Népszava, 1907. május (35. évfolyam, 104–129. sz.)

1907-05-08 / 109. szám

1907. május 8. tesek kilencszáz korona értékű­ ékszert elloptak. — A rendőrség nyomozza a tetteseket. — Az Andrássy­út 78. számú ház előtt ma délelőtt a 1158. számú bérkocsi elütötte Zoglaviczai László, volt 48-as honvédfőhadnagyot. A mentők a sebesültet a Ró­hm-kórházba szállították. — Friedmann Sándor huszonhét hónapos gyermek az Irányi­ utcában ját­szadozott. Futkározás hevében egy villamos el­ütötte és a kicsike jobb lábát egészen összetörte a kerék. A Stefánia-kórházban a halállal vivődik. Május elseje, Vörös május megünnepléséről egyre ér­keznek még tudósítások. S érkeznek oly helyeiről is az országnak, ahol eddig vagy nagyon gyönge volt még a szervezkedés, vagy egyáltalán jele sem volt a munkásság ébredésének. Hatalmas, félelmetes harci megnyilatkozás ez az országos tüntetés,­­de komoly, nagyon komoly figyelmeztetés is. Ért­senek belőle, akiket illet. Mai tudósításaink a következők: Arad. Aradi elvtársaink májusi ünnepélyéről az ottani hatóságok féktelen erőszakoskodása kö­vetkeztében, csak most kaphattunk szűkszavú tu­dósítást. Eszerint a nagy napon a város szerve­zett munkásai közöl senki sem dolgozott. Délután óriási nagyságú tömeg előtt Klopfstein Ernő párt­titkár elvtárs fejtegette hatásos beszédben a „vörös május” jelentőségét, utána Strengár Száva elvtárs beszélt román nyelven hasonló értelemben. A nép­gyűlés után mintegy 10.000 főnyi tüntető tömeg vo­nult el a ligetbe, a nyomdász énekkar forradalmi dalai mellett. Künn, a népünnepély színhelyén pe­dig a vagyongyári munkásdalosok várták a lelkes munkásságot. Erzsébetfalva: Az itteni szervezett munkások szintén megünnepelték május elsejét. Délelőtt tíz órakor népgyűlés volt, melyen a nap jelentőségét Messinger és Babina elvtársak ismertették. A dél­utáni körmenetet népünnepély követte. Gyoma. Gyomán ez évben először ünnepelték meg május elsejét. A jól sikerült népünnepélyen a nagy nap jelentőségének ismertetése után többen szavaltak. A mulatság az esti órákban ért véget. Hátszeg. Megünnepelték a hátszegi építőmun­kások is május elsejét. Reggel kivonultak a közeli erdőbe, ahol estig tartó népünnepélyen maradtak az elvtársak. Keszthely. A keszthelyi munkásság szépen sikerült tüntető felvonulás és népünnepély kereté­ben ünnepelte meg május elsejét. A tüntető felvo­nuláson 300 szervezett munkás vett részt, élükön zenekarral s a spárt hatalmas vörös zászlajával. A menet délután 2 órakor indult a Vásár­térről a Tapolczai-, Kossuth Lajos- és Zárda-utcán végig a Sörház kerthelyiségébe, ahol szavalat és május elsejének méltatása után kezdetét vette a nép­ünnepély. Az ünnepély műsorában többek között Lovassy Margit, Vida Mariska és Fehér Lizi elv­társnők szerepeltek. Nagyszeben. Május elsején reggel vagy 8000 elvtárs vonult fel tüntető körmenetben az ünnepi gyűlés színhelyére az Erdőbe, hol Redlich József elvtárs németül, Bogáti János elvtárs magyarul, Kreta János elvtárs román nyelven méltatta a „vörös május" jelentőségét. Aznap teljes munka­szünet volt a városban. Nova­ Gradiska (Horvát-Szlavonország) szerve­zett asztalos munkásai szépen ünnepelték meg május elsejét. Délelőtt piros zászló alatt kivonultak az egyesületi helyiségből és a Pozsega- és Eszéki­utcán át a Begovits-féle vendéglő kertjébe men­tek, ahol a Marseillaise eléneklése után Dobszay elvtárs horvátul fejtegette a nagy nap jelentőségét, utána Horn elvtárs magyarul. Majd Zimányi Béla és Nagy elvtársak szavalása­ után zárt sorokban visszavonultak az egyesületi helyiségbe, ahol késő éjjelig tartó táncmulatság következett. Vác. Az összes gyárakban, műhelyekben szüne­telt a munka május elsején. Délután fél két órakor gyülekeztek a szakmák a Rákóczi-téren, ahonnan három óra tájban indult el a tüntető felvonulás, melyben vagy 1000 elvtárs vett részt. A népünne­pélyen Vónus J. elvtárs (Budapest) méltatta május elseje jelentőségét, mire estig tartó víg­­ánc­mulatság fejezte be a napot. PÁR­TÜGYEK. A Szolnoki megyei párttitkárság címe: Szolnok, Madách-u­tca 2435. Ide intézendő minden levelezés, mely a párttitkárságot illeti. 4 Szervezkedés. A bácsszentiváni munkások folyó hó 5-én nyilvános gyűlést tartottak, melyen Jurisics An­tal elvtárs (Zombor) beszéde után megalakították a szabad szervezetet. Ennek vezetősége a következő­képpen alakult meg : I. elnök Hoffmann Ferenc, II. elnök Hegner János, titkár Stefan Henrik, pénztáros ifj. Ludvig Mihály, ellenőrök Cseppela József és Szmerics Konrád elvtársak. Ugyanakkor megválasztották a 15 tagú választmányt is. A szervezetet illető mindene-levelezés az alábbi címre küldendő : Stefan Henrik, Bácsszentiván. A gyomai pártszervezet e hó elsején kö­vetkezőképp alakult meg: Elnök B. Molnár Imre, jegyző és levelező Faltusz, pénztáros Kure Mi­hály, pártbizalmi férfiak Paray, Szűcs, Nagy, Szi­lágyi, Erdélyi és Pere elvtársak. Polgárdon e hó 5-én megalakult a pártszerve­zet, melynek vezetőségébe a következő elvtársa­kat választották meg: elnök Puskás Gyula, pénz­táros Csapó János, jegyző Szabó János, ellenőrök Disznósi János, Sági János, bizalmi férfiak Sziládi János és Harmat János. SZAKMOZGALOM. A magyarországi földmunkások országos szövetségének sátoraljaújhelyi csoportja e hó 6-én tartott nyilvános földmunkás-gyűlésen megalakult. TÖRVÉNYSZÉK. (§) Megsértette a szent militarizmust. A militarizmus a német uralkodó osztályok bál­ványa. A katonai brutalitások ott szedik legtöbb áldozatukat s a német bíróságok — persze a felségsértések kivételével — semmit sem bűn­tettnek olyan szigorúan, mint a katonai bálvány ellen elkövetett sérelmeket. Igy, mint Stettin­ből jelentik, az ottani törvényszék egy munkást, aki részegen jelent meg az ellenőrző szemlén s „az őt elővezető csendőrt" megsértette, egy évi börtönre ítélt. Az ügyész három évi bör­tönt indítványozott. Ha ellenben valamely tiszt leszúr egy mun­kást, az ügyész és bíróság nem oly szigorúak az ítélet kimondásában, sőt a legtöbb esetben futni hagyják a gonosztevőt. (§) A Polónyi—Lengyel sajtóper. Lengyel Zoltán dr. képviselő ma nyilatkozik Polónyi Géza megjegyzéseire, amelyeket ez tegnap ki­hallgatása után egy hírlaptudósító előtt tett. Lengyel kijelenti, hogy Polónyi tegnapi nyilat­kozatának két abszolút valótlan állítása van. Az egyik az, mintha ő — mint Polónyi mondta — bizonyítékainak bujkálva való előterjesztésével húzná a port. Pedig ezt Polónyis az „én ügyészeim" cselekszik. Először is kibújt a vádemelés alól a Schönberger-féle ügyben s csak levéltitok meg­sértéséért tett panaszt. Ebben is heteken át tör­vénytelenségekkel megspékelt eljárást folytattak. Polónyi másik valótlan állítása az, mintha ő a bizonyítás kereteit akarná megszabatni. Pedig egyszerűen el akarja sikkasztani a Halmos-féle vádakat s lehetetlenné akarja tenni, hogy azt Lengyel egész terjedelmükben bizonyíthassa, pe­dig ezeknek bizonyítására az adatok egész tö­mege áll rendelkezésére. Végül kijelenti Lengyel, hogy ezt a pert semmiféle beavatkozás nem fogja megszüntethetni , a bizonyítás adatait megsemmisíteni, amint ez már Polónyi oly sok ügyében megesett. (§) A provízió. Tavaly szeptemberben Schu­bert Sándor fővárosi bizottsági tag arról érte­sült, hogy Sáborszky Edének, a marhavásártéri vásárpénztár igazgatójának, Reisz Dávid mészá­rosmester egy nyilatkozatott adott, amely sze­rint őt Schubert megkérte, hogy eszközöljön ki Sáborszkytól pénzt s akkor a vásárpénztár meg­vizsgálására kiküldött bizottságot leszereli. Schu­bert Sándor panaszára a büntető járásbíróság rágalmazás vétsége miatt felelősségre vonta Reisz Dávidot, aki az első tárgyaláson beismerte, hogy az inkriminált kijelentést először szóval tette, majd írásba foglalta, de tagadta, hogy pénzről is lett volna szó. Csak a leszerelést vi­tatták meg. Ebben az ügyben ma folytatólagos tárgyalás volt. A tárgyalás elején Reisz Dávid az előző tárgyaláson tett vallomását kiegészí­tette azzal, hogy ő teljes jóhiszeműen tette meg az inkriminált nyilatkozatát, annyival is inkább, mert egy alkalommal előtte és Sáborszky Ede előtt Pekár Imre, a magyar leszámítoló- és pénzváltó-bank igazgatója, úgy nyilatkozott, hogy Schubert Sándor az ilyen kölcsönök után províziót kapott, sőt, mikor a jégművek részére szükséges gépeket 100.000 forint értékben meg­rendelte a Danubiusz-gyárnál, tízezer forint províziót kapott érte. Schubert Sándor tagadta, hogy valaha províziót kért vagy elfogadott volna. Sáborszky Ede igazgató tanúvallomásában meg­erősítette, hogy ő is fültanúja volt Pekár kijelentésének. A bíróság a védő kérelmére el­rendelte a valódiság bizonyítását. A panaszos képviselője a végzés ellen fölfolyamodást jelen­tett be. (§) A fiumei kereskedelmi bank sik­kasztója. Fiuméből jelentik: Az itteni állam­ügyészséghez távirati értesítés érkezett, melyben az igazságügyminiszter utasítja, hogy Bertolt Károlyt, a fiumei kereskedelmi bank volt pénz­tárosát, aki a vállalatnál 200.000 koronát sikkasztott, de a pénz majdnem egészen meg­került, bocsássa szabadon. Bertolit a Kúria három évre ítélte el, melyből egy évet és 8 hó­napot már kitöltött és így büntetéséből 1 évet és 2 hónapot engedtek el. Bertolit ma bocsá­tották szabadon és most pere revízióját fogja kérni. (§) A „Magyarország" sajtópere. Olay La­josnak Pályi Ede, a „Magyar Szó" szerkesztője ellen indított sajtópere alkalmával, a „Magyar,­ország" a perről közölt tudósításában utóbbiról azt állította, hogy Eötvös Károly egy ország­gyűlési beszédét meghamisítva közölte. Pályi Ede erre becsületsértésért és rágalmazásért sajtópert in­dított Surányi Miklós, a „Magyarország” munka­társa s a tudósítás szerzője ellen. Az esküdtbíró­ság ma tárgyalta az ügyet s Surányit felmentette. (§) Taivai képviselő, Krokiból jelentik. Az itteni törvényszék Vlk András volt képviselőt, aki a képviselőházban különféle írószerszámokat ellopot, hat heti fogságra ítélte. (§) Az áltettes. Ez év február havában Sur­man András kocsison egy ismeretlen ember ve­szélyes késszúrást ejtett. A rendőrség Gemein­deschütz Istvánt vette gyanúba s letartóztatta. A fogházban rabtársai elhitették vele, hogy sok­kal hamarább szabadul, ha mindent magára vál­lal. Gemeindeschütz erre kihallgatásra jelentke­zett s kijelentette, hogy ő volt a tettes. Ugy a szemtanuk, mint maga a sértett határozottan megcáfolták ezt a beismerést , szerintük Ge­meindeschütz egyáltalán nem is volt jelen az esetnél. Gemeindeschütz ekkor azután bevallotta, hogy valóban nem ő a tettes. A vizsgálati fog­ságot azonban még­sem szüntették meg ellene. Ez ügyben most tartották meg a főtárgyalást, amelyben a bíróság az ártatlanul fogságban tar­tott embert felmentette. 11 TŐKE ÉS MUNKA. A Máv.-gépgyár az uszítók sorában. — Kizárta a rézöntöttet. — Kossuth Ferenc kereskedelemügyi minisz­ter dicstelen uralkodásának második eszten­dejében oda fejlődtek a dolgok, hogy maga a Máv. gépgyára is — mely az állam tulajdona — helyet foglalt a legnagyobb étvágyú kizsákmányolók sorában s ma szintén megpróbálkozott egy kizárással. Mint bennünket a budapesti vas- és réz­öntőmunkások szervező bizottsága értesít, a Máv­-gépgyár igazgatósága ma kizárta a rézöntőmunk­ásokat. Tette pedig ezt azzal, az uszítóktól el­tanult és számtalan esetben felhasznált ürüggyel, hogy a munkások nem hajtottak elég profitot, vagyis: amerikáztak. Hogy ez a ráfogás csak alávaló ürügy, azt talán nem is kell külön hangsúlyoznunk. Az egész hadjárat célja nem lehet más, minthogy bátorításul szolgáljon a többi kizsákmányoló­nak, látván azt, hogy maga az­ állam is elöljár a jó példával, hogy mint kell a húsát, vérét odaadó munkásokat hamis ürügyek alapján kitaszítani a nincstelenség minden nyomorának. Ám, ha azt hitte az igazgatóság, hogy könnyű lesz a munkások letörése, akkor keserves csalódás éri, mert a kizártak ügyét már ma magáévá tette a vas- és rézöntő munkásság összessége s nincs kétség az­iránt, hogy a többi szakmák is meg fogják tenni velük szemben a kötelességüket. A Máv­-gépgyár igazgatósága minden esetre kemény fába vágja a fejszéjét. A kizárásról a fentemlített szervező bi­zottság az alábbiakat írja nekünk: A máv. gépgyári munkásai megunták már azt az örökös „jóindulatot", mellyel őket a „fensőbb­ség" traktálja a kenyér helyett. Türelmük el­fogyott, a csalást nem tűrik tovább ; jóllaktak már azzal a dicsőséggel, hogy „állami munká­sok", nekik is több kenyér, szóval legalább is annyi kereset kell, hogy a mindenféle fajta hazafiias kenyér-, hús- és lakás-uzsorást ki tudják elégíteni. S mert nem érték be a puffogó frázisokkal, az igazgatóság ma kizárta őket.

Next