Népszava, 1906. június (34. évfolyam, 128–153. sz.)

1906-06-15 / 140. szám

1906. június 10. NÉPSZAVA 125 kül űzhetnek. Az államszolgálatba való belépés és az iskolaügy kérdéséről nem intézkedik az új szabályzat. Valószínű, hogy erről a duma fog törvényjavaslatot kidolgozni. TÁVIRATOK. Hajsza, Letenye, junius 14. A Bánokszentgyör­gyön kiütött cselédsztrájk megszűnt és a cse­lédek ismét munkába állottak. Három sztráj­kolót a letenyei főszolgabírói hivatal 25—25 napra ítélt el. Tömegsztrájk Ausztriában. Bécs, junius 14. A szociáldemokrata párt­vezetőség mára egész Ausztriából egybehívta a bizalmi férfiak értekezletét, hogy szervezzék a tömegsztrájkot arra az esetre, ha a válasz­tási reform parlamenti tárgyalásában fenn­akadás állana be. Hosszabb vita után elha­tározták, hogy a konferencia hozzá­járul a tömegsztrájk azonnali bejelentéséhez, illetőleg a Bécs városában esetleg előzőleg proklamálandó három napos munkaszünet­hez. A konferencia az összes szakmák szer­vezett munkásait felhívja, hogy lehetőleg széleskörű előkészületeket tegyen. A szük­séges intézkedések megtételére felhatalmaz­ták a központi bizottságot. Vasárnapi munkaszünet Franciaországban. Párig, június 14. A szenátus első olvasásban elfogadta a vasárnapi munkaszünetről szóló törvényt. Nemzetközi munkásvédelmi kongresszus. Bern, június 14. A szövetségtanács ma elha­tározta, hogy a munkásvédelmi nemzetközi kon­ferencián képviselt államokat újabb konferenciára hívja meg, melyet szeptember második felében Bernben tartanak és a nők éjjeli ipari mun­kájának eltiltására vonatkozó nemzetközi szer­ződés kérdésével foglalkoznak. A konferenciát Daucher szövetségtanácsos nyitja meg. A francia képviselőház ülése, Páris, június 14. A kamara elfogadta Bassy­nak azt az indítványát, amely szerint 33 tagból álló bizottság küldendő, amely a bányatörvény módosítása tárgyában előterjesztéseket fog tenni. Azután folytatják a kormány általános politi­kája tárgyában benyújtott interpelláció tárgyal­lását. Jaurés folytatja kedden abban hagyot­teszédét. Jaurés a szocialisták részére határidőt kíván, hogy a szociális állapotokat megjavíthassák és azt javasolja, hogy a kapitalistáktól mostantól kezdve vegyék el gyáraikat és műhelyeiket ká­rosítás nélkül, kisajátítás útján. (Nyugtalanság.) Jaurés kiegészítő felvilágosításokat óhajt a kormány szándékairól és tudni akarja, hogy mily összegre rúgnak a nemrégiben, tekintettel a fenforgó veszedelemre, a parlament beleegye­zése nélkül tett jelentékeny kiadások. Súlyt he­lyez arra, hogy ezeket a kiadásokat megvizsgál­ják abból a szempontból, vájjon nem lehetsége­sek-e megtakarítások. Puech a radikális­ szocialisták rokonszenvét fe­jezi ki a kormány iránt és hozzáteszi, hogy a radikálisoknak nincs kifogásuk a jövedelmiadó­javaslat ellen. Az ülést ezután berekesztették. Elsülyedt gőzös, Antwerpen, június 14. A Mousse gőzös, mely a spanyol partokról érkezett, az Északi-tengerben elsülyedt. Az a hír, hogy hadihajó ment neki. A hajó legénysége közül tíz ember életét vesztette, ötöt megmentettek. Robbanás egy hajón, Liverpool, június 14. A legutóbb Ameriká­ból ideérkezett Haverfort gőzösön robbanás történt. A robbanás következtében tűz támadt. amelyet azonban sikerült eloltani. A robbanás folytán hat személy életét vesztette, számosan megsebesültek. Általában azt hiszik, hogy a rob­banást pokolgép idézte elő. Kapitalista erkölcskép. — Saját tudósítónktól. — Budapest, június 14. A budapesti rendő­rség újabb idő­ben lelkendezve fut a munkás­szervezetek „bűnei" után. Hiába ordítanak a budapesti prostitúció és leánykereskedelem boldogtalan áldozatai börtöneik ablakai mögött — a rendőrségnek más dolga van. Csak néha néha világít egy rettenetes esemény arra a mélységes és becstelen emberirtásra, arra a hihetetlen, brutális kínzásra, melyet ennek a fényes városnak mellék­utcáiban tudva tűr a rendőrség, a miniszter, a kapitalista ál­lam. A következő esemény is ezekhez tartozik. Schnadter Leopoldinát, egy 17 éves bécsi leányt rendes kenyérkereset ígéretével Buda­pestre csalták a polgári aranyifjúság hús­szállítói. Budapestre érkezve, elvitték egy himző-utcai bűntanyába és ott arra kény­szerítették, hogy pénzért áruba bocsássa testét. A szerencsétlen leány menekülni próbált, hiába. A budapesti rendőrség tudtával rá­zárják ezekre a boldogtalan teremtésekre az ajtót, az ablakot és ebből a börtönből nincs menekülés. Schnadter Leopoldina mindezek ellenére megkísérelte a szökést és azért a bűntanya tulajdonosa Fiumébe akarta szállíttatni. Már megalkudott egy fiumei lebuj tulaj­donosával — de a leány az alkut majdnem meggátolta.­­ Tegnap este ugyanis ismét megkísérelte a szökést és csak őreinek vigyázata akadályozta meg abban, hogy tervét véghezvihesse. Ami azután következett, az egyszerűen rémületes. A szerencsétlen leány testéről letépték a ruhát és az egész háznép nekiesett és ütle­gelni kezdte, az egyik bestia pedig a haját tépte a szerencsétlennek. Egy perc alatt a vér elborította a leány testét. Az ütlegelés alatt fejét a falhoz csapták és eközben egy üvegtábla 15 cm. hosszú, 4 és fél cm. mély sebet ejtett a leány karján, amelyen elvágta az ütőeret is. A megrémült gazok, attól félve, hogy a szerencsétlen leány elvérzik, a mentőket hivatták, akik az áldozatot elszállították a Réczey-klinikára. A szerencsétlen leányt a vérveszteség úgy elgyöngítette, hogy életét aligha lehet megmenteni. És ez Budapesten, 1906-ban, június ha­vában történt. Abban a városban, hol annyi pap prédikál „szeretetet", annyi tanár „kul­turát" és annyi rendőr és csendőr vigyáz a „rendre". „Kedves képviselőházi elnök úr! Az a tény, hogy személyes kötelességeim túlhaladják vagyoni álla­potomat, ez az egyedüli ok arra, hogy tiszteletre­méltó megbízatásomat a kongresszusban feladjam. A megillető kongresszusi költségen való temetést elfogadom, de kérem, hogy a temetési szertartás rendezésére bizottság ne küldessék, mert eme szertartásokkal sohasem rokonszenveztem. Legnagyobb tiszteletem kifejezése mellett ma­radtam Adams Mohert." Cannon arcán néhány könycsepp hullott le, mialatt a levelet olvasta, majd rendelkezést tett a temetésre és a halott emlékére az ülést más­napra halasztotta. Adams 57 éves agglegény volt és anyagi helyzetét legjobban a san-fran­ciscoi pusztulás rendítette meg." Adams Róbert úr nyugodjék békével s higyje meg, hogy Amerikában sem fog követőre ta­lálni, annál kevésbé szép Magyarországon. Ha az itteni viszonyokat és erkölcsöket ismeri ön, bizonyára nem a halált választja, hanem eljön hozzánk és beül a magyar parlamentbe, ahol az öngyilkosság nem kötelező. — Az „Egyetértés" demnid­ál. Az „Egyetértés" mai számában egy névtelen gépmesterének sérelmeit panaszolja, kit állí­tólag munkástársai, a szervezett munkások bántalmaztak. Az „Egyetértés" hazudozásait a meginduló vizsgálat fogja nyilvánvalóvá tenni. Nekünk ma csak egy megjegyzé­sünk van. Landsmann Zsigmond, ez a neve az állí­tólag megvert egyénnek, szemlátomást a budapesti suszternyomdák agent provokátorje. A nevezett úr viselt dolgai feltétlenül erre engednek következtetni és mi teljes tudat­tal emeljük ezt a vádat. Ezekről a viselt dolgokról majd szükség esetén bővebb fel­világosítással is fogunk szolgálni. És akkor még az „Egyetértés" is csodálkozni fog — a védencén. — A legsötétebb Angyalföldről. Vettük a következő sorokat: „Hogy milyen szemérmetlen kizsákmányolás folyik a VI. kerület kültelkein, az úgynevezett munkásnegyedben, a háziurak és az üzletemberek piszkos üzérkedése révén, erre nézve álljon itt a következő néhány eset. Szinte szokássá vált itt, a mi negyedünkben, hogy minden házban­­fűszerkereskedés van. Sőt legtöbb helyen ugyanannak az üzletembernek korcsmája avagy pálinkamérése van. De még olyan is van, ahol a kereskedő egyben ház­mester is. Ilyen a Csongor­ utca 24. sz. házban levő „Házi konzum" tulajdonosa. Ez a kereskedő, ha lakást kiad házfelügyelői minőségében, fel­szólítja a lakáskerőt, hogy nála vásároljon. A lakáskeresőt a lakáshiány kényszeríti, hogy meg­ígérje ezt — és akarva-nem akarva, a házi kon­zum hamisított élelmiszereit kénytelen drága áron megvenni; avagy, ha erre nem hajlandó, úgy el lehet rá készülve, hogy a kereskedő-ház­felügyelő felmondja a lakást. Körülbelül ilyen a helyzete a Levente­ utca 12. számú ház lakóinak is. Csak abban különbözik, hogy itt nema házmester a sehonnai, hanem a­ídziúr. Itt ugyanis Garai Salamon fűszeres és korcsmá­ros, mert rosszul ment az üzlet és mert a lakók nem akartak nála vásárolni, gondolt egyet és elment a háziúrhoz, elpanaszolni a baját. A házi­úrnak, ki több ház tulajdonosa, megesett a szive a szegény kereskedőn és utasította a házmeste­rét, hogy adja tudtul minden egyes lakónak, miszerint: aki nem vásárol Garainál, annak la­kása kiadó. A házmester persze eleget tett az utasításnak. Most pedig mi, a Levente­ utca 12. számú ház lakói, kérdezzük Kiss Sándor urat, a fentnevezett ház tulajdonosát. Kényszeríthetők vagyunk-e egy olyan üzletben vásárolni, ha szalonnát kérünk, azt a pult mögül, a macskától kell elvenni, ahol az jóízűen lakmározott rajta, s ugyanazzal a szalonna­táblával végigütnek a macskán és minden letisztítás nélkül mérnek belőle nekünk, ahol a macskát arról a liszteszsákról kell elkergetni, amelyből nekünk lisztet mérnek; ahol a macska kétnullája a babbal telt fiók, amelyből nekünk a főzelékhez szükséges babot adják. Köszönjük. Mi nem kérünk belőle. Talán a háziúr — igen? Ezek után kérdjük a háztulajdonos urat: fen­tartja-e a felmondást? Igen vagy nem? A VI. kerületi elülj­áróságnak pedig megsúgjuk, hogy jó lenne egy kissé utána nézni a mi bolto­sainknak és megvizsgálni az elárusításra szánt élelmiszereket. Avagy ezt nem tartja szükséges­nek a bölcs elülj­áróság? A ház lakói. HÍREK. — Ha ez nálunk is így menne ! ... De nem megy így, mert akkor a mi parlamentünk tagjai tömeges öngyilkosságokkal tarkítanák a napi hírek krónikáját. Az alábbi sorok ugyanis azt mondják, hogy egy amerikai képviselő azért követett el öngyilkosságot, mert a ki­adásait nem fedezték a bevételei. Belátta, hogy a törvényhozói működés terén tisztességesen nem szerepelhet ily körülmények között és agyondurrantotta magát. Nálunk leginkább akkor menekülnek a képviselőségbe az emberek, amikor Amerikában a halált választják. Nálunk megválasztatják magukat és a mandátum révén igyekeznek helyreállítani a megbillent súlyt. Az amerikai história egyébként a következőleg szól : „Washingtonból írják, hogy Adams kogresszusi képviselő föbelőtte magát, de nem halt meg rögtön. Még volt ideje a fürdőszobába menni, ott lemosta a vért arcáról s tiszta ruhát vett fel. Mikor nyolc órakor szobájába mentek taka­rítani, Adams még eszméleténél volt. Rögtön kórházba vitték, ahol rövid idő múlva meghalt. Cannon képviselőházi elnök a következő levelet kapta az öngyilkostól:

Next