Népszava, 1906. október (34. évfolyam, 232–257. sz.)
1906-10-19 / 247. szám
1906. október 19. NÉPSZAVA Budapestről Krausz elvtársunk volt jelen ki 2 és félórás beszédben vázolta a budapesti pincérek és kávéházi alkalmazottak helyzetét. Bemutatta a budapesti kávésfőnökök által a tanácshoz beterjesztett, a pincérnek alkalmazására vonatkozó kérelmüket, melyet orvtámadásnak nevezett a kávéházi alkalmazottakkal szemben. A hatóság megint kitett magáért, 5 rendőrt bujtatott el egy mellékutcába és 3 titkosrendőr tolakodott be a „Munkás-Otthon"-ba, hogy szimatoljanak. Klopstein Ernő párttitkár elvtársunknak volt gondja arra, hogy ne hiába füleljenek. Ugyanis az ülést meg, nyitván, egy teljes óráig beszélt már arról, hogy mennyire szükséges, hogyha a rendőrök és detektívek is tanulnak, mert bizony szomorú, hogy a szegény 25 foton tengődő detektívek neveletlenek, tudatlanok, erőszakosak és foglalkozásuk még a jellemtelenség pocsolyájába is taszítja őket. Ezért örömmel üdvözölte Klopfstein a hívatlanul megjelent titkos és nem titkos spicliket és kérte, hogy most már — egy órás beszéd után — üljenek le, hegyezzék meg füleiket, mert most következik csak a tudományos előadás! És csodák csodája: a spiclik távozni készültek. Hiába kérte őket az előadó, hogy maradjanak, hiába kínálta meg őket székkel, elkotródtak. A jelenvolt kávéházi alkalmazottak falrengető kacagásai közepette. Az aradi kávéházi alkalmazottak mozgalma gyorsan halad előre, hisszük, hogy például fog szolgálni a többi vidéki városoknak is, hogy nemsokára, megalakíthassuk az országos szövetséget. Pécska. Az itteni földmunkások, a „Világszabadság" lapbizottsága által küldött röpiratok hatása alatt folyó hó 14-én értekezletet tartottak a „Pécska Városához" címzett szálló nagytermében. Előadó Peiti Vince elvtárs volt Németszentpéterről. Másfél órás beszédében statisztikai adatokkal bizonyította a szervezkedés szükségességét. Az értekezlet, melyen vagy 600 munkás és kisgazda vett részt, kimondotta a Földmunkások Országos Szövetségéhez való csatlakozást. Többek hozzászólása után az értekezlet lelkes hangulatban oszlott szét. TÖRVÉNYSZÉK. (§) Bottal üthetik a nyomát. Többször írtunk már a Csengery-utcai játékbarlangról, amelyet e hó 6-án csípett meg és robbantott szét a rendőrség. Feljelentés folytán azon éjjel a rendőrség behatolt Bod Elek „magánzó és földbirtokos" Csengery-utca 76-ik szám alatt levő I. emeleti lakásába. Tetten érték a játékosokat, akik a háziúrral együtt összesen tizenhárman, részint az asztal körül ülve, részint állva az ismeretes trente et quarante hazárdjátékot játszották. A meglepett játékosok ijedten ugráltak fel az asztaltól, mikor a detektívek a szobába léptek, igyekeztek az asztalon heverő nagy összeg pénzt szétkapkodni, de ez csak részben sikerült nekik, mert a detektívek még az asztalon s a földön szétszórva összeszedtek 1352 koronát, amit egy nagy csomó kártyával és két rulettgéppel együtt lefoglaltak. A játékosok ellen azután a kihágási büntetőtörvénykönyv 87. §-ába ütköző tiltott szerencsejáték miatt indult meg a bűnvádi eljárás. A mai napra tűzte ki ebben az ügyben a büntetőjárásbíróság a tárgyalást. Bod Elek — mint ismeretes — már napokkal ezelőtt elmenekült, helyette védője jelent meg a tárgyaláson. A vádlottak közül Halász Péter földbirtokos, Putnoki Elek magánzó, Hirsch Sándor magánzó, Bredl Pál dr. ügyvédjelölt és Kobelrausch Gyula földbirtokos személyesen megjelentek, a többiek pedig : Horváth Jenő dr. miniszteri segédfogalmazó, Fekete László dr. ügyvéd, Rónay László, Rohonczy Elemér földbirtokos, Szemere Kálmán nyug. honvédszázados és Berháth István ügyvédjelölt védőiket küldték el. A vádlottak és a védők kihallgatása után a rendőrség emberei tettek tanúvallomásokat, amelyekben előadták, miként történt a játékbarlangnak leleplezése. A bizonyítási eljárást ezzel befejezték. Délután két órakor hirdette ki Farkas Gyula járásbíró az ítéletet, amely szerint Bod Eleket bűnösnek mondja ki a kihágási büntetőtörvénykönyv 87. §-ában meghatározott kihágásban, amelyet azáltal követett el, hogy lakásán állandóan szervezett szerencsejáték-vállalatot tartott és ezért egyhavi elzárásra és 100 korona pénzbüntetésre ítélte. A többi vádlottak közül Halász Pétert, Rónai Lászlót, Rohonczy Elemért, Szemere Kálmánt és Putnoky Elemért bűnösnek mondja ki a kihágási büntetőtörvénykönyv 88. szakaszába ütköző tiltott szerencsejátékban való részvétel miatt , és ezért őket egyenként ötven korona pénzbüntetésre, esetleg három napi elzárásra ítéli. Redlt és Hirschet a vád alól fölmenti a járásbíróság, Kobelrausch, Horváth, Fekete és Bernát ellen pedig az ügyészi megbízott vádelejtése folytán, a további eljárást megszünteti. A lefoglalt bűnjeleket a járásbíróság elkoboztatja. Az ítéletben az ügyészi megbízott megnyugodott, az elítéltek védői valamennyien felebbezést jelentettek be. Stod Eleknek ülnie kellene egy hónapot, ha nem szökött volna meg idejekorán a napsugaras tengerpart mellé, Monakóba. Most üthetik bottal a nyomát, bevárja odakint türelmesen, míg elévül a reá kiszabott büntetés, azután hazajön és tovább is ar marad. (§) A választópolgárok erkölcse. A múlt év január havában megtartott Tisza-féle országos képviselőválasztáson Hertelendy László szabadelvűpárti jelöltet, Csáky Albin gróf, volt főrendiházi elnök vejét választották meg Lőcsén, néhány szavazattöbbséggel. A függetlenségi jelöltnek, Máriássynak választói a győztes jelölt néhány kortese ellen följelentést tettek a választói jog ellen való visszaélés miatt. A lőcsei törvényszék Lukács Istvánt, a Csáky grófok szepesszentlőrinci gazdatisztjét, Popovics Mihály szepesszentlőrinci korcsmárost és még két kisbirtokost vád alá is helyezett. Ez utóbbi két embert azonban nem lehetett megtalálni. A vizsgálat kiderítette, hogy a gazdatiszt Szakmai János nevü parasztnak negyven koronát igért, ha Hertelendyre szavaz és hogy négy ottani szavazót fölfogadott muzsikusnak s három napra fizetett nekik százkilencven koronát, azzal a kikötéssel, hogy a szabadelvűpárti jelöltre szavaznak. Kiderült az is, hogy ő etette és itatta az egész falu szavazóit napokon át a korcsmában. Popovics korcsmárosra szintén rábizonyult, hogy negyven koronájával vásároltat a szavazókat Hertelendy részére. A lőcsei törvényszék Lukács István gazdatisztet három rendbeli választási jog ellen való vétség miatt hatvan korona pénzbüntetésre, Popovics vádlottat pedig egyrendbeli vétség miatt összesen harminc korona pénzbüntetésre ítélte. A kassai tábla helybenhagyta az ítéletet, amelyhez ma a Kúria is hozzájárult. Csáky gróf gazdatisztje és korcsmárosa lélekvásárlásért, etetésért, itatásért tehát öszszesen fizetni fog 90, mondd kilencven korona pénzbüntetést. — Hazaáruló az, aki még erre is azt meri mondani, hogy a magyar bíróság nem irtja tűzzel-vassal a választási visszaéléseket. Igazán, nem bolond az, aki nem veszteget és meggyőződésből szavaz a polgári jelöltre. Az meg hazaáruló, aki azzal rágalmazza a magyar képviselőket, hogy megvásárolt polgári erkölcsök juttatják őket be a tisztelt Házba. (§) „Három izgatási pörrel kevesebb" cím alatt lapunk vasárnapi számában megírtuk, hogy Biraucz Döme, a „Poporul Román" szerkesztője ellen indított három izgatási pernek vádját a kir. ügyészség elejtette. Ehez olyanféle megjegyzést fűztünk, hogy az ügyészség a kormány parancsára fújta le Biraucz ellen a pöröket, mert a most alakuló román parasztpártot támogatja a kormány és ennek a pártnak egyik alapítója Biraucz. Ma Biraucztól hosszabb tiltakozó levelet kaptunk amelyben kijelenti, hogy „ez a három pör a Fejérváry-kormány idejében született. Közben megjelent Polónyi rendelete, amely a Fejérváry-kormány alatt indított pörök törlését rendeli el. Megszüntettek az összes román lapok ellen indított pörök, sőt a Népszava ellen is, csakis ellene tartottak fenn. Beadott egy kérvényt, amelyben az ismert rendeletre való hivatkozással a pörök megszüntetését kérte. Ez a tény." Lényegében ez a tartalma Biraucz Döme nyilatkozatának. Kénytelenek vagyunk azonban egy súlyos tévedését helyreigazítanunk. Tény az, hogy Biraucz kérvényt adott be pöreinek megszüntetése végett és pöreit be is szüntették. De tény az is, hogy a Népszava ellen nem szüntette be Polónyi az összes pöröket a Fejérváry-kormány idejéből. Bizonyság erre, hogy a Kúria a múlt hónapban hagyta helyben Buchinger elvtársunknak 8 hónapi állami fogházbüntetését, amelyet a „Lámpavasra !” feliratú cikkért az abszolút kormány alatt kapott. Végül tény az is, hogy Buchinger elvtárs nem fog beadni kérvényt perének törléséért. Hadd lássa az egész világ, hogy Polónyi rendelete hazugság, becsapatás: velünk mindenben, a pertörlésben is, kivételt tesz. 9 TŐKE ÉS MAHSTKA. A szakszervezeti választmány határozata értelmében minden szervezett munkás köteles a kizárt kömíves- és ácsmunkások részére hetenkint 20 fillér különjárulékot fizetni. A sütősegédek sztrájkja. (Saját tudóatónktól.) Budapest, október 18. A sztrájkban álló sütőmunkások ma délután 3 órakor nyilvános gyűlést tartottak a sztrájktanyán, melyen foglalkoztak az utolsó napokon történtekkel. Az egész gyűlés úgyszólván a hazug híreket közlő polgári lapok ellen irányult s valamennyi szónok kikelt a mesterek szekerét tologató lapok ellen. Amint megállapítható, a sütőmunkások sztrájkjának mai állása nem ad egy csöpp aggodalomra sem okot, mert a hangulat lelkes, a kitartás pedig példás. Hiába iratnak bármit is a mesterek a polgári lapokkal, ez az ügyükön mit sem segít. Különben is a napokban közzéteszi a sütőmunkásság azon sütőmesterek neveit, akik a követeléseket teljes egészükben aláírták s igy a szervezett munkásság tudni fogja, hol szabad kenyeret vásárolnia és hol nem. A budapesti szervezett munkásság el van határozva, hogy mindazon sütőmestereket, akik vonakodnak a jogos követeléseket megadni, elkerüli, ami olyan veszteséget jelent majd a makacskodókra nézve, amit semmi körülmények között ki nem heverhetnek. Ez fogja eldönteni a harcot. Majd meglátjuk, ki lesz a győztes: a kenyérért küzdő munkásság, vagy a hatalom után kapaszkodó mestersereg? A munkások mai gyűléséről a következő tudósításunk számol be: Délután fél 4 órakor Metzger Márton elvtárs üdvözölte a gyűlést s ajánlatára elnöknek Fitos Gyula, jegyzőnek Holzhauser József elvtársakat választották meg. Az elnök rámutatt, hogy a béke megakadályozója Spolarits György s a vele egyetértő hatóság. Kardícs Kálmán elvtárs volt az első szónok, aki körülbelül a következőket mondta: Mindjárt a harc kitörésekor összefogtak a hatóság, a polgári lapok s a mesterek, hogy jogos mozgalmunkat letörjék. De, hogy ez nem sikerült nekik, azt legfényesebben az bizonyítja, hogy ma is valamennyien együtt vagyunk a sztrájktanyán. (Éljenzés.) Vázolja a hatóságok bűnös részrehajlását, mellyel 1800 családos embert — a harcolók tömegét — ridegen beletaszítanak a nyomorúságba s eltűrik az ipartörvény rendelkezése ellenére, hogy a kenyeret kocsisok és háziszolgák készítsék. (Gyalázat!) Rámutat arra, hogy a sztrájkolók kitartása már megtörte a mesterek kartelljét, ami már hatalmas lépés a győzelem felé. Bejelenti, hogy a mesterek a 9. és 16. pontot még tárgyalni sem hajlandók. (Óriási zaj. Ellenmondás.) Ma a sütőmunkásság már az osztályharc alapján küzd s ez biztosíték arra, hogy küzdelme nem maradhat eredménytelenül. Kitartásra buzdítja a sztrájkolókat, és vázolja, hogy mi sors vár a gaz sztrájktörőkre a harc győzelmes befejezése után. Rámutat, hogy a mesterek máris fölemelték a kenyér árát. Bejelenti azt is, hogy van körülbelül 150 sütőmunkás, aki a követelések megadása mellett dolgozik s megcáfolja az „Esti Újság" és a többi polgári sajtó azon tegnapi megfizetett híresztelését, hogy egyes mesterek munkásai munkába állottak a régi feltételek mellett. Ez hazugság. A munkásoknak eszük ágában sincs teljes győzelem nélkül visszamenni a műhelyekbe. Rátér arra a fohászra, melyet e helyen a mult gyűlésen az egyik szónok Kos-