Népszava, 1906. október (34. évfolyam, 232–257. sz.)
1906-10-20 / 248. szám
8 NÉPSZAVA 1906. október 19 — Kés és revolver. Szofal Károly kocsitisztító a Gömb utca 27. száma alatt lakik két nővérével. Velük szemben van a Langfelder-féle gyár, amelynek munkásai állítólag tiszteletlen dolgokat kiabáltak a kocsitisztító nővéreinek. Szofal tegnap az utcán rendreutasította őket. Erre verekedés támadt, amelynek folyamán F. Géza lakatos rézváspolyásai megütötte Szofalt, aki a támadásra arculütéssel felelt. A munkás erre késsel támadt Szofalra, aki védekezésül revolverrel rálőtt F.-re. A golyó a munkást lábán találta. Szofált a főkapitányságon kihallgatták, azután elbocsátották. F.-t a lakásán ápolják. — A gróf úr mint férj, Rómából jelentik: Barnbcorrado grófné tegnap a nyolcvanöt méter magas padernoi hídról beleugrott az Adda folyóba. Azonnal mentésére siettek, de mire kifogták, már meghalt. A grófnét, aki 45 éves volt, öt gyermeke siratja. Hogy miért lett öngyilkossá, nem tudják. Gyanítják, hogy azért, mert a férje rosszul bánt vele. — Az alkohol. Pécsi levelezőnk jelenti, hogy a baranya megyei Pogány községben tegnap éjjel két gyilkosság is történt. Mindkét esetben az ujkortól részeg emberek vesztek össze s a verekedésnek két halottja lett. A községi korcsma udvarán Taragyia Sztankó nevű földmivest verekedés közben egy szőlőkaróval agyonverte Emberovitcs György; a község határán pedig Gubárió Józsefet támadta meg egy részeg suhancokból álló csapat s boros üveggel agyba-főbe verték. Ugy találták meg vérbefagyva s a pécsi közkórházba vitték ahol pár óra múlva meghalt. — Rablógyilkosság az erdőben. Salzburgból táviratozzák, hogy Mühlberger József parschi postahivatalnokot tegnap Parsch határában az erdőben holtan találták. A vizsgálat kiderítette, hogy a postahivatalnokot kirabolták. A gyilkosságot minden valószínűség szerint kóbor cigányok követték el. — Váltóhamisító kereskedő. Eszékről írják, hogy Sambic Henrik, bródi kereskedő, miután apósa, Kohn Lipót nevére 20.000 korona értékű, váltókat hamisított, megszökött. Azt hiszik, hogy Sambic Sz Serbiába utazott. A megszökött kereskedő ellen csődöt kértek. — Eltűnt a családapa. Hallgass András bajai cipész még augusztus hó 28-án eltűnt, szó nélkül elhagyván hat tagból álló családját. Aki olvasóink közül valamit tud vagy hallott róla. "Értesitse a bajai pártszervezet révéig Stallgass Aucroisnét. — Rendőri hirek. Kaufmann Mór, pékmester ma feljelentést tett a rendőrségen, hogy a nálalkalmazásban volt D. Kálmán, 1/1 esztendős és , Géza, 20 esztendős péksegédek tegnap délben feltörték üzleti pénztárát és onnan 100 korona készpénzt elloptak. A tolvaj péksegédek minden valószínűség szerint Szolnok felé szöktek.. . Fanla Pál, fővárosi halkereskedő jelentést tett a rendőrségen, hogy amikor tegnap Piliscsabáról Budapest felé utazott, ismeretlen tettes ellopta 580 koronát érő aranyóráját és láncát. A tolvajt keresi a rendőrség. Tegnap délután a Karptenstein utca 22. számú ház emeletéről leesett a kis két és féléves Garagi Erzsébet, egy munkás gyermeke. A szerencsétlen apróság úgy összezúzta magát, hogy néhány órai szenvedés után meghalt. — Flick János és Schneider Károly kádársegédeket az éjjel ismeretlen tettesek megtámadták és összeszurkálták. A polgári lapok persze megint azt írják, hogy sztrájkolók szurkálták meg őket. mes kormány sem ismeri még e nevezetességet? Nos, hát mi leszünk olyan szíves , díszesen felcicomázott palota belső nevezetességeit a kormánynak, különösen pedig Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter úrnak lesrni. A m. kir. postatakarékpénztár, ezen, a közérdek szolgálatában álló állami intézmény, körülbelül 500 hivatalnoknak csúfolt rabszolgát foglalkoztat, kiknek 70—80 százaléka éhbérért dolgozó díjnok. tehát elsősorban és főképpen a közérdeket szolgáló, mellesleg azonban (ez a fő) az államnak évenként több millió korona tiszta hasznot hozó intézmény havi 90 korona fizetést élvező dijnokokkal végezteti munkáit. Eltekintve azonban ettől a gyalázatos és szégyenletes körülménytől, szinte hihetetlen és vérlázító az a munkarendszer, amely ott dívik és mely a szerencsétlen százakat még a legutolsó napszámos nehéz helyzeténél is komiszabb helyzetbe kényszeríti. A vezetőségnek fő törekvése azonban az, hogy minél nagyobb tiszta nyereséget mutathasson ki az évi mérlegben. Hogy alkalmazottai mint sinylenek és azoknak szervezete mint megy tönkre az átkos rendszer alatt, annál a legkisebb gondjuk is nagyobb. A hivatalos helyiségek hosszú, szellőzetlen s gyilkos levegőjű szobákból állanak, melyek mindegyikében 100 sőt 200 ember is dolgozik kora reggeltől (7*8—8 órától) késő délutánig, 3—4, sőt/•10 óráig is, bár a megállapított hivatalos idő 8—2-ig tar. A munka oly óriási, hogy minden erőt meg kell feszíteni, hogy a napi rendes munkát is elbírják végezni e késő órákra. A milliókra menő évi nyereség persze nem engedi meg azt, hogy a személyzetet szaporítsák s igy napról-napra tarthatatlanabb a helyzete a hivatalnokoknak. Hosszú évek során panaszkodtak és kérték a vezetőséget, melynek élén tudvalevőleg Zloltán Sándor n. tanácsos áll, hogy segítsen nyomorúságos helyzetükön, de mindig sikertelenül. Most azután újra megmozdult a hivatalnoki kar. Elsőnek mozdult meg a cheque-ellenőrzési osztály, melynek helyzete mind a többiénél is kumiszabb és tűrhetetlenebb, mert az itt dolgozó 120-150 ember mindig jó másfél órával később megy el a hivatalból. Még tisztességesen táplálkozni sincs idejük, mert 4, fél 5 órakor, mikor rendesen (különösen a hó elején) hazamegy, bizony már nincsen kedve még enni sem. Értesülésünk szerint az ellenőrzési osztály személyzete elsőnek járult memorandum alakjában az igazgatóság elé és kérte helyzetének javítását és rámutatott azokra a módozatokra, melyekkel a bajok, bár csak némileg is, orvosolhatók. A „nemzeti kormány" jól tenné, ha sietne az elintézéssel, mert az elkeseredés és elégedetlenség oly nagy, hogy nincsenek kizárva oly botrányok sem, melyek annak idején a bécsi postatakarékpénztár vezetőségét is emberséges helyzetjavításra kényszerítették. Cigányzenészek szervezkedése. Míg a népgyilkos mágnáshad és a falánk burzsoázia a maga megfizetett sajtójával, megvásárolt tudósaival az áltudás, a hazudozás, a rágalom és a gyalázkodás minden eszközével igyekszik aláásni a proletariátus felszabadulási küzdelmét, addig a szociáldemokrata meggyőződés ellenállhatatlan erővel hálózza keresztül a társadalom minden munkásrétegét. Alig 24 órája, hogy hírt adhattunk az Abaújtorna megyei tanítóság osztályharci állásfoglalásáról és íme, ma aradi tudósítónk a következőről értesíti lapunkat. A folyó hó 17-én tartott nagy cigányzenész-értekezlet egyhangúlag kimondotta, hogy a zenészek az osztályharc alapján szervezkednek. Klopfstein titkár elvtárs hoszszabb beszédben vázolta a cigányzenészek kétségbeejtő helyzetét és beigazolta, hogy hiába a koalíciós kormány minden erőlködése, a cigánykérdéssel szemben éppen olyan tehetetlenek fognak maradni, mint elődeik voltak. A cigánykérdést a munkásság osztályharca tudja csak megoldani. A jelen volt cigányzenészek óriási lelkesedéssel kísérték az előadó minden szavát és egyhangúlag elhatározták, hogy szolidaritást vállalva az összmunkásság törekvéseivel és harcaival, megalkotják a cigányzenészek szakszervezetét. A budapesti közszolgák csatlakoztak a „Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségeihez s megalakították a budapesti helyi csoportot. A közszolgák közt nehéz az agitálás, ezért felkéri a csoport vezetősége a többi szervezett munkásokat, hogy legyenek segítségükre a nehéz munkában. Különösen felkéri a szervezett pincéreket, hogy csak olyan hordárnak adjanak megbizatást, aki tagsági könyvet elő tudja mutatni. Kérjük az összes szaklapokat jelen sorok átvételére. A szervezett közszolgák helyiségét október hó 21-től a földmunkások budapesti csoportja helyiségébe, VIII. Stáhly utca 7. sz. alá tette át, és hetenkint kétszer és pedig vasárnap délután 3 órától 6-ig és szerdán este 6 órától 8-ig hivatalos órát tartunk , egyúttal hasznos, érdekes felolvasás tartatik ez idő alatt a csoport helyiségében. Minden tanulni vágyó és öntudatos szaktársunknak el kell jönni. Testvéri üdvözlettel a vezetőség. A budapesti mintakészítők folyó hó 21-én délelőtt 8 órakor taggyűlést tartanak. A rézesztergályosok szakosztálya pályázatot hirdet egy folyó év november hó 1-én betöltendő szaktitkári állásra, havi 120 korona kezdőfizetéssel. Pályázhatnak mindazok, akik tagjai a vas- és fémmunkások központi szövetségének, a szakmozgalomban jártasak és ebben eddig is tevékeny részt vettek. Pályázótól megkívántatik, hogy a magyar és német nyelvet szóban és írásban tökéletesen birja és agitatórikus képességgel bírjon. Pályázatok f. hó 21-ig a vas- és rézesztergályosok szakosztályához, VIII. ker., Kerepesi út 63, I. em. 7. alá küldendők be. SZAKMOZGALOM. Állami rabszolgák. Budapest, október 19. Van-e a föld kerekségén boldogabb ország Magyarországnál? Van-e haza e földtekén, hol a polgárok boldogabbak és megelégedettebbek volnának mint minálunk ? Még az irigylendő külföld is el-ellátogat hozzánk, közelről szemlélve e „tejjel-mézzel folyó Kánaánt.". Még a távol Angliából is jöttek hozzánk vendégek, kiket a legnagyobb vendégszeretettel és előzékenységgel fogadott a kormány. Elkalauzolta őket mindenfelé, megmutatta nekik a város és ország szépségeit. Mindent láttak az idegen vendégek, csupán egy helyet felejtettek el nekik megmutatni és ez a hely a Hold-utcai állami rabszolgaműhely vagy mint sokan nevezik, a m. kir. postatakarékpénztár. Sok minden érdekes és külön látnivaló van ám ottan, amivel aligha dicsekedhetik el egy nyugati állam is. Vagy talán a kegyel TÖRVÉNYSZÉK. (§) Általános sztrájkért két elvtársnőnek hét havi fogház. Ez év tavaszán Temesvárott feloszlatta a rendőrség a kalapgyári munkások sztrájktanyáját és a legdurvább módon zaklatta a munkásokat. A temesvári szervezett munkások általános sztrájkba léptek, hogy megvédjék a gyülekezési jogot és a sztrájkszabadságot. Ezrekre menő tömeg vonult a Józsefvárosból a Belvárosba, amikor a rendőrség segítségül hívta a császári és királyi közös hadsereget, hogy feltartóztassa a hatalmas tüntetést. A munkásságnak sikerült áthatolnia a katonaság sorfalán, ezért azt a mesét találta ki a rendőrkapitány úr, hogy Hanacsek Hermina és Kiesz Berta elvtársnők izgattak az ő tiltó parancsa ellen. Nálunk mindenre akad törvényszakasz. Az ügyészség a büntetőtörvénykönyv 172. §-ába ütköző izgatás vétségével vádolta meg elvtársainkat, mert „a hatóságnak törvényes intézkedése ellen engedetlenségre egyenest felhívást intéztek A temesvári törvényszék tegnap tárgyalta ezt az ügyet. A csendőrök vallottak össze-vissza mindenféle tücsköt-bogarat, mint a karikacsapás. A bíróság erre el is ítélte elvtársnőinket, mégpedig Horacsek Herminát hat havi államfogház és száz korona pénzbüntetésre, Riesz Bertát egy havi államfogház és ötven korona pénzbüntetésre. Az elítéltek felebbezést jelentettek be. A sztrájktörvény sürgetése — ismételten hangsúlyozzuk — íme teljesen felesleges. A mi bíráink anélkül is elbánnak velünk. (§) „Üsd, mert szocialista!" Ezzel a kiáltással rohantak koalíciós tacskók és hazafias polgárok a múlt év novemberében Kolozsvárott, a Newyork-szálló előtt ifjú Bárdyra, a közigazgatási tanfolyam hallgatójára. Apponyi Albert gróf ünnepeltette ott magát, miután a rendőrség és a huszárság kiszorította elvtársainkat a mellékutcákba. Bárdy ugyan sohasem volt szocialista, sőt a „hazafias" ifjúság vezére volt, de szocialistának hitték a hős legények, a huszárság uralma alatt háborítatlanul annyira elverhették Bárdyt, mint szocialistát, hogy súlyos sérüléseket szenvedett. Amikor Bárdy felgyógyult, gyáva támadói közül feljelentette a kolozsvári törvényszéknél Szeszák József kocsigyártót és Tordai Györgyöt súlyos testi sértés miatt, továbbá ifj. Philippi Gyula rendőrbiztost, aki Bárdyt a