Népszava, 1907. január (35. évfolyam, 1–27. sz.)
1907-01-01 / 1. szám
1907. január 2. Az itt részletezett kimutatás mutatja, hogy milyen volt a kizárás természete és hogy a segélyezettek száma miként hullámzott. Most pedig bátran kérdezheti valaki, hogy miféle alapokból merítették a pénzt. Ennek igazolására kimutathatjuk a pénz forrását, oly formán, hogy először a pénz eredetét és ezután a kiadások vég-Összegét mutatjuk ki. Kiadás: Segélyre 140.200-— kor. Utisegélyre 4.075-56 „ Rendkivüli segélyre 600-34 „ Fehérmunkásoknak 321-19 * Nyomtatványokra ISO— „ Kezelési költségekre 634-86 „ Zenére 462-— „ összesen 146.573-95 kor. Az itt felsorolt számadatokból az tűnik ki, hogy ezek a munkások az értelmiségnek, a szervezettségnek és összetartásnak annyira birtokában vannak, hogy ezek már le sem tiporhatók. Hogy mi lesz a tél folyamán, ma még eldönteni nem lehet. Pedig most is dili a harc a két fél között, anélkül, hogy hivatalosan szemben állanának egymással. A mester egyáltalán nem tud most kalkulálni, mert még bizonytalanabb a vállalat, mint a kizárás előtt. Meg fogja-e egymást közelíteni ez a két nyakas fél, nem lehet tudni, bár az utóbbi napokban a kizárt ácsok bizottsága tárgyalást kért az ácsmesterektől és onnan azt a választ kapták, ha a kömives segédek „is" megkérik az építőmestereket tárgyalásra, akkor velük is tárgyalni fognak, addig azonban nem! A kömivesek pedig azon az állásponton vannak, hogy ők nem csinálták a kizárást és ők nem is oldják azt fel. A mesterek erkölcsi kötelessége a tárgyalást megindítani és a segédek nem is zárkóznak el tisztességes békekötés elől. Bár félő, hogy minden békére való kísérlet meg fog hiúsulni a mestereknek munkáltatókra és munkátlanokra tagozódása miatt, ami már a múltban is nagy szerepet játszott a béke megkötése körül. A segédek magatartása máris olyan változatlan, mint volt a kizárás első hetében. Ha valaki köztük jár és tanulmányozza felfogásukatés véleményüket, a csodálkozás vesz rajta erőt. Ők egyszerűen, lakonikus nyugalommal formulázzák meg véleményüket és pedig azt mondják: Minél tovább húzzák a mesterek a béke megkötését, annál drágább lesz nekik a béke, mert a hadiköltség mindig több és több, ezt pedig a mestereknek meg kell fizetni. Itt bukásról szó sem lehet, mert bármi következzék is be, a diszvakclók megcsinálják a tavasszal a béke alapját, mert ezeket semmiféle módszerrel pótolni nem lehet és a szervezetnek ezek képezik a legerősebb támaszát. A díszvakolat pedig a mai építkezési folyamat legsürgősebb kelléke. Itt fogják a mesterek megfizetni a szervezet elköltött pénzét. A béke létrejövetelének másik biztosítéka pedig a tavasszal meginduló nagy telepépítkezések is és az állami építkezések, amelyeknek építői máris tárgyalásokat folytatnak a szervezettel munkáik nyugalmas menetének biztosítására. Így néz ki annak a nagy küzdelemnek a képe, amit a mesterek hatalmi gőgjük tudatában oktalanul felidéztek. Ki fogja a végső csapást mérni sikerrel az ellenfelére, azt még a leesett nagy hó miatt tudni nem lehet. A munkások azonban tudják, hogy minden hét, ami őket a tavaszhoz közelebb viszi, csak az ő győzelmük közeledését jelenti. A mesterek pedig azt a tandíjat fizetik meg, amelyért előbb is tanulhattak volna. „ai" — „os"! SZAKMOZGALOM. Hajsza a szervezetek ellen. Arad, december 29. Aradról kaptuk a következő értesítést: Az aradi pincérek szervezkedését a „főnök urak" ipartársulata minden áron meg akarja akasztani. Igénybe veszi a hatóságot, mely készséggel áll is rendelkezésére. A szociáldemokrata alapon szervezett pincérmunkásság mindent elkövetett, hogy a főnökökkel közösen oldják meg azokat az égető kérdéseket, miket a fejlődés dobott felszínre. De mind hiába. A főnök urak elzárkóztak a felvilágosítás lehetősége elöl s kimondták, hogy szervezett munkással szóba nem állnak és ha záros határidőn belül a pincérek ki nem lépnek a szervezetből, akkor az üzletekből kidobják őket. A pincérek szervezkedése kezdetén a hatóság a legpiszkosabb módon keresett alkalmat arra nézve, hogy a pincérek szervezkedését lehetetlenné tegye. Többek között Klopfstein elvtársunk ellen pert indítottak, engedély nélküli gyűjtés miatt, mert a pincérektől pártadót felvett. Majd meg, amikor látta a hatóság, hogy ezzel eredményt el nem ér, akkor Zubor Andor, egy a hülyeséghez közel álló rendőrtisztviselő, meg akarta akadályozni a pincéregyesületben a telefon használatát. De ez sem vezetett eredményre. A szervezet tovább végezte munkáját. 800 korona segélyt fizetett ki a munkanélküli pincéreknek s ezzel sok családapát mentett meg a végső kétségbeeséstől. A hatóság most már Klopfstein elvtársunk előéletét kutatta s mindenáron ki akarta utasítani Aradról. De ez sem sikerült. Majd meg ismét Zubor Andor adta szavát, hogy 48 óra alatt az összes munkanélküli pincéreket Aradról eltoloncoltatja. És csodálatos, a szervezett pincérek még ettől sem riadtak vissza. Mindent megpróbáltak már, csak a legutolsó eszköz volt még kezükben Az aradi pincérek segélyző- és elhelyező-egyletének feloszlatása. A főnök urak egyenként váltatják le a szervezett pincéreket s vidékről hozott szervezetlen pincéreket állítanak helyettük. A hatóság pedig a mai napon megjelent az egyesület helyiségében és további intézkedésig felfüggesztette! Érdekes lesz bepillantanunk a „kávéházi és éttermi" főnökök és hatóság között fenálló barátságos viszonyba. Nagy Lajos, a Központi kávéház tulajdonosát, többszöri feljelentés után a szállodájában folytatott erkölcstelen üzelmek miatt 300 korona pénzbüntetésre ítélte a hatóság. Precedens van rá, hogy hasonló üzelmek miatt egy más kávést a hatóság eltiltott a kávéháztartás jogától és több száz koronára és elzárásra ítélték. Nagy Lajos azonban a kártya mellett szerzett vagyonával és tekintélyével, még ma is a törvény által tiltott hazárdjáték-tanyát tart fenn. A hatóság a „főnökök" egyenes megrendelésére cselekszik. Az ok, amelyet a hatóság fölhozott az egyesület felfüggesztésére az, hogy az egyesület egy 500 koronás könyvtárat akar berendezni, hogy tagjait taníthassa, nevelhesse. Berzeviczy minisztersége alatt az egyesület engedélyt kapott egy pincér-iskola felállítására és tagjainak kulturális művelésére, s dacára ezeknek, a helyi hatóság a könyvtár beszerzését feloszlatás terhe mellett betiltotta. A küzdelmet a szervezett munkásság magáévá tette s a harcból csak a szervezett pincérek kerülhetnek ki győztesen,ságot is. Worlicska és Döbrösi megnyugodtak a vizsgálóbíró határozatában. (1) Akinek nem kegyelmezett meg Polónyi. Ez év február 18-án iktatták be Pestvármegyének főispánját, gróf Laszberg Rezsőt. Nemcsak benn a vármegyeház épületében volt izgatott a hangulat, de künn az utcán is, ugy, hogy csakhamar nagyobbszabású tüntetést rendezett az utcai publikum. Mintegy 900 főnyi tömeg nagy zajjal, füttyel vonult a Nemzeti Kaszinó felé. A tömegből Balla István gyári munkás zsebébe rakott kövekkel egymásután dobálta be a Kossuth Lajos utcai üzletek kirakattábláit. A budapesti büntető törvényszék ma vonta Ballát felelősségre magánosok elleni erőszak bűntettéért. A tárgyaláson a tettenért vádlott azzal mentegette tettét, hogy ő senkinek nem okozott kárt, mert üvegtáblát és ívlámpát nem tört össze. A bíróság Balla Istvánt magánosok elleni erőszak vétségéért egyhavi fogházra ítélte. Az ítélet jogerős, mert Balla nem koalíciós képviselő nél, nem hazudnak, pedig oly beszédesek, hogy aki a számok nyelvén beszélni tud, az megismeri a kőmívesek kizárásának jövendő sorsát. Most pedig én szépen félrehúzódom és átadom a szót a számoknak: Segélykimutatás hetenkint: 1. hét 1014 ember á 10 =3 10.140 K 2. „ 1464 » á „ = 14.640 K 3. „ 1395 s á K = 13.960 K 4. , 1100 i) á » c=a 11.000 K 5. „ 1013 V á * 10.130 K 6. » 966 f) a » = 9.660 K 7. » SS9 51 a „ =5 8.890 K 6. „ 914 á a = 9.140 K 6. „ 989 » á „ = 9.890 K 10. „ 1013 0 á „ = 10.130 K 11. „ 1086 19 á „ —I 10.860 K 12. „ 1071 » ár = 10.710 K 13. „ Illő á „ I 11.150 K 13 esetben 14.030 embernek á 10 K 140.300 K • Pénzforrás. Mestereket ződitő alapból idáig . 111.316-30 kor. Vidéki és fővárosi szervezetektől 20.960-52 „ Dolgozó budapesti kőmivesektől. 14.105-29 . Vegyesből 19184 . Összesen : 146.578-95 kor. NÉPSZAVA . Építőiparosok Országos Szövetsége. Az Építőiparosok Országos Szövetsége előkészítő bizottsága meghívására a budapesti építőiparágak képviselői közül az építő-, ács-, kőfaragó-, asztalos-, lakatos-, vízvezetékszerelő-, bádogos-, villanyszerelő-, szobafestő- és mázolómesterek, aszfaltgyárosok és cementesek elhatározták, hogy csatlakoznak az alakítandó szövetséghez s azt anyagilag is támogatnni fogják. Az előkészítő bizottság a Német utca 22. szám alatt (az építőipartestület helyisége) működik. TÖRVÉNYSZÉK. (§) Háromszázezer koronás csalás. A Belvárosi Takarékpénztár kárára elkövetett 300.000 koronás csalás tetteseit, Torlicska Ferencet és Döbrösi Jenőt ma délelőtt hallgatta ki a budapesti büntetőtörvényszék vizsgálóbírája. Mind a két letartóztatott beismerő vallomást tett ezúttal is. A vizsgálóbíró az ügyészség indítványára mindkettő ellen elrendelte csalás bűntette címén a vizsgálatot és a vizsgálati jog TŐKE ÉS MUNKA. A szakszervezeti választmány határozata értelmében minden szervezett munkás köteles a kizárt kőmives- és ácsaunkások részére hetenként 20 fillér külön-járulékot fizetni. Vidéki kőmivesek mindaddig ne jöjjenek a fővárosba, míg az itteni kizárás ügyét rendbe nem hozzák. A budapesti építőmunkások kizárásában változás nem állott be. A budapesti ácsmunkások kizárása változatlanul fennáll. A budapesti fehérneműltisztítók kizárása változatlanul tart. A Hungária fényképészeti társaság — mint a szervezőbizottság írja, továbbra is bojkott alatt áll. Ez a gőgös kapitalista, bár vagyonát a munkásság filléreiből harácsolja össze, a munkásságot semmibe sem veszi, sőt Wertheim-szekrényében bizva, még a hatóságoktól sem fél. Midőn budapesti vállalatát megnyitotta, kihágási pöre volt és bár a feljelentők "mindent elkövettek, hogy a kihágás megtoroltassék, a vállalat mégis ép bőrrel menekült meg, amit a pénzes vállalkozó egyik társa úgy magyarázott meg, hogy „Magyarországon pénzért mindent el lehet intézni". Most feljelentették, hogy egyik munkáját a betegsegélyzőbe nem jelentette be. A vállalat csak a feljelentés után jelentette be a betegsegélyzőbe. Kíváncsian várjuk az illetékes hatóságok intézkedését, mert talán mégsem lehet a törvényt semmibe sem venni, csak azért, mert munkásról van szó és csak azért, mert az illető a kapitalista. Most kijelentette, hogy nincs magyar munkásra szüksége, hozat külföldről. A külföldi munkásságnál azonban, hála a nemzetközi szervezetnek, hajótörést fog szenvedni és ha mégis akadna áruló, azzal szemben a munkásság tudni fogja a kötelességét. A bojkott tulajdonképpeni okai Bosák Ferenc és Iluszek Teréz, azonkívül még Bernstein és Knöpfler nevű munkások dolgoznak mint sztrájktörők Ezekre a szervezőbizottság felhívja a fényképészek figyelmét. A szegedi nyomdászok bérmozgalma — mint bennünket értesítenek — a Traub B. és Társai cégnél változatlanul tart. Akadt két bódé, amely elvállalta a bojkottált munkák elvégzését. Ezek közül az egyik Csödlik Hermann, a másik Leopold Ignácné. Ez utóbbinál megjelent egyik elvtársunk a szervezőbizottság megbízásából, akit ifj. Leopold „úr" sógorának és egy szervezetlen, mindenre kész péksegédnek a segítségével durva fogadtatásban részesítettek. Talán tettleg is bántalmazták volna, ám elvtársunk határozott, erélyes föllépésére meghunyászkodtak. E két lebujt a szervezőbizottság a szegedi munkások figyelmébe ajánlja. A szegedi famunkások bérharca a Lengyel-féle bútorgyárban változatlanul fennáll. A kiskunfélegyházai asztalosmunkások kizárás előtt állanak. MULATSÁGOK. A mezőcsáti földmunkás csoport 1907. évi január hó 1-én, Grilek Ignác termében táncvigalmat rendez. Kezdete este 6 órakor. A szegedi kereskedelmi alkalmazottak vigalmi bizottsága 1907 január hó 5-én a Kass-vigadó Lloyd összes termeiben zártkörű táncestélyt rendez. Személyjegy este a pénztárnál 1 K 60 fill. Családjegy 4 K. Kezdete este 8 és fél órakor. A nagykárolyi épitőmunkás-csoport 1907 január 20-án mulatságot rendez.