Népszava, 1906. június (34. évfolyam, 128–153. sz.)
1906-06-24 / 148. szám
1906. június 26. KÉPSZAVA 8 á nem sztrájkoltak, most a nemzeti kormány alatt sztrájkolnának. Kossuth Ferenc: Aratósztrájk azért lesz, mert a magyar nép még nem tud macsicsot táncolni. Macsicsra kell tanítani a népet és akkor nem lesz sztrájk. A macsics megöl minden bűjbánatot. Ifj. Madarász József. Ugyan hagyjanak békét azokkal az aratókkal! Szeretem, mikor egy pár rongyos paraszt sztrájkolni kezd és azt se tudja, hogy rézbőrű akar-e lenni, vagy néger! herczegh Mihály, egyetemi tanár. Az aratósztrájknak az az oka, hogy a csendőrök hiányosan vannak kiképezve. Ha egy aratót meglőnek, a golyó elülről bemegy az aratóba, hátul pedig rögtön kijön. Ez nem ér semmit. Az arató nem fél már a csendőrtől, mert — gondolja — hadd jöjjön belém a golyó, úgyis kimegy rögtön hátul. És fittyet hány a társadalmi rendnek. Lehetőleg úgy kellene az aratókra lőni, hogy a golyó az arató gyomrában maradjon. Ez egyrészt örökké figyelmeztetné, hogy nem helyes a társadalmi rendet kikezdeni, másrészt , ha elég nagy a golyó az éhséget is csillapítaná. Gr. Andrássy Gyula: Hogy lesz-e aratósztrájk, vagy nemlesz, azzal nem sokat törődöm. Őfelsége informálva van, hogy én ártatlan vagyok a dologban és rám nézve csak ez bír fontossággal. Ami pedig azt a híresztelést illeti, hogy a nekem felajánlott földmivelésügyi államtitkári állást nem fogadtam el — valótlanság. Ezt az állást nekem még nem ajánlották fel. De ha édes hazám érdeke úgy kívánja, hogy tehetségemet a földmivelésügy terén értékesítsem, úgy egy percig sem fogok habozni. A hazámért mindenre kész vagyok. Pezőfi Vilmos.• Üsd, nem apád! Komoly képpel jelenti a kőnyomatos, hogy a debreceni diákkongresszusletárgyalta a jelvényügyet Zsitvay Tibor elnöklete alatt". Hál' istennek! Nem tudott volna aludni az ország, ha a diákkongresszusnak nem sikerül néhány nap alatt letárgyalni ezt a kultúra szempontjából is fontos ügyet Zsitvay Tibor elnöklete alatt. Most már rendben vagyunk, nyugodtan lefeküdhetünk annál is inkább, mert a diákok jelvénye — mint Zsitvay Tibor elnöklete alatt megállapították — a fokos-bot lett. Ez az országos jelvény. Minden diák egy-egy élesre fent fokost cipel a markában, mint a diákszövetség szent jelvényét és erről ismernek rá egymásra. Sőt a kabátjelvény is fokos lett, mint Zsitvay Tibor elnöklete stb. ... A fokost vagy a fokosdi-t ezelőtt — különösen külföldön — úgy emlegették, mint a magyar barbarizmus duhajkodásának veszedelmes eszközét. Dehogy az, pedig.. Hozzátartozik a nemzeti viselethez.. Aki télen-nyáron gyalog és villamoson sarkantyús csizmában jár, annak kutya kötelessége az is, hogy béke idején is fokossal járjon-keljen a fegyvertelen polgárság és proletárság békés sorai között. A debreceni határozat óta a fokos nem egyéb, mint a diáktestvériség szent jelvénye. Az embert barátjáról, a bakonyi kanászt a baltájáról, a diákot a fokosáról ismered meg. A legőszintébb gratulációnkat fejezzük ki a debreceni kongresszus Armandjai és Tiborjai előtt. Igazán, a magyar diákok jelvényét csakis a fokosban lehetett legpompásabban megállapítani. Jellemzi a magyar diákságot tetőtől-talpig, kivülről-belülről a fokos-jelvény. Ha a régi jó táblabírák kongresszust tartanának, jelvényül bizonyosan a tajtékpipát választanák. A zsentrik az agár-jelvényben állapodnának meg. A mostani diákok, a „Peleskei,nótárius" Baczur Gazsiai a fokosnak esküdtek fel. Milyen szép lesz ez! Csináltatnak majd egy monyke nagy fokost, amit legalább is hat darab diák cipel kongresszusról kongresszusra. Ennek az árnyékában helyezzék el a Kossuth-serleget. Kossuth-szellem és fokos! Ugye szépen összepászol ? Természetes, hogy a fokosra tulipán kell, mert csak igy valódi, mert csak igy hazafias A tulipános fokos jegyében ápoltatik a magyar tudományosság. Az apostolai lesznek azok fokossal járó-kelő apró Baczur Gazsik, akik a fokosnak fénykorát visszavarázsolják és áradozó szívvel énekelik a Baczur-himnuszt: „Hejbe szép volt hajdanában A fokosnak fénykorában !... Pesten életünk. Studiumok nem valának, Bors pipa között folyanak Élünk, reggelünk , Studiumok? Üssön beléjük a tüzes istennyila! Mi köze ezekhez a magyar diákságnak? Tán azt akarnák, hogy a tanuló ifjúság jelvénye holmi nyitott könyv legyen? Akkor is csukott könyv lenne, mert a nyitott könyvből olvas, tanul az ember, de a Baczur Gazsik nem olvasnak, nem tanulnak. Nekik fokos kell. Fokos, amely a magyar főiskolai tudományosság szent jelvénye és argumentum, amellyel az ellenvéleményt úgy főbe lehet kallintani, hogy belesántul. — Körösi József meghalt. Azok közé tartozott, akik zajtalanul, csendben munkálkodnak, akik, innen-onnan összelopkodott munkák révén nem ünnepeltetik magukat lépten-nyomon, de annál többet dolgoznak. A legszárazabb, de a legfontosabb tudománynak, a statisztikának volt a művelője és kitartó, buzgó munkálkodásával ezen a téren ismertté és tiszteltté tette nevét az egész világ előtt. A magyar tudományos életre érzékeny csapást mért az ő halála, mert magyar tudósoknak nevezett reklámhősök lehetnek sokan, de igazi tudósok, mint Körösi József, nagyon kevesen vannak. Minden dicséretnél szebben beszélnek az ő életrajzi adatai. Pesten született 1844-ben és tanulmányait anyagi bajok miatt csak magánúton végezhette. Fiatal korában, mint biztosítótársaság tisztviselő és mint hírlapíró kereste kenyerét 1868-ban a „Pesti Napló", később a „Reform" gazdasági rovatának a szerkesztője lett. 1870-ben a fővárosi újonnan alakított statisztikai hivatal főnökévé választották s ezen állásban maradt meg állandóan. 1879-ben az Akadémia levelező tagjává választotta. Mintegy 30 kül- és belföldi tudományos társaságnak volt a ,tagja és a filadelfiai orvosi, egyetem tiszteletbeli, doktora. Mint statisztikus Európa legtöbb országában s az Egyesült Államokban is szerepelt és a nagyvárosok nemzetközi statisztikájának a szerkesztését is reá bízták. A fővárosi statisztikai hivatal kiadványai és a népszámlálások eredményének a feldolgozásai az ő tollából kerültek ki. Különösen sokat foglalkozott statisztikailag a lakáskérdéssel és a halálozással. Az elsővel kapcsolatban Budapesten nagy mozgalmat indított a munkáslakások építése érdekében és a fővárosi telkek könnyelmű elajándékozása ellen. Az ő indítványára léptettek életbe Budapestnek közegészségügyi profilaktikus évszabályokat, melynek az eredménye a főváros közegészségügyeinek tetemes javulása volt. Nagy része volt a kereskedelmi szakosztály felállításában s a közraktárak megteremtésében. Előkelő szerepe volt a himlőoltás körül folyt nemzetközi vitában. A születési statisztika fejlesztésében is korszakot alkotott az ő működése. Szerkesztette a Nemzetgazdasági írók tárát és a megyei monográfiákat, stb. Hosszas betegeskedés után szívszélhűdés folytán ma meghalt. — Nándorhegy. Lapunk pénteki és szombati számában bőven foglalkoztunk a nándorhegyi eseményekkel és a karánsebesi főszolgabíró viselt dolgaival. Ez a basa Freund elvtársat ok nélkül kiutasította Nándorhegyről és egy csomó munkást ugyancsak minden ok nélkül vasraverve, kisértetett be Karánsebesre. Föloszlatta a sztrájkolóknak a tanyáját, kiutasította a vezetőket és fölfüggesztette a vas- és fémmunkások csoportját. Szóval minden áron vérontást akar még egyszer előidézni. Késő éjjel távirat adja tudtul, hogy Mihelyi és Huhn elvtársakat, akik kimentek Nándorhegyre a sztrájkoló munkásokhoz, letartóztatta és kitoloncoltatta a főszolgabíró. Mit csinál a krassó-szörénymegyei alispán? Mit csinálnak a belügyminisztériumban ? — A báróné gombjai. A párisi utca 3. számú házban van Kovács Irma divatárusnő. Ehez a Kovács Irmához szegődött el néhány hónap előtt tanulónak Papp János, Holló utca 7. szám ház felügyelőjének leánya, Irén. A leánykát otthon szorgalmas, igyekvő gyermeknek ismerték, a „főnöknő" azonban sehogysem volt vele megelégedve. Folyton dorgálta, szidta, verte a zsenge 13 éves leánykát. Tegnapelőtt egy báróné díszöltönyére gyöngygombokat kellett a boltból hoznia. Elis ment érettük, de az útán elvesztette. Ez volt a veszte. Kovácsné nekiesett, ütötte, verte, pofozta s fejét oly hatalmas ütlegekkel traktálta, hogy a szegény kis leány félig aléltan vánszorgott haza szüleinek lakására. Egész éjjel nem aludt, fantáziált. — Jaj, nagysága! ne tapossa ki a beleimet, jaj, nagysága ne bántsa a fejemet! Reggelre a kétségbeesett anya elment az elöljáróságra, ott azonban azt mondották, hogy az orvos most nincs itt. Az anya délig várakozott, de mikor azt látta, hogy csak nem kerül sorra, el akart távozni. A lépcsőn lementében, az addig is folyton izgatott leányka hirtelen dühöngeni kezdett. Ütötte verte magát s folyton igy kiáltotta: — Jaj, édes nagysága, ne verjen. A körüllevők a mentőkért telefonáltak. Az elöljárósági szolga azonban kituszkolta őket az utcára. A szegény asszony még a mentők megérkezte előtt hazaédesgette valahogy, nagynehezen, gyermekét. Otthon azonnal orvost hivatott. A doktor heveny elmezavart konstatált s azt mondotta, értesítsék az esetről a rendőrséget. A főkapitányságon tett jelentés alapján a szegény kis tanulóleányt még a mai délután folyamán csakugyan kivitték a Szt.János kórház megfigyelő osztályába, ahol egyelőre elborult elmével verdesi maga magát s kiáltja: — Ne üssenek! Mindez pedig 6 gombért történt. A báróné hat darab gyöngygombjáért. Az apa egyébként a feljelentést megteszi a brutális főnöknő ellen — Kifosztott sírboltok. Sopronból a M. T. Iroda a következőket jelenti: A cenki sírrablás tetteseinek még semmi nyoma. Széchenyi István gróf koporsóját a betörök nem érintették s igy a holttestet takaró öltönyt sem rabolhatták. A rombolás négy más halott koporsóját érte. Minden más hir téves. — A szocialisták vállalata. Ezen cím alatt a pausálékon hízó „Az Ország" nevű klerikálisfeudális újság a következőket írja mai számában : A szociáldemokrata „Világosság" könyvnyomda-részvénytársaság első mérlege most jelent meg. A nyomda bruttó bevétele 39.520 korona és ezzel 11.462 korona tiszta nyereséget ért el, ami az 50.000 korona alaptőke 222 százalékos kamatozásának felel meg. Ez a nyereség a bruttó bevételnek majdnem harmadrészét képezi, ami reális vállalatnál ritkaságszámba megy. A nyomda mérlege ez: Vagyon: Gép és betű 105.769 korona, berendezés 8149, pénztár 3557 korona. Teher : Részvénytőke 50.000 korona, hitelező ,29.507, váltó 75.940, nyereség 11.492, összesen 166.940 korona. A szocialistáknak ez a vállalata, mint ezt az első évi mérlegből látjuk, elég jól sikerült. A részvények jó része a szocialista vezérek kezében van és bár a halálba kivonják a tőkét, ők mint újdonsült kapitalisták elég jól érzik magukat. Az elmúlt év elég jó üzletévnek bizonyult, ami tekintve, hogy a hatalmi önkény volt kormányon, nem is csodálható. Mindenekelőtt azt ajánljuk a derék újság szerkesztőségének, hogy mérleg-szakértőjét küldje a