Népszava, 1908. október (36. évfolyam, 234–260. sz.)

1908-10-01 / 234. szám

XXXVI. évfolyam. Budapest, 1908 október 1. csütörtök. 234. szám. AZ ELŐFIZETÉS ÁR­A: ejrv évre... 10.20 kor. I negyed évre. 4.80 kor. fél évre . . . 0.60 „ I egy hóra . . . 1.60 „ EGYES SZÁK ÁRA 6 FILLÉR. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VII., RÁKÓCZI-ÚT 32. (Telefon-szám 54—94.) KIADÓHIVATAL: VII., NYÁR-UTCA 1. SZ. (Telefon-szám 82-61.) tartunk. A gyűlés napirendje: A­­zécsi értelmes­ei és a plaszatis választójog ! Munkások, szociáldemokraták! Ha most gyengéknek bizonyulnátok, akkor esztendők keserves munkája kárbaveszett / Tízezrével Jöjjetek el gyűlésünkre, hogy visszaverhessétek az ellenetek tervezett merényletet! A magyarországi szociáldemokrata párt. Munkások! Elvtársak! v-ny „Bámulattal és csodálattal nézzük magyarországi proletártestvéreink küzdelmét." Ezt üzeni nektek Ausztria munkássága! És most, hogy esztendők óta jogaitokért harcoltok, a magyar koalíció és kormánya páratlanul gaz­dog­osztást tervez ellenetek. Pluszáilis szavazatokat akar adni eddigi elnyomóitoknak, a népet századok óta sanyargató ezerholdasoknak. Ne pihenjetek és ne nyugodjatok addig, amíg a pluralitás cudar terve, tervezőivel együtt meg nem bukik. Október 5-én, vasárnap délután 3 órakor az Aréna előtt levő téren­­. / Hazugság — igazság. II. Tehát hazugság az, hogy a magyarság szupremáciája kivánja a többes szavazati rendszert. Hiszen ha ez volna az igazság, akkor a kormány és sajtója nem hirdetné tele torokkal. Nem szokás dobbal verebet fogni. Az igazság, amit óvatosan elhallgat­nak Andrássyék, az, hogy a pluralitás egyenesen és kizárólag a munkásság ellen irányul. Az ezerholdas népnyúzók kor­mánya a proletárságot akarja továbbra is kirekeszteni a politikai befolyásból. Egy pillantás a Kristóffy-féle javaslatra, meg „a bűnös manipulációk útján" nyil­vánosságra került Andrássy-féle merénylet­tervre, és szemünkbe szökik ez a jograbló tendencia. Ugyanis a Kristóffy-féle tervezet szerint a munkások szavazataránya 436 százalék lenne, az Andrássy-féle szerint pedig csak 36­9, vagyis minden 1000 sza­vazat közül Kristóffy terve szerint 436, Andrássy terve szerint pedig csak 369 lenne a munkás­szavazat. A fekete gróf tehát — a Kristóffy-féle javaslathoz képest — minden 1000 szava­zatnál csak 4 nemzetiségi, de 67 proletár­szavazatot akar elsikkasztani. Ha ez sike­rül neki, akkor a munkásosztály politikai befolyása 67 százalékkal lesz kisebb, mint a Kristóffy-féle tervezet szerint. Szavaza­tokban kifejezve, ez azt jelenti, hogy az Andrássy-féle tervezet 4.047.671 szavazata közül a munkásság 271.194 szavazattal kap kevesebbet, mint amennyit kapnia kellene, hogy politikai befolyása éppen akkora legyen, mint a Kristóffy-féle javas­lat szerint lenne, míg a nemzetiségek vesz­tesége csak 16.190 szavazat. A munkásság ellen tervezett jogfosztás tehát igen nagy mértékű. Alig akad egy­két vármegye, ahol a pluralitás ne terem­tene a munkásosztályra nézve kedvezőtle­nebb helyzetet, a Kristóffy-féle javaslathoz képest. A legtöbb törvényhatóságban a pro­letárság politikai elnyomása valósággal haj­meresztő. Különösen áll ez a városi tör­vényhatóságokra nézve. Ennek a bebizo­nyítására egész sor példát hozhatunk föl. A munkásszavazatok százalékos aránya a következőképpen alakulna: Kristóffy Andrássy tervezete szerint Bars vármegye 39-9 35-8 Esztergom vm. 48-7 39-4 Pozsony „ 48-4 40-8 Pozsony város 56-6 450 Pécs „ 50-5 440 Fejér vármegye 560 47-3 Székesfehérvár 55 -3 42,7 Győr vármegye 50-4 43-6 Győr város 54-9 40-4 Komárom város 50-6 37-8 Sopron­­ 50-9 39-9 Bácsbodrog vármegye 44-4 331 Szabadka 481 378 Jejvidék 46 4 353 Budapest 57­ 0 44-3 Kecskemét 502 40-3 Kassa 45-4 31-6 Békés vármegye 54-2 432 Nagyvárad 502 37-3 Debrecen 51-4 40-7 Arad 54 0 42 0 Csanád vármegye 51-9 41­ 2 Temesvár 51-4 361 Pancsova 50-0 39-9 Kolozsvár 434 301 Fiame 53-1 401 íme, ez az igazság! A munkásosztály, a proletárság teszi az ország lakosságának túlnyomó többségét, ez a többség azonban már a Kristóffy-féle javaslatban is kisebb­séggé zsugorodott az írni-olvasni nem tu­dók kizárása által. De az egyenlő szavazat mellett legalább a legiparosabb törvény­hatóságokban még így is a munkások al­kotnák a többséget. Andrássy javaslata sze­rint azonban az egész országnak csak egyetlenegy törvényhatóságában (Selmec-és Bélabánya városokban) lennének a munkásszavazatok többségben és ország­szerte kisebbséggé nyomatnék le a tulajdon­képpen való óriási többség. Erre való a pluralitás! A nemzetiségek ellen való védekezés : ez hazugság. A munkások politikai jogtalan­ságának mesterséges föntartása: ez az igazság. A magyarországi öntudatos proletárság az ilyen jogsikkasztás ellen köteles minden erejével síkra szállani. De a nemzetiségek sem nézhetik nyugodtan a fekete gróf mun­káját, amely rájuk nézve — a Kristóffy-féle javaslathoz viszonyítva — látszólag nem jár nagy károsodással. De csak látszólag és csak egyelőre. Az igaz, hogy az Andrássy­féle javaslat alapján a nemzetiségi politiku­sok körülbelül ugyanannyi mandátumot szerezhetnek, mint a Kristóffy-féle javas­lat alapján. De nem tételezzük föl róluk, hogy csupán mandátum-politika vezérli őket. Sőt hisszük, hogy komoly célként lebeg előttük nemzeti jogaik kivívása, nyelvük, kultúrájuk megvédése és fejlesz­tése. Ebben az esetben pedig nem nélkü­lözhetik a nemzetükbeli proletártömegek közreműködését. Mert azt csak nem hiszik, hogy nemzetileg érvényesülhetnek, ha nem küzd velük egész nemzetük az elnyomó többség ellen! ? A nemzetiségek jogfosztott állapotát a Kristóffy-féle javaslat is föntartotta, sőt fokozta. A legutóbbi népszámlálás szerint a nem magyar anyanyelvű magyar hono­sok a lakosságnak 48­6 százalékát teszik, a legutóbbi képviselőválasztáskor pedig a szavazásra jogosultaknak 43 8 százalékát tették. Kristóffy ezt az arányt le akarta nyomni 38 6 százalékra, azáltal, hogy az analfabétákat kizárta a választójogból. 800 ezernél többre rúg azoknak a nem magyarajkú, 24 éven fölüli férfiaknak a Lapunk mai száma 14 oldal

Next