Népszava, 1908. február (36. évfolyam, 28-52. sz.)
1908-02-13 / 38. szám
1908 február 13. jogosultságot arra, hogy ők is részesüljenek a fizetésjavításban. A bizottság az összes alkalmazottakra nézve kimondotta az arány szerint való részesítést. A deficit eltüntetésére szükséges pénzbeli fedezet megszerzésének a módjára vonatkozólag többen szólaltak föl. A polgármester fölteszi ezután azt a kérdést, vájjon hozzájárul-e a bizottság ahhoz, hogy a községi adó 10 százalékkal emeltessék, akként, hogy a 100 koronán aluli adót fizetők mentesítessenek. Ezt 7 szavazattal 6 ellen elvetették. Elfogadták firó Henrik közvetítő javaslatát (szintén 7 szavazattal 6 ellen), hogy a 80 koronán aluli adót fizetőket mentesítsék. A pénzügyi és gazdasági bizottság ülése ezzel, este 7 órakor véget ért. A tisztviselők kölcsöne. A szövetkezetek válsága komoly veszedelmet zúdított a fővárosi tisztviselőkre is. A fővárosi alkalmazottaknak öt millió koronánál több adósságuk van. A nehéz pénzügyi viszonyok mellett a lejárt váltókat a szövetkezetek nem prolongálták s az alkalmazottak a fővároshoz fordultak. A nyugdíjalap pénzéből már évek óta ad a tanács kölcsönt a tisztviselőknek s fizetésükből a kölcsönt kamatostól levonja. Normálisan hét-nyolcezer korona kölcsönt tud adni a tanács, amiért azután tülekednek is az alkalmazottak. A közgyűlés decemberben százezer korona hitelt szavazott meg, de az is kevés. A tanács tegnap elhatározta, hogy még százezer koronát kér. A közgyűlés kétségkívül meg is szavazza, mert az alkalmazottak nagyobb kamatot fizetnek a városnak, mint a pénzintézetek és föltétlenül biztos elhelyezés, mert a fizetésből levonják a kölcsönt. Milyen az angol szén. A székesfőváros részéről beszerzett angol szén használhatóságáról meg akar győződni a tanács és ezért utasította a mérnöki hivatalt, hogy a közönséghez, de különösen a főváros alkalmazottaihoz kérdőpontokat intézzen aziránt, hogy mennyiben mutatkozik eredményesnek az új szénnel való fűtés. NÉPSZAVA MŰVÉSZETI IRODALOM. (*) Faber Oszkár: Egy szerzetes naplótöredéke. A Népszava-könyvkereskedés ífja, életrevaló, sokat ígérő vállalatában, a Népszava Olvasótárában az újabb szocialista irodalomnak egy figyelemreméltó terméke jelent meg. Nem ismertetni és dicsérni akarjuk ezt a könyvet, amelyet olvasóink ismernek. A Népszava közölte azt folytatásokban. Csak aktuális voltára és éppen ennélfogva való nagy jelentőségére és kiváló szerepére akarunk rámutatni. Nem kell fölfedeznünk ezekben a sorokban a Népszava olvasói előtt azt az eszeveszett szervezkedési hadjáratot, amelyet a katolikus klerikalizmus folytat szerte az országban, különösen a „nemzeti ügy" győzelme óta. A klerikális zászlóvivők teli torokkal ordítozgatják a tettek katolicizmusa idejének a megérkeztét és szervezik — püspök-pénzen, hatósági támogatással — politikai téren a keresztényszociális pártot, társadalmilag meg a Regnum Marianumot megteremteni hivatott „Népszövetségiét. A cél érdekében eléggé ontja a papzsák az aranyakat a klerikalizmus úgynevezett elvei terjesztéséért, mégis intenzív gyűjtést folytatnak országszerte most például azzal a bevallott céllal, hogy a klerikalizmus sajtóját megerősítsék. Ez a szervezkedő hadjárat, amely a majdani klerikális kormányzást akarja előkészíteni, főképpen a szociáldemokrácia ellen indult meg és folytatódik le. Az osztálytudatosan szervezkedett magyar proletariátus mosolyogva nézi a Rakovszkyak epés dühét, a Prohászkák szemforgató színészkedését, a paphuszárok handabandázását. De egyúttal észreveszi, hogy a párttá szervezkedő klerikalizmus egyre erősbödő ellenfél lesz. De egyúttal készül arra az időre, amikor fegyverét komoly harcban mérheti össze a felebaráti szeretet jelszavaival felekezeti harcokat, gyűlölködő visszavonást szító és a dolgozó emberiségnek egy magasabb parancsban való megnyugvást diktáló politikával. Faber Oszkárnak a keresztény,,szocializmus" „elv"-eiről ugyancsak a Népszava Olvasótárában megjelent könyve, meg a „Szerzetes Naplótöredéke" is kiválóképpen alkalmasak arra, hogy terjesztésükkel erősítsék azt a tábort, amely a sötétség ellen, a haladásért való küzdelmet írta zászlójára. Nem száraz, elmélkedő, tudományos munka a „Szerzetes Naplótöredéke", nem is regény, „keserű könyökkel, fájó szívvel megirt való történet" ez. Egy fiatalembernek a vallás hálójában való vergődését mondja el, jellemzi a papi erkölcstelenség, önzés és cinikus hitetlenség tobzódását, a kolostor szennyes életét, azután azt a diadalmas hatást, amelyet a természettudományi megismerés és a szocializmus adott az igazságot kereső, annyiszor keservesen csalódott ifjúnak. Csiszolt stílussal, közvetetlen előadásban, egyszerű nyelven íródott meg a szerzetes kálváriájának és szabadulásának a története. Gyönyörűséggel és haszonnal olvasgathatják azok is, akik előtt már nem új a kereszténység fertője, de kétszeres haszonnal azok, akik még nyögik a sötétség jármát és keresve keresnék a szabadulás útját. Faber könyvének ezekkel való megismertetése, a még bigottok között való terjesztése egyenesen kötelesség. (Bm.) (*) A Kossuth-szobor pályázata. A székesfőváros Kossuth Lajos emlékszobrára hirdetett pályázata február 26-án jár le. A pályaműveket ez időpontig a városligeti nagy iparcsarnokba kell beküldeni, hol a minták fölállítása után a bíráló bizottság megkezdi munkáját. A pályázatokban szobrászművészeink majdnem mind részt vesznek. (*) Az Ördög Jubileuma. Molnár Ferenc nagysikerű vígjátéka, az Ördög, a jövő héten éri meg a Vígszínházban az ötvenedik előadás jubileumát. Holnap, csütörtökön adják negyvennyolcadszor, vasárnap délután kerül színre negyvenkilencedszer és kedden, e hó 18-án ünnepelik meg a vígjátékok pályafutásában ritka jubileumot. Közben, szombaton lesz Molnár Ferenc darabjának bécsi bemutatója. Dr. Brahm Ottó, a berlini Lessing-szinház igazgatója is már megszerezte a magyar vígjáték előadói jogát. (*) Operette a Vigszinházban. A Vigszinház legközelebbi újdonsága a Tatárjárás cimű három felvonásos operette lesz, amelynek szövegét Bakonyi Károly, zenéjét pedig Gábor Andor verseire Kálmán Imre írta. A női főszerepeket Pálmay Ilka, Kornai Berta és Harmat Hedvig játszák, a férfi főszerepek pedig Hegedűs Gyula, Vendrei Ferenc, Szerémy Zoltán, Fenyvesi Emil, Tapolczay Dezső, Tihanyi Miklós és Sarkadi Aladár kezében vannak. Az újdonság bemutatóját a jövő hét szombatjára, február 22-ikére tűzték ki. (*) Az Intim-Szinház bolond-estélye. Vasárnap este az Intim-Szinház kabaret-előadással egybekötött bolond-estélyt tart. Magánszámokkal résztvehet az előadáson bárki. A kabarét után tánc következik. A belépőjegyek ára hölgyek részére 1 korona, urak részére 2 korona. Jegyek már most kaphatók a színház pénztáránál, Sándor tér 4. 7 Az uzsorások áldozatai. — A főváros is uzsoráskodik. A demokraták is mozognak. — A háziurak igazán nem szorultak biztatásra. Emelik ők a házbért anélkül is, hogyne emelnék tehát, ha maga a főváros, amelynek a házuzsora ellen kellene állást foglalnia teljes erejével, szintén beállott a házuzsorások soraiba. A munkásság még mindig egyedül küzd a kizsákmányolás ellen, a kispolgárság pedig, amelyet a házuzsorások épp úgy kiszipolyoznak, nem bír elegendő erkölcsi erővel és bátorsággal, hogy saját érdekeit megvédje. A demokrata párt most végre egybehívott egy gyűlést, de ha csupán ebből fog állani az egész akció, úgy nem sok foganatja lesz. A mai napon ezeket az értesüléseket kaptuk: Működik a csavar. A Rózsa utca 13. számú házat munkások, tehát szegény emberek lakják. A lakások eddigi házbére 360 korona volt. Most 400 koronára emelték föl az egyszobás lakások árát, amiben a lakonyuzó háziuron kivül nem kis része van az itt lábatlankodó házmesternek. Dr. Glass N. urnak a József-utca 81. száma alatt van a háza. Ez az ur egy lakás árendáját 700 koronáról 900 koronára emelte föl és minden lakójának stájgerolt 20—40 koronával. A Dalnok utca 20. számú házának tulajdonosa is finom pipa. Löwy Adolfnak hívják az ipsét. Majdnem valamennyi lakójának fölemelte a házbérét 20—40 koronával. A lakók azzal feleltek, hogy kimondották nemcsak erre, hanem Löwynek Lehel utcai házára is a bojkottot. Ki ne ismerné Budapesten a Grünfeld testvérek nevét? Ott díszlik nevek sok utcasarkon, a pálinkás-butykok között. Nagy vagyonnak urai, melyet munkásfillérekből harácsoltak össze. De azért kérlelhetetlen ellenségei a munkásoknak. Nemrég megvették ugyanis a Dob-utca 20. számú házat. Hogy a lakók emlékükben tartsák a tulajdonoscserét, hát rögvest fölemelték 40 százalékkal a házbért, még azokat sem kímélve meg, akik 20—30 esztendő óta laknak a házban. Aztán megparancsolták a házmesternek, hogy a gyermekes portásokon rövidesen túl kell tenni, munkás embernek ne adjon lakást, csak urnak. Eh, úgy hisszük, lesz még idő, amikor ezek a bitang uzsorások olcsóbban is fogják adni. Lesz és talán nem is tart már oly soká. De a srófolási mánia, ugy látszik, nemcsak Pesten dühöng. Rákosszentmihályról írják nekünk, hogy Teleki József ipariskolai tanár, aki ott egy házat bír bérben, a 160 koronás lakások árát 40—60 koronával emelte. Ez az ár alighanem a mértani rajz tanára. Nem szereti a házbérnél sem a lassú számtani arányt. Budán, a Lövőház utca 17. számú bérkaszárnya tulajdonosnője, Füredi Károlyné 25—30 százalékkal emelte a házbért. A házban 76 lakás van és nagyrészt a Ganz-gyár munkásai laknak itt. A ház undorítóan piszkos, mert a házmesternek a tisztogatás helyett az uzsorásnőnél kell cselédszerepet vinnie. A lépcsőház sötét, az árnyékszékek irtóztató undokok és fertőzők. A közegészségügyi hatóság nem lépné túl hatáskörét, ha e házat megvizsgálná és szigorú intézkedést alkalmazna. Az Óvoda utca 27. számú háznak telhetetlen uzsorása egy évben kétszer is emeli a házbért. Novemberben csak 10—20 koronával emelte és miután látta, hogy a lakók nem mondták föl a lakást, vérszemet kapott s most már 50—80 koronával szájgerolt. A ház lakói attól tartanak, hogy ha most fölmondanak, akkor a ház kapzsi uzsorása még drágábban adja ki a lakásokat. Szerintünk a lakók helyesen cselekednének, ha — mint már több helyen megtörtént — szervezkednének. Csak közös erővel lehet az őrjöngő uzsorásokat megfékezni. Az I. kerület, Lovas út 7. számú házba új tulajdonos jött, aki azzal kezdte buzgóságát, hogy a házbért fölsrófolta. Egy-egy kétszobás lakás árát, amelyért eddig 440 koronát fizettek, évi 200 koronával fölemelte. A nagyobb lakások árát 100—600 koronával emelte. A háztulajdonos egyike a legtipikusabb uzsorásoknak. Radó Lajos házuzsorásról már megemlékeztünk. Egyik olvasónk újabb adatokat bocsátott rendelkezésünkre, amelyek még élénkebb fényt vetnek az ő uzsorási mivoltára. Radó úrnak ugyanis üzlete van s azoknak a lakóknak, akik nem vásárolnak nála, kíméletlenül fölmondja a lakást, ő — amiként kijelentette — nem tűr a házában olyan lakót, aki a konkurrensnél vásárol. Abonyi nem enged. Dr. Abonyi József fogorvosról számtalanszor volt már szó e lapok hasábjain kapcsolatban a házuzsorával. A fogorvos többek között a Nefelejts utca 23—29 számú bérházaknak is a tulajdonosa. Megírtuk már, hogy összes házaiban fölemelte a házbért; ez a hősi szájgerolás nagyon érzékenyen érintette az Abonyi-házak lakóit, akik legnagyobbrészt szegény munkásemberek. Szerdán este vagy háromszázan összegyűltek az István út 9. számú házban levő vendéglőben és itt választottak egy öttagú küldöttséget, amelyet azzal bíztak meg, hogy lépjen érintkezésbe a háztulajdonossal a régi bérviszonyok visszaállítása dolgában. Míg a lakók tanácskoztak — így jelenti ezt a rendőrség sajtóirodája — tudomást vett a mozgalomról, a tanácskozásról Abonyi is. Ijedelme még nagyobb lett, amikor a lakók tömege megjelent abban a Nefelejts utcai házban, amelyben Abonyi lakik és az udvaron elhelyezkedett. A háziúr nagyon-nagyon megijedt és a rendőrséghez fordult segítségért. A 16-os rendőrszobából ki is vonult hat rendőr, védelmezendő a házak urát és a ház urának ingóságait. A rendőrökre azonban k