gazsik nem olvas­nak, nem tanulnak. Nekik fokos kell. Fokos, amely a magyar főiskolai tudományosság szent jelvénye és argumentum, amellyel az ellenvéle­ményt úgy főbe lehet kallintani, hogy belesántul. — Körösi József meghalt. Azok közé tar­tozott, akik zajtalanul, csendben munkálkodnak, akik, innen-onnan összelopkodott munkák révén nem ünnepeltetik magukat lépten-nyomon, de annál többet dolgoznak. A legszárazabb, de a legfontosabb tudománynak, a statisztikának volt a művelője és kitartó, buzgó munkálkodásával ezen a téren ismertté és tiszteltté tette nevét az egész világ előtt. A magyar tudományos életre érzékeny csapást mért az ő halála, mert magyar tudósoknak nevezett reklámhősök lehetnek sokan, de igazi tudósok, mint Körösi József, nagyon kevesen vannak. Minden dicséretnél szebben be­szélnek az ő életrajzi adatai. Pesten született 1844-ben és tanulmányait anyagi bajok miatt csak magánúton végezhette. Fiatal korában, mint biztosítótársaság­ tisztviselő és mint hírlapíró kereste kenyerét 1868-ban a „Pesti Napló", később a „Reform" gazdasági ro­vatának a szerkesztője lett. 1870-ben a fővárosi újonnan alakított statisztikai hivatal főnökévé választották s ezen állásban maradt meg állandóan. 1879-ben az Akadémia leve­lező tagjává választotta. Mintegy 30 kü­l- és belföldi tudományos társaságnak volt a ,tagja és a filadelfiai orvosi, egyetem tiszteletbeli, dok­tora. Mint statisztikus Európa legtöbb országá­ban s az Egyesült Államokban is szerepelt és a nagyvárosok nemzetközi statisztikájának a szer­kesztését is reá bízták. A fővárosi statisztikai hivatal kiadványai és a népszámlálások ered­ményének a feldolgozásai az ő tollából kerül­tek ki. Különösen sokat foglalkozott statisztikailag a lakáskérdéssel és a halálozással. Az elsővel kapcsolatban Budapesten nagy mozgalmat indí­tott a munkáslakások építése érdekében és a fővárosi telkek könnyelmű elajándékozása el­len. Az ő indítványára léptettek életbe Budapestnek közegészségügyi profilaktikus évszabályokat, mely­nek az eredménye a főváros közegészségügyeinek tetemes javulása volt. Nagy része volt a keres­kedelmi szakosztály felállításában s a közraktá­rak megteremtésében. Előkelő szerepe volt a himlőoltás körül folyt nemzetközi vitában. A születési statisztika fejlesztésében is korszakot alkotott az ő működése. Szerkesztette a Nemzet­gazdasági írók tárát és a megyei monográfiá­kat, stb. Hosszas betegeskedés után szívszélhűdés foly­tán ma meghalt. — Nándorhegy. Lapunk pénteki és szombati számában bőven foglalkoztunk a nándorhegyi eseményekkel és a karán­sebesi főszolgabíró viselt dolgaival. Ez a basa Freund elvtársat ok nélkül kiutasí­totta Nándorhegyről és egy csomó mun­kást ugyancsak minden ok nélkül vasra­verve, kisértetett be Karánsebesre. Föl­oszlatta a sztrájkolóknak a tanyáját, ki­utasította a vezetőket és fölfüggesztette a vas- és fémmunkások csoportját.­ Szóval minden áron vérontást akar még egyszer előidézni. Késő éjjel távirat adja tudtul, hogy Mihelyi és Huhn elvtársakat, akik ki­mentek Nándorhegyre a sztrájkoló munká­sokhoz, letartóztatta és kitoloncoltatta a fő­szolgabíró. Mit csinál a krassó-szörényme­­gyei alispán? Mit csinálnak a belügyminisz­tériumban ? — A báróné gombjai. A párisi­ utca 3. számú házban van Kovács Irma divatárusnő. Ehez a Kovács Irmához szegődött el néhány hónap előtt tanulónak Papp János, Holló­ utca 7. szám ház felügyelőjének leánya, Irén. A leánykát otthon szorgalmas, igyekvő gyermek­nek ismerték, a „főnöknő" azonban sehogysem volt vele megelégedve. Folyton dorgálta, szidta, verte a zsenge 13 éves leánykát. Tegnapelőtt egy báróné díszöltönyére gyöngygombokat kel­lett a boltból hoznia. El­­is ment érettük, de az útán elvesztette. Ez volt a veszte. Kovácsné nekiesett, ütötte, verte, pofozta s fejét oly hatalmas ütlegekkel traktálta, hogy a szegény kis leány félig aléltan vánszorgott haza szüleinek lakására. Egész éjjel nem aludt, fan­táziált. — Jaj, nagysága! ne tapossa ki a beleimet, jaj, nagysága­ ne bántsa a fejemet! Reggelre a kétségbeesett anya elment az elöl­járóságra, ott­ azonban azt mondották, hogy az orvos most nincs itt. Az anya délig várakozott, de mikor azt látta, hogy csak nem kerül sorra, el akart távozni. A lépcsőn lementében, az addig is folyton izgatott leányka hirtelen dühöngeni kezdett. Ütötte verte magát s folyton igy kiáltotta: — Jaj, édes nagysága, ne verjen. A körüllevők a mentőkért telefonáltak. Az elöl­járó­sági­ szolga azonban kituszkolta őket az utcára. A szegény asszony még a mentők megérkezte előtt hazaédesgette valahogy, nagynehezen, gyermekét. Otthon azonnal orvost hivatott. A doktor heveny elmezavart konstatált s azt mondotta, értesítsék az esetről a rendőrséget. A főkapitányságon tett jelentés alapján a sze­gény kis tanulóleányt még a mai délután folya­mán csakugyan kivitték a Szt.­János kórház megfigyelő osztályába, ahol egyelőre elborult el­mével verdesi maga magát s kiáltja: — Ne üssenek! Mindez pedig 6 gombért történt. A báróné hat darab gyöngygombjáért. Az apa egyébként a feljelentést megteszi a brutális főnöknő ellen — Kifosztott sírboltok. Sopronból a M. T. Iroda­ a következőket jelenti: A cenki sír­rablás tetteseinek még semmi nyoma. Széchenyi István gróf koporsóját a betörök nem érintették s igy a holttestet takaró öltönyt sem rabolhat­ták. A rombolás négy más halott koporsóját érte. Minden más hir téves. — A szocialisták vállalata. Ezen cím alatt a pausálékon hízó „Az Ország" nevű klerikális­feudális újság a következőket írja mai szá­mában : A szociáldemokrata „Világosság" könyv­nyomda-részvénytársaság első mérlege most jelent meg. A nyomda bruttó­ bevétele 39.520 korona és ezzel 11.462 korona tiszta nyereséget ért el, ami az 50.000 korona alaptőke 22­2 százalékos kamatozásának felel meg. Ez a nyereség a bruttó­ bevételnek majdnem harmadrészét képezi, ami reális vállalatnál ritkaságszámba megy. A nyomda mérlege ez: Vagyon: Gép­ és betű 105.769 korona, berendezés 8149, pénztár 3557 korona. Teher : Részvénytőke 50.000 korona, hitelező ,29.507, váltó 75.940, nyereség 11.492, összesen 166.940 korona. A szocialistáknak ez a vállalata, mint ezt az első évi mérlegből látjuk, elég jól sikerült. A részvények jó része a szo­cialista vezérek kezében van és bár a halálba kivonják a tőkét, ők mint újdonsült kapitalisták elég jól érzik magukat. Az elmúlt év elég jó üzletévnek bizonyult, ami tekintve, hogy a ha­talmi önkény volt kormányon, nem is csodálható. Mindenekelőtt azt ajánljuk a derék újság szer­kesztőségének, hogy mérleg-szakértőjét küldje a

Next