Népszava, 1906. október (34. évfolyam, 232–257. sz.)

1906-10-20 / 248. szám

8 NÉPSZAVA 1906. október 19 — Kés és revolver. Szofal Károly kocsi­tisztító a Gömb­ utca 27. száma alatt lakik két nővérével. Velük szemben van a Langfelder-féle gyár, amelynek munkásai állítólag tiszteletlen dolgokat kiabáltak a kocsitisztító nővéreinek. Szofal tegnap az utcán rendreutasította őket. Erre verekedés támadt, amelynek folyamán F. Géza lakatos rézváspolyásai megütötte Szofalt, aki a támadásra arculütéssel felelt. A munkás erre késsel támadt Szof­alra, aki védekezésül revolverrel rálőtt F.-re. A golyó a munkást lá­bán találta. Szofált a főkapitányságon kihallgat­ták, azután elbocsátották. F.-t a lakásán ápolják. — A gróf úr mint férj, Rómából jelentik: Barnbcorrado grófné tegnap a nyolcvanöt méter magas padernoi hídról beleugrott az Adda fo­lyóba. Azonnal mentésére siettek, de mire ki­­fogták, már meghalt. A grófnét, aki 45 éves volt, öt gyermeke siratja. Hogy miért lett ön­gyilkossá, nem tudják. Gyanítják, hogy azért, mert a férje rosszul bánt vele. — Az alkohol. Pécsi levelezőnk jelenti, hogy a baranya megyei Pogány községben tegnap éjjel két gyilkosság is történt. Mindkét esetben az ujkortól részeg emberek vesztek össze s a vere­kedésnek két halottja lett. A községi korcsma udvarán Taragyia Sztankó nevű földmivest vere­kedés közben egy szőlőkaróval agyonverte Emberovitcs György; a község határán pedig Gubárió Józsefet támadta meg egy részeg suhan­cok­ból álló csapat s boros üveggel agyba-főbe verték. Ugy találták meg vérbefagyva s a pécsi közkórházba vitték ahol pár óra múlva meghalt. — Rablógyilkosság az erdőben. Salzburg­ból táviratozzák, hogy Mühlberger József parschi postahivatalnokot tegnap Parsch határában az erdő­ben holtan találták. A vizsgálat kiderítette, hogy a postahivatalnokot kirabolták. A gyilkosságot min­den valószínűség szerint kóbor cigányok követ­ték el. — Váltóh­amisító kereskedő. Eszékről ír­ják, hogy Samb­ic Henrik, bródi kereskedő, miután apósa, Kohn Lipót nevére 20.000 ko­rona értékű, váltókat hamisított, megszökött. Azt hiszik, hogy Samb­ic Sz Serbiába utazott. A megszökött kereskedő ellen csődöt kértek. — Eltűnt a családapa. Hallgass András bajai cipész még augusztus hó 28-án eltűnt, szó nélkül elhagyván hat tagból álló családját. Aki olvasóink közül valamit tud vagy hallott róla. "Értesitse a bajai pártszervezet révéig Stallgass Aucroisnét. — Rendőri hirek. Kaufmann Mór, pékmester ma feljelentést tett a rendőrségen, hogy a nála­l­kalmazásban­ volt D. Kálmán, 1/1 esztendős és , Géza, 20 esztendős péksegédek tegnap dél­ben feltörték üzleti pénztárát és onnan 100 korona készpénzt elloptak. A tolvaj péksegédek minden valószínűség szerint Szolnok felé szöktek.. . Fan­­la Pál, fővárosi halkereskedő jelentést tett a rendőrségen, hogy amikor tegnap Piliscsabáról Budapest felé utazott, ismeretlen tettes ellopta 580 koronát érő aranyóráját és láncát. A tolvajt keresi a rendőrség.­­ Tegnap délután a Karpt­en­stein­ utca 22. számú ház emeletéről leesett a kis két és féléves Garagi Erzsébet, egy munkás gyer­meke. A szerencsétlen apróság úgy összezúzta magát, hogy néhány órai szenvedés után meghalt. — Flick János és Schneider Károly kádársegé­deket az éjjel ismeretlen tettesek megtámadták és összeszurkálták. A polgári lapok persze megint azt írják, hogy sztrájkolók szurkálták meg őket. mes kormány sem ismeri még e nevezetességet? Nos, hát mi leszünk olyan szíves , díszesen felcicomázott palota belső nevezetességeit a kor­mánynak, különösen pedig Kossuth Ferenc ke­reskedelmi miniszter úrnak lesrni. A m. kir. postatakarékpénztár, ezen, a köz­érdek szolgálatában álló állami intézmény, körül­belül 500 hivatalnoknak csúfolt rabszolgát fog­lalkoztat, kiknek 70—80 százaléka éhbérért dolgozó díjnok. tehát első­sorban és főképpen a közérdeket szolgáló, mellesleg azonban (ez a fő) az államnak évenként több millió korona tiszta hasznot hozó intézmény havi 90 korona fizetést élvező dijnokokkal végezteti munkáit. Eltekintve azonban ettől a gyalázatos és szégyenletes körülménytől, szinte hihetetlen és vérlázító az a munkarendszer, amely ott dí­vik és mely a szerencsétlen százakat még a leg­utolsó napszámos nehéz helyzeténél is komiszabb helyzetbe kényszeríti. A vezetőségnek fő törekvése azonban az, hogy minél nagyobb tiszta nyereséget mutathasson ki az évi mérlegben. Hogy alkalmazottai mint siny­lenek és azoknak szervezete mint megy tönkre az átkos rendszer alatt, annál a legkisebb gondjuk is nagyobb. A hivatalos helyiségek hosszú, szellőzetlen s gyilkos levegőjű szobákból állanak, melyek mind­egyikében 100 sőt 200 ember is dolgozik kora reggeltől (7*8—8 órától) késő délutánig, 3—4, sőt­­/•10 óráig is, bár a megállapított hivatalos idő 8—2-ig tar. A munka oly óriási, hogy minden erőt meg kell feszíteni, hogy a napi rendes munkát is elbírják végezni e késő órákra. A mil­liókra menő évi nyereség persze nem engedi meg azt, hogy a személyzetet szaporítsák s igy napról-napra tarthatatlanabb a helyzete a hiva­talnokoknak. Hosszú évek során panaszkodtak és kérték a vezetőséget, melynek élén tudvalevőleg Zloltán Sándor n. tanácsos áll, hogy segítsen nyomorú­ságos helyzetükön, de mindig sikertelenül. Most azután újra megmozdult a hivatalnoki kar. Elsőnek mozdult meg a cheque-ellenőr­zési osztály, melynek helyzete mind a többiénél is kumiszabb és tűrhetetlenebb, mert az itt dol­gozó 120-150 ember mindig jó másfél órával később megy el a hivatalból. Még tisztességesen táplálkozni sincs idejük, mert 4, fél 5 órakor, mikor rendesen (különösen a hó elején) haza­megy, bizony már nincsen kedve még enni sem. Értesülésünk szerint az ellenőrzési osztály személyzete elsőnek járult memorandum alakjá­ban az igazgatóság elé és kérte helyzetének ja­vítását és rámutatott azokra a módozatokra, melyekkel a bajok, bár csak némileg is, orvo­solhatók. A „nemzeti kormány" jól tenné, ha sietne az elintézéssel, mert az elkeseredés és elégedetlen­ség oly nagy, hogy nincsenek kizárva oly bot­­rányok sem, melyek annak idején a bécsi posta­takarékpénztár vezetőségét is emberséges hely­zetjavításra kényszerítették. Cigányzenészek szervezkedése. Míg a népgyilkos mágnáshad és a falánk burzsoázia a maga megfizetett sajtójával, megvásárolt tudósaival az áltudás, a hazu­dozás, a rágalom és a gyalázkodás minden eszközével igyekszik aláásni a proletariátus felszabadulási küzdelmét, addig a szociál­demokrata meggyőződés ellenállhatatlan erővel hálózza keresztül a társadalom min­den munkásrétegét. Alig 24 órája, hogy h­írt adhattunk az Abaújtorna­ megyei tanító­ság osztályharci állásfoglalásáról és íme, ma aradi tudósítónk a következőről értesíti lapunkat. A folyó hó 17-én tartott nagy cigány­zenész-értekezlet egyhangúlag kimondotta, hogy a zenészek az osztályharc alapján szervezkednek. Klopfstein titkár elvtárs hosz­szabb beszédben vázolta a cigányzenészek kétségbeejtő helyzetét és beigazolta, hogy hiába a koalíciós kormány minden eről­ködése, a cigánykérdéssel szemben éppen olyan tehetetlenek fognak maradni, mint elődeik voltak. A cigánykérdést a munkás­ság osztályharca tudja csak megoldani. A jelen volt cigányzenészek óriási lelkesedéssel kísérték az előadó minden szavát és egy­hangúlag elhatározták, hogy szolidaritást vállalva az összmunkásság törekvéseivel és harcaival, megalkotják a cigányzenészek szak­­szervezetét. A budapesti közszolgák csatlakoztak a „Magyarországi Földmun­kások Országos Szövet­ségeihez s megalakították a budapesti helyi csoportot. A közszolgák közt nehéz az agitálás, ezért felkéri a csoport vezetősége a többi szer­vezett munkásokat, hogy legyenek segítségükre a nehéz munkában. Különösen felkéri a szerve­zett pincéreket, hogy csak olyan hordárnak ad­janak megbizatást, aki tagsági könyvet elő tudja mutatni. Kérjük az összes szaklapokat jelen sorok át­vételére. A szervezett közszolgák helyiségét ok­tóber hó 21-től a földmunkások budapesti cso­portja helyiségébe, VIII. Stáhly­ utca 7. sz. alá tette át, és hetenkint kétszer és pedig vasárnap délután 3 órától 6-ig és szerdán este 6 órától 8-ig hivatalos órát tartunk , egyúttal hasznos, érdekes felolvasás tartatik ez idő alatt a csoport helyiségében. Minden tanulni vágyó és öntudatos szaktársunknak el kell jönni. Testvéri üdvözlettel a vezetőség. A budapesti mintakészítők folyó hó 21-én délelőtt 8 órakor taggyűlést tartanak. A rézesztergályosok szakosztálya pályá­zatot hirdet egy folyó év november hó 1-én be­töltendő szaktitkári állásra, havi 120 korona kezdő­fizetéssel. Pályázhatnak mindazok, akik tagjai a vas- és fémmunkások központi szövetségének, a szakmozgalomban jártasak és ebben eddig is tevé­keny részt vettek. Pályázótól megkívántatik, hogy a magyar és német nyelvet szóban és írásban tökéletesen birja és agitatórikus képességgel bír­jon. Pályázatok f. hó 21-ig a vas- és rézesztergá­lyosok szakosztályához, VIII. ker., Kerepesi­ út 63, I. em. 7. alá küldendők be. SZAKMOZGALOM. Állami rabszolgák. Budapest, október 19. Van-e a föld kerekségén boldogabb ország Magyarországnál? Van-e haza e földtekén, hol a polgárok boldogabbak és megelégedettebbek vol­nának mint minálunk ? Még az irigylendő külföld is el-ellátogat hozzánk, közelről szemlélve e „tejjel-mézzel folyó Kánaánt.". Még a távol Angliából is jöttek hozzánk ven­dégek, kiket a legnagyobb vendégszeretettel és előzékenységgel fogadott a kormány. Elkalauzolta őket mindenfelé, megmutatta nekik a város és ország szépségeit. Mindent láttak az idegen vendégek, csupán egy helyet felej­tettek el nekik megmutatni és ez a hely a Hold-utcai állami rabszolgamű­hely vagy mint sokan nevezik, a m. kir. postataka­rékpénztár. Sok minden érdekes és külön látni­való van ám ottan, amivel aligha dicsekedhetik el egy nyugati állam is. Vagy talán a kegyel­ TÖRVÉNYSZÉK. (§) Általános sztrájkért két elvtársnőnek hét havi fogház. Ez év tavaszán Temesvárott feloszlatta a rendőrség a kalapgyári munkások sztrájktanyáját és a legdurvább módon zaklatta a munkásokat. A temesvári szervezett munkások általános sztrájkba léptek, hogy megvédjék a gyülekezési jogot és a sztrájkszabadságot. Ez­rekre menő tömeg vonult a Józsefvárosból a Belvárosba, amikor a rendőrség segítségül hívta a császári és királyi közös hadsereget, hogy feltartóztassa a hatalmas tüntetést. A munkás­ságnak sikerült áthatolnia a katonaság sorfalán, ezért azt a mesét találta ki a rendőrkapitány úr, hogy Hanacsek Hermina és Kiesz Berta elvtársnők izgattak az ő tiltó parancsa ellen. Nálunk mindenre akad törvényszakasz. Az ügyészség a büntetőtörvénykönyv 172. §-ába ütköző izgatás vétségével vádolta meg elvtár­sainkat, mert „a hatóságnak törvényes intézkedése ellen engedetlenségre egyenest felhívást intéztek A temesvári törvényszék tegnap tárgyalta ezt az ügyet. A csendőrök vallottak össze-vissza min­denféle tücsköt-bogarat, mint a karikacsapás. A bíróság erre el is ítélte elvtársnőinket, még­pedig Horacsek Herminát hat havi államfogház és száz korona pénzbüntetésre, Riesz Bertát egy havi államfogház­ és ötven korona pénzbünte­tésre. Az elítéltek felebbezést jelentettek be. A sztrájktörvény sürgetése — ismételten hang­súlyozzuk — íme teljesen felesleges. A mi bí­ráink anélkül is elbánnak velünk. (§) „Üsd, mert szocialista!" Ezzel a kiál­tással rohantak koalíciós tacskók és hazaf­ias polgárok a múlt év novemberében Kolozsvárott, a Newyork-szálló előtt ifjú Bárdyra, a közigazga­tási tanfolyam hallgatójára. Apponyi Albert gróf ünnepeltette ott magát, miután a rendőrség és a huszárság kiszorította elvtársainkat a mellék­utcákba. Bárdy ugyan sohasem volt szocialista, sőt a „hazafias" ifjúság vezére volt, de szocialis­tának hitték a hős legények, a huszárság uralma alatt háborí­tatlanul annyira elverhették Bárdyt, mint szocialistát, hogy súlyos sérüléseket szen­vedett. Amikor Bárdy felgyógyult, gyáva táma­dói közül feljelentette a kolozsvári törvényszék­nél Szeszák József kocsigyártót és Tordai Györgyöt súlyos testi sértés miatt, továbbá ifj. Philippi Gyula rendőrbiztost, aki Bárdyt a

Next