Népszava, 1907. április (35. évfolyam, 79–103. sz.)
1907-04-02 / 79. szám
V.IV. április 3. NÉPSZAVA . küldöttek figyelmét a földmunkás mozgalomra, amely mindenek fölött a legfontosabb. A szellemi szegénységet ő is elismeri, azonban azt a jogvédői jelentésben találja meg, amely nem több tizenegy és fél sornál. Ne hárítsák át — úgymond — ezt a szellemi szegénységet másokra éppen azok, akik ebben a legjobban szenvednek. A politikai szervezeteket nem látja kiépítetteknek , e mulasztást a jövőben nagy erővel helyre kell ütni. Ő is hibáztatja, hogy a központi pártlap nem foglalkozott részletesebben a kiegyezéssel. Ernst Jakab elvtárs az ügyrendhez szólva, kifogásolja, hogy mindenről esik eső, csak a tikári és pénztári jelentésről nem. A vita bezárását indítványozza. Vágó Béla elvtárs az indítvány ellen szólal fel , azt a kongresszus elveti. Garami Ernő elvtárs a pártvezetőség részéről szólal fel. Foglalkozik Vántus elvtárs bírálatával, melyet a „Szocializmus" felett mondott. Ez a bírálat nem állja meg a helyét, mert csak általánosságban volt tartva s a kritkát nem támogatta konkrét esetekkel. így például Vántus elvtárs ugyanakkor, amikor azt mondotta, hogy a „Szocializmus" unalmas, azt is felpanaszolta, hogy kevés benne a satisztika. Ez ellentmond egymásnak, amennyitan, ha több statisztikai kimutatás jelennék meg lenne, még unalmasabbnak találná maga Vántus ertárs is. Különben egy oly nagymérvű tudományos munka felett, mint amilyen a „Szocklizraus", nem lehet az első 8—10 füzetből ügyilagos bírálatot mondani. Kovács Ferenc elvtárs (Budapest) a szónoki lajtrom lezárását indítványozza. Elfogadják. Nyitrai Mihály elvtárs (Mezőtúr) rövid fölszlalása után Jdnta Sándor elvtárs azt mondja, hogy a vicki szervezetek sem állottak hivatásuk magazatán s igy az elmúlt év mulasztásaiból ők isvették részüket. Braun József elvtárs (Budapest) nem helyes, hogy egyes küldöttek hangzatos frázisokkal imádnák a jelentésnek. Helyesli azt, hogy a prtvezetőség nem hagyta magát belelovalni a harca, melyet a kormány előre kieszelt számítását provokált. Tizársz elnök elvtárs az idő előrehaladottsága miatt bezárja a vitát s átadja a szót Martos Manuehittosnak (Kassa), aki az igazoló bizottság nevébe pótlólag jelenti, hogy a délután folyamán újabb öt megbízást vettek felülbírálat alá, melynek ereménye az, hogy a hét megbízó levél közül igazoló bizottság kettőt visszautasított, ötöt igsolt. Fiscr Jenő elvtárs (Újpest) a bizottság jelentésél foglalkozik röviden. Kohi Mikla elvtárs (Budapest) azt kívánja, hogy a tizettek helyén csakis küldöttek üljenek, azjságírók pedig foglalják el kijelölt helyüket. Vánfi Károly elvtárs a pártszervezeti szabályzat termében azt kívánja, hogy a pártlapok szezesztői tekintessenek éppen olyan küldötteknél mint a többi megbízottak. Handt Gyula elvtárs (Székesfehérvár) kifogásolja,hogy a szombathelyi kiküldött mandátumát ígsemmisítették. Irenic Gyula elvtárs (Temesvár) választ kér, hogy miért vonják el a vidéki szakmák szabad szemleitől a küldött-küldés jogát. Esztergyos elvtárs (Budapest) kéri a kongresszust, így a temesvári malommunkások mandátum érvényesítse. Buching Manó elvtárs rövid válaszában kijelenti, hog a vidéki szakmákat nem lehet a fővárosiak, egy kalap alá vonni s miután van vagy ezer lyan szabadszervezet, amelyben ötvennél többártadót fizető tag van, a kisebbeknek nem let megadni a küldöttküldés jogát. Ha a szombhelyiek a pártadót be nem küldütték, nem kel követelniük a megbízás jogát. Schmidt Lipót elvtárs (Budapest) kéri az igazoló bizony pótjelentésének tudomásul vételét. A koresszus a pótjelentést tudomásul vette. Teszdrsznk elvtárs ezután az első napi tanácskozást rekesztette. E második nap. Délelőtt, Bokányi Lő elvtárs háromnegyed 9 órakor megnyitja az ist s felhívja a jelölő bizottságot, vonuljon úsza a jelölés megejtésére. Kovács Mik elvtárs (Kaposvár) a tárgyalás hangját kifogája. Óriási nagy munkára kell előkészülnie ,pártnak, torzsalkodás hát ne akassza meg hívatásában. Panaszkodik, hogy a jogtanácsos kaposvári munkásság 12 peres ügyét hosszabb óta még most is elintézetlenül hagyta. Propper József elvtárs (Budapest) hibáztatja a pártvezetőséget, hogy a kőművesek és kávéfőzők szakegyleteinek felfüggesztésekor — érthetetlen módon — várakozó álláspontot foglalt el. Határozati javaslatot nyújt be, mely szerint a pártgyűlés tiltakozzék a kormány jogfosztó politikájával szemben s utasítja a pártvezetőséget, hogy a munkásság amúgy is silány jogainak védelmére, propagálja és szervezze a tömegsztrájkot. A határozati javaslatot a pártgyűlés, tekintettel arra, hogy hasonlót a munkásság már több ízben fogadott elfelejtette. Kitti Ferenc elvtárs (Budapest) a pártvezetőség taktikája ellen emel szót, mely a pártnak a jelentés szerint való 90 százalékos növekedésével nem halad párhuzamosan. A kormány munkásellenes ténykedéseivel szemben a párt vár. Ha az általános választójogért tudtunk tömegsztrájkot propagálni, akkor tudnunk kell a szakegyletekért is. Vágó Béla elvtárs (Debrecen) Weltner elvtárs szavaira felel. A jelentést következetlennek, ötletszerűnek véli. Ilyen a pártvezetőség ez évi működése is. A fővárosi mozgalomban nincs meg az a kellő demokrácia, mely a pártot állandó, következetes munkára serkenthesse. A központi párttitkárság nem nyújt elég példát, tanácsot a vidéki titkároknak. Ezért áll oly rosszul a vidéki mozgalom. Hibáztatja, hogy a pártvezetőség az önálló vámterület érdekében nem indított országos mozgalmat, valamint nem támogatta a nemzetiségi képviselőket sem. A budapesti bizalmi férfitestület hatáskörének hiánya nagy oka a pártvezetőség tehetetlenségének. Weltner Jakab elvtárs: A vidéki pártitkárok kérdésére vonatkozólag majd a napirend 5-ik pontja keretében (agitáció) fog felelni. Hogy a pártvezetőséget ért súlyos kritikák nem jogosak, bizonyítja az, hogy az utolsó év nem volt eredménytelen, mert a szervezett munkások száma 60.000 emberrel szaporodott. Kardos Jakab elvtárs felszólal, hogy a pénztári jelentés körül támadt vitát tisztázza. Buchinger Manó elvtárs felszólalása elején László és Vágó elvtársak beszédével foglalkozik. Azt a kritikát, amelyet ők a pártvezetőség jelentése fölött gyakoroltak, legjobban jellemzi maga ez a kritika. László elvtárs azt mondta, hogy a párttitkárság felfalja a szövetségek lapjait és a jelentésben idehozza. Erre vonatkozólag felhozza, hogy a titkárság a jelentésben nem szánt többet aszakmozgalomnak, mint három oldalt, szemben éppen a múlt évi jelentéssel. A földmunkásmozgalomról természetesen hosszabb jelentést kellett előterjeszteni. László Jenő elvtárs többek között még azt is mondja, hogy hézagos, hiányos ez a jelentés. Igaza van: a jogi tanácsról például 11 sort olvashatnak az elvtársak a jelentésben, mert László elvtárs, ellenére annak, hogy sokszor megsürgették, nem adta be a jelentését, pedig fizetést is kap érte. (László Jenő elvtárs: be dolgoztam ! ) Garbai elnök figyelmezteti a közbeszólót, hogy ne zavarja a szónokot.) László elvtársnak az a felelete erre, hogy dolgozott, azt mondja, hogy László elvtársnak nem érdeke az, hogy vitatkozzunk arról, hogy a jogi tanácsot hogyan látta el. (Zaj.) Vágó elvtárs is tárgyilagos kritikát adhatott volna. A központi párttitkárság a vidéki titkárságokra van utalva. Ha szegényes most a vidéki titkárságok jelentése, a pártvezetőség sem jelenthet óriási eredményeket. Vágó elvtárs tudja, milyenek a viszonyok és a titkárságról úgy beszélni, ahogy ő beszélt, beavatatlanok előtt hasztalan és céltalan. Egyébként amilyen a debreceni mozgalom volt, olyan mindig volt a budapesti mozgalom is. Vágó elvtárs fölemlítette, hogy a szervezett munkások száma Debrecenben szaporodott; ezzel szemben megállapítható, hogy az idén 22 koronával fizettek többet pártadóban debreceni elvtársaink, mint a múlt esztendőben. ( Vágó Béla elvtárs : Mert a vidéki agitációra költöttük el.) Nem áll az, hogy Vágó elvtárs propozíciókat tett volna; a titkárok értekezletén beszélt arról, hogy a földmunkások mozgalmához szükséges jelszavakat kell kidomborítani és később a birtokok felosztásáról beszélt. Az építőmunkások szakosztályának felfüggesztése után az építőmunkások maguk írattak cikket; ezt a cikket követőleg azután a radikális közlemények egész sorozata jelent meg a Népszavában. Vántus elvtárs arról beszélt, hogy ebben az esztendőben az általános, titkos választójog érdekében nem történt semmi, sőt, hogy a pártvezetőség lanyha magatartása eredményezte azt, hogy ez a kérdés lekerült a napirendről. A kongresszusi küldötteknek a politikai helyzetet kell mérlegelniök ; az, hogy ausztriai elvtársaink kivívták az általános választójogot, nem jelenti azt, hogy nekünk is ki lehetett volna vívni. Abból sem lehet vádat kovácsolni a pártvezetőség ellen, hogy részt vett az alamizsnatörvényt tárgyaló ankéten. Kötelessége volt, hogy a munkásság legradikálisabb álláspontját képviselje. — Horváth elvtárs a legnagyobb komolysággal és tárgyilagossággal beszélt arról, hogy a vidéki párttitikárságok egységesítése mennyire komoly dolog, és hogy ebben a tekintetben sokat kell tennei. Beszélt arról, hogy az általános sztrájkok kérdésében a vidéken irányítólag kellett volna fellépnie a titkárságnak. Arról nem is szólok, hogy kitanítottuk a vidéket, annyi azonban igaz, hogy a vidéki elvtársak az általános sztrájk kitörésekor még csak egy táviratra sem méltatták a pártot . Egyes elvtársak odavetették, hogy a fővárosban nincs politikai mozgalom. Nagyon sajnálja, hogy a fővárosi elvtársak nem jutottak szóhoz, mert kikérték volna ezt maguknak. (Úgy van! Zaj.) Álljon ide az, aki azt meri mondani, hogy a múlt évben, amikor úgyszólván a fővárosi munkásság döntött a politika kérdéseiben, hogy ez a fővárosi munkásság a radikalizmus tekintetében meg nem tette volna a kötelességét. (Úgy van!) — Amidőn újból hivatkozik arra, hogy az elhangzott kritikával szemben is áll az az eredmény, hogy a pártmozgalom a lefolyt esztendőben erősödött, — kéri a jelentés tudomásul vételét. Deák Miksa (Budapest) és Vágó Béla (Debrecen) személyes kérdésben kérnek szót. (Zaj.) Bokányi Dezső elnök kijelenti, hogy a szót nem adhatja meg. (Zaj.) Groszmann Miksa elvtárs szerint senkinek olyan jogot arrogálni nem szabad, amely meg nem illeti. Ha személyes megtámadtatás címén kér szót valaki, meg kell adni neki. Figyelmeztet arra, hogy mi magunk között ne kezdjünk jogokat korlátozni. Kéri úgy az elnököt, mint a kongresszust, hogy adják meg a szót. (Helyeslés. Ellenmondás.) Bokányi elnök konstatálja, hogy nem kell megadnia sem neki a szót, sem a pártgyülésnek. Ha azonban a pártgyülés meg akarja adni a szót, szavaztat, mert elejét akarja vágni annak, hogy az időt pazarolják. (Nagy zajj.) A pártgyülés többsége megadja a szót (Éljenzés és taps.) Vágó Béla elvtárs személyes megtámadtatási címén szólalt fel. Föl kell neki szólalnia, mert Buchinger elvtárs őt személyében támadta meg; azt állította róla, hogy a földmunkáskongresszuson földosztást prédikált Ezt visszautasítja. Ő a papi birtokok parcellázásáról beszélt. (Éljenzés és taps.) Bokányi elnök tekintettel a tapsviharra és arra, hogy a külvilágba is eljut ez a felszólalás, kénytelen kijelenteni, hogy a papi birtokok parcellázása antiszocialisztikus követelés; a mi pártunk a papi vagyon köztulajdonba való vételét és munkásszervezeteknek való adását követeli. (Éljenzés és taps.) Vágó elvtárs hangoztatja, hogy igenis ment a párttitkársághoz propozícióval, amiket el is fogadtak. Nem volt szándéka kritizálni a fővárosi munkásságot csak azt mondta, hogy intenzív helyi mozgalom nem volt. Deák Miksa elvtárs ugyancsak személyes kérdésben szólal fel és kérdi, hogy a pártvezetőség miért nem tűzte napirendre a szocializmus és antialkoholizmus között való viszony tárgyalását és hogy a párttitkár elvtárs miért nem beszélt az élclap sorsáról. Buchinger elvtárs hangoztatja, hogy kijelentette már, hogy úgy a Népszava árának 2 fillérre való leszállítása, miutt az élclap ügye nem volt keresztülvihető. (Zaj: Egy hang: Hát az antialkoholizmus ?) László Jenő dr. elvtárs ugyancsak személyes megtámadtatás címén kér szót. (Egy hang: Tetszett volna megírni a jelentést. — Bélkiállítások: Halljuk! Nagy zaj.) Visszautasítja az ellene intézett támadást. Mindent elkövetett, hogy a jogvédelem minél jobb legyen. Bokányi elnök azt hiszi, hogy fölösleges volt ez a védekezés . . . (Nagy zaj. Szabados és László elvtársak az ügyrendhez szót kérnek. — Az elnök folytonosan csönget.) Azt akarta kijelenteni, hogy a pártvezetőség jelentésén belül foglalkoztak a jogvédelemmel és nem támadták László elvtársat. (Nagy zaj.) Fölteszi ezután a kérdést a jelentés tudomásul vételére vagy tudomásul nem vételére és a felmentvény megadására vagy meg nem adására vonatkozólag. A szavazás megtörténte után kijelenti, hogy három szavazat kivételével a pártgyűlés tudomásul vette a jelentést és megadta a felmentést. (Taps.) Klopstein Ernő elvtárs (Arad) az ügyrendhez kér szót. Bokányi elnök kijelenti, hogy a napirend első pontjával végeztek. Indítvány érkezett hozzá, amely szerint az ellenőrző bizott ág vidékiekkel egészíttessék ki. Ezt azonban nem bocsájtja szavazásra, mert az szervezeti szabályzat ellenes.