Népszava, 1908. március (36. évfolyam, 53–78. sz.)

1908-03-26 / 74. szám

1908 március 20. NÉPSZAVA hatóságnak, hogy a püspök házatájékán is szétnézzenek, hátha megtalálnák azt a bizo­nyos nyakláncot. Mert az asszonyok azt mond­ják, hogy még most is ott van az. A „Budapesti Hírlap" két hasábot ír egy tanúvallomásról, amely szerfölött terhelő a „püspök főzsarolójára", Kovács Klotildra. A tanu Zsedényi Aladár fővárosi tanitó, a napokban az utcán beszélgetett Platthy Zsig­monddal, a volt liptószentiváni plébános­sal, akinél ez a Kovács Klotild gazdasszony volt. E beszélgetést kihallgatta egy detektív s ennek jelentése nyomán idézték be tanúnak Zsedényit a rendőrséghez. Sherlock Holmes is mesél ilyen detektiv-ügyeket, amelyek fölötte érdekfeszítők. A „Budapesti Hírlap" detektiv­története is érdekes, de azt hisszük, nem a szórakoztatás, hanem a kegyes püspök mel­letti hangulatcsinálás a célja. (§) Az erdélyi erdőpanama. A Zeysig-ügy hő­sének, Zigány Árpádnak politikai szereplése után egy másik kellemetlen kalandja támadt Erdélyben, ahol valami erdőeladás körül akart nagyobb­szerü panamákat leleplezni. E törekvésében Kard­hordó Árpáddal együtt a zsarolás gyanújában ke­veredett s Brassóban le is tartóztatták. Mint most Csíkszeredáról jelentik, az ottani törvényszék a zsarolás vádja alól mindkettőjüket fölmentette. (§) Tárgyalás hajnalig:. Bognár Imre, Pap János és Somogyi Károly foglalkozásnélküli em­berek a múlt év telén többrendbeli rablás útján szerezték meg a mindennapi kenyeret. Kedden kerültek a budapesti esküdtbíróság elé, amely ügyüket szerdán hajnali négy óráig tárgyalta. Az esküdtek marasztaló verdiktje alapján a bíróság Bognárt hat évi, Papot három évi és Somogyit ötödfélévi fegyházra ítélte. Az ítélet jogerős. GYŰLÉSEK. — (A kávéházi takarítónők szabad szerve­zete) március hó 24-én este jól látogatott érte­kezletet tartott. Dávid elvtársnő fejtegette a napi­rend első pontját, a kávéházi takarítónők helyze­tét és a szervezkedés fontosságát. Tartalmas beszédben ecsetelte a kávéházi takarítónők nyo­morúságos helyzetét és meggyőző szavakkal bizo­nyította, hogy az egyetlen mód és út helyzetük javítására a szervezkedés. Utal a többi szakmák munkásaira, akik szintén csak a szervezkedéssel és összetartással vívtak ki maguknak jobb munka­feltételeket, rövidebb munkaidőt és magasabb munkabért. Többek hozzászólása után az értekez­let lelkes hangulatban véget ért. — (A pancsovai munkásság­) e hó 22-én, dél­után 3 órakor a Temes-parton nyilvános nép­gyűlést tartott. Az egybehivók nevében Kardh Ferenc elvtárs üdvözölte a megjelenteket, akiknek száma mint­egy 2500-ra tehető és ajánlatára elnöknek Joano­vics Maxa, jegyzőknek, magyarnak Zsohár Vince, németnek Mihavecz Nándor és szerbnek Dragojev Kriszta elvtársakat választották meg. A gyűlés előadója Kondor Bernát elvtárs (Bu­dapest) volt, aki körülbelül két óra hosszat tartó beszédben németül ismertette a mai politikai helyzetet és azzal szemben a szervezett munkás­ság állásfoglalását. Nagy érdeklődéssel meghallga­tott beszéde után Dusánovits Dusán elvtárs (Nagy­becskerek) szerbül beszélt hasonló értelemben. Végül Kondor Bernát elvtárs magyar nyelven összegezte a gyűlésen elhangzott beszédeket A gyűlés az elnöklő zárszavai után, a Marseillaise lelkes hangjainál oszlott széjjel. Az elmaradhatatlan csendőrség ezúttal a gyűlés­ről elmaradt s a távoli állomás-épületbe bujtattak vagy 40 csendőrt. Úgy látszik féltik őket a fölvi­lágosodástól, azért tartották őket távol a gyű­léstől.­­ (A pozsonyi szervezett munkások) március hó 23-án este hatalmas népgyűlést tartottak az élelmiszer- és lakbéruzsorások ellen, mert az utóbbiak 30—40 százalékkal emelték a lakbéreket. A nagyszámban megjelent munkásokat Maszár Ágoston elvtárs üdvözölte. Kovács Ferenc elvtárs volt az első szónok. Beszédében visszapillantást vetett a kormány kétesztendős működésére. Össze­hasonlítást tett ama széphangzású ígéretek, me­lyeket a­nnak idején, uralomra jutása előtt tett és ténylegese „alkotásai” között. Kimutatta beszé­dében, h­ogy amit igért, abból semmit sem váltott be, ellenben a kutyaszövetségnek szabad kezet enged­ett, a háziuraknak és élelmiszeruzsorásoknak módot nyú­jtott a dolgozó nép kizsarolására és elnyomására. Utána Wittich elvtárs beszélt nagy tetszés mellett németül. Közel ötnegyedórás be­szédben merítette ki a napirendet. Visszapillantást vet az építőmunkások múlt évi harcára és meggyőző szavakkal hívja föl a jelenlévők figyelmét arra a vérlázító, galád munkára, me­lyet a pozsonyi kutyaszövetségbeli építőmesterek elkövettek a náluk dolgozó munkásokkal. Az elő­adó azután a lakbér- és az élelmiszeruzsorások fékezetten profithajhászását teszi szóvá. A mai tör­vények — úgymond — az uzsorát büntetik, de mert a munkásság ellen irányul, a kizsarolt mun­kásságot sújtja, megengedik, mindezt azért, mert a törvényhozók és a városi tanácsban levők nagy­része az uzsorások osztályához tartozik. Végül a szervezkedésre hívja föl a jelenlevőket az uzso­rások éhes hadával, valamint a politikai ku­fárokkal szemben. Ezután még Kalmár Hen­rik elvtárs beszélt nagy tetszés mellett. Is­merteti a pozsonyi uzsorások különféle hazugsá­gait a drágaság okairól. Nem csak az egyes házi­urak ellen kell küzdeni — úgymond — de tá­madni kell a háziurak szervezetét is: a városi képviselőtestületet, amelynek módjában volna a mai viszonyokon segíteni, de ezt csak papíron teszi. A munkásházak tervezete már éveken ke­resztül készül, de végre nem hajtják. A hallgató­ság élénk helyeslése és tetszése között az elnök ezután a gyűlést berekeszti. * A rendőrség nagy apparátussal vonult ki a gyű­lés színhelyére. El volt készülve egy kis véreng­zésre esetleges tüntetés esetén- A pozsonyi al­kapitány meg akarta mutatni, hogy legény a tal­pán. De a szép terv nem sikerült, mert ha a pozsonyi munkásság tüntetésre készül, nem köti az alkapitány az orrára. — (Az aradi kovácsmunkások) e hó 23-án, este 7 órakor, az Ungurean-féle vendéglőben jól látogatott gyűlést tartottak a következő napirend­del : A szervezkedés célja és haszna. Az általános választójog. A sajtó. Az egybehivók nevében Újvári Lajos elvtárs üdvözölte a megjelenteket s ajánlatára elnöknek Dobrogyai­ Béla, jegyzőnek Johann Antal elvtársat választották meg. A napirend első pontját Merló Imre elvtárs fej­tette ki a hallgatóság élénk érdeklődése mellett. Rámutatott, hogy a munkásoknak annál is inkább szervezkedniük, "tömörölniök kell, mert a munkál­tatók is szervezkednek és kutyaszövetségekben tömörülnek. A munkáltatóknak az a céljuk, hogy a munkásoknak a szervezkedés erejével eddig ki­vívott előnyeiket megsemmisítsék. A napirend második és harmadik pontját Albert Dániel és Strengár­ Demján elvtársak adták elő nagyhatású beszédeikben. Fölhívták a jelen volta­kat, hogy minden pillanatban készen álljanak arra a nagy küzdelemre, amelyet esetleg az egész or­szág öntudatos, szervezett munkásságának az álta­lános választójogért vívnia kell. Melló Imre elvtárs zárszavai után a gyűlés élénk hangulatban véget ért.­­ (A kecskeméti szabómunkások) jól látoga­tott szakgyűlést tartottak vasárnap a városi „Vigad­ó"-bak­. Napirenden a szabómunkások hely­zete és árszabály-bizottság választása volt. Az egybehivók nevében Szabados István elvtárs üdvö­zölte a megjelenteket s ajánlatára elnökké Jámbor Arnold, jegyzővé Zóna Károly elvtársakat válasz­tották meg. Jámbor Arnold megnyitja a gyűlést s válaszol a „Kecskeméti Lapok" azon rosszindulatú koholmányára, hogy a munkások sztrájkolni akar­nak, amire „okuk nincsen". Ezen vádat vissza­utasítja. A munkásoknak igenis van okuk, hogy helyze­tük javítására minden eszközt igénybe vegyenek. Ezután Katona Samu elvtárs (Budapest) ismerteti a szabómunkások rossz gazdasági helyzetét, amit a munkások csak a saját erejükből, a"szolidaritás, a szervezkedés erejével javíthatnak. Végül foglalko­zott a fekete gróf üzenetével, aki megfenyegette a szakszervezeteket. A munkásoknak erejük tudatá­ban nincs okuk a félelemre. A gyűlés befejezése előtt a szakgyűlés kilenctagú árszabálybizottságot választott, amelynek feladata az új árszabály ki­dolgozása és benyújtása lesz. Jámbor Arnold elv­társ buzdító beszéde után a gyűlés rendben vé­get ért.­­ (A nagyváradi famunkások) március 22-én, vasárnap nyilvános szakgyűlést tartottak. Napi­renden a munkáltatók szövetsége, a sajtó és a gazdasági helyzet volt. Bara János elvtárs aján­latára elnöknek Kramek János, jegyzőnek Orosz János elvtársat választották meg. A napirend első pontjának előadója Etberger Ferenc elvtárs volt, aki rámutatott a mai „nemzeti" kormány áldatlan garázdálkodására, amellyel minden tekintetben a kizsákmányolók malmára hajtja a vizet. A sajtó és gazdasági helyzet előadója Ábrahám elvtárs volt, aki adatokkal támogatott beszédében bizo­nyítja, hogy mily hatalmas eszköze a munkásság­nak a saját sajtója. A pártirodalom s különösen a Népszava támogatására hívja föl az elvtársak figyelmét. A gyűlés lelkes hangulatban ért véget — (Az egri szabómunkások) e hó 22-én nyil­vános gyűlést tartottak. A gyűlés elnöke Zudor József, jegyzője Hajmásy József elvtársak voltak. A kitűzött napirendet Kohn Miksa elvtárs (Buda­pest) ismertette meggyőző szavakkal. Végül a gyű­lés határozati javaslatot fogadott el, amelyben utasítja a szervező bizottságot, hogy a szabómun­kások érdekében munkarendet és árszabályt dol­gozzon ki s nyújtsa be a munkáltatóknak. A gyű­lés lelkes hangulatban ért véget. Vidéken . Az egri munkásság e hó 29-én, délután 4 óra­kor megkoszorúzza az egri névtelen hősök sírem­lékét. Gyülekezés a Munkácsy-kávéházban, ahonnan a fölvonulás délután 3 órakor történik a hatvani temetőbe. Az elvtársaink már harmadszor jelentik VEGYES. Fölhívás Győr szervezett munkásságához. Munkások ! Elvtársak! Mától kezdve csak oly üz­lettulajdonost és kereskedőcéget támogassatok, akiknek alkalmazottai szakegyesületi tagsági köny­vecskéiket föl tudják mutatni. Az egri elvtársak a borbélymunkások szerző­dése érdekébe csak oly borbélyokat látogassanak, akiknek a munkásai a szervezetnek tagjai és a Népszavára előfizetnek. Vendéglőkben is követel­jék a Népszavát. Bocsánatkérés. Vettük a következő sorokat: Alulírott ezennel bocsánatot kérek, hogy szaktár­saimnak megnehezítettem a bérharcukat, ígérem és becsületszavamat adom, hogy ezentúl hű és buzgó tagja leszek a szervezetnek. Tisztelettel Muzsik István, szobafestősegéd. Nyugtázás. A textilipari munkások és munkás­nők szövetsége óbudai csoportja e hó 14-én, a Redlich-féle táncteremben rendezett táncmulat­ságán a következő fölülfizetések folytak be, ame­lyekért a rendezőség ezúton mond köszönetet: Magyar textilfestő-gyár r.-l. 40.— kor.; maróti Fürst Bertalan, maróti Fürst László, Löwy Samu, Doktor Guidó dr., budai Goldberger Leo dr., Redlich Márkus 20—20 kor.; Brindel, Kemény Lajos, Vésnök-Szövetség, Nagy Bertalan, Freiberger, budai Goldberger Berthold dr., budai Goldberger Lajos dr. 10—10 kor.; özv. Michelerné 6 kor.; Boskovits Jakab, Flóri József, Reimann Henrik, Zboronszky Janka, Rácz, László Lajos, Malom­munkások, Váradi Ágoston, Cipészszervezet, Ka­letka, Korach M. 5—5 korona, Vas- és fémmunkás­csoport III. ker., Bródy Ignác, Tuker S., Sárközy János, Rosenfeld H., Glück Emil, dr. Sípos Mór, dr. Goldberger, Schreiber Vilmos, Königstein Izsák, Lieferant Ármin, Glück Lipót, Landler Simon, Ozora Károly, dr. Politzer, Seemann Vince 4—4 kor., Újpesti csoport, Singer Henrik, Max Ignác, Sme­lovszky, Miller József, özv. Kolber Jánosné, Klem Géza, Skuba József, Illavacs István, B. S., Meut­schel N. Neu, Schmerz N. 3­80— 3­80 kor., ifjabb Fiszli Ferenc, Schwarz Nándor, Büchler J., Polit­zer Ármin, Guetein Ede, Techel Sándor, Geiger, Haasz B., Zenig N., Reisz A., Tritsch A., Markot, Dr. Orova Zs., Mihály József, Deutsch István, Biedermann N., Kovács D., Moskovits, Dr. Graff, Guttmann, Vitzegrád, Tieder, Schmideg, Kautsch S., Berger Mór, Schönfeld, Wolf Izsák, D. S., Gazon, Politzer Ármin, Klein Vilmos, Frommer Ferenc, Goldstein, Lederberger Ignác, Falk Zsigmond, ifj. Lenz János, Reiszmann S., Netter, Roth Antal, Hirschfeld, Nitsche, Wald­mann, Dummel, Lichtenstein Aranka, Ta­kács Katica, Blick Mark, Brild, Hozsenig, dr. Eisensten, H. Wallenburger, Jirabek, Szalai Zs., Kadelburg, Lorenc, Frankl, Klein S., Lusztig A., Eckstein Ignác, Deák, Pauic Ignác, Hirsehkovics, Neuhauser J., 2—2 korona, Schweller József 1.64, Zircz S. 1.40, Balázs Gy., Schmerz M. Der­, Schwarz A., Friedmann, Wechsler N., Ilenzi Katica, A., Kuluszki H., Popper A. 1—1 korona, Stöckler M. —.80, Budai Gy. —.64, N. N. —.20, Nádasdy Erzsébet —.40, Ullrich —.20, Herhof —.40, Horvát J. —.20, Tóth Róza —.40, Szobek -.40, Frei Gy. —.20, N. L. —.20, N. N. —60, N. N. —.40, N. N. —.20, Stern A. —.40, Münnich Mária —.60, Berényi J. —.40, Bicsákné —.40, Gaál Vilma —.40, Eper Erzsébet —.40, Laufer Borbála —.40, Törökné —.10, Löwin­ger Gyula —.40, Elek F. -.40, Pollák S. —.40, N. N. —.40, Hiedl N. —.40 Holzner H. —.40, Lang L. —.60, Matusek Anna —.40, Horvát Róza —.40, Deutsch M. —.40, Lukács D. —.20 fillér. 7 be a fölvonulást. Ha a főkapitány ezt sem enge­délyezi, mint az előbbi kettőt, akkor elvtársaink tüntető sétát rendeznek. EGYLETI HÍREK. Az asztalosok szakosztályában (Vn­., Luther­utca­ 1/c., I. em.) e hó 26-án, csütörtökön este 8 órakor Szántó Béla elvtárs előadást tart a fővárosi törvény revíziójáról. A famunkások szövetsége V.—VI. kerületi csoportjának vezetősége fölhívja a következő elvtársakat, hogy e hó 27-én este 8 órakor a cso­p­­ort helyiségében (VI., Hugária­ körút 99. I. em.j­elenjenek meg: Hegyi Géza, Tatárka Péter, Barna Sándor, For­gács Rezső, Hegyi Gizella, Hegedűs Károly, Hor­váth Ferenc, Fehérváry Katica, Balázs Sándor, Bábel Tivadar, Klimó József, Bartha Lajos, Bla­schinsky Gusztáv, Tux Gyula, Farkas József, Pe­lach Mariska, Gyurinik Ferenc és Zalabán Gáspár. A lakatosok szakosztályában csütörtökön este 8 órakor Bokányi Dezső előadást tart. Az asztalosok szakosztályának vezetősége csütörtökön este 8 órakor fontos ügyben rend­kívüli ülést tart. A bádogosok szakosztályában pénteken, este 8 órakor dr. Rónai Zoltán elvtárs fölolvasást tart. MULATSÁGOK. Az aradi IXX-ik kerületi szervezett munkások e hó 29-én (vasárnap), a Lisinszki-féle vendéglő külön helyiségében, a nyomdászdalárda közremű­ködésével, kedélyes estélyt rendeznek. Műsor után tánc. A műsor ára 40 fillér. Kezdete este fél 8 órakor.

Next