Népszava, 1907. január (35. évfolyam, 1–27. sz.)
1907-01-04 / 4. szám
8 NÉPSZAVA 1907. január 1. — A nándorhegyi hőst Temesvárról táviratozzák az esti lapoknak. Veres Sándor karánsebesi csendőrörsvezető több alkalommal eldicsekedett azzal, hogy ő volt az, aki a nándorhegyi nagy munkászendülés alkalmával egyedül terített le hét embert. Tegnap délután ittas állapotban a járókelőket kivont karddal megtámadta. Egy munkásokból álló csoport kocsilöccsel támadott rá a csendőrre és agyba-főbe verték. A csendőr haldoklik. A vizsgálatot megindították." Ennyit mond a távirat. Ez is elég arra, hogy jellemezze azokat a kakastollas hősöket, akik a nándorhegyi munkásgyilkoló vérengzést elkövették. Kap szemet a beteg helyett. Bécsből jelentik. Orvosi körökben óriási feltűnést kelt az a hír, hogy Zirni, bécsi szemorvosnak sikerült egészséges szemet a beteg helyibe átplántálni. Zirni, a bécsi orvosegyesület legutóbbi ülésén előadást tartott s elmondta, hogy egy szembajos embert kezelt, aki szemgyuladás következtében annyira elvesztette látóképességét, hogy még az ujját sem tudta meglátni. Az orvos ugyanakkor egy fiút is kehelt, kinek a félszemét atütét által el kellett távolítani. Zirin az egészséges szemből kivágott két darab szaruhártyát és ráillesztette a betegnek mind a két szemére. A beteg ember állapota javult, de a jobb szeméről el kellett távolítani a ráillesztett szaruhártyát, mert a szem megdagadt és nagy fájdalmat okozott a betegnek. A bal szeme egészen meggyógyult s beteg, akit Zirm az orvosok egyesületének bemutatott, oly jól lát vele, hogy még olvasni is tud. A pénzért. Déváról jelentik: Blezseny községben ma reggel meggyilkoltak és kirabolták Rácz Brocmmné gazdag özvegyasszonyt .A rablók a ház ajtaját Markából kiemelték s ugy hatoltak be a házba, hol az öreg asszony fejét fejszével a felismerhetetlenségig összezúzták. Az öreg asszony meggyilkolása után a rablók a szekrényeket és ládákat feltörték és minden értékes tárgyat magukkal vittek. A rokonok állításaszerint az özvegy mostanában kapott nagyobb összegű pénzt egy eladott erdőért. A gyanú kóbor cigányokra irányul, de az eddigi nyomozás eredménytelen. — Blosz nem volt ,,nagy" játék. Mi is megírtuk, hogy a Nemzeti Kaszinóban Szemere Miklós mestertől Cséry Lajos, az ifjú, 650.000 koronát nyert. A Kaszinó — mint megjövendöltük — ma a következő cáfolatot íratta ki az esti lapokba: -,Több lap részletes tudósítást közöl arról, hogy a Nemzeti Kaszinóban nagy kártyajátékok folynak s hogy Szemere Miklós 600.000 koronát vesztett. Ebből egy szó sem igaz. A Nemzeti Kaszinóban „nagy" játékok mostanság egyáltalán nem fordulnak elő, Szemere Miklós pedig már hetek óta nincs is Budapesten." Egyebet nem tehet az ember, mint a legnagyobb készséggel tudomásul veszi, hogy Szemere Miklós úr nem vesztett, nem kártyázott a Nemzeti Kaszinóban, mert hetek óta nincs Budapesten. A lapok tehát vagy a személyekben vagy az időben tévednek, ha mostanság csakugyan nem voltak "nagy" játékok a Kaszinóban. Ámbár az is kérdés, hogy a kaszinói uraknál hol kezdődik a „nagy" játék és egyáltalán ennek a sorába tartozik-e az a, potom 650.000 koronácska, aminek története a Szemere Miklós alakjához fűződött. De azt már csak nem cáfolja meg a Kaszinó, hogy a múlt hetekben ugyanez a Miklós mester, akit a fenti csekélyke összeg elvesztésével gyanúsítanak, Bécsben — talán éppen abban a klubban, ahol Potocki grófot megkoppasztotta — három millió koronát veszített? — Családi dráma. Makóról jelentik : Néhány héttel ezelőtt Cseh Juliska nevű asszony öngyilkosságot követett el. Az öngyilkosnő férje és szülei búskomorságba estek s férje ma apósa lakásán felakasztotta magát, de idejekorán észrevették és levágták. Az édesanyja öngyilkossági szándékból ereit felmetszette és súlyosan sebesülve a kórházba szállították. Életbenmaradásához nincs remény. — A havazás. Úgy látszik, a nagy havazás országszerte megszűnt. A vonatok óriási késésselközlekednek ugyan csaknem minden vonalon, de a forgalom most már úgyszólván mindenütt helyre van állítva. Ma már megtisztították a hótól a győr—jutási vasúti vonalat is; a közlekedés még csak Gombos és Erdőd között szünetel a tartós jégzajlás miatt. — Széngázmérgezés. Bajáról jelentik, hogy Aradi Máxó gazdát és feleségét eszméletlen állapotban találták meg szobájukban. Eleinte öngyilkosságra gondoltak, de később megállapították, hogy a házaspár az éj folyamán a kályhában lévő parázsra még egy kis szenet tett és hogy a meleg ki ne húzódjék, a kályha csövét rongydarabokkal betömte. A széngáz elöntötte az egész szobát. A helyszínen megjelent mentők csak Aradi halálát konstatálhatták. Az asszonyban volt még egy kis élet, egész nap élesztgették, de még mindeddig nem tudták életre kelteni. A kutatásnál az egyik sarokban egy macska hullájára akadtak. Azt is a széngáz ölte meg. — Tüzek a fővárosban. Az éjszaka négy helyen volt tűz a fővárosban. A Szabolcs utca 123. szám alatt egy istálló gyuladt ki, de az V. és VI. kerületi tüzőrség még idejekorán elfojtotta a lángokat. — Tűz volt a Martiriovichtér 7. számú házban is, ahol Maybaum Lipót fűszerkereskedő istállója gyuladt ki. Az épület földig égett s egy ló is elpusztult a lángok közt. A kár kétezer korona. A tüzet a X. kerületi tüzőrség oltotta el. — Doktor Károly dr. orvosnak a Kossuth Lajos utca 6. szám alatt levő és Schwartz Ignác tejkereskedőnek az István-ut 4. száma alatt levő lakásán szobatűz volt. Nagyobb baj egyik helyen sem történt. A grófok takarékoskodnak. Páriából táviratozzák. Mammes városban tegnapelőtt házkutatást tartottak gróf Hillard de Chenay családnál és egy félreeső helyen újszülött csecsemő holttestére bukkant a rendőrség. Kiderült, hogy az elpusztított gyermeket a grófné hozta világra; ez a házaspár ötödik gyermeke volt és érzékenyen növelte volna a kiadásaikat. A grófné tehát megfojtotta a gyermeket és előbb a könyvtárba rejtette el, azután a félreeső helyre dobta a holttestet. A lakók jelentették fel a grófi párt és a rendőrség letartóztatta őket. — Egy udvari énekesnő öngyilkossága. Bécsből jelentik : Klauser Amra volt udvari operaénekesnőt ma reggel a Schottenbastel u. száma alatt levő lakásán felakasztva találták. Az operaénekesítő az utolsó időben attól tartott, hogy meg fog vakulni s ezért követte el az öngyilkosságot. — Vonatösszeütközés. Debrecenből írják : A királyházai vasúti vonalon Som állomáson két tehervonat összeütközött. A mozdonyvezetők és fűtők leugráltak a vonatról. Hét kocsi összeroncsolódott. — Megörült bánatában. Debrecenből jelentik : Veress Sándor vasúti ellenőr gyógyíthatatlan betegsége feletti bánatában megörült. -- Betörések. Tegnap ismét több helyen történt betörés a fővárosban. Igy özvegy Tausig Józsefnénak a Dohány utca 28. száma alatt levő lakásáról több értékpapírt és kilencven korona készpénzt vittek el a betörők, Maloschik Istvánnénak Nagydiófa utca .'12. száma alatt levő lakásáról pedig egy csomó ékszert. Tolvajkulcsos lakásfosztók garázdálkodtak a Dobutca 12. számú házában Klein Antal szobafestőnél, a Kombach-utca 0. számú házában Löfler Miksa kávémérő lakásán, a Király-utca 51. száma alatt Gutter Miksa lakásán és végül a Gólya-utca 34. száma alatt Kovács János hajlékában, ahonnan ékszert és takarékpénztári könyvet vittek el. A betörőket keresi a rendőrség. — Rendőrségi hirek. A rendőrség letartóztatta Deutsch Jenő ügynököt, aki egy levéllel, amelyre Molnár Viktor államtitkár nevét hamisította, könyöradományt gyűjtött. — A Hársfa utcában egy pálinkamérésben Tser Imre napszámos egy üveggel fejbevágta Römer József napszámost, aki hatalmas zúzott sebet szenvedett. A mentők bevitték a Rókus-kórházba. — T. Mari cseléd ma a Síunyadi-utca 33. számú házban zugkőoldatot ivott. A mentők a Rókus-kórházba vitték az életunt leányt, aki szerelmi bánatában akarta magát elemészteni. — A Grill Károly-féle könyvkereskedőcég Veres Pálné utcai raktárából az utóbbi időben egymásután tűntek el az erlékesebb könyvek. A cég egyik alkalmazottja lesben állt és rájöttek, hogy a tolvajlást egy háziszolga követte el, aki több száz korona értékű jogi munkát adott el. A tolvaj szolgát a rendőrség letartóztatta. Az óbudai dohánygyárban észrevették, hogy a raktáron lévő jobbfajta szivarka feltűnő módon fogy. A rendőrség kinyomozta, hogy a tolvaj egy dohánygyári munkás, aki esténkint becsukatta magát a raktárba, ott megtömte zsebeit szivarkával s reggel azután szabadon kihordotta zsákmányát. A szivarkára volt állandó vevője. Két főpincér vállalkozott a lopott szivarkák megvételére. A rendőrség a munkást, aki beismerte, hogy mintegy ezerkétszáz korona értékű szivarkát ellopott, letartóztatta. A két főpincér ellen orgazdaság miatt megindult az eljárás. — Pollák Jakab 3 éves kiskucska szüleinek Király utca 11. szám alatti lakásán gyufával játszott, miközben ruhája meggyulladt s ő maga veszélyesen összeégett. — Bleskai János napszámost a Közúti Villamos Társaság egyik kocsija a Váci út 50. számú ház előtt elgázolta. A Rókus-kórházba vitték. Köztársaság és szociáldemokrácia Franciaországban. Irta Kari Kautsky. (Folytatás.) 3. Az első köztársaság Franciaországban. Amsterdami beszédeinek egyikében és legutóbb a „Humanité" egy hosszú cikksorozatában azt fejtegette Jaurés, hogy a francia forradalomban rejlik a francia proletártaktika sajátságos voltának az oka. Ennek a taktikának homlokegyenest ellentétben kell állania azzal, amelyet Marx és Lassalio kezdeményeztek, mert Németország, sajnos, sohasem látott igazi forradalmat. Mindebből pusztán annyi igaz, hogy Jaurés taktikája valóban az ellentéte nemcsak a guesdisták, hanem a marxisták, lassalleisták s általában a német taktikának, míg a guesdeisták és a németek taktikája egyféle gondolatmenetből fakad. De ezt csak mellékesen említettem. Itt csak Jaurésnak az a tétele fontos, hogy a forradalom a francia proletariátusnak más taktikát tett kötelességévé, mint a németnek. Hála a forradalomnak — mondja Jaurés — a proletariátus a köztársaságban eleve nagy történelmi szerepet játszott, „amennyiben eleinte támogatta, azután magával ragadta a forradalmi burzsoáziát". (A ,Humanité" szeptember 14. számában.) Ennek az állításnak is van valami magja. Kétségtelen, hogy a forradalom segélyével —— amely azonban megint a különleges gazdasági fejlődés és az osztályellentétek nagyfokú kiélesedésének a következménye volt — a proletariátus Franciaországban előbb tett szert nagy politikai fontosságra, mint Európa bármelyik más országában. de ennek oka csak részben rejlett abban, hogy a proletariátus „eleinte támogatta, azután magával ragadta a forradalmi burzsoáziát", hanem legnagyobbrészt abban, hogy ellentétbe jutott a burzsoáziánál, s legyőzte azt. A feudális monarchia a tizennyolcadik század végén olyan helyzetbe sodorta Franciaországot, mint amilyenben a mai Oroszország vergődik. Vereségek érték odakünn, korrupció, gazdasági tönk emésztette belülről; az egész kormányzati rendszer gyökeres kiirtása élet vagy halál kérdése lett az egész nemzetre nézve és minden osztálynak ez volt az érdeke, amely nem vett közvetlenül részt az állam igazgatásában.de ez a kiirtás már akkor lehetetlen lett volna az alsóbb néposztályok, a kispolgárok, a parasztok, a proletárok beavatkozása nélkül. Ezek fegyvert ragadtak, megostromolták a Bastillet, fölgyújtották a nemesek kastélyait, megszüntették a nemesi terheket, megkezdték községeik önkormányzatát. Az alkotmányozó nemzetgyűlés csak megerősítette azt, amit a nép már végrehajtott. Az 1781. december 14. törvénnyel elismerték a községek teljes önkormányzatát, nem állt felettük kormányhivatalnok. Még saját fegyveres hatalomra is szert tett a község a fegyveres polgárokban, a nemzetőrségben, amely maga választotta tisztjeit. A december 22. törvény megalkotta a kerületek önkormányzatát. 1790 május 5-én lépett életbe a törvény, amely a bírák választását a népre bízta és végül július 12-én törvénybe iktatták, hogy minden falu maga válassza papját és minden kerület maga válassza püspökét. Az alkotmánynak ezt az átalakulását nyomon kisérte az adórendszer átalakulása. Az uralkodó osztály mindig ért hozzá, hogy a tőle kizsákmányolt s az őt támogató állam terheit a kizsákmányolt s elnyomott osztályok nyakába sózza. Az adórendszerből tehát mindig rá lehet ismerni az állam szociális jellegére. A nagy forradalom természetesen véget vetett a kiváltságos osztályok adómentességének, de véget vetett egyúttal a közvetett adóknak, a só- és italadóinak, a dohánymonopóliumnak, a belső vámoknak , a községi vámoknak is. A birodalmi vámokon s az egyházi javakkal hatalmasan megszaporodott állami és községi birtokokon kívüll, az állam jövedelmeit a tiszta jövedelemre kivetett egyetlen egyenes adó szolgáltatta volna. A tiszta jövedelem az akkor uralkodó fiziokrata tanok szerint kizárólag a földjáradék volt. Így a nép az osztályuralom hatalmi eszközeit, közigazgatást, jogszolg