Népszava, 1906. december (34. évfolyam, 284–308. sz.)
1906-12-01 / 284. szám
4 Förster Ottó: Hírnök jön s pihegve szól ! (Derültség.) Hezey Vilmos arról beszél, hogy minden téren az osztályuralom diadalmaskodik. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter: Nem áll! Brezoil Vilmos: Föntartja állítását. A munkások komoly támogatást nem nyernek. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter: Nem igaz! Elezőfi Vilmos: Mindenütt csak osztálypolitikát csinálnak. Kossut Ferenc kereskedelemügyi miniszter: Ez se igaz . Just Gyula elnök: Figyelmeztetem a miniszter urat, ne tessék zavarni a szónokot! (Nagy zaj. Zajos felkiáltások : Éljen Kossuth ! Éljen Kossuth !) Justh Gyula elnök (erősen csönget): A Te tessék az elnökkel szembeszállani ! Kérem a házszabályt ügyelemben tartani. " Mezes Vilmos : A sztrájktörvény a szuronyok hatalmát inaugurálná. Előtte áll szomorú példaképpen a Darányi rabszolgatörvénye. Az új törvényben is 60 napra akarják elzárni a munkást ? Tudja jól, hogy ez a parlament a benyújtandó sztrájktörvényjavaslatot meg fogja szavazni. Megszavazhatják, de a kívánt célt el nem érhetik. Sztrájkok azután is lesznek, legfeljebb építhetnek egy csomó új fegyházat. Negyvenezer elmebajos fut az országban, mert nem lehet elhelyezni őket, inkább ezekkel törődjék a kormány, mint a szocialistákkal. Hentaller Lajos: És vezeti a szocialistákat, mert az mind elmebeteg. Xeczöfi Vilmos: Ha engem mint elmebeteget internálnának, vinnék magammal néhány társat ebből a Házból. A sztrájkot megnyirbálni vagy korlátozni, a munkaadók segítségével jelent egyet. Befejezésül még a munkáslakások kérdésével foglalkozott Mezőfi. A munkáslakások a munkások rabszolgaságát jelentik. Céljuk, hogy a munkást megrögzítsék és kényszerítsék, hogy a munkaadók kizsákmányolását eltűrjék. Ez az intézmény az ipari jobbágyságot teremtené meg. Zboray Miklós: Ez népgyűlési hang! Mezőfi Vilmos : Az ipari jobbágyságot teremtenék meg ezzel s nem hiszi, hogy annak a Kossuthnak a fia, aki 1848-ban a jobbágyokat felszabadította, most meg akarja teremteni az igazi jobbágyságot. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter : Nincs a szándékában hosszabban reflektálni az elhangzott beszédre. (Felkiáltások : Helyes ! Nem is érdemes!) Azt hiszi, hogy az egész Ház egyet fog vele érteni abban, hogy Mezőfi a szólás jogával ez alkalommal visszaélt. (Igaz ! ügy van !) Balogh Mihály: Mint minden alkalommal! Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter: A kereskedelemügyi kormánynak esze ágában sincs, hogy a munkások ellen ellenséges indulattal viseltessék. Minden alkotásából kitűnik az, hogy ellenkezőleg, a munkásoknak anyagi és szellemi jólétét szívén hordozza. (Igaz! ügy van !) Hanem a kereskedelemügyi kormány mindig tiltakozni fog az ellen, hogy a munkásokat a magyar nemzet kebeléből mint különálló részt igyekezzenek egyesek kiragadni (Élénk helyeslés.) és ellentétbe hozni a magyar munkás érdekeit a magyar nemzet összességének érdekeivel. (Helyeslés és taps.) Amíg ő ebben a székben ül, senkinek ezt megengedni nem fogja. (Általános, élénk helyeslés és taps.) Szünet után. Bozóky Árpád személyes kérdésben szólal föl, egy közbeszólására ugyanis azt mondotta Mezőfi Vilmos, hogy Bozókynak nincs érzéke a munkásügy iránt. Ezzel szemben kijelenti, hogy igenis van érzéke a szociáll kérdések iránt, ha nem akarja is ezt az érzéket kamatoztatni. (Helyeslés.) Földes Béla szintén a szakszervezetekről szólott. Anglia a szakszervezetek igazi hazája. Ott egészséges szakszervezeti élet keletkezett. Van is eredménye. Az angol szakszervezetek konzervatív természetűek voltak, mégis ott legritkábbak a sztrájkok. Nálunk a szakszervezetek lényegesen különböznek e mintától. Utópisztikus törekvéseket vittek bele a szakszervezetekbe. A szakszervezetek főhibája az, hogy a fennálló társadalmi rendet el nem ismerik. A szervezeteknek semmi közük a politikához. Bizonyos jogokat és erkölcsöket feltétlenül el kell ismerni. Mégis látjuk, hogy illem, jogfelfogás vagy más szempontból a munkaadóval szemben valóságos elvadulás áll fenn. Ezt tűrni tovább nem szabad. Át kell alakítani a társadalmat, de nem szocialista, még kevésbé kapitalista szempontból. A törvényhozás feladata tehát kezdeményezően beavatkozni a munkáskérdésbe. A sztrájkokról szólva, a sztrájk jogosultságát elismeri. Más a sztrájkjog célszerűsége. Nem tekint minden embert szocialistának, aki annak vallja magát. A sztrájktanyák erkölcse nem olyan, hogy küzdőkhöz volna méltó. Neki is vannak kívánalmai. A nagy vagyonokat kevés helyen szerzik olyan módon, mint Magyarországon. Ilyen konjunktúrák, politikai befolyások érvényesítésének kamatoztatását meg kell akadályozni. A munkásbiztosításnál sokkal lényegesebbnek tartja a munkásvédelmet. A békéltetés jelentőségét elsőrendű kérdésnek tartja. A társadalom rászolgált az átgyúrásra. A célt azonban erőszakos úton megváltoztatni nem lehet. A vezérek nem értenek a szocializmushoz. Pető Sándor: Körülbelül így van a polgári társadalomban is. Földes Béla: Az átalakulást az érdekek kiegyenlítésével át lehet hidalni. Szív és ész: a kettő fogja e munkát dűlőre vinni. Szterényi József: Mezőfi beszéde kényszeríti arra, hogy felszólaljon. Mezőfi olyan hangot használ elvei fejtegetésére, amely még a külső tömeget is izgalomba hozza és amelyen szociális politikát tárgyalni nem lehet. (Igaz! ügy van!) És ha a Házban ilyen hangok hallatszanak, ezt a hangot vissza kell utasítani. Ha szenvedélytől izzó hangon tárgyaljuk a szociális kérdéseket, nem használunk, hanem ártunk a kérdés érdemének. (Ügy van!) Amit Mezőfi a sztrájktörvényre vonatkozólag mondott, teljességgel nem állhat meg, mert hisz kötelező békéltetés, amelyről Mezőfi beszél s általában a többi állításai, amikről úgy beszélt, mintha azok a sztrájktörvényben benne lennének, még csak nem is céloztattak. A szabályszerű felmondásra különös súlyt fektetünk. De határozottan meg kell állapítanunk a munkaadó kizárási jogának határát is. Mezőfi azzal vádolja a kormányt, hogy karhatalommal megy segítségére a munkaadóknak. Ha a kormány a százezrek érdekében nem nyújtana segítséget némely ipari üzem folytatásához, valósággal bűnt követne el. (Helyeslés.) A sztrájkokat nem a hivatalos szakszervezetek intézik, mert akkor a kormánynak joga volna a beavatkozásra. De igenis a szervezet keretén kívül, mint magánember, a felelősségrevonás alól kibújva, izgatják a szakszervezetek tisztviselői a munkásokat. A legnagyobb igazságtalanság a kormányt azzal vádolni, hogy a katonai erőt is a tőke segítségére bocsátja. (Úgy van!) Illusztrálja, hogy hogyan bánnak a vezetők a sztrájktörővel, mikor az munkába akar állani. Egy esetben egy sztrájktörőt, aki előbb bocsánatot kért és megbánta bűneit, leköpdöstek és kirugdaltak. Ilyen esetek naponként ismétlődnek. (Nagy zaj. Felkiáltások: Gyalázat!) A kormány meg fogja védeni a munkaszabadságot, nem fogja engedni tovább, hogy a munkások ilyen terrorizmusnak legyenek kitéve. A kormány elismeri a szervezkedés jogosultságát, de ennek keretében visszaélést nem tűr. (Zajos helyeslés.) Az utóbbi időben a komoly szociális törekvésekre vonatkozólag egy sajnálatos tényt lehet konstatálni s ez az, hogy a munkásvezérek izgatásaikkal gyűlöletessé teszik a szocializmust a társadalom és a törvényhozás előtt. Arra kéri a Házat, hogy ne ezeknek az izgatásoknak alapján ítéljék meg a munkások ügyét, hanem ettől eltekintve, támogassák a kormányt szociális munkájában. (Élénk helyeslés és taps.) Sümegi Vilmos a Székelyföld érdekében szólal föl; ennek a vidéknek a hegyei tömérdek kincseket rejtenek magukban a tudósok véleménye szerint. Hatalmas fehér márványbányákat lehetne nyitni, amelyeknek termése kiállná a versenyt a karrarai márvánnyal is. Az elnök háromnegyed kettő után a vita folytatását holnapra halasztotta s az ülést berekesztette. Budapest, november 30. A képviselőház ülése. A képviselőház szombaton délelőtt 10 órakor ülést tart, melynek napirendje a következő: Elnöki előterjesztések, az indítvány- és interpellációs könyv felolvasása, a kereskedelmi tárca költségvetésének folytatása. A Ház és a delegációit. Politikai körökben beszélték ma, hogy a kormány eredeti elhatározásától eltérően, a jövő héten, amikor a magyar delegáció érdemleges munkájába fog bele, szünetelteti a Házat. Ezzel szemben, jól értesült helyen jelentették ki, hogy a képviselőház tekintet nélkül a delegációra, a jövő héten is rendes üléseket tart. Mentelmi ügyet. A képviselőház mentelmi bizottsága legutóbbi ülésén tizenegy mentelmi ügyet tárgyalt s egy eset kivételével az összesekben kiadni javasolta a képviselőket. Fogarassy Zsigmond képviselőt váltóhamisításért, Lovászy Andort becsületsértésért, Bene Istvánt ugyancsak becsületsértésért, Nagy Györgyöt izgatásért, Szluha Istvánt rágalmazásért, Farkasházy Zsigmondot és Kardos Samut párbajozásért, Bozóki Árpádot becsületsértésért, Visontai Somát párbajozásért és Koller Tivadart rágalmazásért kérte kiadni a biróság s a bizottság valamennyi kérelemnek helyt adott. Bennünket közelről érdekel Koller Tivadar, aki Bokányi és Csizmadia elvtársakat rágalmazta meg, hogy megvesztegették őket. Majd elválik most, hogyan tud bizonyítani a képviselő úr! Megoldják a nemzetiségi kérdést. Megoldják és pedig plakátokkal. A kormány — csak azt nem tudjuk, hogy a Rákosi-céggel vagy a Légrády-céggel avagy Rónai Móriccal-e — szerződést kötött megfelelő plakátok szállítására, amely a Fejérváry-kormány darabolt mivoltát volt hivatva hirdetni. Ebből a plakátműveletből azonban — a korona ellenállása folytán — nem lehetett énekes halott s igy a kormánytámogató nyomdacégek más irányú kárpótlásáról kellett gondoskodni. Kinevezték tehát Andrássynak a nemzetiségi kérdésről minap elsutogott beszédét a nemzeti szentlélek megnyilatkozásának, amit okvetlenül falragaszokon kell — és pedig az összes nemzetiségek nyelvén — az ország tudomására hozni. Ott fityeg tehát majd a beszéd rövidesen minden utcasarkon a kiváltságolt nyomdacégek és a sarokkedvelő kóbor kutyák nagy gyönyörűségére. Az alkotmánypárt értekezlete. Az országgyűlési alkotmánypárt tegnap este értekezletet tartott. Az értekezleten Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter ismertette a kormány válaszát Kmety Károlynak a totalizatőr ügyében tett interpellációjára. Az értekezlet elhatározta még, hogy idősebb Andrássy Gyula arcképét megfesteti. NÉPSZAVA 1906. december 1. A paktum. Vlad Aurél a képviselőház szerdai ülésén a paktum előterjesztésére és az igazságszolgáltatásnak politikai célokra való felhasználása tárgyában meginterpellálta a miniszterelnököt és az igazságügyminisztert. Wekerle nyomban válaszolt az interpellációra s a maga szokott módján tagadott és ferdített. Holnap Polónyi siet válaszolni s igy a hazugság és csavarás kerül sorra. Bizonyára szájkosarat követel. Schwarcz Gusztáv egyetemi tanár a mult héten a római jog előadása közben hevesen kifakadt az igazságügyi bizottság és annak álláspontja ellen, amely a Fejérváry-kormány megbélyegzését célozza. Nagy György e kérdésben interpellációt jegyzett be ma, amelyet holnap okol meg a Ház előtt. A horvát országgyűlés, Zágrábból jelentik. Az interpellációk elintézése után a Ház áttér a napirendre, amelyen a választások tisztaságára vonatkozó törvényjavaslat áll. Popovics dr. előadó hosszabb beszédben referál e törvényjavaslatról. Utána Urbanics dr. emelkedik szólásra és azt mondja, hogy az előadó beszéde után alig akad valami, amit még hozzáfűzhetne az elmondottakhoz. Örvend, hogy ily törvényjavaslatot nyújtottak be és meg van győződve arról, hogy azt nemcsak a kormány pártja, hanem a Ház minden pártja, valamint az egész nemzet nagy lelkesedéssel fogadja. Szónok azt mondja, hogy e törvény a terrorizmust lefelé is korlátozni fogja. Ezt a Szarcsevics-párt magára nézve sértésnek vette, miért is heves szóharc támad közte és a koalíció között. A zaj csillapultával Urbanics dr. kijelenti, hogy a törvényjavaslat mellett fog szavazni. Utána Horváth dr. emelkedik szólásra, kijelentvén, hogy a Starcsevics-párt az ily reformokat mindenkor pártolta, miért is pártja a törvényjavaslat mellett szavaz. Verekedés a Reichsrathban. Bécsből jelentik . A Ház elfogadja a csehországi mandátumoknak nemzetiségek szerint való felosztására vonatkozó bizottsági indítványokat. Az összes kisebbségi indítványokat elvetik. Zazworkának azt az indítványát, hogy egy cseh községet vegyenek ki egy német választókerületből, 188 szavazattal 126 ellenében elvetik. Fressl a szavazás eredményét kétségbe vonja, felsiet Sobotkával és Sternberggel az elnöki emelvényre, ahol Albrecht több más képviselővel útját állja. Fressl a jegyzői asztalon fekvő iratokat lehajigálja a földre. Az elnöki emelvény körül erre verekedés támadt Fressl és Albrecht között, amelybe később több német és cseh képviselő is beleegyezedik. Közben az elnök felfüggeszti az ülést. A miniszterelnök és egynéhány képviselő közbelépésére az izgatott csoport lassan-lassan eltávozik az elnöki emelvényről. A szünet alatt Klosac cseh radikális összevész Albrecht jegyzővel. Több képviselő szét akarja választani a verekedőket, miközben maguk is belekerülnek a verekedésbe. A cseh radikálisok erre azt követelik kiabálva, hogy Albrecht képviselő távozzék a jegyzői helyről, amit Albrecht Kramatz unszolására meg is tesz. Negyedórai szünet után az elnök újra megnyitja az ülést és őszinte sajnálkozásának ad kifejezést a botrányos jelenetek és a hivatalos iratok megsemmisítése felett és hogy a jegyzőt