Népszava, 1906. október (34. évfolyam, 232–257. sz.)

1906-10-19 / 247. szám

1906. október 19. NÉPSZAVA Budapestről Krausz elvtársunk volt jelen ki 2 és félórás beszédben vázolta a budapesti pincérek és kávéházi alkalmazottak helyzetét. Bemutatta a bu­dapesti kávésfő­nökök által a tanácshoz beterjesz­tett,­­ a pincérnek alkalmazására vonatkozó ké­relmüket, melyet orvtámadásnak nevezett a kávé­házi alkalmazottakkal szemben. A hatóság megint kitett magáért, 5 rendőrt bujtatott el egy mellék­utcába és 3 titkosrendőr tolakodott be a „Mun­kás-Otthon"-ba, hogy szimatoljanak. Klopstein Ernő párttitkár elvtársunknak volt gondja arra, hogy ne hiába füleljenek. Ugyanis az ülést meg, nyitván, egy teljes óráig beszélt már arról, hogy mennyire szükséges, hogyha a rendőrök és detek­tívek is tanulnak, mert bizony szomorú, hogy a szegény 25 foton tengődő detektívek neveletlenek, tudatlanok, erőszakosak és foglalkozásuk még a jellemtelenség pocsolyájába is taszítja őket. Ezért örömmel üdvözölte Klopfstein a hívatlanul meg­jelent titkos és nem titkos spicliket és kérte, hogy most már — egy órás beszéd után — üljenek le, hegyezzék meg füleiket, mert most következik csak a tudományos előadás! És csodák csodája: a spiclik távozni készültek. Hiába kérte őket az előadó, hogy maradjanak, hiába kínálta meg őket székkel, elkotródtak. A jelenvolt kávéházi alkal­mazottak falrengető­ kacagásai közepette. Az aradi kávéházi alkalmazottak mozgalma gyor­san halad előre, hisszük, hogy például fog szol­gálni a többi vidéki városoknak is, hogy nem­sokára, megalakíthassuk az országos szövetséget. Pécska. Az itteni földmunkások, a „Világ­szabadság" lapbizottsága által küldött röpiratok hatása alatt folyó hó 14-én értekezletet tartottak a „Pécska Városához" címzett­­ szálló nagytermé­ben. Előadó Peiti Vince elvtárs volt Németszent­péterről. Másfél órás beszédében statisztikai ada­tokkal bizonyította a szervezkedés szükségességét. Az értekezlet, melyen vagy 600 munkás és kis­gazda vett részt, kimondotta a Földmunkások Országos Szövetségéhez való csatlakozást. Többek hozzászólása után az értekezlet lelkes hangulatban oszlott szét. TÖRVÉNYSZÉK. (§) Bottal üthetik a nyomát. Többször ír­tunk már a Csengery-utcai játékbarlangról, amelyet e hó 6-án csípett meg és robbantott szét a rendőrség. Feljelentés folytán azon éjjel a rendőrség behatolt Bod Elek „magánzó és földbirtokos" Csengery-utca 76-ik szám alatt levő I. emeleti lakásába. Tetten érték a játékosokat, akik a háziúrral együtt összesen tizenhárman, részint az asztal körül ülve, ré­szint állva az ismeretes trente et quarante ha­zárdjátékot játszották. A meglepett játékosok ijedten ugráltak fel az asztaltól, mikor a detek­tívek a szobába léptek, igyekeztek az asztalon heverő nagy összeg pénzt szétkapkodni, de ez csak részben sikerült nekik, mert a detektívek még az asztalon s a földön szétszórva össze­szedtek 1352 koronát, amit egy nagy csomó kártyával és két rulettgéppel együtt lefoglaltak. A játékosok ellen azután a kihágási büntető­törvénykönyv 87. §-ába ütköző tiltott szerencse­játék miatt indult meg a bűnvádi eljárás. A mai napra tűzte ki ebben az ügyben a büntető­járásbíróság a tárgyalást. Bod Elek — mint ismeretes — már napok­kal ezelőtt elmenekült, helyette védője jelent meg a tárgyaláson. A vádlottak közül Halász Péter földbirtokos, Putnoki Elek magánzó, Hirsch Sándor ma­gánzó, Bredl Pál dr. ügyvédjelölt és Kobelrausch Gyula földbirtokos személyesen megjelentek, a többiek pedig : Horváth Jenő dr. miniszteri segéd­fogalmazó, Fekete László dr. ügyvéd, Rónay László, Rohonczy Elemér földbirtokos, Szemere Kálmán nyug. honvédszázados és Berháth István ügyvédjelölt védőiket küldték el. A vádlottak és a védők kihallgatása után a rendőrség emberei tettek tanúvallomásokat, amelyekben előadták, miként történt a játék­barlangnak leleplezése. A bizonyítási eljárást ezzel befejezték. Délután két órakor hirdette ki Farkas Gyula járásbíró az ítéletet, amely sze­rint Bod Eleket bűnösnek mondja ki a ki­hágási büntetőtörvénykönyv 87. §-ában meg­határozott kihágásban, amelyet azáltal követett el, hogy lakásán állandóan szervezett sze­rencsejáték-vállalatot tartott és ezért egyhavi elzárásra és 100 korona pénzbüntetésre ítélte. A többi vádlottak közül Halász Pétert, Rónai Lászlót, Rohonczy Elemért, Szemere Kálmánt és Putnoky Elemért bűnösnek mondja ki a ki­hágási büntetőtörvénykönyv 88. szakaszába üt­köző tiltott szerencsejátékban való részvétel miatt , és ezért őket egyenként ötven korona pénzbüntetésre, esetleg három napi elzárásra ítéli. Redlt és Hirschet a vád alól fölmenti a járásbíróság, Kobelrausch, Horváth, Fekete és Bernát ellen pedig az ügyészi megbízott vád­elejtése folytán, a további eljárást megszün­teti. A lefoglalt bűnjeleket a járásbíróság el­koboztatja. Az ítéletben az ügyészi megbízott megnyugo­dott, az elítéltek védői valamennyien felebbezést jelentettek be. Stod Eleknek ülnie kellene egy hónapot, ha nem szökött volna meg idejekorán a napsugaras tengerpart mellé, Monakóba. Most üthetik bottal a nyomát, bevárja odakint türelmesen, míg el­évül a reá kiszabott büntetés, azután hazajön és tovább is ar marad. (§) A választópolgárok erkölcse. A múlt év január havában megtartott Tisza-féle orszá­gos képviselőválasztáson Hertelendy László sza­badelvűpárti jelöltet, Csáky Albin gróf, volt főrendiházi elnök vejét választották meg Lőcsén, néhány szavazattöbbséggel. A függetlenségi je­löltnek, Máriássynak választói a győztes jelölt néhány kortese ellen följelentést tettek a vá­lasztói jog ellen való visszaélés miatt. A lőcsei törvényszék Lukács Istvánt, a Csáky grófok szepesszentlőrinci gazdatisztjét, Popovics Mi­hály szepesszentlőrinci korcsmárost és még két kisbirtokost vád alá is helyezett. Ez utóbbi két embert azonban nem lehetett megtalálni. A vizsgálat kiderítette, hogy a gaz­datiszt Szakmai­ János nevü parasztnak negyven koronát igért, ha Hertelendyre szavaz és hogy négy ottani szavazót fölfogadott muzsikusnak s három napra fizetett nekik százkilencven koronát, azzal a kikötéssel, hogy a szabadelvűpárti je­löltre szavaznak. Kiderült az is, hogy ő etette és itatta az egész falu szavazóit napokon át a korcsmában. Popovics korcsmárosra szintén rá­bizonyult, hogy negyven koronájával vásároltat a szavazókat Hertelendy részére. A lőcsei törvény­szék Lukács István gazdatisztet három rendbeli választási jog ellen való vétség miatt hatvan korona pénzbüntetésre, Popovics vádlot­tat pedig egyrendbeli vétség miatt összesen har­minc korona pénzbüntetésre ítélte. A kassai tábla helybenhagyta az ítéletet, amelyhez ma a Kúria is hozzájárult. Csáky gróf gazdatisztje és korcsmárosa lélekvásárlásért, etetésért, itatásért tehát ösz­szesen fizetni fog 90, mondd kilencven korona pénzbüntetést. — Hazaáruló az, aki még erre is azt meri mondani, hogy a magyar bíróság nem irtja tűzzel-vassal a válasz­tási visszaéléseket. Igazán, nem bolond az, aki nem veszteget és meggyőződésből szavaz a polgári jelöltre. Az meg hazaáruló, aki azzal rágalmazza a magyar képviselőket, hogy meg­vásárolt polgári erkölcsök juttatják őket be a tisztelt Házba. (§) „Három izgatási pörrel kevesebb" cím alatt lapunk vasárnapi számában megírtuk, hogy Biraucz Döme, a „Poporul Román" szerkesztője ellen indított három izgatási pernek vádját a kir. ügyészség elejtette. Ehez olyanféle megjegyzést fűztünk, hogy az ügyészség a kormány parancsára fújta le Biraucz ellen a pöröket, mert a most ala­kuló román parasztpártot támogatja a kormány és ennek a pártnak egyik alapítója Biraucz. Ma Biraucztól hosszabb tiltakozó levelet kaptunk amelyben kijelenti, hogy „ez a három pör a Fejérváry-kormány idejében született. Közben meg­jelent Polónyi rendelete, amely a Fejérváry-kor­mány alatt indított pörök törlését rendeli el. Megszüntettek az összes román lapok ellen indított pörök, sőt a Népszava ellen is, csak­is ellene tartot­tak fenn. Beadott egy k­érvényt, amelyben az ismert rendeletre való hivatkozással a pörök megszünte­tését kérte. Ez a tény.­" Lényegében ez a tartalma Biraucz Döme nyi­latkozatának. Kénytelenek vagyunk azonban egy súlyos tévedését helyreigazítanunk. Tény az, hogy Biraucz kérvényt adott be pöreinek meg­szüntetése végett és pöreit be is szüntették. De tény az is, hogy a Népszava ellen nem szüntette be Polónyi az összes pöröket a Fe­jérváry-kormány idejéből. Bizonyság erre, hogy a Kúria a múlt hónapban hagyta helyben Buchinger elvtársunknak 8 hónapi állami fogházbüntetését, amelyet a „Lámpavasra !” feliratú cikkért az abszolút kormány alatt ka­pott. Végül tény az is, hogy Buchinger elvtárs nem fog beadni kérvényt perének törléséért. Hadd lássa az egész világ, hogy Polónyi rende­lete hazugság, becsapatás: velünk mindenben, a pertörlésben is, kivételt tesz. 9 TŐKE ÉS MAHSTKA. A szakszervezeti választmány határozata értelmében minden szervezett munkás köteles a kizárt kömíves- és ácsmun­kások részére hetenkint 20 fillér külön­járulékot fizetni. A sütősegédek sztrájkja. (Saját tudóatónktól.) Budapest, október 18. A sztrájkban álló sütőmunkások ma dél­után 3 órakor nyilvános gyűlést tartottak a sztrájktanyán, melyen foglalkoztak az utolsó napokon történtekkel. Az egész gyűlés úgyszólván a hazug híreket közlő polgári lapok ellen irányult s valamennyi szónok kikelt a mesterek szekerét tologató lapok ellen. Amint megállapítható, a sütőmunkások sztrájkjának mai állása nem ad egy csöpp aggodalomra sem okot, mert a hangulat lelkes, a kitartás pedig példás. Hiába iratnak bármit is a mesterek a polgári lapokkal, ez az ügyükön mit sem segít. Különben is a napokban közzéteszi a sütőmunkásság azon sütőmesterek neveit, akik a követeléseket teljes egészükben alá­írták s igy a szervezett munkásság tudni fogja, hol szabad kenyeret vásárolnia és hol nem. A budapesti szervezett munkásság el van határozva, hogy mindazon sütőmestereket, akik vonakodnak a jogos követeléseket megadni, elkerüli, ami olyan veszteséget jelent majd a makacskodókra nézve, amit semmi körülmények között ki nem hever­hetnek. Ez fogja eldönteni a harcot. Majd meg­látjuk, ki lesz a győztes: a kenyérért küzdő munkásság, vagy a hatalom után kapaszkodó mestersereg? A munkások mai gyűléséről a következő tudósításunk számol be: Délután fél 4 órakor Metzger Márton elvtárs üdvözölte a gyűlést s ajánlatára elnöknek Fitos Gyula, jegyzőnek Holzhauser József elvtársakat választották meg. Az elnök rámutatt, hogy a béke megakadályozója Spolarits György s a vele egyet­értő hatóság. Kardícs Kálmán elvtárs volt az első szónok, aki körülbelül a következőket mondta: Mindjárt a harc kitörésekor összefogtak a hatóság, a polgári lapok s a mesterek, hogy jogos mozgal­munkat letörjék. De, hogy ez nem sikerült nekik, azt legfényesebben az bizonyítja, hogy ma is va­lamennyien együtt vagyunk a sztrájktanyán. (Él­jenzés.) Vázolja a hatóságok bűnös részrehajlását, mellyel 1800 családos embert — a harcolók töme­gét — ridegen beletaszítanak a nyomorúságba s eltűrik az ipartörvény rendelkezése ellenére, hogy a kenyeret kocsisok és háziszolgák készítsék. (Gyalá­zat!) Rámutat arra, hogy a sztrájkolók kitartása már megtörte a mesterek kartelljét, ami már hatalmas lépés a győzelem felé. Bejelenti, hogy a mesterek a 9. és 16. pontot még tárgyalni sem hajlandók. (Óriási zaj. Ellenmondás.) Ma a sütőmunkásság már az osztályharc alapján küzd s ez biztosíték arra, hogy küzdelme nem maradhat eredménytele­nül. Kitartásra buzdítja a sztrájkolókat, és vázolja, hogy mi sors vár a gaz sztrájktörőkre a harc győzelmes befejezése után. Rámutat, hogy a mesterek máris fölemelték a kenyér árát. Bejelenti azt is, hogy van körülbelül 150 sütőmunkás, aki a követelések megadása mellett dolgozik s meg­cáfolja az „Esti Újság" és a többi polgári sajtó azon tegnapi megfizetett híresztelését, hogy egyes mesterek munkásai munkába állottak a régi felté­telek mellett. Ez hazugság. A munkásoknak eszük ágában sincs teljes győzelem nélkül visszamenni a műhelyekbe. Rátér arra a fohászra, melyet e helyen a mult gyűlésen az egyik szónok Kos-

Next